Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

Szilárd élelmiszeripari bázisra támaszkodhat a munkáshatalom U int. én, mások is .emlékez­"* nek arra, bogy a 60-as évek elején, miután a paraszt­ság áttért a szövetkezeti, a nagyüzemi gazdálkodás útjára, az volt a legégetőbb feladat: gabonatermelésben érjük el azt, hogy ne szoruljunk behozatalra, saját termésünkből lássuk el a lakosságot kenyérgabonával, ál­latállományunkat pedig takar­mánygabonával. Ezt a feladatát a mezőgazdaság sikerrel teljesí­tette s a technikai, műszaki fel­tételek és a mezőgazdaságban dolgozók szakmai hozzáértésé­nek gyarapodásával olyan hoza­mokat értek el a nagyüzemi gaz­daságok, hogy 1973-ban másfél millió tonna kenyér- és takar­mánygabonát exportálhatott az ország. A technikai, műszaki feltételek gyors iramú fejlődésé­vel együtt ■— amit szinte lát­hat, aki kimozdul a falvakba — meg kell említeni a kemizálás nagyarányú növekedését is. Ezt eléggé érzékelteti az a tény, hogy amíg 1938-ban Magyaror­szágon átlagosan két kilogramm műtrágyát használtak fel hek­táronként, addig Békés megye déli területén 1971-ben 97 kilo­gramm hatóanyagot és 1972- ben 226-ot. Az országban pedig 1,2 millió tonna hatóanyagot használt fel a mezőgazdaság. Ugyanakkor nagyon, de nagyon lényeges feltétele, hogy a szak­munkásgárda növekedésével egyidőben tíz év alatt 11 ezer­nél többen végeztek az ország­ban egyetemet és főiskolát, 31 ezernél többen felsőfokú és kö­zépfokú mezőgazdasági iskolát és munka közben sok ezren le­velező úton gyarapították szak­mai ismereteiket. Közgazdasági nyelven szólva: ez a. kettős ak­kumuláció, felhalmozódás bizto­sította, hogy az egy évtizede kitűzött célját a mezőgazdaság azóta megsokszorozta. S ezt nagy társadalmi eredményként kell elkönyvelnünk, hiszen hazánkban ma dinamikusan fejlődő szocialista mezőgazda­ságra, szilárd élelmiszerellátó bázisra támaszkodhat a mun­káshatalom. Amikor a mezőgazdaságot ' mérlegeljük, úgy vétem, komp­lexen kell felfogni, mégpedig figyelembe szükséges venni a nyersanyagtermelést, a feldolgo­zást és a forgalmazást. Mert ahhoz nem férhet kétség, hogy tovább akarunk lépni és ma már a vertikális kapcsolatok, a ter­melési folyamatok egymásba kapcsolása nélkül ez kevésbé le­hetséges. Ez nem a valóságtól elszakadt valamiféle okoskodás, mert figyelembe kell venni eközben a mai igényeket, a TV. ötéves terv hátralevő időszaká­nak feladatait és hosszabb távra is fel kell készülni, egyebek közt a szarvasmarha-tenyésztési programot is meg kell valósíta­ni. És mindezt egyidőben kell csinálni. Különben vágómarha­exportból az országnak 1972- ben 108 millió dollár bevétele volt A jelenlegi igény oldaláról te­kintve: 3 ezer 200 katóriameny- nyiséget fogyasztunk átlagban, fehérjét 100 grammot; évenként átlag 140 liter tejet. A feladat adva van: növelni szükséges a tej- és a zöldségtermelést, ami­ből következik, hogy a fogyasz­tás milyensége is változni fog. Változni fog a tej, s a tejtermé­kek fogyasztása, amennyiben nö­vekszik a tej hozama, hiszen tíz esztendő alatt ebben alig tör­tént előrehaladás. S éppen a mezőgazdasag dinamikus fejlő­dése következtében, hiszen azt, hogy egy évtized alatt a mai évi 140 literes átlag tejfogyasztá­sunk elérheti a 200, 250 litert is. E gyébként a fehérjehiány világjelenség, s amikor nálunk a takarmánytermelés­ről, a takarmány korszerűbb ke­zeléséről esik szó, akkor ez ösz- szefiigg a hússal, a tejjel. Tuda­tos többek kört az a törekvés, hogy a lucernát dolgozzák fel zöldlisztnek, ne hagyják meg szénának, mert így a fehérjé­nek a fele tönkremegy, a legér- tékesébb hatóanyagát a lucer­nának, a karotint meg lehet menteni. S ezt az állatok szer­vezete fehérjeépítésre használ­ja fel. S ha több lesz a zöldliszt, jobb lesz a takarmányértéke- sülés, több lesz a hús, a tej, tel­jesül a program. Csak érzékel­tetésként említem, hogy a lu­cernának jelenleg még csak egy- harmadát dolgozzák fél' zöld- lisztnek az országban. Külön sürgeti ezt az is, hogy egy év alatt 500 ezer tonna hallisztet, szójababot importál az ország, ami megfelel olyan 130—140 millió dollár értéknek. Külön­ben több ágazatban nagy kü­lönbségek vannak a hozamok közt. Ha a tejet vesszük, van ahol tehenenként 1 500 litert fejnek egy évben, van, ahol 4—5 ezer litert, van ahol 20 mázsa lucernát takarítanak be hektáronként, van, ahol 100 má­zsát. Ez magában hordja azt a követelményt, hogy a területi hatékonyságra szükséges nagy gondot fordítani, mert ez ma­gában rejt még sok-sok lehető­séget.. A mezőgazdaság dinamikus fejlődésében külön nagy szere­pe van az egységes termelési rendszerek kialakulásának. Ezekben különösen együttesen kell kezelni a biológiai, a tech­nikai-műszaki és az emberi Vo­natkozású. kérdéseket. A gya­korlat mutat már jó jeleket, mégis meg kell említeni, hogy a szarvasmarha-ágazatban azért is számolni kell az iparszerű termeléssel, mert észlelni lehet, hogy a tévé, a rádió terjedésé­vel a háztáji gazdaságokban las­san abbahagyják a tehéntartást, este inkább művelődnek, szó­rakoznak, hajnalban pedig pi­hennek. Bár Békés megyében az 1972. végéig tartó 8—9 száza­lékos tehénállomány-csökkenés 1973-ban már csak 3 százalékos volt, s várható, hogy az árpoli­tika következtében a csökkenés megáll, esetleg a tehénállomány növekedése is várható a ház­tájikban. Mégis hosszabb idő­szakra gondolva. figyelembe szükséges venni a fenti jelen­séget. S ha a mezőgazdaság produktumait tekintjük, akikor országosan a következők tárul­nak elébünk: az ossz mezőgaz­dasági termelésnek 48 százalé­kát a termelőszövetkezetek ad­ják, 16 százalékát az állami gazdaságok, 20 százalékát a háztájik, 16 százalékát pedig a kis házikertek. Nevezetesen a tehenek 44 százaléka a háztáji gazdaságokban van, a baromfiak 80 százaléka szintén a háztájik­ban és egyéb kis gazdaságok­ban. A esirkenevelésben min­dig számítani kell és számítani lehet a kerttulajdonosokra, de a szarvasmarha-ágazatban az iparszerű termelésre kell hosz- szabb távon fokozatosan áttérni. S az ossz mezőgazdasági pro­duktumokból következtetve a termelőszövetkezeteknek ebben is nagy szerepe van. E gy évtizeddél ezelőtt art a célt tűzték ki a mező- gazdasági üzemek: annyi gabo­nát termelnek, hogy ne szorul­jon az ország behozatalra, s ma már gabonát exportálhatunk és Magyarország a mezőgazda­sági termelésben a jól termelő országok közt a jő közepes he­lyet foglalja el. A kenyérgabo­na- s a kukogicahozaimofc pedig a világranglista élén vannak. Ezért bizonyosak lehetünk afe­lől, hogy a mezőgazdaság va­lamennyi ágazatának hozamai is a következő időszakban erre a ranglistára kerülnek. Cserei Pál 1884 az Irá­nyi Dániel ve­zette Függet­lenségi és 48-as Párt első esz­tendeje; a Wright-fi vérek 1904-ben moto­ros gépükön 12 kilométerre ja­vították a tá­volsági repülés világrekordját; 1922. — ebben az évben ala­kult a Szovjet­unió... Az első dátumot csak a kutatók tartják számon, a má­sodikhoz már- már mosolyog­ni való techni­katörténeti ér­dekesség fűző­dik, a harma­dik esemény­nek is túl va­gyunk a fél­százados jubi­leumán. Él Békéscsabán egy ember, akinek ezek az időpontok nem pusztán személytelen tankönyv­adatok, hanem egyszersmind sa­ját sorsának mérföldkövei. Hrabovszky Mihály 1884-ben született, két évtizeddel később lett a szakszervezet, s 1922-ben a párt tagja. Nem ismerem őt személyesen. Csak a fényképét forgatom meghatottan, szálkás betűkkel írt önéletrajzát silabizálomi megilletődve: „Szegények voltunk. Édes­apám a MAV-nál dolgozott, so­kat betegeskedett Tizenegy esz­tendős koromban kőművestanu­lónak kellett beállnom. Amikor felszabadultam, fogtam a ván­dorbotot és Békéscsabáról Nagy­váradra mentem. Itt kapcsolód­tam be a munkásmozgalomba. Három év múlva hazatértem, és megalapítottuk az építőmun­kások szakcsoportját... 1905-ben a szakszervezet pénztárosa let­tem. Egy ideig elnök Is voltam, erről a tisztségről azonbán a hatóságok követelésére kényte­len voltam lemondani. 1907. május 1-én sztrájkba léptünk. Tizenöt hétig — a győzelemig — tartottuk magunkat... 1918-ban a forradalmi pártvezetőségben dolgoztam. A Tanácsköztársaság idején tagja lettem a munkás- tanácsnak, s második jegyzője a direktóriumnak. Aztán vörös­katonaként harcoltam... A bukás Után mint „veszélyes kommu­nistát” letartóztattak, s utána is hosszú ideig másodnaponként kellett jelentkeznem a ha­tóságoknál. Amint lehetett. újrakezd tűk as építőmunkasok szervezését. Részt vettem a munkásotthon építésében, a dalkör szerve­zésében Nyilas Andrással,, Hankó Mihály- lyal, Filippinyi Jánossal dol­goztunk együtt. Sokszor kopog­tattak be éj­szaka a szak­társak, hogy „Miska, gye­rünk!” — Ja- minában szór­tunk röpcédu­lát. Nem volt könnyű, hiszen a rendőrök ál­landóan figyel­ték működé­sünket. Sötéte­dés után gyak­ran ott sétáltak az ablakunk előtt, házkuta­tást is tartot­tak™ 1922-ben pártvezetőségi tag lettem. Igyekeztem meg­tenni — nemegyszer csak ti­tokban volt rá mód —, amit akkor lehetett... A felszabadu­lás után is vezetőségi tagként dolgoztam a szociáldemokra­táknál. A két párt egyesülése után agitáció^ munkában vet­tem részt. A Magasépítő Válla­lat munkavezetőiéként mentem nyugdíjba 1955-ben.” Az életrajz kiegészítéséül: Hrabovszky Mihály a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. A kitüntetés hosszú-hosszú ide­ig tartó mozgalmi tevékenységé­nek elismerése. Szimbóluma an­nak a megbecsülésnek, amellyel társadalmunk, a fiatalabb nem­zedékek sora övezi jelenünk egyik évtizedekkel ezelőtti ko- vácsolóját, forradalmi harcosát. Amihez még egyetlen dolog: Tisztelt Hrabovszky Elvtárs! Kedves Mihály bácsi! Nem Is­merem magát személyesen és gondolom, hogy sokan vagyunk így. Hadd kívánjam hát most valamennyiünk nevében ezúton — hiszen, akik ismerik, egész biztosan személyesen is köszön­tik majd az ünnepen —, hogy éljen még sokáig a korához mért lehető legjobb egészségben, hogy nézze, tudja, hogyan va­lósulnak régi álmai, amelyért annyit küzdött életében. Már azokban a régi időkben is, amelyeknek megannyi eseménye legtöbbünk számára csupán tör­ténelem. Daniss Győző TÉLI VÁSÁR A CENTRUM ÁRUHÁZBAN Február 4-töl 16-ig 20-30-40 százalékos árengedmény! Több millió forintos árukészletből vásárolhat, SZÖVET MÉTERÁRU PAMUT MÉTERÁRU SELYEM MÉTERÁRU | ÁGYNEMŰ LAKÁSTEXTIL FÉRFI-, NŐI ÉS GYERMEKCIPÓ DIVATÁRU, BŐRDÍSZMŰ 40%' ' 30% 40% 20% 36% 30% 40% FÉRFI ÉS FIÜ TÉLIESÍTETT KABÁT FELSŐ ÉS ALSO KÖTÖTTÁRU FÉRFI-, NŐI, GYERMEKFEHÉRNEMO NŐI, BAKFIS-, LEÁNYKA- ÉS BÉBIKABÁT NŐI, BAKFIS-. LEÁNYKA- ÉS BÉBIRUHA MŰSZŐRME ÉS TEDDYBEER BUNDA FÉRFIÖLTÖNY EXTRA MÉRET IS FIÜÖLTÖNY, NADRÁG 30% 30% 40% 40% 20% 30% 30% 40% Nőknek, férfiaknak, bakfisoknak Vásároljon minden! egy helyen, a Centrum Áruházban Nyitva: hétköznap 8—18-ig. szombaton 8— 15-ig 97398 Hét évtized a munkásmozgalomban? lél évszázad a pártban

Next

/
Oldalképek
Tartalom