Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

Fiatal sárréti költő a televízióban 1973. augusztus 26-án a ..Körös táj’’-'ban mutat­tuk be Sárándi József: Vándor az aszályban című verseskötetét. Még fél esz­tendő sem telt el azóta, s már igazolva látszik válasz­tásunk helyessége. „Üj ver­sek, fiatal költők” címmel — ezután negyedévenként jelentkező — sorodat indult a tv-ben február 2-án, és a 25 perces első adásban a képernyőn láttuk a Sárrét fiát, Sárándi Józsefet. Baranyi Ferenc. beve­zető szavai világosan sum­mázták az új sorozat cél­ját: eloszlatni azt a tévhi­tet hogy hazánkban többen írnak verset, mint ahányan olvasnak, s az olvasók kö­zött is jelentős azok tábo­ra, akik nem értik a ma élő költőnemzedék gondolat- világát, mert „zagyvának”, értelmetlennek bélyegzik azt. Hogyan lehet egy tév­hitet eloszlatni, ha versről, Versekről van szó? Csak egyféleképpen: bővíteni kell azoknak a táborát, akik nemcsak értik, de ér- ' zik is a költők gondolatvi­lágának színes kavalkádját. Erre azért is szükség van, mert — Nagy László sze­rint — közönség nélkül a költészet olyan, mint a fél­szárnyú madár. Vegyük bonckés alá a so­rozat indító-célját, s néz­zük meg, hogyan sikerült valóra váltani Sárándi ese­tében a „kétszárnyú ma­dár” óhaját. Vizsgálódá­sunkban kísérjén bennün­ket az a felismerés — ma még sokan vitatják —. hogy az igazi költő a nemzet lel­kiismerete, itt és most for­radalmár, aki művein ke­resztül rezonanciát kelt ol­vasóiban, állásfoglalásra késztet. S ez utóbbiban van az a felmérhetetlen felelős­ség, ami mindazokat terhe­li, akik az írott szó erejé­vel fordulnak az olvasó fe­lé! Sárándi látszólag, „puszta ránézésre” kiegyensúlyo­zott, révbe jutott ember, s műveinek zöme mégis elé­gedetlenséget sugároz, ki­utat keres, érzelemre és ér­telemre apellálva! Mindezt ügy teszi, hogy közben tu­datosan kerüli a pátoszt, a dagályosságot „Hozsánna nélkül” című költeményében így vall er­ről: Keserű vagyok? Közös keserűség szorított ököllé. Lázadó vagyok? Lázadá- tsQvnf a jelennel cinkos jövőé. Ars poetica is lehetne e néhány sor, annak az em­bernek a tudatos hitvallá­sa, aki már eljutott arra a felismerésre, hogy „A vers is fórum”, s e fórum kere­tében vállalni kell azt a nehéz tíz esztendőt is, mely Bucsán telt el.. A „pletyka­fészkes kis falut, hol éjje­lente sutyibarr sóhajt a szív”. A szív, mely szaba­dulva szárnyakat kapott, bebarangolta a szülőföld ze- gét-zugát, hogy az értelem elmondhassa: Ma már érzem: a bol- /dog is/ szenved úgy, mint a /boldogtalan/, egyiknek az fáj, ami /nincs/, másiknak az, ami van. (Sebeimre mondom) Az „aszályban” mégis vándorolni kell, mert in­gyen nem kapunk semmit az élettől, ami jó is, mert annak úgysem tudunk iga­zán örülni, annak úgysincs igazi becsülete. Vándorlá­saink során pedig arra is számolni kell hogy: kőesik a kőtörőre út esik az úttörőre (Sámándobom) Kós Károly szavaival él­ve: „Az irodalom mindig szolgálat, s aki ezt elvállal­ja, egyébbel ne törődjék: csak a hűséges szolgálat­tal.” Mert az irodalom szen­vedély, mely „véleményeket és indulatokat szül”, me­lyeknek tisztítótüzéből acé­losabban és nemesebben kerül ki, aki „megmártózik” benne. Ügy érezzük, jól tette a te­levízió, amikor új sorozatát elindította. Várjuk a sike­res folytatást! Szilárd Adám Hull a dió Ssokolay Károly Hull a dió. Hova hull7 Homlokodra hull„ Fogaddal széttöröd, hoppla, kigurul — no mi? — kis gömb: a világ, (nap vagy, a tied) Szigeten, kertben zörögnek a szekerek. Jaj, nem foghatsz semmit meg, árny vagy, alkonyat, viz s vágyói a csúcsra part alatt. Hull a dió: hullsz, gyerek tör szét s elhajít. Szertefoszlasz, szanaszét heversz: álmaid vagy. December 32. Lengyel Anno harminc után harmincegy jön látni akartál január elsején elábrándoztam egy évszámot jelentő [percet és számoltam tovább: december 32. így történt hogy naptáron kívül találkoztunk Énekel egy lány Demóny Ottó Énekel egy lány ősrégi tiszta éneket a gépzene a magnó korszakában olyan egyedül mint a hold csak a hangja fényeskedik csak varkocsa tündérkedik egyetlen eszköze a hangja énekel szépen nagyszerűen nem figyel csak saját magára magából is csak az örömre a dal gyönyörű áramára ami körülöleli őt egyenes mozdulatlan törzsét összefont nyugodt kezeit a majd könnyedén elszökve tőle betölti e széles világot szeretném ha sohase válna belőle több mint az ami ha együtt maradna e hanggal önnön szépsége szószólója a hold a nap a csillagok _ fényének hű közvetítője könnyű tiszta és egyszerű énekszó ami messze szárnyal Két hónapja jelent meg az Űj Aurora első száma Karácsony előtt irodai- ben, gyászkeretben Jelent mi, művészeti és közműve- meg a szerkesztő «bizottság lődésf életünk új antológia- megrendült tisztelgése az el­sorozat első számával gaz- hunyt Darvas József előtt, dagodott. Évekig tartó „Amikor arról hallott, hogy ■ előkészítő munka eredm.4- Békés folyóiratban akarja nyeként megjelent Békés- hangját hallatni, habozás csabán az Űj Aurora, mely nélkül állt írói és közéleti a hajdaij volt békéscsabai tekintélyével az „Üj Auro- Aurbra-kör legjobb hagyó- ra” mellé. Az útnak indító mányait követi, ugyan- szavaik és tettek visszavon- akkor szolgálni kívánja az hatatlanul a mieink,’ ame- irodalom, a művészet és a lyek talán jobban kötelez- közművelődés forradalmán nek immár, minthá közö£ nak nagy ügyét, fórumot tünk lenne. Közöttünk lesz biztosítva az e vidéken a jövőben is.” élő vagy erről a tájról tn- Az első szám gazdag és dúlt alkotók műveinek. változatos tartalommal lep- Az első számban szó- te meg olvasóit. Tanulmá- morú szívvé! olvashatjuk nyok, novelláik, versek sora az elhunyt Darvas József, bizonyítja Darvas József útnak indító szavait, me- megállapítását: szellemileg lyet mint az antológia ** megérettek már a felté- szerkesztő bizottságának telek arra, hogy a békési elnöke adott a kötet élére. táí országos igénnyel hal- „Irodalmi, művészeti élet üissa hangját. Kitűnő Bata nem létezik műhelyék és Imre írása Szabó Pál indu- fórumak nélkül. Egy-egy lásáról, Dér Endre Dajkáló város, tájegység ezek ál- táj című mozaikja, Papp tál alakíthatja csak ki a János írása a magyar maga sajátosan egyéni könyv megszületésének fél szellemi arculatát, ezek te- évszázádos évfordulóján vékenységével válik mind- Könyv és könyvművészet inkább azzá, amivé fejlő- címmel, Lipták Pálnak a dése során válnia Jcell, békési butéliákat bemutató, amire történelmileg híva- *zes nyelvezetű, sok-sok hű­tött. Ilyen kulturális fóru- télia tréfás-hangulatos szö- mot és műhelyt kíván te- veSét is közlő cikke, Szu.cs remteni Békéscsaba, ami- sándor a sárréti pákászok- kor most elindítja az Üj 101 és reteszekről írott Aurora antológiasorozatát. munkája és Szabó Feren0 Régóta szükség ' lett volna köszöntése, melyet a 70 már erre, de mostanra ér- éves Szűcs Sándorhoz tek csak meg — mind érzett. Versekkel szerepel szellemileg, mind anyagi- 02 Üj Aurora első számá- lag — annak a feltételei, ban Bónus István, Demény hogy az álmok terveikké Ottó, Filadelfi Mihály, Mű­ér jenek, a terveikből pedig cs* József, Sass Ervin. Si- megszülessenek a tettek. monVÍ Imre és Szudy Gézji, Nekem különösen kedves, tárcanovellával Timar Má- hogy barátaimmal, földi- té és Csoör István. Darvas jeimmel együtt az Üj Au- József Hunyadi című drá- rora megszületésénél bábás- ^jét elemzi Tóth Lajos,^ kodhatom. Szűkebb haza- Ervin ”A széksorok mat szolgálom ezzel is, s felett 3 palotai ablakai ennél aligha van kötele- ClMnel a Gyulai VárSzín" zőbb és lélekmelengetöbb ^ tíz ^ alaU bemuto“ tot tíz történelmi drámá­járól nyújt körképet, Da­niss Győző pedig' beszél­getéseit adja közre a tíz­éves Várszínházról. szolgálat.” Az útnak indító szavak túloldalán, azokkal egyidő­Vdrkonyi János Mezőberény Külön szólnunk kell az Üj Aurora nyomdai meg­jelenítésének magas színvo­naláról, megszokottól elté­rő, jól megválasztott for­mátumáról, . tördeléséről, mely elsősorban Petőcz Ká. roly tipográfiai szerkesztőt és á Kner Nyomda gyomai üzemét dicséri. Az antoló­gia első számában. Kasa János Muhkácsy-díjas gra- ‘fikusművész alkotásait ad­ták közre. Az Üj Auroráról az el­múlt két hónap alatt egy­re több sajtóvisszhang je­lent meg. Elemző értéke­lést közölt többek között a Magyar Hírlap, az Élet és Irodalom, a Köznevelés, a Ceongrad megyei Hírlap, Fábián Zoltán József At- tila-díjas író, az Üj Aurora főmunkatársa pedig a Ma­gyar Rádióban számolt be a békési táj irodalmi, mű­vészeti és közművelődési életének e jelentős állomá­sáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom