Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-26 / 71. szám

MA A MEGYEI PARTMZOTTSAG ÉS A/AEGYEI TANÁCS LAP]A \ A TISZTA BÉKÉSCSABÁÉRT (3o oldal) • ÖTLETNAP (5. oldal) 1971 MÁRCIUS 256., KEDD Áras h— Wt XXIX. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM POLGÁRI VÉDELEM (6.oldall Fölösleges munka Tartósítható-« két olyan el­lentétes fogalom, mint az értel­mes, alkotó, örömet adó emberi munka, s a fölöslegesség, a ha- szontalanság, a semmire nem al­kalmasság? A tapasztalat tanú­sítja, sajnos, társítható. Halljuk, látjuk, olykor a bőrünkön érez­zük. Vannak apró, bosszantó, közismert jelei. A néhány napja leterített, s újra feltört aszfalt- burkolat az úton. A- festők, ta­pétázók után érkező parkettacsi­szolók, villanyszerelők. A társa­dalmi munkában kialakított ját­szótér, melyet földmunkagépek, teherautók taposnak össze, mert így rövidebb az út a szomszéd­ságban megkezdett építkezéshez. A áelejtbe került alkatrész.» Fölöslegesen dolgozni? Látni, miként megy kárba órák, napok 'eredménye? Nemcsak dühítő, ha­nem lealázó. Mert a legértéke­sebbet, az emberi tevékenysé­get silányítja semmivé, értékte­lenné. Tavaly az emberi munka akkora nemzeti jövedelmet ho­zott létre, azaz új értéket, hogy hazánk egy-egy lakosára 35 ezer forint jut belőle. Lehetett volna több? Minden bizonnyal. Ho­gyan? Hagyjuk most a közismert, föntebb utalásszerűén említett eseteket, Próbáljunk mélyebbre tekinteni, a felszín fehér habjai mögött föllelni a folyamat vizét szennyező, mérgező anyagokat. A közömbösség porát, ami be­ivódik a pórusokba, bemosódik a közös tevékenység folyójába, s amely hagyja, hogy készüljön a több milliót fölemésztő elem­zés. számítás, helyszíni minta­vétel, beruházási előprogram, bár tudja, az egészből már sem­mi nem lesz, az elképzelés ak­tualitását vesztette. A lassúság patakocskáit, mélyek rátelepsze­nek javaslatokra, ötletekre, újí­tásokra és találmányokra, mun­kát könnyítő, megtakarító meg­oldásokra. Míg csordogálnak, te­nyérnyi állóvizekké növekednek, fölösen ömlik a veríték, fárad az izom, használódik az ideg­rendszer, holott emberek serege dolgozhatna ésszerűbben, hasz­nosabban, tehát maguknak, má­soknak több értéket teremtve. Marx történelmi távlatokat nyitó megállapítása az, hogy a szocializmusban a munka embe­ri szükségletté válik. Vannak, nem kevesen, akik ma már így, nemcsak a kenyérért, hanem szükségletből dolgoznak. Örö­möt, kielégülést, emberi boldog­ságot találnak tevékenységük­ben. Hisznek annak értelmében, rendeltetésében, amit csinálnak, legyen az esztergálás, állatgon­dozás, házak tervrajzainak elké­szítése. S elsősorban őket, de a csupán a kenyérért dolgozót is sérti, dühíti, ha látja: kár volt a fáradozásért. Milyen lelkesen, szabad idejüket sem sajnálva állították össze az ifjú közgazdá­szok javaslatukat az egyik ter­mék gyártásának gazdaságosab­bá tételére, s mire elkészültek, megtudták: javaslataiktól füg­getlenül abbahagyják az előál­lítását. Miért nem szóltak nekik? Valahogy elfelejtődött. És a munkájuk, az izgalomtól heví­tett órák? Legyintés. Több is ve­szett Mohácsnál. A legyintés, a fölényes okí­tás, a cinikus grimasz, a vállhu- zogatás láttán, hallatán a tisz­tességgel igyekvő ökle összerán- dul. Mert neki napjai, hetei, nemegyszer hónapjai mentek rá arra, amit a másik lesöpör az asztalról, vagy annak fiókjába dobja; amit a raktár mélyére süllyesztenek, irattárak poros polcaira löknek; ami veszteség, s nemcsak neki, hanem a tá- gabb közösségnek is, s végső so­ron az egész társadalomnak. A magunk kincsét herdáljuk te­hát, s éppen ; ez az, miért a kö­zöny, a restség? Szónoki kérdés? Vagy inkább a közgondolkozás némely réte­gének feszegetése, az erkölcs, s nem is akármilyen, hanem a szo­cialista erkölcs pengéjével? Ezt véljük célravezetőbbnek. Annak a kérdésnek újra és újra való megfogalmazását, hogy miért hagyjuk, fogadjuk szótlanul, tűrjük mérgelődve, vagy éppen közömbösen a magunk és mások melléfogásait, a munka, az em­beri veríték és energia pazarlá­sát. A legegyszerűbb alkatrész is négy-öt műveleten át formá­lódik. Van szerszám, mely het­venezer forintba kerül. Felületes beállításkor egy másodperc alatt tönkremegy. S ha az ennyire nyilvánvaló ügyek nem kavar­nak hullámokat, miért tépnék ezt a rejtettebbek? Megszoktuk. Megszokhatjük ezt? Sok a munka, rengeteg a dol­gunk. A fejünk sem látszik ki a tennivalók közül. Néha úgy