Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Az együttműködés eredményei Újabb tüzérségi párbaj szíriai és izraeli csapatok kozott AMIKOR a bécsi Ringen elő-j szőr megláttam, hitetleriked- I tem: az egyetemmel szemben emelkedő, viszonylag szokványos irodaház lenne a tíz év alatt híressé vált és világméretű jelentőségre szert tett OPEC, az olajtermelő országok otthona? Méghozzá „társbérletben”, mert ugyanott az egyik nagy ellenfél, az amerikai TEXACO olaj- társaság irodája is— Persze nem az elhelyezés a fontos, hanem amit — a bármily szerény külső körülmények között — elhatároznak! A hét elején az olajexportáló országok minisztereinek bécsi alkudozásaira figyelt a világ. Előbb az említett OPEC döntött arról, hogy 1974. június 30-ig „befagyasztja” az olaj órát, vagyis nem emeli, sem nem csökkenti a — mondjuk így — termelői irány, árat, ami után a tőkés olajtársaságok adót, illetéket stb. fizetnek. Ettől még a forgalomba hozott fűtőolaj, benzin stb. ára emelkedhetik is, csökkenhet is aszerint, hogy hogyan alakul a kereslet és a kínálat az alaposan megbolydult- nemzetközi olajpiacon. Politikai szempontból izgalmasabb volt a bécsi tárgyalásoknak a második része. Az arab olajtermelők küldöttei találkoztak a Hotel Imperial egy szalonjában, nekik azt a kérdést kellett eldönteniük, hogy megtartsák-e vagy feloldják az USA elleni embargó határozatot, a szállítási tilalmat. Az Egyesült Államok viszonylag kevés arab olajat használ, de kétségtelenül enyhít az amerikai energiagondokon, ha ismét befutnak majd aibb olajjal teli tartályhajók a keleti part kikötőibe. Két hónap múlva már bizonyára így lesz, hiszen hét ország Bécsben úgy döntött, hogy azonnali hatállyal megszünteti az embargót. A hajók elindulhatnak az amerikai kikötők felé. A DÖNTÉS politikai tartalma az, hogy hét arab ország ezzel kifejezte: az USA „erőfeszítései” a közel-keleti béke szempontjából hasznosak és üdvözlendők. sőt jutalmazandók... Irak kezdettől fogva szembeszállt ezzel az állásponttal, nem is küldte el képviselőjét Béesbe. Az arab olajexportálók értekezletén aztán Algéria is fenntartásokat hangoztatott, Líbia és Szíria pedig egyértelműen elutasította az embarg 5 feloldását. Maradtak a mindig is Amerika-barát országok (például Szaúd-Arábia), az exportban igen érdekelt sejkségek, emirátusok (például Kuvait vagy Abu Dhabi, és Egyiptom, amelynek a helyzete sajátos. A Sinai-félszigeten további izraeli visszavonulást egy újabb amerikai nyomástól vár Kairó, ezenkívül jelentős amerikai segítségre számít a Szuezi-csator- na újra üzembe helyezéséhez csakúgy, mint egy új olajvezeték megépítéséhez és általában a háború okozta károk helyre- állításához. Az arab olajországok egységfrontja ezzel többé-kevésbé felbomlott. Következményei az ENSZ április elején összeülő rendkívüli közgyűlésén éppúgy megmutatkozhatnak, mint a genfi közel-keleti békekonferencia elhúzódásában. A dolgok összefüggnek: nyilvánvaló, hogy Izrael mindezek láttán vonakodik visszavonulni a Golan-fenn- síkról. A szíriai és izraeli csapatok szétválasztása ezért várat magára itt. Sőt. mert Izrael hadserege állásainak szüntelen erősítésén fáradozik, szír részről igyekeztek ezt megakadályozni: az eredmény immár tíz napja folyó, megújuló tűzpár- baj, amelyben nemegyszer páncélos összetűzésekre is sor kerül. KISSINGER amerikai külügyminiszter, aki korábbi terve szerint már ezen a héten ellátogatott volna — immár ötödször az októberi háború óta a Közel-Keletre, moszkvai utazása utánra halasztotta újabb közvetítői kísérletét. A szovjet j fővárosban hétfőn kezdi meg j tárgyalásait. Ezt megelőzően: sajtóértekezletet tartott Washingtonban és nagy nyomaték- kai szólt a szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztésének az egész világra kiható jelentőségéről. Ami a Közel-Keletet illeti, Kissinger megjegyezte: „elkerülhetetlen, hogy egy ilyen fontos térségben ne legyen súrlódás az USA és a Szovjetunió politikája között”. Hozzátette, hogy a „Közel-Keleten nem lehet tartós békét elérni a Szovjetunió ellenére, ezért az USA olyan együttműködésre törekszik a Szovjetunióval, amilyen mértékben ez lehetséges”. Kissinger sajtóértekezletén sok szó esett persze az atlanti vitáról is, arról, amely az Egyesült Államokat elsősorban Franciaországgal, de leplezet- tebb formában más nyugat-európai szövetségesével is szembeállítja. Bizonyos fokig enyhült a feszült viszony azután, hogy Helmut Schmidt nyugatnémet pénzügyminiszter Washingtonban elvileg megállapodott arról: milyen arányban járul hozzá az NSZK kincstára a nyugatnémet földön állomásozó amerikai csapatok fenntartási költségeihez. Az új angol kormány külügyminisztere, Callaghan szintén „hűségnyilatkozatot” tett Washington politikája mellett. Párizsban erre — legalábbis Jobert külügyminiszter legújabb megnyilatkozásai szerint — valamelyest visz- szakoztak... A FRANCIA fővárosban egyébként is más gondok jelentkeznek. Az egyik Pompidou egészségi állapotával kapcsolatos: csütörtökön rosszullét miatt a köztársasági elnök lemondott egy diplomáciai vacsorát, ami aztán újra tápot adott a kósza híreknek az államfő betegségéről, illetve már — az utódlás lehetőségeiről. Sokkal konkrétabb gondot az uralkodó köröknek a szociális helyzet feszült volta okoz: súlyos sztrájkok robbantak ki és bénították meg Párizs életét. S hadd idézzek itt — bizonyos magyarázatul — néhány számot az egyik szak- szervezet felméréséből: a párizsi munkás heti 40 órai munkával havonta 974 frankot keres a bérskála alján, pedig egy cselédszoba bére 350 frank, 70 frank a gáz és villany, 369 frank a kosztra, 20 frank a közlekedésre kell, 50 frank a részletek törlesztésére, mert semmit egy összegben kifizetve nem tud megvenni nagának, 1 frank 80 centime a napi cigaretta adagja, 24 frank egy hónapban kell a napi vörösborára, és így tovább. A CFDT nevű szakszervezet kiszámította, hogy havi 1500 frank lenne szükséges a létminimum fenntartásához. Ez a háttere a francia dolgozók — banktisztviselők. metróvezetők vagy az elektromos műveknél alkalmazott szerelők sztrájkmozgalmának. A kormány új gazdaságpolitikai intézkedéseket határozott el, de hozzátette; 1974 nehéz év lesz mindenképpen. Kissinger moszkvai látogatása Dr. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, több vezető munkatársa és Anatolij Dobri- nyin washingtoni szovjet nagykövet társaságában magyar idő szerint vasárnap hajnalban indul különgépen Moszkvába, ahol Nixon elnök újabb szovjetunióbeli látogatásának előkészítésével kapcsolatban négy napon át megbeszéléseket folytat a szovjet kormány vezetőivel a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről. Grecsko Bagdadban Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere Hasszán Al-Bakrnak, az Iraki Köztársaság elnökének, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsa elnökének, az Iraki Köztársaság hadügyminiszterének meghívására szombaton hivatalos látogatásra Irakba érkezett. Grecsko marsallt a repülőtéren Taha Al-Dzsazravi, az iraki Baath párt vezetőségének tagja, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának tagja, iparügyi miniszter. Abdel D. Sansal altábornagy, az Iraki Fegyveres Erők vezérkari főnöke, valamint A. Barkovszkij a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete fogadta. Damaszkuszi bivatalos bejelentés szerint szombaton a szíriai—izraeli fronton újabb tüzérségi és harckocsipárbaj robbant ki. Az összecsapások az északi szektorban kezdődtek, és négy óra múltón még mindig tarjottak. Damaszkusz szerint az izraeli fél megkísérelte megerősíteni előretolt állasait. Tel Aviv Szíriát vádolja a tüzelés megkezdéséveL Közel-keleti hírek Az A1 Gumhurija című kairói lap szombati számában örömmel üdvözli a nyugat-európai országok és az arab világ államainak közeledését. Ennek egyik jeleként értékeli azt, hogy Szádat elnököt meghívták az európai parlament szeptemberi ülésére. • * * Kairói amerikai forrásokból közölték, hogy szombaton az egyiptomi fővárosba érkezett az amerikai szárazföldi és haditengerészeti erők szakértőinek egy csoportja A delegáció a Szuezi- csatorna megtisztítási terveiről folytat majd tanácskozásokat. * * * A Szuezi-öbSlben huszonkét kilométer hosszú víz alatti olajmezőt fedeztek fel — adja hírül az Akhbar El Jom. (AP) Republikánus szenátor Nixon lemondását követeli James L. Buckley republikánus párti szenátor Nixon elnököt a Watergate-ügy kapcsán lemondásra szólította fel (Telefotó — AP—MTI—KS) Tovább romlik Corvalán egészségi állapota Buenos Aires Az argentin fővárosba érkező chileiek arról számolnak be, hogy a chilei junta által a Daw- son-szigeti koncentrációs táborban fogva tartott Luis Corvalán egészségi állapota tovább rosz- szabbodik. A zord éghajlati viszonyok, a Dél-Amerikába beköszöntő ősszel kapcsolatos hirtelen lehűlés, az orvosi segítség hiánya, a kényszermunka, az erkölcsi és fizikai megalázás annyira 'súlyosbította a Chilei Kommunista Párt főtitkárának krónikus hallószervi megbetegedéseit, hogy fél Allende asszony Helsinkiben Hortensia Bussi de Allende asszony, a meggyilkolt chilei elnök özvegye a chilei katonai junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság helsinki konferenciáján Kalevi Sorsa finn miniszter- elnökkel és Ulf Sundqvist közoktatásügyi miniszterrel beszélget. A második sorban jobbról Volodia Teitelboim, a Chilei Kommunista Pár); PB tagja. fülére megsüketült, sőt halló- kópességének teljes elvesztése fenyegeti. Corvalán ezenkívül tüdő- és szívműködésbeli zavarokkal küszködik, a koncentrációs táborban mindazonáltal megtagadják tőle az elengedhetetlenül szükséges orvosi kezelést * * * Az ellenállók nemzetközi szövetségének irodája táviratban üdvözölte a Helsinkiben tanácskozó, a chilei katonai junta bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottságot A távirat megállapítja hogy a testület munkája elősegíti az emberi jogok és a demokratikus szabadságjogok helyreállításét Chilében, egyúttal komoly lökést ad a nemzetközi szolidaritási mozgalom erősítésének. A nemzetközi szövetség ismételten követelte Luis Corvalán és a többi bebörtönzött chilei hazafi szabadon bocsátását, valamint a koncentrál ciós táborok felszámolását. (TASZSZ, MTI) (Telefotó — ADN^ZB—MTI—KS)