Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
A musikásmüveiődésrol Többen figyeljenek rájuk és segítsenek A* elmúlt hat hét alatt három szakszervezeti könyvtárat kerestünk fel, hogy a munkásművelődés könyvtári-olvasási lehetőségeit kutassuk, és megalkossunk valamiféle körképet arról, hogy meddig jutottunk, merre kellene továbbfejleszteni azt a könyvtári munkát, amely valahol a legközvetlenebbül találkozik a munkásokkal, az olvasókkal és a még nem olvasókkal, A gyulai körzeti könyvtárban és a sarkadi cukorgyári könyvtárban, és most, legutóbb az orosházi szakmaközi körzeti könyvtárban sok hasznos, jellemző és érdekes, feljegyzésre méltó tapasztalat gyűjtésére nyílt lehetőség. A három könyvtár munkáját vizsgálva közös vonásként állíthatjuk: nincsenek különösen nagy lehetőségeik, viszont az adott lehetőségeiket sem képesek teljesen kihasználni, Ennek persze több oka van, és nem közvetlenül az adott helyen dolgozó könyvtárosokban van a hiba; olyan is tapasztalható, hogy az elmúlt évek során szakszervezeti könyvtáraink eléggé magukra maradtak, bizonyos vonatkozásokban elveszítették közvetlenebb kapcsolataikat a kulturális közélet egészével. A változások jelei azonban már mutatkoznak, és különösen azóta, hogy az SZMT központi könyvtára is kilépett könyvespolcai közül, és ezt a meghatározást korántsem szimbolikusan, hanem éppen a szó nyilvánvaló értelmében használjuk. Még mindig kevés azonban az a tapasztalat, támogatás, amit ezek a szakszervezeti könyvtárak központi könyvtáruk vezetőin és munkatársain kívül Igényelnének. ötleteik megvalósítása sokszor már helyben elbukik, vagy nem tudják — a rutinosabb, sokat megélt népművelők oda nem figyelése miatt —, hogyan is valósítsák meg azokat? Az orosházi körzeti könyvtárat népművelő-könyvtáros diplomája megszerzése után, 1971 óta Göndös Józseíné vezeti. A helyzet hasonló a gyulai körzeti könyvtáréhoz. Orosházán, az új művelődési központ emeletén két helyiségben 9 ezer kötetük van, 4 ezer a letéti könyvtárakban, és , egy fő-, valamint egy mellékfoglalkozású könyvtáros dolgozik itt. A mellékfoglalkozású Szatmári Ella, érettségizett fiatal lány, 4 órásként kezdte, aztán lett belőle 5, majd 6 és Végül 7 órás, ami — akárcsak Gyulán Podhraczky Ferencné esetében — kimerít! a mellékfoglalkozású főfoglalkozás fából vaskarika ismérvét. Különös dolog ez, valaki 1 óra híján 8 órát dolgozik, viszont nem kell hozzá státusz, és miegyéb... Napnál világosabb, hogy pénzügyi ügyeskedésről van sző, de az is napnál világosabb, hogy ideje már megmásítani ezeket, és reális igényekhez igazítani reális megoldásokat. Egyszóval: Orosházán is roppant kevés a két könyvtáros, és még azután is kevés lesz, ha mint hallottuk, éppen a napokban dönt az .SZMT elnöksége arról, hogy Szatmári Ella főfoglalkozású, 8 órás könyvtáros tehet-e? A lehetsé4 MÉUÜSHSM isié. FEBRUÁR 1L ges és egyetlen helyes döntés azt hiszem, olvasóink előtt nem kétséges. Szép könyvtár különben ez az orosházi! Szép, mert a modern művelődési központ emeletén két megfelelő nagyságúnak mondható helyiséget kaptak, szép, mert kitűnő olvasótermük van, és abban olyan folyóirat-állomány, ami párját ritkítja. A magyar napilapok, hetilapok és folyó- iratok közül 138-at járatnak, de rendszeresen megérkezik az olvasóba 15 külföldi folyóirat, magazin is. „Egy Időben kifejezetten szakmaii lapokat rendeltünk — mondja Göndösné — közben azonban rájöttünk, hogy azokat az üveggyárban, az olajosoknál, és más üzemekben is megveszik. Rátértünk ezért általánosabb tartalmú kiadványokra, az érdeklődés ugrásszerűen emelkedett. Azt hiszem, felesleges lenne, ha mi is több példányt rendelnénk a kifejezetten szakmai lapokból.’' Az olvasótermi munka a legerősebb oldaluk, és ahogv erről beszélgetünk, mé"is kiderül: mennyi lehetőségük van még, és hány ötletük csak torzó, egyszerűen azért, mert Göndösné sokszor nagvon is egyedül marad gondjaival Igaz. hogy elmondja: a központi könyvtárral nagyon jó a kapcsolata, sokszor találkozik velük annak is örül, honv az orosházi kultúrház igazgatója, a gazdag tapasztalatokkal rendelkező, kitűnő népművelő, Feldmann József úgy segíti, mintha a könwtár is közvetlenül hozzá tartozna; mindez azonban mégis kevés. „Valamikor. néhány éve gverme'rio«- lalkozásokat vende-tünk. Órl•-sí igény volt ezekre. Ha csak kiírtuk, hogy ekkor meg ekkor lesz, tódultak a gyerekek. Most a 1á- rás;-városi könyvtár kapta a feladatot, de azért mi sem hanyagoljuk. A célunk persze az lenne. hogy a helvben olvasás és a sakk-klub itteni össze’övetelein tűi, valami más is rendszeres legyen. Tavaly Darvas Józseffel találkoztak olvasóink Nem tudtuk akkor, hogy váirpsimv írófiával ez lesz az utolsó találkozónk. Nagyszerű volt. Igaz ami igaz, az olvasóterem melletti szabadpolcosban a könyvesszekrényeken is ültek, sokan pedig a folyosóra szorultak. Nagyon lelkesek voltunk; így kell ezt tovább! Meghívtuk Moldova Györgyöt, Fehér Klárát, Moldova nem vállalta, Fehér Klára nem válaszolt... még. Tudom, hogy egy-egy ilyen találkozó pénzbe kerül. Ezt is megígérték, nem lesznek gondjaink. Mégis itt van: fél éve, vagy még annál Is több, hogy semmit nem tudtunk rendezni az olvasóban”. Keressük a lehetőségeket. Sokféle lehetne! Például: amikor Békéscsabára, a megyei művelődési központba jön esv-egy író, neves szerkesztő, politikus, miért ne mehetne át Oroházára is? Göndösné szeme felcsillan. Erre nem gondolt! De hogyan lehetne ezt megszervezni?! Ez az a pont, ahol újból fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy általános tapasztalat: hiányzik az ötletmozdító, megvalósító segítség ezekben a könyvtárakban! Ma már egvre inkább összemosódnak a feladatok: a könyvtár nemcsak könyvkölcsönző hely, jobb esetben olyan, ahol olvasgatni, jegvzeteleetni lehet (és ne csak az elit könyvtárakat nézzük!), hanem olyan hely is. ahol a közművelődésnek számos formája megvalósulhat, lehetőségekre találhat. A könyvtárak sem lehetnek már meg összejövetelek, klubestek és a többiek nélkül, és eddig sem lehettek volna. De — az örökös de: ilyen színvonalas tevékenységhez nem egy vagy kettő, sokkal több könyvtáros kell! És az is. hagy a most még adott egykét könyvtáros olyan konstruktív segítséget kapjon a városi-falusi művelődési központoktól tanácsoktól, intézményektől, hogy ne veszítsék el kezdeményező készségüket, hangulatukat, hitüket munkájuk értelmében. Egyszóval: közös ügy és közös munka a közműveié«, és ben ne a könyvtári élet is. Statisztika bizonyítja, hogy Orosházán 14 ezer ipari és mezőgazdasági munkás él. Ebből mintegy 400 a műszaki, illetve az agrárértelmiség. A szakszervezeti könyvtárnak 1 600 beiratkozott olvasója volt tavaly, kő4 zöttük 247 munkás, egy-egy olvasó évente két és fél kötetet vett ki. (Furcsa adat, de jól kell értelmezni.' ennyi