érezzük, már-már beleszaka­dunk, hogy minden feladatot pontosan, szépen teljesítsünk. Közhely-szótárunk gazdag, elő­szeretettel használjuk. S míg lapjait forgatjuk, eszünkbe sem jut, hogy rákérdezzünk: szüksé­ges ez a munka? Kell ez igazán valakinek, értelme, célja van, hasznot hoz, közösséget gyara- pít? Vagy a buzgó semmittevés­hez adjuk nevünket, eszünket, erőnket? Nem bánt bennünket? Dehogynem bánt! Csak odáig kell már eljutnunk, hogy saját, olykor halk szavunk fölerősöd­jék a közösség hangszóróin, s a közönyösek, a kényelmesen sü­ketek is meghallják: a fölösle­ges munka tűrhetetlen. Mert az értelmes cselekvés rugóit töri el, rokkanttá téve az embert inai­ban. idegeiben. Tűrhetetlen, mert embertelen. M. O. Lázár György Varsóba utazott Lázár György. a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke hétfőn — Mieczyslaw lagielski minisz­terelnök-helyettesnek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa mellett működő tervbizottság el­nökének meghívására Varsóba utazott A magyar és a lengyel közpon­ti tervező szervek elnökei tár­gyalásokat folytatnak a gazda­sági együttműködés időszerű és távlati kérdéseiről, valamint az ezzel kapcsolatos feladatok­ról (MTI) Forradalmi Ifjúsági Napok A KISZ védnökségi napok után ma délelőtt megkezdődött az iiveghűzás az ij síküveggyárban Három évvel ezelőtt, 1971 márciusában írták alá azt az alapokmányt, amelyben a Bé­kés megyei KISZ-bizöttság véd­nökséget vállalt az épülő oros­házi húzott-síküveggyár felett. A védnökség célja, mint az alap­okmányban olvasható, hogy a beruházási program a terveknek megfelelően határidőre elké­szüljön. Cél továbbá: „A megye ifjúságával megismertetni a be­ruházási program iparosítási és népgazdasági jelentőségét. A fiatalok segítő szándékával — az igények alapján.— koordinál­va segíteni a beruházás terv­szerű megvalósítását és gazda­sági, műszaki fejlődésének meg­gyorsítását. Az igények és lehe­tőségek figyelembevételével a beruházáson dolgozó fiatalok po­litikai, erkölcsi és szakmai szín­vonalának emelése”, A feladatok, intézkedések egyeztetésére 1971 áprilisában operatív bizottság alakult. A KISZ-védnökség nem maradt csupán szép gesztus, hanem va­lóban előbbre vitte a beruhá­zást, sok olyan problémát oldott meg, amelyek lassították vagy éppen visszavetették volna a munkákat a fiatalok segítsége nélkül. Az operatív bizottság in­tézkedései nyomán épült ki időre például Kardoskút és a gyár között a gázvezeték. A megye KISZ-esei számára az operatív bizottság évente véd- nöfcségi napot szervez. Ezeken egy-egy alkalommal 150—200 fiatal vesz részt. Az idei megyei KISZ védnökségi napot — a For­radalmi Ifjúsági Napok kereté­ben — március 23-án, az Oros­házi városi, járási védnökségi napot pedig március 24-én tar­tották. A két napon összesen 350 fiatal fogott szerszámot, hogy kétkezi munkájával is hozzájá­ruljon a hatalmas gyár építé­sének befejezéséhez. Kábelárkot ástak, földet lapátoltak és terí­tettek, a hatalmas csarnokot ta­karították. A csarnokban a vész­tői KISZ-esek között hat nyol­cadikos úttörővel is találkoztunk — az úttörő — KISZ testvérkap­csolat alapján hozták el őket a KISZ-esek. A védnökségi napo­kon ott volt Vagyon Ferenc, az operatív bizottság titkára és Varga Imre, a megyei KISZ- bizottság ifjúmunkás Tanács tit­kára. ök mondták el. hogy ta­valy kétezer fiatal végzett társa­dalmi munkát a gyári építkezé­sen. 1972 nyarán megyei építő­tábort szerveztek itt, s a négy­hetes táborozáson hetvenhárom fiatal dolgozott derekasan. Jó példával jártak elöl a védnökségi vállalások teljesítésében az épít­kezésen dolgozó KISZ-esek (az itt dolgozóknak 50 százaléka’ fia­tal). A társadalmi munkák fo­rintértéke mellett rendkívül fon­tos ezeknek társadalmi, politikai jelentősége, A védnökségi1 napon ' dolgozó fiatalok a munka után megte­kintették az öblösüveggyárat, il­letve a síküveggyár kemencéjét és a már működő berendezése­ket “ Az új gyárban a programnak megfelelően, ma délelőtt meg­kezdődött a próbaüzemelés. S ebben, mint azt Ábrahám And­rás, a SZIKTI-kirendeltség ve­zetője megerősítette, nem kis ér­deme van á KISZ-védnökségnek. T. I. A mezőbcrényi KISZ-esek a szociális létesítmény előtt rende­zik a terepet A KISZ-védnökség is hozzájárult ahhoz, hogy ma délelőtt ünnepélyes keretek között megkez­dődjék az áj síküveggyárban as ftveghúaás (Fotó: Somogyi) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom