Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

lobban és szervezettebben dolgozni Vízinűavatás Kevermesen Műszaki konfereacia a Békés megyei Állami Építőipari Yáilalatsál Akarásait tavaly, az idén is már február 1-én megtartot­ták az első műszaki konferenci­át a Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. Azért is törekedtek erre, hogy lehetőleg minél hamarabb értékeljék a múlt évi főbb termelési és gaz­dálkodási tapasztalatokat, egy­úttal pedig tájékoztassák a ta­nácskozás részvevőit az idei terv célkitűzéseiről Korek Ferenc, a vállalat igaz­gatója beszámolójában az el­múlt esztendő egyik figyelemre méltó eredményeként értékelte (a következőt: ...talán az első alkalom, hogy át nem adott, il­letve tervszerűtlen ül áthúzódó építkezés nem volt. Átjött ugyan — mondotta — valame­lyes hiánypótlás, de ez koránt­sem olyan sok, mint a korábbi években, így a termelő kapaci­tás legnagyobb hányada janu­ár 2-től már az idei feladatok teljesítéséhez foghatott hozzá. Előrelépésnek tekint­hető az is, hogy a konferencia idejére — ha még csak előze­tesként —> már összeállították a vállalat 1973. évi tervértéke­lésének főbb mutatóit. Eszerint a tervezett 475 millió 120 ezer forint árbevételtől ugyan elma­radtak, 470 millió forint volt, ám eze« bélül a saját építés- szerelési termelés a tervnél ked­vezőbb lett Azaz a tervezett 455 millió forint helyett 458 millió forintra tehető. Ugyan­csak fejlődés tapasztalható az egy építő-szerelő munkásra ju­tó éves termelési érték alaku­lásában, mivel a tervezett 255 ezer 906 forinttal szemben 269 ezer 253 forint lett. A vállalat termelésének ta­valy is szinte a gerincét képez­te a lakásépítési program tel­jesítése. Nos, ez is jól fejlődött, mert az elhatározott 880 lakás helyett 930-at építettek fél és adtak át. Az 1973. március 1-i központi bérintézkedés és a vál­lalati bérfejlesztés eredménye­ként növekedett az élőmunka hatékonysága. S tó azért sem közömbös, mivel így a hat-hét millió forintot kitevő többlet­bér költségeit a vállalatnak si­került kigazdálkodnia. Sőt, amint az előzetes tervér­tékelésből kitűnt, az 1973. évi vállalati eredmény eléri a 33 millió forintot. Alapvetően já­rult ehhez hozzá a szocialista munkaverseny és brigádmozga­lom. Tavaly immár 135 kollek­tíva 1 275 taggal versenyzett a szocialista címért, továbbá 9 építésvezetőség nevezett be a Szocialista munkahely, illetve építésvezetőség címért kezdemé­nyezett mozgalomba. így végül is a vállalat dolgozóinak több mint hetven százaléka vett részt ebben a nemes versenybe®. A* clef, a fejlődés rend­je, hogy évről évre növekednék a követelmények. Különösen ér­vényes ez az építőiparra, mely­nek a beruházási piac egyen­súlyának megteremtése után mindjobban ki kell elégítenie a fizetőképes növekvő kérésié­A szimfonikus zenekar hangversenye Hétfőn este az Országos Fit-j harmónia IV. bérleti estjén aj Békéscsabai! Városi Szimfónia I kus Zenekar hangversenyét hallhatta a város zeneszerető közönsége. A műsoron Händel:1 Ariadné nyitánya, Bach: h-moll szvitje, Vivaldi C_dúr gitárvem senye és Haydn: D-dúr zongo­raversenye hangzott el Jancso- vics Antal vezényletével. A hangverseny várakozáson felüli sikert aratott A siker egyik biztosítéka és különleges érdekessége sz volt. hogy a ma­gyar zenei előadóművészet há­rom generációja — Szegedi Anikó zongoraművész, Szendrey. Karper László gitárművész és Jeney Zoltán fuvolaművész — mutathatta be művészetét. El­sőként Händel: Ariadne nyi­tányát hallhattuk, A mű hár­mas tagolású: a tömör, súlyos bevezetés után mozgalmas fu­ga következik; majd széles ívű, impozáns hangzású menüettel zárul. Az együttes kitűnően ol­dotta meg a feladatot, Jancso- vicg Antal szuggesztív erejű, rendkívül energikus vezetésével Ezután Bach: h-moll szvitje következett Jeney Zoltán fuvo­laművész közreműködésével. Je­ney Zoltán reprezentáns egyé­nisége a magyar zeneművészet­nek. Nemzetközi hírnevét nem­csak a hangverseny pódiumokon vívta ki, hanem zenepedagógiai munkássága is közismert, nem­zetközileg elismert Játéka maradandó élményt jelentett számunkra. A táncos lejtésű tételeket fölényes ele­ganciával. bájos könnyedséggel játszotta. A zenekar kitűnő mű­vészünk méltó partnereként je­lentősen hozzájárult a sikerhez. A közönség lelkes tapsait az utolsó, közismert Badinöire té­tel ismétlésével köszönte meg a szólista és a zenekar. Szünet után Vivaldi: C-dűr gitárversenye következett SzencL rey-Karper László csodálatos előadásában. Hangszere koncer. token ritkán hallható, pedig nagy múltra tekinthet vissza. A köztudatban a gitár spanyol népi hangszerként él, de már évezredekké! korábban ismert volt. Az idők folyamán Közép- Ázsiából terjedt át Európába. A X. század táján már kedvelt hangszer volt kontinensünkön. Számtalan változata alakult ki. A mai, hathúros a korábbi bonyolult hangszerek letisztult', formája, amely mindazt ma-1 gas szinten tudja Visszaadni, n amit elődei. Szendrey-Karper I László világhírű művésze ennek1 & hangszernek, briliáns tech-1 toká jában, rendkívül gazdag ár-| nyaltságú játékában gyönyör- g ködbe teát az est közönsége. g Befejezésül Haydn; D-dúr | zongoraversenye csendült fei. 5 A szólista Szegedi Anikó, a fia-1 tál magyar zongoraművész-1 nemzedék egyik kiváló kép_ jjj viselője. Nagyszerű techná- g kai félkészültséggel, rend-1 kívüli muzikalitással, stí-1 lusos játékkal szólaltatta meg a | művet. A megérdemelten nagy sí- ! kerre való tekintettel a teljes 1 harmadik tételt meg kellett is- ■ mételnie. « Jancsovics Antalnak* az! tét. Ezért is írja elő a vállalat terve, hogy a tavalyi 458 mil­lió forint saját építés-szerelési termelést az idén 470 millió fo­rintra emelik, valamint az ak­kor átadott 930 lakás helyett 960-at építenek. A vállalat szak­szervezeti tanácsának legutób­bi ülésén, amelyen az ez évi tervet véleményezték, úgy ha­tároztak, hogy a felszabadulási munkaverseny vállalásaként terven felül további 40 lakást építenek, 231-et pedig legalább egy hónappal határidő előtt ad­nak át a megyében. A kezdemé­nyezést a műszaki konferencia is támogatta, s ez minden bi­zonnyal a munkahelyi terme­lési tanácskozásokon is foly­tatódik. Valamennyi felszólaló nagy felelősséggel beszélt arról a munkáról, ami az idén az épí­tőkre vár. A munkahelyi együtt­működést szinte mindegyikük olyannak ítélte, melyben van még bőven tennivaló ahhoz, hogy szervezettebb és rendsze­resebb legyen. Vagyis sok ki­aknázatlan tartalék rejlik még benne. Ezért is hangsúlyozta Kerekes István műszaki igazga­tóhelyettes azt, hogy a minden­napi intézkedésekre jóval na­gyobb figyelmet kell fordítani. Mennyire indokolt ez az igény, azt Iga István, a pártbizottság titkára is megerősítette hozzá­szólásában, mondván: ...bár az üzem- és munkaszervezés fej­lődött, mégis jobb feltételéket szükséges teremteni a folyama­tos termeléshez, még többet kell törődni a napi munka szervezé­sével. És nem kevés termelés­növelő és munkát könnyítő pluszt adhatna az újítómozga­lom. amely tavaly nemhogy fejlődött volna, hanem valame­lyest visszaesett, IWái-peíi« hogy a vállalat idei tervét eredményesen tel­jesítsék és ezzel jól megalapoz­zák a termelés növelésének fel­tételeit — ífiint a műszaki kon­ferencia vitája is bizonvította — már most, az év eleién ta­nácsos megtenni az intézkedé­seket és erőfeszítéseket ahhoz, hogy jobban és szervezettebben dolgozhassanak. r. p. A Békés megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat február 5-én adta át a kevermesi községi víz­müvet. Most már hivatalosan is van víz a hidroglóbuszban és a 25 kilométeres vezetékben, meg a közkifolyókban. Nem hivatalosan azonban ja­nuár 1-től működik a vízmű, és árasztja a glóbuszon és a háló­zaton keresztül két kút kitűnő minőségű ivóvizét szerte a köz­ségben. Azért január 1-től, mert a vállalat Ady Endre szocialista és Toldi Miklós szocialista cí­mért versenyző brigádja célul tűzte, hogy — határidő előtt fél évvel — 1973. év végére befe­jezi a vízmű építését. Célkitűzé­sét mindkét brigád valóra is váltotta. A vízmű hivatalos átadásának napján a községi tanács egy kis ünnepséget tartott. Ez alkalom­mal Nagy Antal elnökhelyettes a következőket mondta: — A munka 1971 végén kez­dődött el. Az egész község nagy várakozással figyelte: vajon fo- lyik-e majd a víz 1974 elején? Most már elmondhatjuk, hogy a Békés megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat kitett magáért A lakosság nevében köszönet érte. És külön köszönet jár az Ady Endre szocialista brigádnak, amely a vállalat hozzájárulásá­val — egy szabad szombatját feláldozva — társadalmi mun­kában bevezette a vizet az is­kolába, a kollégiumba és az óvodába. Kendra János, a Békés me­gyei Víz. és Csatornamű Vál­lalat igazgatója a tanácselnök­helyettes szavaira így válaszolt: — A lakosság nagy türelem­mel viselje el, hogy az árkok' ásásával közlekedési nehézsége­ket okoztunk. Megzavartuk az élet megszokott ritmusát. Mégis megértők voltak az emberek, amiért mindenkinek hálás kö­szönetét mondok. Hogy mit jelent a megértés, azt két kubikos, Somogyi István és Komoróczi István magyaráz­ta meg: ■— Ástuk az árkot. Sokszor csak a fejünk látszott ki belőle. De akik elmentek mellettünk, köszöntek. Még a gyerekek is. Volt olyan község, ahol a napi munka befejeztével nem enged­ték meg, hogy a közeli udvarba betegyük az ásókat és a lapá­tunkat Itt meg... Szóltak élőre. És megmutatták, hogy hol talál­juk meg a kapukulcsot, ha más­nap reggel éppen nem lenné­nek otthon. — A megértésért és tapinta­tért viszonzásul igyekeztünk mi­nél kevesebb gondot okozni s lakosságnak — állapította meg Csathó Gábor, az Ady End­re szocialista brigád vezetője, aki egyúttal munkahelyi vezető is volt. Volt, mert most már elvonul­nak a vízműépítők, hogy egy más községben folytassák a munkát A Toldi Miklós brigádnak a kevermesi vízmű volt a vizsga­munkája, amit a szocialista cím odaítélésénél bizonyára majd fi­gyelembe vesz a vállalat És azt is, hogy Horváth János, a bri­gád vezetője, valamint két tár­sa, Horváth Miklós és Sarman László tavaly elvégezte az álta­lános iskola 8. osztályát most pedig Horváth István a 7. osz­tály szorgalmas felnőtt tanu­lója. Mindezekről fehér asztalnál beszélgettünk. Ugyanis a község búcsúzásul ebéddel vendégelte meg a vízműépítőket Étkezés előtt pedig pálinkával, közben sörrel koccintottak, mert ugye, bár ilyen ünnepélyes aktushoz igazán nem illik a víz. Hadd maradjon abból minél több a hétköznapokra, amit ezután a vállalatnak, mint a vízmű üze­meltetőjének, kéll biztosítania. Pásztor Béla A német irodalom - tiiténet nemzetközi bibliográfiája cí­mű háromkötetes munka a napokban jelent meg Berlinben. Összeállításában bolgár, cseh­szlovák, jugoszláv, lengyel, ma­gyar, román és szovjet tudósok is részt vettek. Sok éves mun­kájuk eredménye ez a maga ne­mében páratlan rrű. A tudós- kollektíva most dolgozik a kö­vetkező két kötet elkészítésén A nagy munkában részt vevő két szovjet tudósnak, Szamarin- nak és Jegorovnak az NDK Munka Zászlaja kitüntetést ado­mányozták. 8SOt3BBBBBEBS33B£3SB(3CSOeOEaaQQaQQOaQ OaQBBOBEEBBBB0aQ®aQEOOBBIBBBBBBBBBBOBI5fflBOa<3I3eC.''' Pályaválasztás előtt 0 ♦Amióta a pályaválasztás ügyé­nek fontosságát az 1029/1971. sz. Kormányhatározat megjelenése újólag megerősítette, kiinduló magyarázatát adja annak, hogy a pályaválasztás problematikája az eddigieknél erőteljesebben került társadalmunk közérdek­ményezik azt a természetes kö­vetelményt, hogy az eddigieknél nagyobb gonddal és felelősséggel kell a tanulóifjúságot előkészí­együtíes kitűnő fiatal karmes-; terének kimagasló szerei» volt [ ^Sém* előterét a koncert sikerében. Dirigálása« mindig tökéletesen megfelel a! Az ország gazdasági életének zenei mondanivalónak, mozdu- : fejlődése és a demográfiai hely- latai egyértelműek, művészi el- ■ zet alakulása együttesen ered képzetesei biztosak, magával ra_ j "'*"'"**■* ^ gadó egyéniségét áfc tudja adni S a zenekarnak. A Békéscsabai Városi Szimfo. • , nikus Zenekar újjászervezése * leni a palyavalasztasra. óta jelentős sikereket ért el, | Az iskolák pedagógusai igaz, tagjai között a megye lagkivá- ő hogy a kormányhatározatot lóbb muzsikusai találhatók. A • megelőzően is végeztek ilyen Megyei Művelődési Központ • jellegű tevékenységet, hiszen a lehetőségeihez képest minden 5 tantervi célkitűzésekben meg- támoigatást megadott a zenekar. : fogalmazódott a feladat, hogy az nak. A további sikeres műkő- • iskola tegye képessé a fiatalo- dés alapfeltétele, hogy az ed- • kát arra, hogy a jövő lársadal- diginél jobban tudják koncent- jj mában „minden oldalúan fejlett, rálni a megye képzett zenészeit, : öntudatos dolgozóként” foglalják amelyhez feltétlenül szükséges j el helyüket. Ebből következik, a felsőbb művelődésügyi szer- ■ hogy az iskolák mindeddig a vek további aktív támogatása. ; dolgozóvá nevelés általános nor~ A koncert sikere bebizonyította, ■ matíváinak tettek csak bizonyos hogy szükség van a zenekar ! értelemben eleget. így következ- munkájára. Reméljük, hogy a • hetett be az a napjainkban már jövőben még sok szép hang- * közismert tény, hogy a pályavá- versenyen adhat számot a ze-! lasztás elé került tanulók zömé- nekar fejlődéséről, művészi te- ; nél — az egyénre szabott és az vékenységéről 5 általános iskola 5. osztályától M, Gy» 1 tervszerűen és folyamatosan végzett pályairányítás hiányá­ban — a jelentkezések idősza­kával egybeesve kampány-fel­adattá zsugorodott ez az egyén és társadalom számára egyaránt döntő fontosságú feladat. Ez ad­ja magyarázatát annak, hogy a 13 és fél éves,, többségükben még pályaéretlen tanulókat egyrészt a szülői elképzelés inspirálta ed­dig a döntésre, amelybe® a csa­ládfőnek igen gyakran „prakti­kus” elképzelései realizálódtak, és nem a tanuló képessége, rá­termettsége. Másrészt döntő je­lentőségűvé vált éppen a pá­lyaválasztás kritikus időszaká­ban a tanuló baráti körének, kortárs-csoportjánák befolyáso­ló, meghatározó hatása. A ta­nácstalanság szülte esetlegessé­gek az iskola- és pályaválasztás­ban a későbbiekben pedig már sok kiábrándultság, félrecsúszott életvezetés forrásaivá váltak. Tervgazdálkodásunk tovább­ra is alapvető biztosítéka gazda­sági és társadalmi életünk to­vábbi fejlődésének. Az életszín­vonal emelésére irányuló célki­tűzéseink csak akkor vezethet­nek eredményre, ha a termelés gazdasági struktúrájának fej­lesztési terveihez hasonlóan a jövőben biztosítani tudjuk a he­lyes munkaerőgazdálkodás felté­teleit is. Ennek fontosságát alá­húzza az az objektív körülrvny, hogy a demográfiai apály alaku­lása országosan és megyeileg is érezteti negatív hatását. A mun­kaerőgazdálkodás racionális megoldása annál sürgetőbb fel­adat, mivel a munkaerőtartalék alapvető bázisát a tanulóifjúság adja. Az elmúlt évek statiszti­kája nagyarányú létszámcsök­kenést mutat. Amíg az 1968/69- es tanévben a megyében végző 8. osztályos tanulók létszáma 8 237 volt, addig az idei évben ezen tanulók létszáma 5 620-ra csökken. A jövőben egyre erőtel­jesebben kell törekedni arra, hogy gazdaságpolitikai céljain­kat — éppen erőforrásaink be­határolt lehetőségeire való te­kintettel — a munkaerőtartalék legoptimálisabb szerkezetének biztosításával képesek legyünk eredményesen megoldani. A munkaerőszükséglet és a beis­kolázási szerkezet tehát dialek­tikus kölcsönhatásban vannak egymással. A tudományos-technikai for­radalom előretörése az élet min­den területén egyre jobban érez­teti hatását. Nem véletlen, hogy napjainkban egyre többször és egyre sürgetőbben halljuk: fo­kozni kell a jól képzett szak­emberek számát. A köztud atban a szakember fogalma gyakran éppen a nem fizikai dolgozó fo­galmához kapcsolódik, hanem sokkalta inkább az egyetemet, főiskolát végzett ún. szellemi dolgozókhoz. A szakember meg­jelölésének ilyen sajnálatosai) téves értelmezésével legfőbb ide­je szakítani. Ez eigy tőről fakad a „tehetséges” gyermekről alko­tott és napjainkban még álta­lánosan eluralkodó hibás felfo­gással A tehetség fogalmát rendszerint csak az intellektu­ális adottságok jelölésére hasz­nálják, pedig a képesség, tehefe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom