Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

Kuba a szovjet vendégeket ünnepli Santiago de Cubába látogatott Brezsnyev Magyar—jugoszláv együttműködési tárgyalások Az egész amerikai földrészen nem található még egy olyan j korszerűen felszerelt iskola­kombinát, mint a kubai fő­várostól 23 kilométerre levő speciális oktatási létesítmény, ahová magyar idő szerint pén­teken hajnalban látogatott el Leonyid Brezsnyev és kísérete. Ezt maga Fidél Castro hang­súlyozta, amikor a 4500 diák számára épített iskola Leonyid Brezsnyev és a többi magas ran­gú szovjet személyiségek, vala­mint a kubai párt- és kormány­vezetők jelenlétében Vlagyimir Iljics Lenin nevét vette fel. Ebbe az intézménybe az ál­talános iskolák legjobb tanulóit veszik fel, s a növendékeket ér­deklődési körüknek, képessége­iknek megfelelően készítik fel az egyetemekre, főiskolákra. Ta­nulmányi idejük alatt megis­merkednek egy szakmával, s naponta három óra termelő- munkát is végeznek. A bent­lakásos iskolakombinát össze­fl Miállapol megsziinletéséneft feltétele: 1 palesztin nép jogainak elismerése Szadat egyiptomi elnök meg­erősítette, hogy mindaddig nem ír alá semmiféle dokumentu­mot az Izraellel fennálló hadi- állapot megszüntetéséről, amíg nem valósul meg a megszállt arab területek teljes kiürítése, és a Palesztinái nép törvényes nemzeti jogainak helyreállítása. Ez a kötelezettségvállalás ak­kor hangzott el, amikor Szadat elnök csütörtökön fogadta Jász- szer Arafatot, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet elnökét és az izraeli megszállás alatt levő ciszjordániai palesztin vezetői­nek küldöttségét. Az egyiptomi államfő hang­súlyozta, hogy a jelenlegi hely­zetben rendkívül fontos az arab és a palesztinai, illetve az egyiptomi és a palesztinai állás­pontok egysége. Rámutatott, hogy a közel-keleti rendezést il­letően nem lehet szó sem alku­dozásról, sem részleges megol­dásról. Kijelentette, hogy Egyip­tom mindaddig nem engedélyezi a szabad hajózást az izraeli ha­jók számára a Szuezi-csatornán, amíg véget nem vetnek a két ország között fennálló hadi- állapotnak. Ennek a feltétele viszont a megszállt területek ki­ürítése, és a palesztin jogok helyreállítása. Utalt rá. hogy ugyanezt az álláspontot fejtette ki a Kissinger amerikai külügy­miniszterrel folytatott legutób­bi tárgyalásokon. Ugyancsak közölte Kissingerrel, hogy apa- lesztinaiaknak részt kell ven­niük a genfi békeértekezleten. Szadat végül kijelentette a palesztin küldöttségnek, hogy teljes együttműködés áll fenn Egyiptom és Szíria, illetve a két arab ország államfői kö­zött. (MTI) OrosniRo az USA-ba utazik Moszkvában ma hivatalosan bejelentették, hogy Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter az amerikai kormány meghívá­sára február 3-án az Egyesült Államokba utazik. A szovjet diplomácia vezetője Nixon el­nökkel és Kissinger külügymi­niszterrel tanácskozik időszerű nemzetközi politikai kérdések­ről és a Szovjetuniót, valamint az Egyesült Államokat érintő kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. (TASZSZ) sen 90 000 négyzetméter alap- területű, 70 különböző laborató­rium, továbbá több színház­terem. mozi, tornaterem, uszo­da, sportpálya tartozik hozzá. Az iskolakombinátban egybe­gyűlt közel tízezer diák, építő­munkás, környékbeli lakos előtt Fidel Castro és Leonyid Brezs­nyev mondott beszédet. Az ünnepség után az SZKP főtitkára és a kubai párt első titkára a havannai sportváros­ban megiteikintette a Szovjet­unió—Kuba barátságos kosár­labda-mérkőzést. A mintegy 12- ezres nézősereg forró ünneplés­ben részesítette a magas rangú vendégeket. A kubai közvélemény érdek­lődésének középpontjában to­vábbra is Leonyid Brezsnyev látogatása áll. A két nép erő­södő barátságára számtalan ese­mény utak Az Oriente tarto­mány Holguin városában lerak­ták az alapkövét annak a cu­kornád-arató gépeket gyártó üzemnek, amely a Szovjetunió segítségével épül. Az évi 600 darabos kapacitású gyár nagy jelentőségű lesz a nádaratás gé­pesítésére irányuló program megvalósításában. A kubai tele­vízió Üdvözlet a barátoknak címmel kétórás közös szovjet— kubai programmal köszöntötte az SZKP főtitkárának látogatá- sát­Az SZKP főtitkára és kísére­te a kubai látogatás ötödik nap­ján pénteken, magyar idő sze­rint a délutáni órákban a há­rommilliós Oriente tartomány fővárosába, Santiago de Cubába látogatott. (MTI) Azóta nagyot fordult a világ itt is. S a névtelen én elem ondók helyére neves költők léptek. Egy fiatal vogul költővel, Andrej Tar- hanovval mindjárt az érkezés­kor kezet szoríthattunk. Megis­merkedünk Mikul Sulgin chan- ti (osztyák) költővel, tanítónő fele­ségével és két bájos gyermeké­vel. A chanti nyelven megjelenő helyi újság főszerkesztője, Maria Vologyina úgyszintén csatlako­zik hozzánk: az alacsony terme­tű. kerek arcú, fekete hajú, min­dig mosolygós asszonyka négy gyermek anyja. Jelenleg több mint húszezer chanti él a körzetben, 70 száza­lékuk beszéli a nyelvet. Jóval kevesebb a manysik, vagyis a vogulok lélekszáma: hétezren laknak a szétszórt településeken. A két nép fiai könnyebb, ember­hez méltóbb körülmények kö­zött űzik őseik mesterségét; ha­lásznak, vadásznak, de az „ola­josok” brigádjában is megtalálni már a közülük valókat. Sajnos, kevés időnk jut a nép- művészeti múzeumban való bo­lyongásra. Pedig a bálványok­tól, a vadászeszközöktől a kéreg- és bőrsátrakig, a gyöogyösvar- rottas ruháktól a népitánc-együt- tesekről készült képsorokig — mérhetetlenül gazdag látniva­lókban. Vigaszunk, hogy holnap­után Szurgutból kirepülhetünk, a legközelebbi osztyák faluba. Madártávlatból Éjszaka, nem sokkal az indu­lás után elérjük az Obot. Gyö­nyörű látvány a két folyó, az ír­2 SÉtíZMEM 1874, FEBRUÁR 2. Az Országház gobelin termé­ben pénteken délelőtt megkez­dődtek a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság elnöki találkozójának tárgyalásai. A megbeszélésen Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter és Mirjana Krsztinics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehaj­Január 28—31 között Sz. M. Szemicsev szovjet össz-szövetsé- gi belkereskedelmi miniszterhe­lyettes vezetésével küldöttség tárgyalt hazánkban az 1974. évi választékcseréről és a műszaki­tudományos együttműködésről. A delegáció magyarországi tar­tózkodása során meglátogatta a budapesti és a vidéki üzlethá­lózatot, Vácott a Naszály Áru­házban a könnyűszerkezetes épí­A dél-vietnami felek kétolda­lú katonai vegyesbizottsága kül­döttségvezetőinek pénteki ülé­sén megállapodtak a fogolycse­re folytatásában. Megegyeztek abban, hogy feb­ruár 8-án folytatják és három héten belül befejezik több mint négyezer polgári és katonai fo­goly átadását. Az akciót a Saigont rezsim tis és az Ob találkozása. Fényben csillogó tenger képe. Most már keletnek hajózunk. Szurgut. ötvenezer lakosú vá­ros — a legrégibb: 1953-ban ala­pították —, sok látnivalóval. Mi azonban alig várjuk, hogy a busz elérje a forgalmas repülő­teret. Tizenkét személyes kis gép vár ott ránk. Űticélunk: Ugut. Nyicsevo — ahogy itt mond­ják ekkora távolságra. Mind­össze negyvenperces repülőút Moszkvából 11 ezer méter ma­gasságban jöttünk Tyumenbe, ehhez képest a mostani repülés olyan, mintha egy zárt kocsit panoráma-busszal cserélnénk föl. Mintha megelevenedne a térkép, aprólékos részletességgel láthatjuk a folyamóriást és vi­dékét. Először a főágat repüljük át, aztán nagy kiterjedésű erdős, mocsaras vidék következik.. Eszembe jut: azt mondták kala­uzaink, ezer folyót és 300 ezer ta­vat tartanak számon a tyumeni tartomány 1,5 millió négy­zetkilométeres területén. Most, hogy kitárul a vidék látképe, kicsit jobban megérthetjük: mekkora víztömeget hord hátán ez a táj. Aztán sűrűbb erdoyidék kö­vetkezik; itt-ott újra tavakkal, folyók hurkolta szigetecskékkel. Ha az imént az járt a fejemben: a jégkorszak után lehetett ilyen a föld. most egy másik gondolat fészkel bele: milyen Csipkeró- zsika-álmot alhatott ez a vidék évszázadokon át. Sehol se látni élőlényt, moz­gást. Aztán feltűnik a falu, Ugut. A Nagy-Jugan partján fekszik — folyóhoz kötődik, mint itt szinte minden település. Él a nyelv Jöttünkre sokan idesereglet- tek. Jobbára nők, gyerekek — a férfiak nagy része foglalatossá­gát űzi ma is: vadászik, vagy há­lót merít a Jug an ha­tó Tanács tagja, az együttmű­ködési bizottság két társelnöke áttekintette a kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok fej­lődésének eredményeit, és az újabb előrehaladás lehetséges útjait. A tárgyaláson részt vett dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia budapesti nagykövete is. (MTI) tésí módszereket tanulmányozta, a fővárosban pedig megismerke­dett a kereskedelmi gépeket és berendezéseket gyártó vállalat legújabb termékeivel is. A kül­döttséget fogadta Szurdi István belkereskedelmi miniszter. A sikeres tárgyalások és az er­re vonatkozó megállapodások aláírása után a szovjet küldött­ség pénteken hazautazott. (MTI) 1973 júliusában mondvacsinált ürügyekkel szakította félbe. A vietnami háború befejezé­séről és a béke helyreállításá­ról szóló párizsi megállapodás értelmében Dél-Vietnamban a megállapodás aláírását követő 90 napon belül, vagyis legké­sőbb 1970. április 27-ig szaba­don kellett volna bocsátani az összes polgári és katonai fog­lyokat. (AP) Sétálunk befelé a faluba. Vla­dimir Tirlinnel, az iskolaigazga­tóval beszélgetünk közben. 308 gyerek van az iskolában — mondja. Közülük 202 a chanti. Hogy milyen nyelven tanulnak? Oroszul. Mivel a családban anyanyelvűket beszélik, hatéves korukban előkészítő osztályban sajátítják el az iskoláztatáshoz szükséges nyelvtudást is. Így mindkét nyelven beszélnek a fi­atalok. A továbbtanulók maga­sabb anyanyelvi képzést kap­hatnak a felsőbb iskolákban — közülük kerülnek ki a tanítók, mint ő is —, de aki utána va­dászni, halászni megy, ugyan­csak anyanyelvét használja. Így a chantiul beszélők száma, Tir- lin szerint, nem csökkent. Él a nyelv, amit hősénekeikben, sors­énekeikben, imáikban annyi gazdag árnyalattal mutattak föl a rokonkereső magyar tudo­mánynak. És él, erősen él a nép. Három- négy gyermek egy családban. Tavaly 22 kisfiú és kislány ment előkészitő osztályba, idén har­minckettőt írtak össze. A fálunak 1 600 lakosa van. Kitűnő vadászok, s mesterei a halfogásnak — ma már mind­két ősi foglalkozást szövetkezet­be tömörülve űzik. Csupa faház ez az utca, de némelyiknek már palateteje van. S a villanyosz­lopok, vezetékek jól mutatják a világosság terjeszkedését ezen a vidéken is. A falu központjába kanyarod­va kőépületeket is láthatunk. A szovjet épületének egyik helyi­ségében — tágas, szép terem, az ablak alatt radiátorok — részle­tesebb tájékoztatást kapunk. Például arról, hogyan ápolják a népi kultúrát. Májusban, a szurgutí seregszemléről az ő táncoló-éneklő brigádjuk hozta el az első díjat. Simái Mihály (Következik: 3. Vadászok és táncosok) AZ NDK IPARA Az első német mumlkás-paraszt állam — a Német Demokrati­kus Köztáraság — gazdasági sikerei nemcsak a szocialista országok, de világgazdasági szempontból is számottevőek. A bruttó árutermelés tekintetében a világ első tíz állama köäött található. 1949. október 7-én, a legyőzött fasiszta Németor­szág keleti részén alakult meg a 108 298 négyzetkilométer te­rületű NDK. Lakóinak száma 17,4 millió, 58 százaléka mun­kaképes korú, 23 százaléka gyermek és 19 százaléka pe­dig nyugdíjas. A két német állam (NDK, NSZK) megalakulásával fel­bomlottak a történelmileg ki­alakult gazdasági kapcsolatok, a nyugati alapanyagipar elsza­kadt a főleg feldolgozóipar­ral rendelkező keleti területek­től. Az NDK kormányának első feladata a feldolgozóipar üze­meltetése, az önálló nyersanyag- bázis, energetikai rendszer és a nehézipar megteremtése, ezért az ipar: beruházások 80 százalékát a nehéziparra fordí­tották. Az NDK iparát a nagyfokú koncentráltság jellemzi, az ezer­nél több dolgozót foglalkoztató üzemekben a munkások és az alkalmazottak több,' mint 67 százaléka dolgozik, az ipari össztermék kétharmadát állít­ják elő. A lakosság közszük­ségleti és iparcikkellátása szem­pontjából fontos szerepet tölte­nek be a kis- és a közép­üzemek. Energiagazdálkodás és részben a vegyipar alapja a barnaszén, amelyet főlég kül­színi fejtéssel termelnek ki. Az egy főre jutó villamosenergia­termelés tekintetében első a szocialista országok viszonylatá­ban (kb. 4100 kW/'ó), de meg­előzi a legtöbb fejlett európai tőkés országot is. A vas- és acéltermelés az NDK által épí­tett kohászati kombinátokban folyik, főleg import alapanya­gok, (szovjet vasérc, lengyel koksz) felhasználásával. Mivel a termelt pyersvas (2,0 mill, t.) és nyersacéi (5,4 mill, t.) mennyi­sége a feldolgozóipar szükség­letét nem elégíti ki, ezért az NDK behozatalra szorul ezekből az alapanyagokból is. Az ipar legfontosabb ága a fémfeldolgozógép-, műszer- és elektrotechnikai ipar, valamint az optikai cikkek gyártása. Fontos vegyipari. bázis az Odera-parti Schwedt, ahol a Szovjetunióból származó kő­olajat dolgozzák fel. Az év­százados termelési hagyomá­nyokkal rendelkező textilipar importból származó természetes és hazai előállítású szintetikus nyersanyagokat dolgoz feL Az NDK gazdasága fontos szerepet tölt bé a KGST in­tegrációjában. A többi KGST- tagországgal — így hazánkkal is — termelési együttműködési, munkamegosztási, választékcse- re-bővítési egyezményekkel biz­tosítja a gazdasági lehetőségek jobb kihasználását. Szibériai utazás Rokonok kozott Elutazott hazánkból a szovjet belkereskedelmi küldöttség Folytatódik a fogolycsere Vietnamban A határidő majdnem egy éve lejárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom