Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

Volt itt valaha probléma? Zárszámadás a füzes gyarmati SERKÖV-ben Ha egy olyan ember kezébe I kerülnének a termelési és érté- 1 kesítési adatok, aki mondjuk, most jött haza kétéves külföldi tanulmányúiról, ezt mondaná: hol volt, mikor volt itt száj- és körömfájás? Egyszerűen kétség­be vonná azt a 8—10 millió fo­rintra értékelt kárt, mely a be­tegség kapcsán a füzesgyarmati SERKÖV-öt érte. Lehetséges, hogy az egyik megbetegedési időszakot nagyjából elfogadná, de hogy kettő is átvonult a te­lepen, ezt bizonyára kétségbe vonná. A termelési és értékesí­tési adatok 1973 végén valójá­ban azt tanúsítják, hogy tulaj­donképpen nem is volt prob­léma. Pedig™ 6000-nél több ser­tés pusztult el, ennyit temették el a telep egyik zugába. Az emberi akarat csodákat képes művelni. Itt is ez történt: a hozzáértés, a hústermelési programért való aggódás, cse­lekvőkészség megsokszorozta az emberek erejét, munkájuk ha­tékonyságát Csakis ide vezet­hető vissza, hogy az 1973-ra ter­vezett 9000 hízottsertés-eladást 9561-re teljesítették! Jelenleg több tenyészkocát tartanak a te­lepen, mint amennyire annak idején • programot készítettek. A kétszeri járványos megbete­gedés ellenére 16100 malacsza­porulatot értek eL Mindezek mellett tenyészkocákkal és -sül­dőkkel segítették a háztájit ért veszteség pótlását. Székre az eredményekre fel­figyeltek a Bábolnai Állami Gazdaságban is. A füzesgyar­mati SERKÖV-ben a szakmához értés, a hivatás szeretet* magas fokú. Talán ez adta az alap­gondolatot a bábolnaiaknak ah­hoz, hogy nagyszülőpárok tar­tására építsen ki kapcsolatot a füzes gyarmatiak kai Ez az első vidéki megbízatás, A nagyszülő­párok kocautódaiból lesznek az árutermelő kocák. Ezek utódai kerülnek a hizlaldákba. Kiváló minőségű a tenyészanyag. A bá­bolnai nemesítésű sertés speciá­lis „felkészültségű”, mert a zárt tartást tökéletesen elviseli, hús­ipari értéke nagy. Mégis gondot okoz az árutermelő kocák ér­tékesítése. A gazdaságok többsé­gében — itt, a megyében, ahol zárt tartás van — idegenkednek tőle, pedig ez a zárt telepek ser­tése. Több szakosított telepen keresik annak az cicát, hogy miért ráfizetéses a termelés. Va. lószínű azért, mert a korszerű épületben az összevásárolt ve­gyes állomány nem tud~termel­ni. Gazdaságtalanul hasznosít­ja a takarmányt — Ez ugyanolyan — mondja Benedek József, a füzesgyarmati SERKÖV igazgatója —, mintha valamelyik szakember a kuko­ricatermesztési zárt rendszeren belül nem azzal a fajtával dol­gozik, amit a technológiában részére előírnak. Frappáns hasonlat, és még nem is sántít! Mert Füzesgyar­maton, a korszerű telepen kor­szerű fajtát tenyésztenek, ér­érhették el kiváló eredményt, annak ellenére, hogy fél éven át birkóztak a járvánnyal. A SERKÖV tervezett bevétele 23 millió forint volt, 28,2 mil­lió forintot teljesített Amikor még nem is mertek arra gondol­ni, 'hogy lesz-e haszon a ser­téstenyésztésen és -hizlaláson, hiszen tombolt a Járvány, mind­össze 87 ezer forint nyereséget terveztek. Hatszázezer forintot értek el. Dicsőségükre legyen mondva; 1973-ban mindvégig fi­zetőképes volt a közös vállal­kozás. Amit egy munkahelyi kollektíva tehet a termelésért a jövedelmezőségért, azt Füzes­gyarmaton megtették. A SER­KÖV eredményes évet zárt... .Csak a fejek lettek egy árnya­lattal fehérebbek, Dnpsi Károly A tanácselnöké a sző Kondoros nagyközség miért nem volt közt ük. Azt azon­ban rögtön felfogtam, hogy va­lamelyikéi üjf mégiscsak meglá­tott bennünket amikor Zsuzsá­val visszatértünk a házba. És rögtön tudtam azt is, hogy mit akarnak; f — Itt maradsz! — mondtam Zsuzsának, és elhagytam a szo­bát úgy, alhogy Voltam ingujj­ban, a félig megkötött nyakken­dővel. Ami. énrám ott várt ah­hoz illett úgy megjelenni előttük, mintha éppen tetten értek vol­na. Ne higgyék egy percig sem­hogy ártatlan vagyok. Kiléptem eléjük az udvarra. Meglepődtek kissé, talán azért, mert titokban remélték, hogy az egész nem igaz. De én odakiál­tottam nekik" Rajta, kezdhetitek? Ettől még jobban megzava- rodtak. Csak Flórián maradt magabiztos. Ellépett mellettem, behúzta mögöttem az ajtót a zárban még benne volt a kulcs, azt ráfordította. Mindent előre kiszámított pontosan és megej­tő bölcsességgel. Akkor elém lépett, jobb kar­ját meglendítette és ököllel az arcomba vágott Az ablakban, 'ahogy azvárha. tiő veit Zsuzsa íölsíkoltott ro­hant a konyhába, de csak dö­römbölni tudott a rárt ajtón. Én az ütéstől megán torod tana. Nem estem el. hiszen vártam az Flóri meg várta, hogy Társadalmi munka szükségessége, és milyen szervezés folyik a nagyközségben ? visszaütök Akkor én odakiál­tottam a többieknek: — Jöhet a következő; Erre még Flóri sem számított. Hogy így beléjük látok. Egy da­rabig döbbenten állt előttem, a nagy csendben csak Zsuzsa dö­römböl ése és sírása hallatszott, aztán Flórián megfordult, és el­indult az udvarból kifelé. Keményen, biztosan ütött, éreztem hogy half elől dagad az állam. Másodiknak Csiga lépett hozzám. Mennyire sietett! Te­nyérrel csapott meg A2 aljas, s a pofon jobban égett, mint Fló­ri ütése. Az öreg Sövárgó is ar­cul csapott, de milyen máskéspp! Jóságosán, némi atyai feddéssel Szikora pimaszul ütött, alatto­mosan; Bika min dónk között a legerősebb, nevetségesen gyen­gén. Borostás meg szinte men­tegetőzve — Komám, nekem semmi közöm hozzá, de hát,.. Utoljára Kicsi lépett elém a töb­biek már mind ballagtak kifelé, hunyorított rám egyet, s játéko­san vállon boxolt, Az ajtón csendesült a döröm- bölés, bentről Zsuzsa sírása. Odamentem a kúthoz, jó dara­big locsoltam magamat a hideg vízzel. Aztán a konyhaajtóhoz léptem és elfordítottam a kul­csot Nem vártam, hogy nyíljon meg az ajtó. Csak » kapuból fordultam még egyszer vissza. A mozdulatlan ajtó mögött hallgatott az egész ház. (Folytatjuk) társadalmi munka /m szükségességét az in­(T^/ dokoija, hogy a köz­ség lakosságának szükségleteit minél jobban ki­elégítsük. Tegyük környezetün­ket olyanná, ami szép, egész­séges és kulturált, ' ami egéss népünk hasznára válik, hiszen j ez társadalmi igény is. Mindezt úgy gyorsítjuk, hogy amit te­szünk a község lakosságáért, azit velük együtt tegyük, az ő szel­lemi, fizikai és anyagi hozzá­járulásukkal, mert azt a sok­irányú társadalmi igényt kielé­gíteni — csupán a népgazda­ság anyagi eszközeire támasz­kodva — csak hosszabb távon valósíthatnánk meg. Szervező munkánk többirányú és sokoldalú, egész községünk j lakosságara kiterjedő. Tervünk négyéves távra jelöli meg szá­munkra a tennivalókat, melyet a lakosság jóváhagyásával ké­szítettünk. Céljaink elérésének biztosítéka a pártszervezetek, a Hazafias Népfront és a tanács , jő együttműködése. Mik a céljaink és hogyan dolgozunk? A múlt évben a No­vember 7 lakótelep teljes terü­letrendezését megoldottuk, s ez évben pedig parkosítjuk — a fákat, a díszcserjéket a tanács biztosítja. Tervezzük a községünk belte­rületén valamennyi utca bel- ; és csapadékvíz elvezetését, az S árkolási munkák elvégzését. Ja­vasoltuk, hogy a bejárókhoz minden tulajdonos a vízáteresz- • csöveket maga vásárolja meg, az árkolást és a csövek lefek­tetését pedig társadalmi mun­kával valósítsák meg. Az utcák kereszteződéseméi a vízáteresz- csövek vásárlása és elhelyezése már tanácsi feladat. Ezt a mun­kát a község egész területén 1977. évben fejezzük be. Meg­kezdtük az utcák fásítását — egy utca egy fafajta. Ez a tá- | n ácstagok szervezésével a vá­lasztók akaratának megfelelően, társadalmi munkával készül. Az utca lakói a fát megvásá­rolják, elültetik. Beszerzésükről a tanács gondoskodik. Ez a 5 1974. FEBRUÁR t­munka már 1973-ban megindult és folyamatosan halad. Tervezzük egy Vietnami If­júsági Park megépítését 1974— 75. évben, együtt az- ifjúsággal, társadalmi munkában. Az anya­got a tanács és a gazdasági szervek biztosítják. Szükséges a gyermekintézmények fejlesztése, bölcsőde, óvoda és új iskolai tantermek megépítése. Ezért megszerveztük a kettő nap az iskoláért mozgalmat, ami azt jeleníti,. hogy minden mun­kabért felvevő dolgozó kettő napi munkabérét visszahagyja munkahelyén és a munkahely minden év november hóban be­fizeti a tanács fejlesztési szám­lájára. Ez évi 400—150 ezer fo­rintot jelent. Céljaink gyorsabb elérése érdekében egyéb társadalmi munka is folyik községünk­ben, Nagyközségünk 82 ezer négyzetméter parkosított terü­lettel rendelkezik, melynek rendezését, tisztán tartását, ápo­lását KISK-szervezeteink vál­lalták. Községünk három ter­melőszövetkezete vállalta — nagyságukhoz képest — a bel­terület utcáinak, közútjainak karban tartását; fogasolják, si­mít ózzák, szükség szerint fel­töltik az utakat A kollégium­hoz társadalmi munkában egy tantermet építettünk, illetve még egy betegszobát hoztunk létre. Más egyéb kisebb feladatokat is megoldottunk együttesen és a jövőben is szervezzük a ta­nács kevés anyagi hozzájárulá­sával. A Dolgozók Tsz gépjaví­tó üzemének, Bánki Danát és Tessedik Sámuel szocialista bri­gádjai egy jól felszerelt gyer­mekjátszóteret építettek meg, valamint az óvodában és udva­rában korszerű játék- és torna- eszközöket készítettek. A tanács a társadalmi mun­kák megvalósítására együttmű­ködési megállapodást kötött a Hazafias Népfront bizottságé val, a községi KlSZ-bizottság- gal, a Dolgozók, a Lenin, a Vörös Október tsz-ekkel és a helyi ÁFÉSZ-szel. Együttmű­ködési megállapodásaink tartal­mazzák a társadalmi munka szervezését, ahol szükséges, az anyagi hozzájárulást is. A tervezett feladatokat jelöli» gyűléseken a lakossággal meg­vitattuk, és a lakosság azzal egyetértett A jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javasla­tokkal kiegészítettük, s azt a tanács elé terjesztettük. A ta­nácsülés a programunkat jóvá­hagyta, így az a négy évre szóló községpolitikai és fejlesz­tési tervvé vált. A tanács min­den évben, a novemberi ülésén értékeli az elért eredményeket Decemberben a tanácstagi be­számolókon ismertetjük a la­kosság által is elfogadott köz­ségpolitikai tervünk végrehajtá­sát Ugyanakkor javaslatot te­szünk a lakosság által befize­tett önkéntes hozzájárulás fél­használására is. Eddig a társadalmi munka értéke és a fizetett önkéntes hozzájárulás 444 ezer forint, várható még, megközelítőleg, ugyanennyi. Tanácstagjaink a választókörzetük társadalmi munkájának nyilvántartására füzetet kaptak. A legjobb szer­vező munkát végző tanácstag, valamint a választókörzetben legtöbb társadalmi munkát vég­ző lakos társadalmi munkáért jelvényt, illetve oklevelet, üze­meink pedig emlékpüjakettet és oklevelet kapnak. Összesűrítve, annyit jegyez­tem le lakosságunk áldozatkész, odaadó társadalmi munkájáról, ami mögött, úgy érzem; lüktet minden kondoros! lakos közsé­gének szeretet*. ill Tóth Pál tanácselnök;

Next

/
Oldalképek
Tartalom