az egész.) Azt mondja Göndösné; lassan, de egyre növekszik az olvasók érdeklődése, mind több és több könyvet kölcsönöznek. Tíz letéti könyvtáruk közül legalább öt igen jól tevékenykedik, néhány kiválóan. Ilyen például a Mezőgép letéti könyvtára, amelynek egy szerelőcsarnokból nyíló szobában találtak helyet. Ide a munkások olajos ruhában, ebédszünetben is bekopognak, és viszik a könyveket. Igaz, hogy egy kicsit a helyükbe vitték a kultúrát, jó is, ha így kezdik. Antal Károlyné és Révész Józsefné társadalmi munkás könytárosok tavaly ötször (!) cserélték a félezres állományt, a vállalat 470 dolgozója közül 191 volt könyvtári tag. zömmel fizikai munkások, és 2357 alkalommal cseréltek könyvet! Igen, így is lehet! Göndösné most azt tervezi, hogy átveszik a baromfifeldolgozó önálló szakszervezeti könyvtárát, és szeretnének letétit szervezni Kardoskúton, a Nagyalföldi Kőolaj- és. Földgáztermelő Vállalat ottani telephelyén is. Már tárgyalnak róla. Döntés, azt nem tudni, mikorra lesz.. Égése délelőtt beszélgetünk, körijen vissza-visszatérünk a szocialista brigádokra, a kultűr- házi klubra, ahol — Orosházán ez nagy hagyomány! — a szocialista brigádvezetők találkoznak rendszeresen. Egyszer Békéscsabáról vártak valakit, az előadó ’nem jött, Göndösné gondolt egyet: áthívta őket a könyvtárba (fél folyosó a távolság), nézzenek körül. Beszélt a könyvtár feladatáról, lehetőségeiről, az olvasás szépségeiről, ismeretgyarapító hatásáról, és hívta a bri’gadérosokat: hozzák.el az egész brigádot egyszer! A baromfifeldolgozó hűtőgépész brigádja Varga Lajos vezetésével már járt itt, az egész brigád beiratkozott olvasónak, és nemrég megragasztotték a könyvtár olvasótermének elgyengült karosszékeit. Köszönetét sem vártak érte. Mindez azonban még nagyon a kezdet. Az irány viszont jó, az orosházi szakmaközi körzeti könyvtárban nagy lehetőségek rejlenek. Sokat adhatnak a munkásművelődéshez, aktivitásuk egyre nélkülözhetetlenebb lesz a városban. Csak sokkal jobban figyeljenek rájuk azok, akiknek ez kötelességük. Vagy ha nem is kötelességük, de nem tudnak úgy élni, hogy ne segítsék azt, ami a közművelődésért van. Sas« Ervin Kulturális ajánlás szocialista brigádoknak Országszerte gondot okoz a szocialista , brigádoknak, hogy milyen kulturális, felajánlásokat tegyenek. Ezen kíván most segíteni városi viszonylatban az oroszlányi tanács művelődésügyi osztálya. Tájékoztatót állított össze a szénbányák több mint 200 szocialista brigádjának, és a más üzemeknél működő kollektíváknak. Mivel a brigádok most fogalmazzák meg ez évi vállalásaikat, jól tudják az ajánlást hasznosítani. Már gyakorlattá vált például, hogy a kiállításokon külön tárlatvezetést tartanak a szocialista brigádoknak. A programfüzet felsorolja, hogy az idén milyen kiállítások között válogathatnak. Az ajánlott programok többsége nem kizárólag a szocialista brigádoknak szól, de külön az 6 számukra is szerveznek műsorokat. Sajtókonferencia a Magyar ik. Országos Tanácsánál Hétfőn, február 18-án, Á7.35 órakor a Magyar Rádió közreműködésével sajtókonferenciát 'rendeznek a Magyar Nők Országos .Tanácsánál. A műsort Petress István vezeti. Részt vesznek Erdei T,ászióné, a MNOT elnöke, Keserű János- né könnyűipari miniszter, Buda István munkaügyi minisztériumi államtitkár, dr. Zsögön Éva egészségügyi miniszterhelyettés, Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára, Gál László, a SZOT titkára, Moharos József, a TOT alelnöke, Cservenka Ferencné, a párt Pest megyei első titkára, Molnár Ferenc, a Csepeli Vas- és Fémmű pártbizottságának titkára. A résztvevők válaszolnak az újságírók és a hallgatók kérdéseire. A. különböző nőpolitikái, társadalmi és egyéb kérdéseket Békés megyeiek is adhatnak fel a következő telefonszámokon: (hétfőn, 14 órától) Budapest, 122-217 és 319-998. 1 Megjelent a Békési Élet ez évi első száma ÜJ borítóval —— Svecz András munkája — jelent meg a TIT, a Békés megyei és a Békéscsabai városi Tanács közművelődésügyi és tudományos szemléje, a Békési Élet ez évi első száma. A 184 oldalas szemle változatos és figyelemkeltő tartalmat ad az érdeklődő olvasóknak. Tanulmányok rovatában Gácsér József adja közre „Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány ^Bókés megyei tanulsága” című munkájának második részét, Elek László pedig részletet közöl Vajda Péter:- Az éj fia című tanulmányából. V. Kiss Margit a festő Mokos Józsefet mutatja be, Dankó Imre pedig Sarkad nagy fiáról, Veress Sándorról ír. A szemle Közművelődési rovatában többen is írnak. Többek között itt olvashatjuk Li- tauszki Tibor és Sándor Jen öné hozzászólását Sasa Ervin korábban megjelent vitacikkéhez, a Kiállítás rovat Szilágyi Miklós cikkét adja közre a mezőhegye- si helytörténeti és néprajzi .kiállításról. A Látogatóban rovat Sass Ervin írását közli, melyben Dévényi János békéscsabai születésű, Budapestem élő ötvösművésszel ismerteti meg az olvasókat. Gazdag a Békési Élet Tények, Dokumentumok, Emlékek rovata is, a Szemle .rovatban pedig hat cikket tettek közzé. ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■WM «H DÉR ENDRE: FITYISZ (Kisregény)“ : i : — Hasonlít az én húgomra. : Csak Cika haja fehér. Képzeld, » olyan szőke, hogy- fehér. És a ! bőre kreol. A szeme barna. Ter* mete nyúlánk. És olyan élénk, | mint egy csikó. Attól rettegek, S tudod, hogy Szliácsom •.. ott él■ nek a nagybátyáméi akik S örökbe fogadták. Cseszkóban, ; Szliácsom. ahol laknak, a hegy : tetejéről kiváló műút vezet a ■ fürdővároskába. Cika szereti a ■ bravúrt. És szeret biciklizni is. • Egész éjjel felőle álmodok. I Mindig ugyanazt. Tátott szájjal, feltartott lábakkal gurul biciklijén le a hegytetőről, aztán fuldokolva nyomja a Kereket, fel. a hegytetőre.., — örülj neki, hogy nem hamvába holt csaj. — De hát rettegek az életé, ért, nem érted?! És ráadásul az a rögeszmém, hogy mindennek én leszek az, oka, ha fékevesz- tettségében alárohan egy autóÍ nak. Vagy nekimegy a mozgó vonatnak. Mondom, hasonlít a ■ húgodra, csak neki barna a ha- * ja. ugye? — Barna. A szeme is bamá, A bőre is barna. És olyan okos volt, mint a Nap. — Volt? Miért mondod mindig azt, hogy volt? — Mert meg fog halni,, Csend. Az osztályteremben üres padok, a fekete táblán évszámok csúfolódnak: I. e. X. A vaskor kezdete; 1046 pogány- lázadás; 1222 Aranybulla; 1514 parasztháború; 1566 Szigetvár ostroma; 1640 Angol forradalom ... Gábor felírta még a táblára 1965 egy kislány halála. — Meghalt a húgod? — Még nem. Olvasd a levelét De előbb east Két hónap va» a kettő között Semmit nem tudok kibetűzni belőle. Ezt az utolsó levelét tegnap kaptam — Azt írja. menj el hozzá. — Hol van az?! — Azt pontosan. kj leihet ot- vesní, hogy „gyere". Csak ismétli, a betűket meg felcseré! geti. Szinte az egész levél ebből áll. Miért nem mész ej hazai! (
