Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

I Id év után Megyénfc társadalmának és gazdaságának 1973-ban elért jelentős fejlődéséről ad meg­bízható tájékoztatást és egy­szersmind jogos örömet keltő érzést a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgató­ságának a Népújság tegnapi számában közölt jelentése. Kedvezően alakult az elmúlt esztendőben a szocialista ipar térmelése.' Ugyanis a párt me­gyei bizottságának irányelvei — az országos előirányzattal össz­hangban — 6 százalékos nö­vekedést határoztak meg. A tényleges fejlődés viszont 7,2 százalék lett. És még több is le­hetett volna, ha az állami élel­miszeriparban 2,4 százalékkal nem csökken a termelés. Per­sze ennek megvoltak a maga nyomós okai. Olyanok többek közt, mint például a száj- és körömfájás következményei, a Sarkadi Cukorgyár rekonstruk­ciójának elhúzódása. Ám az sem érdektelen, hogy a tavaszi szélkár és az aszályos időjárás jócskán visszavetette a cukorrépa átlagtermését. Meg­győzően szemlélteti ezt, hogy míg 1972-ben 383,3 métermázsa átlagtermést takarítottak be egy hektárról, tavaly csak 298,7 má­zsát. Világos, hogy az így ke­letkezett hiányt a legkorsze­rűbb cukorgyártási technológia sem volt képes pótolni. Még egy olyan gyenge pont fedezhető fel a szocialista ipar 1973. évi termelésében, amelyre szintén érdemes jobban oda­figyelni. Nevezetesen arra, hogy a termelés emelkedésének csak mindössze 37 százalékát fedez­te a munka termelékenysége. Márpedig a termelékenység nö­velése az a láncszem, amely eredményességben — mint mon­dani szokták — a legtöbbet hozhat a konyhára. Ebből is látható, hogy nem alaptalan, hanem nagyon is okszerű, ami­kor a megye párt- és állami vezetői az üzem- és munka- szervezés erőteljesebb korsze­rűsítését szorgalmazzák. A legvérmesebb várakozáso­kat is felülmúlta ugyanakkor a megye mezőgazdaságának múlt évi eredménye, hiszen a terve­zett 2 százalékkal szemben mintegy 4-5 százalékkal növel­te termelését. S mindez még nagyobb sikernek tűnik, ha a következőt sem hagyjuk ki a számításból: az időjárásra a legnagyobb jóakarattal sem le­hetett ráfogni, hogy ideális volt. Szinte állandóan kísértett az aszály. A mezőgazdaság dol­gozói gondos munkájukkal, a zárt növénytermesztési rend­szerek elterjesztésével, a techni­ka és a kemizálás jó alkalma­zásával azonban mégis úrrá tudtak lenni megannyi gondon és bajon. Hiszen ha nem így lett volna, akkor aligha termett volna hektáronként búzából 37,7, kukoricából (májusi mor- zsoltat számolva) 50 méter­mázsa. Azaz búzából 5,2, kuko­ricából pedig 2.9 mázsával több, mint az aránylag jobb idő­járású 1972-es esztendőben. A számok önmagukért beszélnek, magukba sűrítve a többre és jobbra törekvő emberek akara­tát. Ugyanakkor az ipari ter­melésnövekedésnek is megvan a maga hasonló célja és tar­talma. A kettő együtt nemcsak a lakosság jobb ellátását, az életszínvonal következetes eme­lését tette lehetővé, hanem — s ez talár, a legfontosabb — a munkás-paraszt szövetség erő­sítését is. Ha a jónak éríékelhatő múlt esztendőt ilyen tekintetben is mérlegre tesszük, akkor nyu­godtan azt mondhatjuk, hogy ennek az alapvető politikai cél­nak is eredményesen eleget tett. S mindenekelőtt ez tekinthető 1973 egyik legnagyobb sikeré­nél' ndios Pét®F Világ proletárjain egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1974. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP XXIX ÉVFOLYAM, 34. SZÄM A MEGYEI - PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' Városi rang — és.kultúra Évfordulóra készül az ország első művelődési háza Békést 1973. április 15-én nyil­vánította várossá az Elnöki Ta­nács. Ezzel még nem lett igazi város, pZ csak a rangot jelentet­te. A munka ezután követke­zett. és következik. Nagy lendülettel, megfontol, tan fogtak hozzá a békésiek. Ab­ból a helyes következtetésből in­dultak ki, hogy a városi ranghoz nélkülözhetelen a városi köz- gondolkodás kialakítása. az egészséges lakóhelyszéretet el­terjedése. Ez az egyik legsür­getőbb feladat, amit el kell vé­gezni az ilyen cím átadása után. A városi művelődési központ „haditérvet” készített: „Fokozol, tabban kell segíteni a munkás­ság művelődését; bővíteni szük­séges a közművelődési szolgál­tatásokat; minden rétegben (de elsősorban a fiatalok között) fel kell kelteni az önművelés igé­nyét .. Nem egészen egy év telt el azóta. Az eddigi eredményekről Bocsa! Antal, a városi művelő­dési központ igazgatója tájé­koztatta lapunkat. Elmondta, hogy a munkásművelődéshez különösen ,jó alapokat -raktak. Alaposan felmérték a lehetősé­geket, kapcsolatba léptek a- vá­ros 18 gazdasági egységének 70 szocialista brigádjával. Ezek képviselőiből most egy városi szocialista brigádvezetök klubját alakítanak. Rendszeressé tették a szocialista brigádok vetélkedő- sorozatát Szervezik a műszaki­értelmiségi klubot, amely majd városfejlesztési feladatokat is el. lát. Kiállításokat, irodalmi este. két rendeznek az üzemekben, a peremkerületek központjaiban. Továbbra is nagy gondot for­dítanak Békésen a már jó ha­gyománnyal büszkélkedő felnőtt­oktatásra. A gép_ és gyorsíró, a növényvédő és a szabás-varrás foglalkozások mellett tervezik a könyvelői-' tanfolyam megszerve­zését. Vállalták a szakmunkások öt-hét évenként megismétlődő szakmai tanfolyamát. Huszonkétezer ember él jelen, leg Békésen. Közülük legalább hét-nyolcezren kapcsolódnak be a különböző közművelődési prog­ramokba. A fiatalokról sem fe­ledkeztek meg, akik hét szak­körben, három nyelvklubban, kamarakórusban és a különböző művészeti rendezvényeken tölt­hetik el szabad idejüket. A „Mbzaik” módszertani ifjúsági klub gondoskodik arról, hogy a jól bevált módszerek eljussanak valamennyi ifjúsági klubba. A városi művelődési központ kiemelt feladata a cigánylakös- ság kulturális programmal való ellátása. A cigányklub ma már a település lakóinak fontos fó­ruma. Az igazgató elmondta, hogy a közművelődés kérdéseiben össz­hang van az intézmények, a tö­megszervezetek és a művelődési há-, között. A Bástya mozival viszont javítani kell még a mun. kakapcGOlatot, hogy nP ütközze­nek a ház és a mozi programjai, és ismét lehessen Békésen film­múzeum. A további tervekről szólva fi­gyelmet frdemel a békési szőt­tes hagyományainak felelevení­tése és a népművész fazekasság; újjáélesztése. A művelődési köz­pont ehhez a közeljövőben sze­retne egy alkotóhágat berendez­ni. Hazánkban a felszabadulás után elsőként Békésen létesült művelődési ház. Az idén van ennek 25 éve. Sok értékes, szép szakköri munkával, rendezvény­nyel akar a város ünnepeim. Az elmúlt egy év jobbára ala­pozással és tervezgetéssel telt Ez a közművelődési tevékenység fedezet arra, hogy Békésen ki­alakuljon az egységes városi közgondolkodás: a korszerű vá­rosi élet egyik tartóoszlopa. R. I. MÄ i HOGYAN ÉLNEK A KÖZSÉG ASSZONYAI? (5. oldal) • MINI MAGAZIN (8. oldal) SAJTOT A JÉKOZT ATÖ AZ IBUSZ-NÁL (9. oldal) Kedden kezdik az első békekölcsön-kötvények teljes visszafizetését Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságán kapott tájékoztatás szerint a békekölcsönök 1974. évi sorso­lásait —- figyelemmel az 1974. december 31-es lejáratra — a kötvénybeváltások zökkenőmen­tes lebonyolítása érdekében nem a negyedévenkénti hármas cso­portosításban, hanem kölcsön­ként más-más időpontokban egy alkalommal tartják. Ily módon az egyes kölcsönök utolsó sor­solását követően egyszerre kez­dődik meg: — az 1974. első és második félévi törlesztéses köt­vénybeváltás; — a nyeremény­nyel kisorsolt kötvények bevál­tása, továbbá a már korábban kisorsolt, de még be nem mu­tatott kötvények beváltása. Az utolsó sorsolással kapcso­«•asaasaa9«aaaaaeMBBaaassaaaaaa8SseBCsaaE8aaflesBaaaaaaaQOQi>Qcis8acaasas>aa&eaaoe0a9aaaaaaaaaaBaaasa0flS9seBaeBBa»aaaaBaa8B9eaBaaBa£6BaBBSV9 \ Épül a garzonliáz és ÁFÉSZ üzletsor latban az Országos Takarék- pénztár olyan összesített nyere­ményjegyzéket készít, amely köl- csönönként az összes sorsolás eredményét tartalmazza. Így minden kötvény a ténylegesen kisorsolt összeggel kerül bevál­tásra. A békekölcsönök teljes bevál­tása február 12-én kezdődik az első békekölcsön-kötvények kifizetésével. A torlódások elke­rülése érdekében az Országos Takarékpénztár az alábbiakra hívja fel a lakosság figyelmét: A kötvények beváltása az OTP-nél; Békéscsabán naponta 8 órától délután fél 4-ig, vidéki fiókoknál 8-tól 12 óráig, illetve délután 1 órától fél 4-ig törté­nik. „ • A kötvényeket a postahivata­loknál és takarékszövetkezetek­nél is be lehet váltani. Az OTP kéri, hogy csak az ak­tuális kötvényeket mutassák be (tehát február 12-től kezdve az Békéscsabán, a Tanáfcsköztársaság úton, a vas­útállomás közelében épül a többszintes garzon­ház, melynek földszintjén a Békéscsaba és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet öt egységből álló üzletsort létesít. A sar­kon a presszó kap helyet, majd az édességbolt, mellette a mezőgazdasági termék bolt, ezenkívül lesz- egy önkiszolgáló étterem és háztartási­vegyi-, faárubolt. Az építkezés előreláthatólag a jövő év augusztusára fejeződik be. Az öt egység 1300 négyzetméter alapterületen helyezkedik el, s csupán az építkezés 14 5 millió forintba kerül. Az ÁFÉSZ tervezi, hogy az új egységeket a legkor­szerűbb berendezésekkel látja el. CFotós Deméay) első békekölcsön-kötvényeket). A Magyar Népköztársaság 4 százalékkal kamatozó kötvényei­nek beváltása 1974. július 1-én kezdődik. A békekölcsönök utolsó visz- szafizetési napja 1974. december 31. Nemzetközi hidrológiai tanfolyam j Az UNESCO felkérésére Ma­gyarország ezúttal rendezte meg ötödik alkalommal a nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfo­lyamot, amelyet ma nyitottak meg az Országos Vízügyi Hiva­tal székházában. A féléves tan- < folyamon a magyar előadói kar, 28 nemzetközi hírű egyetemi ta­nár és tudományos kutató an­gol nyelvű előadásokban szá­mol be a hidrológiai tudomá­nyok legújabb eredményeiről Négynapos intenzív elméleti ok­tatás után Magyarországon, Olaszországban és Csehszlová­kiában szakmai látogatásokkal, laboratóriumi gyakorlatokkal egészítik ki a hallgatók tanul­mányait. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom