Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
Füst és korom A Férfifehérnemfi Gyár békéscsabai gyára mun*atermei- nek, irodáinak és más helyiségeinek a fűtését, valamint a fürdő és mosdó melegvízzel való ellátását két kazán oldja meg. Az egyik kazánt szénnel, a másikat olajjal fűtik. A gyár bölcsődéjének a kazánja ugyancsak szénfűtésű. Az olajfűtés különösebben nem szennyezi a levegőt, a szénfűtés annál inkább. Csak úgy okádja a füstöt a gyári kazán kéménye. amelyen keresztül évente több vagon szén gáza, korma jut á levegőbe, amit még tetéz a bölcsődei kazán kéményeinek a füstje. Valamikor ez nem okozott gondot. A Város, és a környék lakossága örült, hogy van egy gyár, amely sok asszonynak, lánynak munkalehetőséget nyújt. A lakótelep azonban egyre közelebb jutott a gyárhoz és lassan körül is öleli majd. A korom és a füst szennyezi a levegőt, az utcákat, a parkosított területeket, bejut a lakásokba és sok család életét keseríti meg. S ami még rosszabb: károsítja az emberek egészségét. Sokan panaszkodtak már emiatt, hivatalos szervektől felszólítást Is kapott a gyár, hogy gondoskodjanak a kazánok fűtésének olyan megoldásáról, amely nem szennyezi a levegőt. Es vajon mire számíthat a lakosság? A kérdésre Nagy Lajos, a gyár igazgatója az alábbi választ adta: — A rekonstrukció keretében egy kétszintes üzemi épülettel bővül a gyár. A vállalat tervében szerepel a gáz bevezetése is. Először a bölcsődei kazánt akarják kicserélni gáztüzelésűre, a gyári széntüzelésű kazánt pedig csak a későbbi években. Ha lesz rá pénz. Lényeges változás tehát egyhamar nem várható. A gyár nagy kéménye továbbra is ontja majd á füstöt és a kormot. Vajon nincs-e lehetőség arra, hogy a gyári széntüzelésű kazánt még az idén kicseréljék? Egy vállalatnak, amely korszerű és szép termékeivel ország gos rangot vívott, ki magának, érdemes arra Is adnia, hogy a békéscsabai gyárának füs\jc, korma ne keserítse meg a környék lakóinak életét. Gépek — éghajlati" viszonyokhoz A szovjet mezőgazdasági gépgyártás az éghajlat diktálta követelményeket messzemenően figyelembe véve készíti a legkülönbözőbb mezőgazdasági gépeket, amelyeket a tundráktól a si- vátagokig, mindenütt sikerrel használnak. A szél okozta talajerózió elleni küzdelemhez több gép es tartozék áll rendelkezésre. Ezek közé tartozik a mélyre hatolo tálajlazító, amely nem forgatja meg a földet, csak elvágja a gyomnövények gyökereit. Ebbe a gépcsalédba tartozik egy különleges vetőgép, amely több műveletet: műtrágyázást, hengerlést stb. végez egyidejűleg. Ezek a gépek háromszorosára növelik a termelékenységet és 30 százalékkal emelik a terméshozamot. A Szí bírják gabonakombájn kitűnően bevált az északi és a keleti országrészek vizenyős talajain, ahol a betakarítási idő igen rövid. Másfélszer több magot csépel ki egységnyi idő alatt, mint az azonos osztályú gépek és gyakorlatilag nincs szemvesz- teség. in mmmiMs Wáim. ílbeuáe 10. Utazás az olaj kőiül i. Olajválság energiaválság Ma már közhelynek számít az a megállapítás, hogy energia nélkül nincs modern gazdaság. A munkaeszközök fejlődése, a növekvő es korszerűsödő termelés, äz életszínvonal növekedése egyre több energiát igényel. Az energiahiány lehetősége ezért sötét árnyékként kisért minden olyan fejlett ipari országban, ahol megfelelő nagyságú és összetételű források nem állnak rendelkezésre. Ez a kísértet jelent mgg az elmúlt hónapokban azokban a Aökés országokban, ahol az egyik legfontosabb energiahordozó, a kőolaj hiánya, súlyos gondokat akozott a gazdasági szakembereknek. Az arab országok politikai fegyverként alkalmazott olajszankciója azonban más következményekkel is járt. Ismételten napirendre kerültek azok az elemzések, amelyek az egyes energiaforrások távlati felhasználásának, vagy esetleges kimerülésének esélyeit tárgyalták. Néhol a héttérben pánikkeltő szándékok is meghúzódtak, de általában a reális helyzet felvázolására törekedtek. . Az elemzések nagy része megegyezett abban, hogy a rendelkezésre álló energiatartalékok hosszú Időre elegendők még akkor is, ha a felhasználás az eddigi ütemben növekszik. A prognózisok általában 2000-ig tekintenek előre és megállapítják, hogy a világ hagyományos energiakészletéből (szén, olaj, földgáz és vízi energia) az előirány- zott fogyasztás 1990-re mintegy 5 százalékot; 2000-re pedig mintegy 8 százalékot merít majd ki. Így a problémát az elkövetkezendő esztendőkben elsősorban nem a források hiánya, hanem az a körülmény jelenti majd, : hogy a legnagyobb energiafogyasztó körzetek szegények energiatartalékokban. Az energiaválsággal összefüggésben számos elemzés tárgyalja azt is, hogy 2000-ben az egyes energiahordozókból külön-külön milyen készletek állnak majd rendelkezésre. Az eddig felderített tartalékokat figyelembe véve, évszázadunk végén a kőolajnak mintegy fele, a földgáznak mintegy harmada, míg a szénnek 98 százaléka áll még rendelkezésre. Ugyanakkor az olajpalához, a bitumenes homokhoz, a mélyrétegü geotermikus energiához és a reaktorokban felhasználható űránium- készlethez a következő évezredig még alig nyúlunk. Napjaink válságjelenségeinek okai tehát máshol keresendők. A jelenlegi problémák gyökerei a hatvanas évekig nyúlnak vissza. Az akkor feltárt szénhidrogén-lelőhelyek (kőolaj és földgáz) hatásaként olajtúlkínálat lépett fel. Ennek nyomán a világ energiafelhasználási szerkezetében mélyreható változások történtek. Az energiaigények kielégítésében az olaj részaránya az évtized végéig meghaladta az 50 százalékot. Egészen a legutóbbi időkig az áraik stabilak, a kínálat bőséges, az ellátás kiegyensúlyozott volt. Ebben az időszakban alakultak ki azok az energiapolitikai koncepciók, amelyek az elmúlt hónapokban tarthatatlanná váltak és felülvizsgálatra szorulnak. A Nyugat gondjait' jelenleg főleg az okozza, hogy a feltárt olajlelőhelyek a világ olyan területein találhatók, amelyek a korábbi politikai és gazdasági feltételek mellett a jövőben nem garantálnak számokra biztos forrásokat. Mint ismeretes, Nyugat-Euró- pa olajtermelése világgazdasági szempontból elhanyagolható, az Egyesült Államok- termelése is hosszabb idő óta stagnál, előretört viszont a Szovjetunió, valamint a fejlődő országok olaj- termelése. Ma már a világ olaj- szükségletének mintegy felét a fejlődő országok adják, ugyanakkor saját felhasználásuk elenyésző. A fejlett tőkés országok gazdasága főleg ezekből a forrásokból táplálkozik. S pontosan ezen a területen történt 1970—71-ben a legjelentősebb változás. Az olajtermelő országoknak különböző politikai. gazdasági és társadalmi arculatuk ellenére sikerült líosz- szú Idő utam megteremteni az egységes fellépés feltételeit a nagy monopóliumokkal szemben. Ennek következménye, hogy felemelték az olajárakat és 55 százalékra növelték a termelő országok haszonrészesedését. A nemzetközi olajpiac változásai megingatták az olajmonopóliumok uralmát. Bizonytalanná vált, hogy továbbra is ellenőrizhetik-e az olajpiacot és önkényesen állapíthatják-e meg az olajárakat. Végeredményben ez váltotta ki a tőkés energia- válságot. A monopóliumok kezében azonban továbbra is hatalmas értékek halmozódnak fel és változatlanul számottevő hatást gyakorolnak az olajkitermelés és értékesítés alakulására. A fejlődő országok, a szocialista világ segítsége ellenére sem rendelkeznek még elegendő anyagi eszközzel, technikai felszereléssel és képzett szakemberrel, a szállítási eszközök is idegen ellenőrzés alatt állnak. A nemzeti olajvállalatok még csak most kezdenek gyökeret ereszteni. Mindezek mögött azonban egy másik reális fenyegetés körvonalai is felderengenek: a jelenleg még érvényes koncessziók és megállapodások általában 1980- Ig, legfeljebb 1985-ig érvényesei!, Márpedig az energiaellátás biztosításában ennél hosszabb időre szokás előre kalkulálni, ily módon a tőkés energiapolitikai aggodalmak nem éppen alaptalanok. Mindezeket figyelembe véve felmerül a kérdés: milyen kiút kínálkozik a legnagyobb tőkés felhasználók számára a válság megoldására? A következtetések általában abból Indulnak ki, hogy az energiaösszetétel nem fordul vissza a szén irányába. Ezt figyelembe véve a jövőben is jelentős szerepet szánnak a szén- hidrogéneknek, de a korábbi „olcsó” ellátás elvét feltehetően felváltja a „biztos” ellátás politikája, amely egyben nyilvánva. lóan az olajtermelő államokkal szemben folytatott politikai elvek bizonyos megváltozását is jélenti. A hazai lelőhelyek kiaknázásának jelentősége megnő, az új lelőhelyek felderítésére irányuló erőfeszítések pedig megsokszorozódnak. A növekvő kőolaj- és földgázárak nyilvánvalóan meggyorsítják az atomerőművek építésének és az energia- igény csökkentését célzó új technológiák bevezetésének ütemét. Az elmúlt évtizedben tapasztalható pangás a szénbányászatban megszűnik és a szén ismét versenyképes tüzelőanyag lesz a villamosenergia-teranelés- ben. Mindezek mellett a „fogyasztói társadalom” energiapazarlásának: megszüntetése áll majd a takarékossági intézkedések központjában. Tolnay László Következik: Energiaellátásunk — Energla^ondjaink) A GÖNGYÖLEGELLATÖ VÁLLALAT mstortekercselőkel keres. Fizetés: megegyezés szerint, szabad szombat. Jelentkezés; Gyax u. 4. 97568 A GÖNGYÖLEGELLATÖ VÁLLALAT Békéscsabai Gyáregysége felvesz: szegezőket, fűrészgépkezelőket es segédmunkásokat Jó kereseti lehetőség, szabad szombat. Jelentkezés: Gyár u. 4. 97567 A világ energiatartalékai és az energiafelhasználás körzetei (Az energiatartalékok megállapításánál a kőolajon és a földgázon kívül a szén- és a vízienergia-tartalékokat is figyelembe vettük Nyugatnémet olajfinomító Karlsruheban . (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
