Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-26 / 71. szám
MA A MEGYEI PARTMZOTTSAG ÉS A/AEGYEI TANÁCS LAP]A \ A TISZTA BÉKÉSCSABÁÉRT (3o oldal) • ÖTLETNAP (5. oldal) 1971 MÁRCIUS 256., KEDD Áras h— Wt XXIX. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM POLGÁRI VÉDELEM (6.oldall Fölösleges munka Tartósítható-« két olyan ellentétes fogalom, mint az értelmes, alkotó, örömet adó emberi munka, s a fölöslegesség, a ha- szontalanság, a semmire nem alkalmasság? A tapasztalat tanúsítja, sajnos, társítható. Halljuk, látjuk, olykor a bőrünkön érezzük. Vannak apró, bosszantó, közismert jelei. A néhány napja leterített, s újra feltört aszfalt- burkolat az úton. A- festők, tapétázók után érkező parkettacsiszolók, villanyszerelők. A társadalmi munkában kialakított játszótér, melyet földmunkagépek, teherautók taposnak össze, mert így rövidebb az út a szomszédságban megkezdett építkezéshez. A áelejtbe került alkatrész.» Fölöslegesen dolgozni? Látni, miként megy kárba órák, napok 'eredménye? Nemcsak dühítő, hanem lealázó. Mert a legértékesebbet, az emberi tevékenységet silányítja semmivé, értéktelenné. Tavaly az emberi munka akkora nemzeti jövedelmet hozott létre, azaz új értéket, hogy hazánk egy-egy lakosára 35 ezer forint jut belőle. Lehetett volna több? Minden bizonnyal. Hogyan? Hagyjuk most a közismert, föntebb utalásszerűén említett eseteket, Próbáljunk mélyebbre tekinteni, a felszín fehér habjai mögött föllelni a folyamat vizét szennyező, mérgező anyagokat. A közömbösség porát, ami beivódik a pórusokba, bemosódik a közös tevékenység folyójába, s amely hagyja, hogy készüljön a több milliót fölemésztő elemzés. számítás, helyszíni mintavétel, beruházási előprogram, bár tudja, az egészből már semmi nem lesz, az elképzelés aktualitását vesztette. A lassúság patakocskáit, mélyek rátelepszenek javaslatokra, ötletekre, újításokra és találmányokra, munkát könnyítő, megtakarító megoldásokra. Míg csordogálnak, tenyérnyi állóvizekké növekednek, fölösen ömlik a veríték, fárad az izom, használódik az idegrendszer, holott emberek serege dolgozhatna ésszerűbben, hasznosabban, tehát maguknak, másoknak több értéket teremtve. Marx történelmi távlatokat nyitó megállapítása az, hogy a szocializmusban a munka emberi szükségletté válik. Vannak, nem kevesen, akik ma már így, nemcsak a kenyérért, hanem szükségletből dolgoznak. Örömöt, kielégülést, emberi boldogságot találnak tevékenységükben. Hisznek annak értelmében, rendeltetésében, amit csinálnak, legyen az esztergálás, állatgondozás, házak tervrajzainak elkészítése. S elsősorban őket, de a csupán a kenyérért dolgozót is sérti, dühíti, ha látja: kár volt a fáradozásért. Milyen lelkesen, szabad idejüket sem sajnálva állították össze az ifjú közgazdászok javaslatukat az egyik termék gyártásának gazdaságosabbá tételére, s mire elkészültek, megtudták: javaslataiktól függetlenül abbahagyják az előállítását. Miért nem szóltak nekik? Valahogy elfelejtődött. És a munkájuk, az izgalomtól hevített órák? Legyintés. Több is veszett Mohácsnál. A legyintés, a fölényes okítás, a cinikus grimasz, a vállhu- zogatás láttán, hallatán a tisztességgel igyekvő ökle összerán- dul. Mert neki napjai, hetei, nemegyszer hónapjai mentek rá arra, amit a másik lesöpör az asztalról, vagy annak fiókjába dobja; amit a raktár mélyére süllyesztenek, irattárak poros polcaira löknek; ami veszteség, s nemcsak neki, hanem a tá- gabb közösségnek is, s végső soron az egész társadalomnak. A magunk kincsét herdáljuk tehát, s éppen ; ez az, miért a közöny, a restség? Szónoki kérdés? Vagy inkább a közgondolkozás némely rétegének feszegetése, az erkölcs, s nem is akármilyen, hanem a szocialista erkölcs pengéjével? Ezt véljük célravezetőbbnek. Annak a kérdésnek újra és újra való megfogalmazását, hogy miért hagyjuk, fogadjuk szótlanul, tűrjük mérgelődve, vagy éppen közömbösen a magunk és mások melléfogásait, a munka, az emberi veríték és energia pazarlását. A legegyszerűbb alkatrész is négy-öt műveleten át formálódik. Van szerszám, mely hetvenezer forintba kerül. Felületes beállításkor egy másodperc alatt tönkremegy. S ha az ennyire nyilvánvaló ügyek nem kavarnak hullámokat, miért tépnék ezt a rejtettebbek? Megszoktuk. Megszokhatjük ezt? Sok a munka, rengeteg a dolgunk. A fejünk sem látszik ki a tennivalók közül. Néha