Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

Félmillió forint gazdasági bírság A Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási ég Értékesítő Szö­vetkezetei az 1969-ben elfoga­dott alapszabálya kiskereskedel­mi tevékenység folytatására jo­gosította fel. Az ÁFÉSZ 1971 óta azonban olyan ipaeslerű terme­léshez szükséges gépekkel, beren­dezésekkel is kereskedett, melye­ket a kiskereskedelemben jogsze­rűen nem lehet, forgalomba hoz­ni. A nagybani kereskedelemből 1971, 1972, és 1973. első negyed­évében 666 ezer* forint jogtalan haszonra tett szert. A Pénzügy­minisztérium bevételi főigazga­tósága ezen összeg elvonására tett indítványt A gyulai ÁFÉSZ ügyében a közelmúltban hozott ítéletet a gyulai megyei bíróság. A tár­gyaláson bizonyítást nyert, hogy a jogellenes tevékenység 85 da­rab, a nagykereskedelem köré­be tartozó árura terjedt ki. Mi­vel azonban ezt a tevékenysé­get az ÁFÉSZ önként, a főigaz­gatóság vizsgálata előtt szüntet­te meg és tisztességtelen ha­szonra nem tett szert, a bíróság az indítványozott összegnél ala­csonyabb, 500 ezer forint gaz­dasági bírságot szabott ki. Ezen­kívül 15 ezer forint eljárási költ­ség megfizetésére is kötelezte az ÁFÉSZ-t. Az ítélet nem jogerős. EG T PER... A tanácselnöké a szó Füzesgyarmat nagyközség- mmtum -e*** Megy a busz. Távolsági. Bir­kózik a köddel. A sárral. Plusz: a busz kénytelen a megye útvi­szonyain is úrrá lenni. Ember legyen a talpán, aki vezeti. Em­ber. Jön a kalauz. Nem sokáig. Mert egy bácsika megállítja. Egy báeslka, akin nemcsak az lát­szik, hogy sok nyár napja, sok tél hidege ráncolta időtlenné az ar­cát. A bácsikán az is látszik, hogy beteg. Nehezen szedi a le­vegőt. Mintha a tüdeje tilta­kozna a hosszúra nyúlt szolgálat ellen. Látszik az is, hogy az öreg­ember kínlódva formálja a sza­vakat — Mondja, kérem, megállnak a hídnál? — Nem, ott nincs megálló. Csak bent a községben. A főté­ren. — De, kérem, akkor nekem öt kilométert kell visszagyalogol­nom. s a lábam... meg ez a nagy bőrönd... — Nem érti, hogy nincs meg­álló! — Kérem, értem én, de teg­nap reggel óta utazom. Délután lesz szegény fiam temetése. A Dunántúlról jövök. Elsírja magát. A kalauz leve­szi sapkáját, vakargatja a tar­kóját. Hirtelen elborul az arca. Fejébe csapja a sapkáját. — Nézze, engem éppen a hullt héten büntetett meg az ellenőr hasonló esetből kifolyólag. Mert megállítottam a buszt. Pedig nem is volt megálló. Nem is tud­tam, hogy ellenőr. Civilben volt... A kalauz választ vár, s hogy az öregember nem szól, tovább dohog: — Itt menetrend van, tata. Mi lenne, ha minden apróság mi­att úton-utfélen megállnánk? A bácsika reménykedni kezd. — De csak egy perc, kérem! — Egy perc! Tudja, milyen sok az? Mennyi minden múlik egy percen? Csak egy percre áll­tunk meg a múlt héten is, még­is milyen sokba került az nekem. Nevet, amint otthagyja az öre­get. A busz.közben a hídhoz ér. Lassít Megáll. A vezető meg­nyomja a gombot: sziszegve nyí­lik az ajtó. A bácsika hitetlen- kedve kapkodja körbe a fejét. A kalauz nagyon mérges. — De János, nagyon jól tudod, hogy ez szabálytalan, János, a buszsofőr nem szól. Mint eddig, most is csöndesen fütyürészget. Megvárja, míg az öregember leszáll. Becsukja az ajtót, az órájára néz, egy perc, talán ennyi sem telt el Még mindig fütyürészve sebességet vált. s megszokott mozdulattal a gázpedálra lép. íkőváry) iaaaeBBaseacesaiaaaBBaB«eaBBaBK0««saasé«aa«t»9aeB«»'ft**aas««SBaaaa««aaBaBM«BBB«iia«Btrv indul a képzés. — Pár fős Je­lentkezés mellett úgynevezett ,, szór vány szakma'’-k ént is elsa­játíthatók- a kijelölt szakmun­kásképző-intézetekben az órás, bognár, fogjműves, kelmefestő- vegytisztitó és a gumijavító szakmáik. Különösen nagy jö­vője van ez utóbbi szakmá­nak. Jó munkahelyi körülmé­nyek, elhelyezkedési és kereseti lehetőségek várják a gumijaví­tónak jelentkezőket. E szakma választásának szinte egyedüli feltétele az erős fizikum. Azok a tanulók, akik a fen­tiekben felsorolt szakmákra je­lentkeznek: jól választanak, hi­szen a jövőben rájuk lesz a legnagyobb szükség. Szaíkmun- kás-biáónyítvannyái a kézoen el­helyezkedési, kereseti gondjaik nem lesznek. Akik viszont a realitásokkal nem számolnak és tömegesen rohamoizzák meg 'a „divatos” szakmákat, pl. az autószerelő, férfifodrász, női szabó és szo­bafestő szakmáikat, azokat köny- nyen érheti csalódás a be nem jutás miatt, mert a megszabott keretszámok nem léphetftk túl. Eddigi javaslataink elsősorban a 8. általános iskolás pályavá­lasztó fiataloknak szóltak. A következőkben az érettségiző diákoknak szeretnénk egy-két jó tanácsot adni. Nem Vitás, hogy az ő döntésük már sokkal céltudatosabb es megfontoltabb, mint a 14 éveseké. De talán még reálisabb pályaválasztásra inspirálhatja őket, ha néhány lényeges szempontra felhívjuk a figyelmüket. —* 1. Számolniuk kell az éddigi tapasztalatok alap­ján azzal, hogy kb. csak 35 szá­zalékuk pályázik eséllyel felső­fokú oktatási intézménybe. ■— 2. Az érettségi bizonyítvány ön­magában csupán szerény elhe­lyezkedési lehetőségeket kínál. — 3. Nyomatékosan szeretnénk ezeknek a fiataloknak az érdek­lődését ráirányítani az elmélet- igényes szakmák választására, amelyekben kvalifikált' szak­munkásgárdára tartanak igér.vt. Ezek közé tartoznak az elektroni­kai, gépjármüvíUamossági és mechanikai műszerész szakmáit. De szívesen várnak érettségizett tanulókat az autószerelő, ház­tartásigép-szerelő, villanyszerelő és a vendéglátóipar területén a felszolgáló és vendéglátói pari eladó szakmákban egyaránt. A megyei szükséglet alapján nem kevesebb, mint 300 érettségizett fiút és leányt várnak „C” ta­gozató® szakmunkásképzésre. A szakmunkásképzés napja­inkban politikai feladat is. „Ez az iskola egyre nagyobb mér­tékben válik, a társadalmi mo­bilitás csatornájává, egyre in­kább közvetíti a felfelé irányu­ló társadalmi mozgást.” — Aki pedig megérti e gondolat Igaz­ságát teljes mélységében, szü­lei és pedagógusai segítő támo­gatásával, azok nyílván köny- nyebben is döntenek jövendő életük felől. Fiatalok! Tanulmányozzatok Tájékoztatónkat is gondosan, és úgy válasszatok iskolát, hogy legsikeresebben tudjatok felké­szülni pályátokra, hivatásotok­ra. Sók sikert kívánunk! Or. Hrabovszky Mihály ne, & Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársa Hogyan élnek a község A különböző szintű tanácsok szinte megalakulásuktól kezdve foglalkoztak a nők munkába állításával. Ez a tevékenység azonban nem volt eléggé kö­vetkezetes. A Központi Bizott­ság 1970. február 18—19-i ülé­sén erre felhívta a figyelmet, és határozatot hozott a nők helyzetének javítására. Ezt kö­vette a kormányhatározat, A fenti határozatok alapján in­tézkedési tervet készítetnünk. Az intézkedési tervek végrehaj­tását 1971—1972. évben a nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottsága, majd 1973. november 16-án a nagyközségi tanács ér­tékelte. Mindkét testület meg­felelő határozatokat hozott a nők foglalkoztatásának javítá­sáról. A határozatok elsősorban a bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítését célozták. Ennék ér­dekében együttműködési meg­állapodást kötött a tanács és a Vörös Csillag Termelőszövetke­zet. A megállapodásban rögzí­tettük, hogy a termelőszövetke­zet az új székházának megépí­tése után a jelenlegit átadja bölcsődének. A megüresedett bölcsőde, épületéből kialakítha­tó egy kétcsoportos óvoda. Ez az intézkedés mintegy tíz évre megoldja a gyermekintézményi férőhelyek problémáját. Nagyközségünk mezőgazdasá­gi jellegű település. így kevés lehetőség volt arra, hogy a ve­zetőség ipartelepítéssel foglal­kozzon. A Vörös' Csillag Ter­melőszövetkezet mór több mint tíz éve belterjesen gazdálkodik. A gyümölcstelepítés után szá­moltunk azzal, hogy nagy lesz a munkaerőgény. így is tör­tént. Az almaszüret idején (ami körülbelül három hónapig tart) valamennyi le nem kötött mun­kaerőt alkalmazni tudja a szö­vetkezőt. Majd az almaváloga­tás, ládaszegelés stb. kitarta­nak a tavaszi munkák megkez­déséig. A szövetkezet csaknem 50 katasztrális hold területen meggyest, őszibarackost és szó­lót telepített. Szüretkor női munkaerőre van szükség. Ebből adódóan a szövetkezet nemcsak tagjainak, hanem a kívülállók­nak is tud munkát biztosítani. A Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben a férfiak évi átlag- keresete 39 ezer 560 forint, a nőké pedig 28 ezer 410 forint. Az Aranykalász Termelőszövet­kezetben a férfiak átlagkeresete 25 ezer 700 forint, a nők átlag­keresete pedig 20 ezer 224 fo­rint. Ehhez mindkét termelőszö­vetkezetben még a háztáji jö­vedelme jött Termelőszövetkezeteinkben so­kan termelnek a háztájiban má­kot. A máktermesztés munka- igényes. de jól jövedelmez. A máktermesztéssel zömmel a nők foglalkoznak. Termelőszö­vetkezeteinkben a magas ter­mésátlagok és a kifizetett pénz után nagy mennyiségű takar­mányt is kapnák a szövetkézét tagjai. Ezért jó lehetőség van a háztáji állattartásra. Különö­sen a többgyermekes anyák — az állandó otthoniét miatt rr foglalkoznak sertéshizlalással, nyúltenyésztéssel és baromfi- neveléssel. fiz a tevékenység — amellett, hogy saját szükségle­teiket .is kielégi d — komoly jövedelemhez juttatja a csalá­dokat. A Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet háztáji terüle­tén belül igen megnőtt a fóliás paprika-, paradicsomtermesztés, amely sok nőj munkaerőt le­köt A füzesgyarmnti ÁFÉSZ-nél 34 nó dolgozik. Átlagkeresetük alig 250 forinttal kevesebb, mint a férfidolgozóké. Hasonló a helyzet a füzesgyarmati Jármű, készítő Ktsz-ben is. Hiányosság viszont, hogy a szövetkezetben nincsenek biztosítva a szociális körülmények. Lényegesen jobbak a munka- körülmények az adminisztratív dolgozók, a pedagógusok, szoci­ális és egészségügyi dolgozók­nál. A szociális és egészségügyi ágazatban dolgozó nők átlagke­resete eléri a havi 1800 forin­tot, a pedagógus nők bére 2291 forint, viszont az ő átlagjöve­delmük 150 forinttal kevesebb, mint a pedagógus férfiaké. A fenti számokból kitűnik, hogy a fizikai dolgozó nők át­lagkeresete nemcsak hogy eléri, hanem túlhaladja az egyéb te­rületen dolgozó nők átlagkere­setét. Meg kell még említeni, hogy községünk nődolgozói kö­zül mintegy 30—35 kü­lönböző ház: ipatt szövetke­zetnek bedolgozója. Náluk azonban egyre több a panasz: rossz az anyagellátás, és nincs folyamatos munka. Igen sokan közülük közel vannak a nyug­díjkorhatárhoz, s ott szeretnék nyugdíjjogosultságukat megsze­rezni. A problémák enyhítésé­hez a nagyközségi tanács vég­rehajtó bizottsága több esetben igyekezett segítséget nyújtani. Nagyközségünkben a dolgozó nők élvezik azokat a kedvez­ményeket melyeket a rendel­kezések, illetve a munkahelyi szabályzatok rögzítenek. Ilye­nek: a szabad szombat — a ter­melőszövetkezeteiknél is havonta egy alkalommal —, a gyermek­gondozási, a házassági segé­lyek és a lakásépítés segítése a termelőszövetkezeteinknét Füzesgyarmat asszonyainak zöme a tetynelőszövetkezetek- ben dolgozik tagként vagy be­dolgozóként. Munkájukat meg­könnyíti az intézményes étkez­tetés. A Központi Bizottság hatá­rozata értelmében nagyközsé­günkben is megalakultak a nó- bizottságok. Irányításuk a párt­szervek feladata. A bizottságok jól működnek, és következete­sen képviselik a nők érdekeit a megfelelő fórumokon. Elkép­zeléseiket éves munkatervbe foglalják, s ennek megfelelően tevékenykednek. Áz éves mun­katervben olyan feladatot is rögzítenek, mint a véradás szervezése, ünnepségek, kirán­dulások lebonyolítása. Éven­ként a pártalapszervezetek a nőbizottságókat beszámoltatják muhkájukról. A nagyközségben négy nó­asszonyai? bizottság működik eredménye­sen, az Aranykalász, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, az ÁFÉSZ-en belül és a Haza­fias Népfrontbizottság mellett. A HNF mellett működő nőbi­zottság patronálásával tevé­kenykedik a Nők Klubja, mely igen látogatott és gazdag prog­rammal rendelkezik. A nők a vezetésben is meg­találhatók. Például a tanácsban tizenhárom, a végrehajtó bizott­ságban pedig két nő tevékeny­kedik. A nők szakmai, politikai kép­zése intézményesen biztosított az ÁFÉSZ-nél és a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetnél. Más egyéb szerveknél is folynak po­litikai tanfolyamok, vitakörök. Nagy lehetőség van tehát a to­vábbtanulásra, melyen a nők — családi elfoglaltságuk miatt — sajnos csak kis százalékban vesznek részt. Az elmúlt évben a háztartás­ban dolgozó nők részére sza­bás-varrás tanfolyamot szervez­tek a művelődési házban. Be­indult a hímző-di-zítö művé­szeti szakkör is. Ezt a szakkört a Hazafias Népfront bizottság és a művelődési ház vezetősége közösen hozták létre. Az ÁFÉSZ évente többször rendez kiállí­tásokat. bemutatókat azokból a gépekből, amelyek a háztartási munkát könnyítik meg. A dol­gozó nők jól élnek és korsze­rűen, szépen öltöznek. Meg­vannak a kulturálódás, a szó­rakozás lehetőségei, ha szeré­nyen is. Nyáron kellemes szó­rakozást nyújt a községi strand­fürdő. összefoglalva a?t lehet mon­dani, hogy nagyközségünkben a munkaképes nők mintegy 30—33 százaléka áM munkavi­szonyban. Minden törekvésünk az, hogy fokozatosan minél több nő dolgozzon. További munkahelyek lehe­tősége termelőszövetkezeteink­ben és más szövetkezetekben il­letve szövetkezetekkel létesít­hetők. Ipartelepítésre nem szá­míthatunk, hanem a meglevő­ket kell bővíteni és korszerű­síteni. Szőke István tanácselnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom