Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
ÉLET — URH — ÉLET Egy hasznos hobby nyomában Örményfeuton Hős Károly szabad idejét a rá- I diózás töltötte jó. Ahogy elmondta, a híradástechnika' tanulmányozása még fiatal korából maradt a . hobbyja. Az MHSZ-bem ismerkedett meg a rádiózás alapjaival és építette az első készülékét, Jóllehet, akkor még nem gondolta, hogy mint orvos látja majd használt a technikai ismereteinek, inkább csak az idő hasznos eltöltése foglalkoztatta. Egyetemi tanulmányainak befejeztével — amelyeket ösztöndíjasként végzett — visz- szakerülit Békés megyének ebibe a kis községébe. A rádiózással azonban soha nem szakadt meg a kapcsolata. Az idő műit és a fiatal körzeti orvos a gyakorlatban tapasztalta, milyen távol esők Örménykút a világtól! Igaz, hogy van telefonja, közűtja, de sürgős esetekben mégis messze van a kórházaktól, sőt a tanyák emberei is az orvos lakásától, Sok álmatlan; éjszaka után született meg az ötlet a fiatal orvos fejében. URH-készuléket épít Ennék egyik adó-vevőjét a lakásán, a másikat terepjáró gépkocsijában szerelte l’el. És nem volt boldogabb ember a körzeti orvosnál. Attól a naptól kezdve az Örménykút 1-es és az Örménykút 2-es állomások éjjel- nappal kapcsolatban voltak. A tanyavilágban sokszor szállt az éter hullámain az orvosfeleség hívása: — Örménykút % hívja örménykút 1-et! — Örménykút í jelenttetem — hangzott dr. Hős válasza, — Azonnal indulj „<>^ életveszély! És a fiatal orvos terepjárója dagasztotta a sarat, de idejében odaért, ahol. a súlyos beteg várta TpIípÍí a Pénapofe- Egy al4. CUCA kalorn.rn.aL még 1972-ben, a Békés megyei Tanács egészségügyi osztályától felkeresték a fiatal körzeti orvost. Amit ott tapasztaltak, láttak, meglepte őket. Összeült a. „haditanács”. A végeredmény íredig az lett, hogy ma már a megye valamennyi kórháza, véradóállomása, a KÖJÁL, az SZTK-ügyeletes orvosok és kilenc fontos egészségügyi gépkocsi van. ellátva Titán és FM 05—165 típusú URH-készüiék- bei. Nem célunk, hogy ennek a hálózatnak a technikai működését ismertessük olvasónkkal, hanem az, hogy megírjuk, mit jelent a rádió léte megyénk egészségügyi szolgálatában. Ezért kerestük fel a napokban a megyei tanács agészseigügyi osztályát. Az első emelet 61-.es ‘szobában Niedzielsky Géza, az osztály technikai szakértője és Hős doktor fogadott bennünket. Az asztalon pedig ott volt a főszereplő, a Titán. Hangszórójából éppen azt hallhattuk, hogy a gyulai kórház a-békéscsabai vérellátó központtól kért sürgősen különleges csoportú vért. Feszült pillanatok után fellélegeztünk. A kívánt gyógyí-. «to vért néhány perc múlva útba indították. t Csak ezután kezdtük el a beszélgetésit. A nagy jelentőségű ötlet atyja, dr. # Hős és Niedzielsky Géza elmondta, hogy az örménykúti látogatást követően mégszereztek az Egészségügyi Minisztérium, a Közlekedést- és Postaügy' Minisztérium es a Böiügynúnisfttériuní titkárságának engedélyéi az URH-hálózat megépítésére. Ab, ezután következett a legnehezebb, a szükséges pénz előteremtése. A megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. dr. Samyai Ferenc, amikor meghallotta, mennyi pénzre lenne szükség, kicsit meghökkent. Aztán „ráhajtott”. Támogatásra talált a végrehajtó bizottságnál isi. Közben az Országos Mentőszolgálat is segített. A szolgálat számára már nem megfelelő URH-készülékéket eladta az egészségügyi osztálynak. Ezzel jelentősen csökkent az a pénzmennyiség — 2 millió 600 ezer forint —, amelyet fennek, az ötletnek a megvalósítására kellett volna fordítani. Igaz, hogy a mentőszolgálattól vásárolt ké- szülékefeet fel kellett javítani, rendbe kellett hozni, ezt a munkát azonban dr. Hős szabad idejében vállalta. Mire ezek a sorok megjelennek, megyénkben 24 készüléken tartják az állandó kapcsolatot a kórházak, egészségügyi intézmények, SZTK-ügyeletesék és három körzeti orvos. Gépkocsik változtatnak útirányt, ha felhangzik a hívójel, ha életveszélybe kerülnek emberek. Életmentő gyógyszerek jutnak rövid idő alatt rendeltetési helyükre. S mindez csupán 600 ezer forintba került! után Jogosnak tar- J, t, cu J, tottuk kérdésünket: ■ — Mennyi időt dolgozott a hálózat megépítésén dr. Hős Károly? A fiatal orvos szerényen válaszolt — Nem hiszem, hogy össze tudám számolni, hogy hány órát töltöttem ezzel a munká- váL Mindezt nem is tartom fontosnak. Megérte. 1 Valóban megérte, hiszen amint megtudtuk, a 'békéscsaEzek öai véradóattomástói, tavaly novembertől február első napjáig 40 esetben kérték sürgősen vért. Több mint tíz olyan adást tartanak számon, amellyel, életeket mentettek meg. Forintot és időt emberélettel összevetni nem szabad. Mégis figyelembe véve megyénk településhálózatát, tolmácsoljuk az ötlet megvalósítóinak kérését. Miről van szó? Arról, hogy amint Köröstarcsán, Kardoson és Zsadányban URH-készülé- kekíkel tudták ellátni a körzeti orvosokat jó lenne, ha valameny- nyi, várostól és kórháztól távol eső körzeti orvosi rendelő rendelkezne ilyen készülékkel! A rádióhálózat ugyanis lehetőséget ad erre. Csupán arra lenne szükség, hogy a községi tanácsok 30—30 ezer forinttal segítenék az égészségügyi osztálynak ezt a törekvését. És ebben az esetben mégis összehasonlítást kell tennünk. Meg- éri-e 30 ezer forint egy-egy községnek, hogy 100 kilométeres körzetben minden pillanatban hallják segélykérő, hívó hang-, juflcat? Ezt eldönteni nem az újságíró feladata, ot11"c meggyőződtünk dilis arr<jl — a KÖJÁL igazgatójának gépkocsijában utazva —, hogy a * kapcsolat bármikor létrehozható mind a 24 állomással. Arról is meggyőződtünk, hogy a KÖJÁL igazgatója, dr. Maurer József útközben tud intézkedni sürgős esetekben és őt is visszafordíthatják útjáról egy-egy egészségügyi megbeszélés, - konzílium ügyében.. Botyánszki János ügy: Forgalmaz a Titánon úr. Hős Károly, mellette Niedzielsky Gép* Ütkőzben kap tájékoztatást az influenzajárvány állásáról a KÖJÁL igazgatója (Fotó: Bemény) Küldetésben A termelőszövetkezeti mozga- i lom társadalmunk előtt! nyitott könyv. A közös | munka eredményei, gondjai, a gazdaságszervezés és -irányítás, j a termékek értékesítése, talál- j kozás a fogyasztóval, szinte min dennapos jelenség. Sőt, ez a találkozás napjában nem is egyszeri és nem is olyan egysíkú, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt volt. Mert mit is kapott az ember 20 évvel ezelőtt az üzletekben? Milyen választék volt kenyérből, péksüteményből, gyúrt tésztából, házilag készített tarhonyából, csigatósztából. Mi tagadás, ha valaki későn ment bevásárolni, a kereskedő így fogadta: Sajnos, a kenyér elfogyott, Kifliből, zsemléből sem sütöttek eleget. Emlékszem, Békéscsabán a Cs^ba Szálló előtt árusító kiflis néni reggel 9 órára rendszeresen eladta az arra a napra kapott árut. És egy ugrás a mába. Tegnap is .elsétáltam az egykori kosaras elárusítóhely előtt. Aki most ott dolgozik, valóságos kis pavilonban tölti idejét. Számoltam a választékot: kifli, zsemle, perec, sajtos, óriáskifli, kalács, mákos kifli, briós, óriás-zsemle, darázsfészek, banán és talán még lehetne folytatni. Tessék választani, melyiket csomagoljam? Így szolgálja ki az eladó a vevőt. A vevő kér, fizet. Ott tartózkodtam legalább 15—20 percig. Jöttek, sereglettek a vásárlók. Volt aki gyerekkocsit tolt vagy éppen kézen fogta a gyerekét, s amikor elhaladtak, látni lehetett a pufók arcokból sugárzó, tágra nyílt szemeket: anyu, vegyünk kalácsot. És vettek. Egyik szülő sem mondta gyermekének, majd holnap, mert elment aludni a hőn óhajtott ízes falat... Öröm volt nézni az óriás-kiflivel birkózó csöppségeket, G yermekkorom háború alatti és a felszabadulás utáni évek emlékei kísértettek nyomban. A Jurcsek-féle beszolgáltatás meg a későbbi évek rossz termései utáni padlás-söprések. Ugye emlékeznek rá? De hát akkor nem volt élelme nagyon sok embernek, s hogy lehetőleg mindenkinek jusson minden napra kenyér, el kellett venni attól, akinek volt. Talán akkor ez volt a legcélravezetőbb megoldás, s ez is történt. Menynyi gond. felelősségérzés, törő- dés kellett ahhoz, hogy elkoi- mányozzuk a vakvágányon veszteglő szerelvényeket az MSZMP agrártéziseinek megvalósítására? És később, amikor a parasztság- elindult a sajátosan újszerű falusi életmódjának megteremtésére, az évről évre termelt javakat az utolsó szemig mind- mind kiosztotta, mit sem törődve azzal, hogy mi lesz holnap, miből termelnek jövőre? Több helyen még a vetőmagot is eladták. A mai értelemben közismert felhalmozási alapok ismeretlen fogalmak voltak. Most évet zárunk. A termelő- szövetkezetek tartják zárszámadási közgyűléseiket. Nagyon nagy a nyilvánosság... De nézzük csak, mit lehet kapni a Csemegében? A gondolák roskadoznak az árubőségtől. Tisztálkodó és tisztítószerek. Pipereszappanok. A múltkoriban szüleimnél jártam. hízott sertést vágtak. Valamikor édesanyám ilyenkor minden zsíros hulladékot összegyűjtött. Jó lesz szappannak. Nem tudom mióta, de jó ideje, hogy a vágásoknál már nem mondja: a szappannak valót ide tegyétek, gyerekek. Űík iá meg mások is szagos szappannal mosakodnak és szintetikus mosószerekkel mosnak. De maradjunk csak a tisztálkodásnál. Fenyőtabletta a fürdővízbe,. Natúr habfürdő, Pezsgőfürdő. Volt ez valaha? Volt. Csakhogy 20 évvel ezelőtt a lakosság többsége nem ezeket kereste, hanem azt a szappant, amelyiken egy mezítelen gyereket örökített meg a forma. Sokat gondolkoztam - azon, hogyan is ■ hívták ezt a szappant. Megbocsássanak, nem jutott eszembe. De ha erre járnak, nézzenek be a Csemegébe, győződjenek meg arról, hogy most hányféle pipereszappant kínálnak; Érdemes itt is zárszámadást- csinálni. Ezeknek az alapanyagát a mezőgazdaság termelte. R z édességpolcot egy olyan gyereknek széretnéjn megmutatni, aki annak idején csak a kockacukrot ismerte. A cukorrépa a megye egyedüli sikertelen növénye volt 1973-ban. mert nem termett annyit az aszály miatt, mint amennyit reméltünk. Az édességpolc mégsem üres. Cukorkák nagy választékban. Töltött, töltetlen minőségben ott sorakoznak, csak érte kell nyúlni. Valaha nem volt ennyiféle. Csokoládéból is sok van. Volt idő, amikor a legkedvesebb vevők csak pult alól kapták. A kakaó, már a hollandi kakaó sem sláger, akárcsak a feketekávé. És ami a fő! Ezeket a cikkeket olcsóbban kapja a lakosság, mint évekkel ezelőtt. Házi gyúrt tészták, a tsz-ek új segédüzemágainak termékei Aranysárgák, tisztára tojásból készültek. Nem áznak el a levesben. Konzervek, fűszerek, tej és tejtermékek, húskészítmények, hidegtálak, franciasaláta, kaszinótojás. majonézes ínyencségek, halfélék, konyhakész baromfik, hűtőházi szilvás gombóc, derelye, mélyhűtött szamóca, szilva, borsó, burgonya, panírozott hússzeletek és még mennyi minden? Bor, sor, hűsítő italok, cukrászipart, édességek. Ahogyan nézem a vitrint, megakad a szemeim a lúdláb- szeletnél. Egy kedves csacsi emlék villan fel. Diákkoromban történt. A tainár néni megkérte az egyik társaimat, menjen a cukrászdába és hozzon neki lúdlábat. A gyerek nem tudott napirendre térni a cukrászdái lúdláb felett, s mivel ilyet még nem hallott, ezéirt. nem a cukrászdába ment, hanem egyenesen hazáig futott. Zihálva mondta az édesanyjának: a tanár néni lúdlábat akar enni. Az édesanya jó szülő volt. Fogta a gúnárt; levágta, becsomagolta a lábát, s elküldte a tanár néninek. Ez ma már hihetetlen, de az akkori történelemből, élet-' ismeretből egy epizód. M ilyen lesz a jövő év és az azt követő esztendő? Nem nehéz erre választ adni, ha segítségül hívjuk a múltat,, s ami volt, oda tesszük a mához. Hol álltunk egykor, hol vagyunk most, milyen készletek voltak akikor és milyenek 1973-bam? Milyen anyagi alapokkal gazdálkodott az ország, milyenekkel rendelkezünk ma, milyen beruházásokra vállalkoztunk és milyenekre vállalkozunk ebben a tervidőszakban. Ha mindehhez hozzátesszük azt is, hogy 1970-ben az árvíz, majd a belvíz pusztított, később pedig a, ragadós száj- és körömfájás tett hatalmas kárt, akkor nyugodt lelkiismeretiéi mondhatjuk, mai helyzetünk a várakozásnál lényegesen jobb. A ts'Z-zárszámadások eredményeiért a szövetkezeti parasztság férfiasán megdolgozott. A társadalom, a munkával újat teremtő emberek, közösségek érzik ezt legjobban és mindazok, akik átélték az emberiség legnagyobb átkát, a szegénység világát. Mélyről indultunk, s ma Eu- rópa-szerte jegyzik életnívónkat. Évről évre több százezren keresnek fel bennünket, s mind többen győződhetnek meg arról, hogy jól, s egyre jobban élünk. .Hál ilyen ez « zárszóm- adás: Ouusi Karoly 11)74. FEBRUÁR