úgy érezzük, már-már beleszakadunk, hogy minden feladatot pontosan, szépen teljesítsünk. Közhely-szótárunk gazdag, előszeretettel használjuk. S míg lapjait forgatjuk, eszünkbe sem jut, hogy rákérdezzünk: szükséges ez a munka? Kell ez igazán valakinek, értelme, célja van, hasznot hoz, közösséget gyara- pít? Vagy a buzgó semmittevéshez adjuk nevünket, eszünket, erőnket? Nem bánt bennünket? Dehogynem bánt! Csak odáig kell már eljutnunk, hogy saját, olykor halk szavunk fölerősödjék a közösség hangszóróin, s a közönyösek, a kényelmesen süketek is meghallják: a fölösleges munka tűrhetetlen. Mert az értelmes cselekvés rugóit töri el, rokkanttá téve az embert inaiban. idegeiben. Tűrhetetlen, mert embertelen. M. O. Lázár György Varsóba utazott Lázár György. a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke hétfőn — Mieczyslaw lagielski miniszterelnök-helyettesnek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa mellett működő tervbizottság elnökének meghívására Varsóba utazott A magyar és a lengyel központi tervező szervek elnökei tárgyalásokat folytatnak a gazdasági együttműködés időszerű és távlati kérdéseiről, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokról (MTI) Forradalmi Ifjúsági Napok A KISZ védnökségi napok után ma délelőtt megkezdődött az iiveghűzás az ij síküveggyárban Három évvel ezelőtt, 1971 márciusában írták alá azt az alapokmányt, amelyben a Békés megyei KISZ-bizöttság védnökséget vállalt az épülő orosházi húzott-síküveggyár felett. A védnökség célja, mint az alapokmányban olvasható, hogy a beruházási program a terveknek megfelelően határidőre elkészüljön. Cél továbbá: „A megye ifjúságával megismertetni a beruházási program iparosítási és népgazdasági jelentőségét. A fiatalok segítő szándékával — az igények alapján.— koordinálva segíteni a beruházás tervszerű megvalósítását és gazdasági, műszaki fejlődésének meggyorsítását. Az igények és lehetőségek figyelembevételével a beruházáson dolgozó fiatalok politikai, erkölcsi és szakmai színvonalának emelése”, A feladatok, intézkedések egyeztetésére 1971 áprilisában operatív bizottság alakult. A KISZ-védnökség nem maradt csupán szép gesztus, hanem valóban előbbre vitte a beruházást, sok olyan problémát oldott meg, amelyek lassították vagy éppen visszavetették volna a munkákat a fiatalok segítsége nélkül. Az operatív bizottság intézkedései nyomán épült ki időre például Kardoskút és a gyár között a gázvezeték. A megye KISZ-esei számára az operatív bizottság évente véd- nöfcségi napot szervez. Ezeken egy-egy alkalommal 150—200 fiatal vesz részt. Az idei megyei KISZ védnökségi napot — a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében — március 23-án, az Orosházi városi, járási védnökségi napot pedig március 24-én tartották. A két napon összesen 350 fiatal fogott szerszámot, hogy kétkezi munkájával is hozzájáruljon a hatalmas gyár építésének befejezéséhez. Kábelárkot ástak, földet lapátoltak és terítettek, a hatalmas csarnokot takarították. A csarnokban a vésztői KISZ-esek között hat nyolcadikos úttörővel is találkoztunk — az úttörő — KISZ testvérkapcsolat alapján hozták el őket a KISZ-esek. A védnökségi napokon ott volt Vagyon Ferenc, az operatív bizottság titkára és Varga Imre, a megyei KISZ- bizottság ifjúmunkás Tanács titkára. ök mondták el. hogy tavaly kétezer fiatal végzett társadalmi munkát a gyári építkezésen. 1972 nyarán megyei építőtábort szerveztek itt, s a négyhetes táborozáson hetvenhárom fiatal dolgozott derekasan. Jó példával jártak elöl a védnökségi vállalások teljesítésében az építkezésen dolgozó KISZ-esek (az itt dolgozóknak 50 százaléka’ fiatal). A társadalmi munkák forintértéke mellett rendkívül fontos ezeknek társadalmi, politikai jelentősége, A védnökségi1 napon ' dolgozó fiatalok a munka után megtekintették az öblösüveggyárat, illetve a síküveggyár kemencéjét és a már működő berendezéseket “ Az új gyárban a programnak megfelelően, ma délelőtt megkezdődött a próbaüzemelés. S ebben, mint azt Ábrahám András, a SZIKTI-kirendeltség vezetője megerősítette, nem kis érdeme van á KISZ-védnökségnek. T. I. A mezőbcrényi KISZ-esek a szociális létesítmény előtt rendezik a terepet A KISZ-védnökség is hozzájárult ahhoz, hogy ma délelőtt ünnepélyes keretek között megkezdődjék az áj síküveggyárban as ftveghúaás (Fotó: Somogyi) t