Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
I Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É? A MEGY E I TAN ÁCS LAPJA. 1974. MÁRCIUS 17., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM MEDITÁCIÓ NÉGY CIKK UTÁN (4. oldal) A SARKADI TANÁCSELNÖKÉ A SZÓ (5. oldal) RITKA JUBILEUM (9. oldal) A gyakorlat adja fel a leckét Avatatlan szemlélő előtt sablonosnak tűnhet, hogy a Minisztertanács napirendjén időnként megjelenik a „mezőgazdaság felkészülése a tavaszi (nyári, őnzi) munkákra”. A kicsit is érdeklődők azonban tudják, hogy érdemi témák ezek, végső soron az ország minden lakosának életkörülményeit, pénztárcáját érintik. Egy-két évtizeddel ezelőtt az ilyen napirendek még azt tárgyalták, hogyan lehet rávenni a mezőgazdaságot egy-egy feladat megoldására. Mostanáig, ha nem is teljesen, de megfordult a helyzet. Most már a mezőgazdasági gyakorlat jár elöl, a Mezőgazdasági gyakorlat adja fel a leckét, és az állami szervek annak módozatait keresik, hogyan lehet a termelés, a gazdálkodás támasztotta igényeket kielégíteni. Volt ilyen vonatkozása a Minisztertanács mostani napirendjének, amikor a tavaszi munkákra való felkészülést tárgyalták meg. Megállapították ugyan- ős, hegy a kormányzat által kitűzött célok teljesítését veszély nem fenyegeti, de egyes pontokon feszültségek keletkezek. Ezek a pontok: egyes speciális gépek biztosítása^ a műrtágya- és növényvédőszer-ellátás, valamint a kertészkedő kisemberek igényének kielégítése. A népgazdaság óriási összegeket irányoz elő a mezőgazdaság ipari hátterének megteremtésére. A legfőbb ellátó kereskedelmi szervezet az AG ROTRÖSZ, évi forgalma példáiul tizenhatmilli- árd forint. Tavaly az első negyedévben 2454 darab traktort vásárolt a mezőgazdaság, az idén ugyanerre az időszakra 3826 da. rab áll rendelkezésre. Az üzemek mégis panaszkodnak. Miért? Mert a legkeresettebb — legjobban bevált, legerősebb —- erőgépeket nem kapni elegendő számban. Biztatót írni ez ügyben nem 'tudunk. Ismert, hogy a magyar traktorgyártás szerepe a hazai ellátásban alárendelt, az is megszűnőben van. A mezőgazdaság fejlesztése viszont az egész szocialista táborban kiemelt feladat. Partnereink tehát neon tudnak lényegesen több különleges traktort szállítani, mint amennyit az évekkel ezelőtt megkötött szerződések előirányoznak. Átülő javulásra a belátható közeljövőben sem számíthatunk. Ügy tűnik, egyelőre nincs más megoldás, mint a megalkuvás. Olyan traktorral kell teljesíteni a feladatokat — vagy legalábbis a feladatok egy részét —, amit az állami kereskedelem be tud szerezni. Munkagépekből sem lehet mindenhez hozzájutni. Nem kapni például olyan szerves- és műtrágyaszórót, aprómagvető gépet, szálastakarmény-betakarító gépet amilyet az üzemok az esedékes munkálatokhoz beterveztek. Az esetek túlnyomó részében azonban csak szállítási késésről van szó. Aki ezt a szezont átvészeli, az a következő szezonra már minden valószínűség szerint hozzájut az általa elk pzeU génhez, tehát csak átmenetileg kell módosítani a technológiát. A műtrágya-problémát szélesebb körben vizsgálva lehet csak megmagyarázni?. A helyzet az, hogy például tavaly a hazai termést kiegészítendő 28 millió dollárt költöttünk műtrágyára, mos: még többet és így biztosítja az állam, hogy a tavaly felhasználtnál tíz százalékkal több álljon az idén' a gazdaságok rendelkezésére. A keresletet figyelembe véve megtörténhet, hogy ez kevés lesz. Érdekes módon ezt a világ fejlődése okozza. Mi idehaza már a hektáronként hatóanyagban számítva 200 kiló körüli műtrágya-felhasználásnál tartunk. Ugyanez a szám Afrikában kilenc kiló, Dél- Amerikában 18 kilő, Ázsiában 21 kiló. Csakhogy ebben a három világrészben egyre ékesebbek az emberek. A kormányok kénytelenek mezőgazdasági fejlesztési programokat kidolgozni. A termelés növeléséhez műtrágya kell. Ezeknek az országoknak műtrágyagyáruk nincs. A sok százmillió ember igénye a világpiacon olyan hallatlanul felkorbácsolta a keresletet, hogy nemcsak a? árak ugrottak meg, de előfordul, hogy egyszerűen nem lehet műtrágyát kapni. Nem bízhatjuk magunkat a véletlenre, az igényeket ki kell elégíteni. Alighanem már az idén munkába lép például a hatalma« új Péti Műtrágyagyár. További terveink is vannak. Teljesen saját erőre azonban csalt nitrogén tartalmú hatóanyagok előállításában támaszkodhatunk, mert a foszfor és kálium műtrágyákhoz szükséges alapanyag hazánkban nem található. Ismét más a helyzet a növényvédő és gyomirtó szerekkel. A hazai vegyipar a téma iránt érdeklődik, a gyártó kapacitások erőteljesen növekednek. Jött azonban az olajválság, amit mai ismereteinkkel már inkább nevezhetünk olajspekulációnak. Az agrokémiai szerek jórészt olaj- származékokból készülnek. Ezek árai hihetetlen mértékben felszöktek, Az igényeket azonban nagyon kevés kivétellel ki tudja elégíteni a kereskedelem. Csak arra kell felkészülni, hogy egyes megszokott szerek helyett ugyanolyan célú, de más gyártmányú szerek kerülnek forgalomba. Fájhat az agronómusok feje, mert az új vegyszerek használatát újra meg kell tanulni, de lesz elegendő kemikália, amivel a kártevőket és a gyomokat irthatják. Végül ismét vissza kell kanyarodnunk az iparhoz. Mert a kiskert szék házalnak, de nem kapnak permetezőgépet. Se motorost, se motor nélkülit. Szomorú tény: a közkedvelt Harmat és Vermorei háti permetezőgépekből az idén 25—30 ezerrel kevesebb kerül forgalomba, mint amennyire szükség lenne. Pedig a háti permetezőgép gyár ásóhoz nem szükséges jövő színvonalán álló műszaki bázis. A magyar ipar feltétlenül alkalmas lenne az igények kielégítésére. A jelek szerint csak az érdeklődés hiányzik a téma iránt Pedig a magyar iparnak sok tízezer munkása, alkalmazottja is kerészkedik szombat-vas rn:p és mérgelődik, hogy ennek az oly fontos és oly hasznos hobbynak _ úgy tűnik — „lehetetlenség” az ipari hátterét megteremteni. Foldeákí Béla Csaknem negyedmilliárd értékű árut .termeltek nagyobb nyereség a Szarvasi Vas'parl szocialista brigád teljesítette tál a célokat A tavalyinál jóval Szövetkezetnél — 31 Az 1973-as gazdasági év ki- [ emelkedő eredményeket ho-, zott a Szarvasi Vas- Fémipa-1 ri Szövetkezetben. Különösen a termelés emelkedett, ennek ! eredménye, hogy az 1972. évi 206 millió 903 j ezer termelési értékkel szemben tavaly 246 millió 418 ezer forint érteket termeltek. Különösen kiemelkedő a hagyományos cikk: a húsgép termelése, melyből az 1972. évi 59 ezer 443 darabbal szemben 1973-ban 105 ezer 5G3 darabot adtak át a kereskedelemnek. Hagyományos termékük a csillár, és a porcelán lámpa is. Csillárból 1972-ben 87 ezer 170 darabot gyártottak, tavaly pedig 145 ezer 531 j darabot. Porcelán lámpából pedig 766 ezer 099 darabot. Az évi nyereségük is emelkedett, az 1972. évi 1 millió 3^5 ezer forinttal szemben 2 millió 088 ezer forintot oszthattak ki a március elején megtartott mérlegzáró közgyűlés után. Az eredményekhez hozzájárul a szocialista munkaverseny is, melyet 1972-ben kezdtek szervezni, s akkor 12 brigád alakult, 136 taggal. Ma viszont már 31 kollektíva versenyez a szocialista címért, 344 taggal. A brigádok túlteljesítették a kitűzött termelési programot, és minőségben is jó eredményeket értek el. Ezenkívül társadalmi munkában is példát mutattak. Így többek kö- kött a tanyasi iskoláknak betonjárdát építettek, a patronáló mozgalom keretében tv- állványt, fogasokat, szemléltető eszközöket gyártottak. Patronálják az óvodákat és két állami gondozott gyermeket is. Az új segédmunkások Az Elnöki Tanács Békés megye 8-as számú választókerületében az időközi országgyűl :si képviselőválasztást. 1974. április 21-re tűzte ki. A Hazafias Népfront városi bizottsága az állami, társadalmi, gazdasági szerA Forgácsoló-szcrszámiparj Vállalat békése abai forgácsoló- szerszámgyárának az 1973. évi term .lése értékben meghaladta a 197 millió forintot, ami csaknem 14 millióval több az 1972. évinél. A növaked st elősegítette a mintegy 25 millió forint költséggel épült ég korszerűbb berendezéssel ellátott üzemcsarnok, amely tavaly novemberben készült el. A gyár 1973-ban 47 millió forint értékű terméket — kemény- fémlapkás esztergakéseket, fura- tos marókat, központfúrókat, fűbetanítását is vállalták. A szocialista munkaverseny értékelését a szövetkezetben 1973 november 7-én tartották, ahol tíz brigádnak adták át a szocialista címet, és a 144 brigádtagnak összesen 166 ezer 500 forint jutalmat osztottak szét. vekkel együttműködve ennek előkészítése során 1974. március 18_án, holnap délután két órakor a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat orosházi gyáregységében jelölőgyűlést rendez. rész'árcsákat, állítható dörzsárakat — készített exportra, ami. két és félszerese az előző évinek, A nyereség az 1972. évihez képest 1 millió forinttal volt több. Ennek alapján 11 és fél napi átlagkeresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. Az idei termelési terv értékben 217 millió forint. A gyár az elavult eszterga-, maró- és köszörűgépeket korszerűbbekre cseréli ki, amire több mint 15 millió forintot fordít. ®aseaoe«BafiBeB9ffl39eeofflBa*aeBBBBsaM)M» O(BfflOBOEEBB®fflBBBBOCBOBBSB8BB8BflBBSBBaB089®9fflBB9BSBBB0BSBB)BBBBBBBBBBBB®fflBSSSEfflSQBB9B8BfilB88BB Hétfőn Országgyűlési képviselői jelölőgyűlés Orosházán Tizenötmillió forintért korszerű gépeket vásárol a békéscsabai forgácsaié- szerszámgyár Épül az iskol Jó ütemben halad Békéscsabán, a Gyulai út mellett az iskolacentrum építése. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat jelenleg a 12 tantermes iskolaépület univáz szerelését végzi. Az előtérben a kollégiumi épület alapozási munkálatai’ folynak, (Fotós Remény)
