Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
Fiatal sárréti költő a televízióban 1973. augusztus 26-án a ..Körös táj’’-'ban mutattuk be Sárándi József: Vándor az aszályban című verseskötetét. Még fél esztendő sem telt el azóta, s már igazolva látszik választásunk helyessége. „Üj versek, fiatal költők” címmel — ezután negyedévenként jelentkező — sorodat indult a tv-ben február 2-án, és a 25 perces első adásban a képernyőn láttuk a Sárrét fiát, Sárándi Józsefet. Baranyi Ferenc. bevezető szavai világosan summázták az új sorozat célját: eloszlatni azt a tévhitet hogy hazánkban többen írnak verset, mint ahányan olvasnak, s az olvasók között is jelentős azok tábora, akik nem értik a ma élő költőnemzedék gondolat- világát, mert „zagyvának”, értelmetlennek bélyegzik azt. Hogyan lehet egy tévhitet eloszlatni, ha versről, Versekről van szó? Csak egyféleképpen: bővíteni kell azoknak a táborát, akik nemcsak értik, de ér- ' zik is a költők gondolatvilágának színes kavalkádját. Erre azért is szükség van, mert — Nagy László szerint — közönség nélkül a költészet olyan, mint a félszárnyú madár. Vegyük bonckés alá a sorozat indító-célját, s nézzük meg, hogyan sikerült valóra váltani Sárándi esetében a „kétszárnyú madár” óhaját. Vizsgálódásunkban kísérjén bennünket az a felismerés — ma még sokan vitatják —. hogy az igazi költő a nemzet lelkiismerete, itt és most forradalmár, aki művein keresztül rezonanciát kelt olvasóiban, állásfoglalásra késztet. S ez utóbbiban van az a felmérhetetlen felelősség, ami mindazokat terheli, akik az írott szó erejével fordulnak az olvasó felé! Sárándi látszólag, „puszta ránézésre” kiegyensúlyozott, révbe jutott ember, s műveinek zöme mégis elégedetlenséget sugároz, kiutat keres, érzelemre és értelemre apellálva! Mindezt ügy teszi, hogy közben tudatosan kerüli a pátoszt, a dagályosságot „Hozsánna nélkül” című költeményében így vall erről: Keserű vagyok? Közös keserűség szorított ököllé. Lázadó vagyok? Lázadá- tsQvnf a jelennel cinkos jövőé. Ars poetica is lehetne e néhány sor, annak az embernek a tudatos hitvallása, aki már eljutott arra a felismerésre, hogy „A vers is fórum”, s e fórum keretében vállalni kell azt a nehéz tíz esztendőt is, mely Bucsán telt el.. A „pletykafészkes kis falut, hol éjjelente sutyibarr sóhajt a szív”. A szív, mely szabadulva szárnyakat kapott, bebarangolta a szülőföld ze- gét-zugát, hogy az értelem elmondhassa: Ma már érzem: a bol- /dog is/ szenved úgy, mint a /boldogtalan/, egyiknek az fáj, ami /nincs/, másiknak az, ami van. (Sebeimre mondom) Az „aszályban” mégis vándorolni kell, mert ingyen nem kapunk semmit az élettől, ami jó is, mert annak úgysem tudunk igazán örülni, annak úgysincs igazi becsülete. Vándorlásaink során pedig arra is számolni kell hogy: kőesik a kőtörőre út esik az úttörőre (Sámándobom) Kós Károly szavaival élve: „Az irodalom mindig szolgálat, s aki ezt elvállalja, egyébbel ne törődjék: csak a hűséges szolgálattal.” Mert az irodalom szenvedély, mely „véleményeket és indulatokat szül”, melyeknek tisztítótüzéből acélosabban és nemesebben kerül ki, aki „megmártózik” benne. Ügy érezzük, jól tette a televízió, amikor új sorozatát elindította. Várjuk a sikeres folytatást! Szilárd Adám Hull a dió Ssokolay Károly Hull a dió. Hova hull7 Homlokodra hull„ Fogaddal széttöröd, hoppla, kigurul — no mi? — kis gömb: a világ, (nap vagy, a tied) Szigeten, kertben zörögnek a szekerek. Jaj, nem foghatsz semmit meg, árny vagy, alkonyat, viz s vágyói a csúcsra part alatt. Hull a dió: hullsz, gyerek tör szét s elhajít. Szertefoszlasz, szanaszét heversz: álmaid vagy. December 32. Lengyel Anno harminc után harmincegy jön látni akartál január elsején elábrándoztam egy évszámot jelentő [percet és számoltam tovább: december 32. így történt hogy naptáron kívül találkoztunk Énekel egy lány Demóny Ottó Énekel egy lány ősrégi tiszta éneket a gépzene a magnó korszakában olyan egyedül mint a hold csak a hangja fényeskedik csak varkocsa tündérkedik egyetlen eszköze a hangja énekel szépen nagyszerűen nem figyel csak saját magára magából is csak az örömre a dal gyönyörű áramára ami körülöleli őt egyenes mozdulatlan törzsét összefont nyugodt kezeit a majd könnyedén elszökve tőle betölti e széles világot szeretném ha sohase válna belőle több mint az ami ha együtt maradna e hanggal önnön szépsége szószólója a hold a nap a csillagok _ fényének hű közvetítője könnyű tiszta és egyszerű énekszó ami messze szárnyal Két hónapja jelent meg az Űj Aurora első száma Karácsony előtt irodai- ben, gyászkeretben Jelent mi, művészeti és közműve- meg a szerkesztő «bizottság lődésf életünk új antológia- megrendült tisztelgése az elsorozat első számával gaz- hunyt Darvas József előtt, dagodott. Évekig tartó „Amikor arról hallott, hogy ■ előkészítő munka eredm.4- Békés folyóiratban akarja nyeként megjelent Békés- hangját hallatni, habozás csabán az Űj Aurora, mely nélkül állt írói és közéleti a hajdaij volt békéscsabai tekintélyével az „Üj Auro- Aurbra-kör legjobb hagyó- ra” mellé. Az útnak indító mányait követi, ugyan- szavaik és tettek visszavon- akkor szolgálni kívánja az hatatlanul a mieink,’ ame- irodalom, a művészet és a lyek talán jobban kötelez- közművelődés forradalmán nek immár, minthá közö£ nak nagy ügyét, fórumot tünk lenne. Közöttünk lesz biztosítva az e vidéken a jövőben is.” élő vagy erről a tájról tn- Az első szám gazdag és dúlt alkotók műveinek. változatos tartalommal lep- Az első számban szó- te meg olvasóit. Tanulmá- morú szívvé! olvashatjuk nyok, novelláik, versek sora az elhunyt Darvas József, bizonyítja Darvas József útnak indító szavait, me- megállapítását: szellemileg lyet mint az antológia ** megérettek már a felté- szerkesztő bizottságának telek arra, hogy a békési elnöke adott a kötet élére. táí országos igénnyel hal- „Irodalmi, művészeti élet üissa hangját. Kitűnő Bata nem létezik műhelyék és Imre írása Szabó Pál indu- fórumak nélkül. Egy-egy lásáról, Dér Endre Dajkáló város, tájegység ezek ál- táj című mozaikja, Papp tál alakíthatja csak ki a János írása a magyar maga sajátosan egyéni könyv megszületésének fél szellemi arculatát, ezek te- évszázádos évfordulóján vékenységével válik mind- Könyv és könyvművészet inkább azzá, amivé fejlő- címmel, Lipták Pálnak a dése során válnia Jcell, békési butéliákat bemutató, amire történelmileg híva- *zes nyelvezetű, sok-sok hűtött. Ilyen kulturális fóru- télia tréfás-hangulatos szö- mot és műhelyt kíván te- veSét is közlő cikke, Szu.cs remteni Békéscsaba, ami- sándor a sárréti pákászok- kor most elindítja az Üj 101 és reteszekről írott Aurora antológiasorozatát. munkája és Szabó Feren0 Régóta szükség ' lett volna köszöntése, melyet a 70 már erre, de mostanra ér- éves Szűcs Sándorhoz tek csak meg — mind érzett. Versekkel szerepel szellemileg, mind anyagi- 02 Üj Aurora első számá- lag — annak a feltételei, ban Bónus István, Demény hogy az álmok terveikké Ottó, Filadelfi Mihály, Műér jenek, a terveikből pedig cs* József, Sass Ervin. Si- megszülessenek a tettek. monVÍ Imre és Szudy Gézji, Nekem különösen kedves, tárcanovellával Timar Má- hogy barátaimmal, földi- té és Csoör István. Darvas jeimmel együtt az Üj Au- József Hunyadi című drá- rora megszületésénél bábás- ^jét elemzi Tóth Lajos,^ kodhatom. Szűkebb haza- Ervin ”A széksorok mat szolgálom ezzel is, s felett 3 palotai ablakai ennél aligha van kötele- ClMnel a Gyulai VárSzín" zőbb és lélekmelengetöbb ^ tíz ^ alaU bemuto“ tot tíz történelmi drámájáról nyújt körképet, Daniss Győző pedig' beszélgetéseit adja közre a tízéves Várszínházról. szolgálat.” Az útnak indító szavak túloldalán, azokkal egyidőVdrkonyi János Mezőberény Külön szólnunk kell az Üj Aurora nyomdai megjelenítésének magas színvonaláról, megszokottól eltérő, jól megválasztott formátumáról, . tördeléséről, mely elsősorban Petőcz Ká. roly tipográfiai szerkesztőt és á Kner Nyomda gyomai üzemét dicséri. Az antológia első számában. Kasa János Muhkácsy-díjas gra- ‘fikusművész alkotásait adták közre. Az Üj Auroráról az elmúlt két hónap alatt egyre több sajtóvisszhang jelent meg. Elemző értékelést közölt többek között a Magyar Hírlap, az Élet és Irodalom, a Köznevelés, a Ceongrad megyei Hírlap, Fábián Zoltán József At- tila-díjas író, az Üj Aurora főmunkatársa pedig a Magyar Rádióban számolt be a békési táj irodalmi, művészeti és közművelődési életének e jelentős állomásáról
