Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

MAS AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE BÉKÉS MEGYÉBEN (3. oldal) MARKA, MARGIT, MARISKA NÉNI <5. oldal) VÉRREL PECSÉTELT BARÄTSÄG «5. oldal) „A kor nagy dologra hí ff Ä dicsőségét Magyar Tanács- köztársaságot idézzük — 1919. március 21-ét. A magyar tavasz három forradalmi emléknapja közül a középsó ez: történelmi folyamatosságában és a társa­dalmi fejlődésmenetben is köz­bülső tartóoszlopa annak a híd­nak, amely 1848. március 15-ét, a polgári demokratikus forra­dalmat és szabadságharcot 1945. április 4-ével, a nemzeti felsza­badulás és győzelmes szocialista forradalom kiindulópontjával összeköti: A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte es tevékenysége Ugyan­úgy az emberi haladás élvona­lába emelte az országot és né­pét, amint 1848—49 hősies küz­delme tette azt a XIX. század derekán. Hiszen a magyar kom. műn első követője volt a Nagy Októbernek, a modern történe­lem korszakos változásának, s ezzel egyúttal fontos példa és bizonyíték is volt nemzetközi méretben és értelemben a harc­nak egy olyan szakaszában, ami­kor a fiatal i Szovjetunió a belső es külső ellenség egyesült táma­dásának volt kitéve. Így látta ezt Lenin ezekben a napokban: „Egyedül Oroszország példája nem volt érthető az egész világ munkásságának. Tudták, hogy Oroszországiban szovjet van, — mindnyájan a szovjet mellett vannak, de megijedtek a véres harc borzalmaitól. Magyarország példája dön­tő lesz a proletártöme­gek számára, az európai prole­tariátus és dolgozó parasztság számára, mert azt bizonyítja, hogy nehéz pillanatokban a szovjethatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országot. Öreg emberek azt szok­ták mondani: „felnőttek a gye­rekeik, emberré lettek, most ^ már meghalhatunk”. M-; nem készü­lünk meghalni, mi haladunk a győzelem felé, de amikor olyan gyermeket látunk, mint Ma­gyarország, ahol már szovjet­hatalom van, akkor azt mond­juk, hogy mi már megtettük a magunkét nemcsak orosz, ha­nem nemzetközi méretekben is és hogy mi kibírunk minden szörnyű nehézséget, hogy teljes győzelmet arassunk,” S éppen mert a magyar kom. műn mélységes internacionalis­ta volt, a forradalmi felszaba­dítás! világküzdelem tevékeny osztagának vallotta magát, s éh. ben h szellemben cselekedett i* — ezért lehetett olyan igazán magyar, a valóságos nemzeti ér. dekék képviselője és kifejezője. Győzelmének, majd széles tö­megbázisának az volt az alapja, hogy helyes válaszokat adott a dolgozó tömegek kérdéseire, a magyar társadalom évtizedes megoldatlan problémáira. Nagyon kevés idő állt rendel­kezésre a tanácshatalomnak, hogy építőprogramját megvalósítsa,, hiszen szinte az első pillanattól kezdve fegyveres harcot kellett folytatni a munkásuralom vé­delméért. a nemzeti független­ség biztosításáért az antant-im- perialízmug és csatlós csapatai ellen. A magyar vörös hadsereg hősi harca — különösen a felvi­déki hadjárat idején — a ma­gyar társadalom legszélesebb rétegeinek támogatását élvezte. Maradandó értékű volt azon­ban a szocialista átalakítás el~ keeéea kísérlete is. Negyed szá­fHercsetf Kiáraz 2adow kérésztől rágalmazta a Horthy-reakció ennek a rövid 133 napnak intézkedéseit, s ez a gátlástalanul hazug propagan­da természetesen nem volt tel­jesen hatástalan. De a magyar nép legvilágosabban látó erői­ben, mindenekelőtt a munkás­osztályban soha nem tudták fe­ledtetni a kommün emlékét. A magyar munkás nem feledte, hogy a gyár az övé lett, a ban­kokat államosították, a munkás, ellenőrzés révén hozzákezdett a termelőmunka szocialista irá­nyításához. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalom szószólói & a kommün egykori ingatag támogatói közül is nem kevesen mindenképpen azt igye­keztek bizonygatni, hogy a ta- nácshatalom a belső támogatás hiánya miatt omlott össze. Ez azonban nem felel meg a té­nyeknek. Bár voltak bi­zonyos hibák; mindenek­előtt a parasztpolitikában, a két munkáspárt egyesi tésének módjában, az antant- ígéretek jóhiszemű elfogadásá­ban, 1919 nyarán valóban gyón Tanácsköztársaság* emlékmű) gítették a belső frontot, a ta­nácshatalmat csak külső inter­venció, katonai túlerő tudta le­győzni. Kedvezőtlen volt a nem­zetközi helyzet, Szovjet-Orosz- ország nem tudott katonai segít­séget adni. Ahogy Krupszkája nemrég megjelent könyvé­ben elmondja, Lenin is azt val­lotta, hogy a Magyar Tanács­köztársaságnak, szemben a ha­talmas kiterjedésű Szovjet- Oroszországgal, nem volt hova visszahúzódnia a polgárháború- ba.­Abban azonban, hogy a fel­szabadulás után a most már kedvező nemzetközi helyzetben a magyar munkásosztály olyan erősnek, vezetésre képesnek mu­tatkozott, a néphatalom vi­szonylag gyorsan felülkerekedett, rendkívüli szerepe volt az 1919_ es példának. S azóta is, a Ma­gyar Tanácsköztársaság tanulsá­gai és emléke beépültek a ma­gyar szocialista átalakítás gya­korlatába és elméletébe. A magyar kommün örökké éL ni fog a megvalósuló szocialista Magyarországban! Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 19—20-án kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bi­zottságnak az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató­ját; a munkásosztály helyzetéről szóló jelentését; a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének fel adatairól szóló előterjesztését, va­lamint a párt szervezeti életével kapcsolatos kérdésekben előter­jesztett javaslatát. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Ünnepi nagygyűlés a Tanácsköztársaság kikiáltásának SS. évfordulója alkalmából Budapesten, a Ganz-MÁVAG művelődési központjában szer­dán ünnepi nagygyűlést rendez­tek a Tanácsköztársaság kikiál­tásának 55. évfordulója alkal­mából. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa rendezésében meg­tartott nagygyűlésen munkás- mozgalmi harcosok, fővárosi dolgozók, ifjúmunkások részvé­telével emlékeztek a magyar történelem jelentős eseményé­re. Az elnökségben helyet fog­lalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter, Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter, Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnöke, továbbá a társadalmi és tömeg­szervezetek országos és főváro­si testületéinek képviselői. A résztvevők soraiban helyet fog­lalt a munkásmozgalom sok ré­gi harcosa; köztük több olyan veterán, aki személyes résztve­vője volt az 1918. június 20-án lezajlott MÁVAG-gyári tünte­tésnek, amelyet gyilkos sort űz fojtott vérbe. De más történelmi emlékek is fűződnek a nagy­gyűlés színhelyéhez; 55 évvel ezelőtt, 1919 januárjában itt ta­nácskozott a történelmi jelen­tőségű Vasas-gyűlés; s itt sze­relték fel és indították a front­ra a Tanácsköztársaság védel­mére a MÁVAG önkéntes ala­kulatát; a 8. munkásezredet. A Himnusz hangjai után Ke­res Emil szavalata hangzott el, majd Bencsík István, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára mondott elnö­ki megnyitót Ezután Katona Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára mondta el ünnepi beszédét Katona Imre nagy tapssal fo­gadott beszéde után felcsendült az Intemacionálé, majd a nagy­gyűlés Bencsik István elnöki zárszavával ért véget. Az ünnepi megemlékezést kö­vetően a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel ki­tüntetett művészegyüttese adott műsort. (MTI) Éielmiszer-tlltnirzö és vegyvizsgáló intézel ij épületének átadása Békéscsabán Békéscsabán szerdán délután 2 érakor ünnepélyesen adták át rendeltetésének az élelmi­szer-ellenőrző és vegyvizsgáló Sebes László KISZ-szervezet Szeghalmon Ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor a község művelődési házában veszi fel Sebes László nevét a szeghalmi Péter And­rás Gimnázium KlSZ-szerveze- íe. A névadó Szeghalmon született, tevékenyen részt vett a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban, tagja volt a kommunista pártnak. A fasiszták harminc évvél ezelőtt a dachaui koncentrációs tábor­ban gyilkolták meg. A fiatalok ez alkalomból emlékeznek meg a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 55. év­fordulójáról, köszöntik az ak­kori idők veteránjait,- majd KISZ-esek és úttörők megko­szorúzzák a tizenküencesek emléktábláját, intézet új kétszintes laborató­riumát. Az új épület és aj ab­ban elhelyezett műszerek, vegyvizsgáló gépek mintegy 4 millió forint beruházással ké­szülték éL Helyet kapott a re­konstrukcióban a szociális rész is, amelyben férfi, női fekete­fehér öltözőket vehettek birtok, ha az intézet dolgozói. Az intézet újabb osztályokkal, bővülhetett, így többek között: mikrobiológiai, toxikológiai osztállyal. A békéscsabai intő- zetben végzik el Békés megye és Szolnok megye tiszántúli ré­szének élelmiszer-minőségi, ké­miai bel tartalmi vizsgálatait. Az ünnepélyes átadáson — amelyen jelen volt ’Csatári Bé­la, az MSZMP Békés megyei. Bizottságának titkára — dr. Kovács Imre, a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Miniszté rium főosztályvezetője méltató ta a beruházás jelentőségét és adta át rendeltetésének a la­boratóriumot Az új létesítményt a vegy­vizsgáló intézet igazgatói»,. dr0 Hídvégi Imrémé vette át

Next

/
Oldalképek
Tartalom