Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
Szerencsés nyertes 330 forintért — csaknem tiaemer forintos automata mosógép J Lapunkban már közöltük, I hogy Békéscsabán, a szolgál- j tató ksz díjat tűzött ki azok j[ részére, akik a Hattyú tisz- ) tító üzembe 330 forint értékű I megrendelést adnak a téli ! hónapokban. A két díj egy- i egy automata mosógép. A sorsolás után jelentkezett az elaö nyertes, Varga János, Békéscsaba, Or u. 3. szám alatti lakos, akinek Laczó Pál, a Hattyú vezetője adta át az értékes dijat Képünkön a nyertes átveszi az automatagépet (Fotó: Demény) Zenekarok vetélkedője A megyei népi zendkaTok ve. télkedőjét rendezték meg Szeg- kaimon a közelmúltban a Sárréti Vendéglőben. A vetélkedőn részt vettek a szeghalmi, a gyű. lai és a sarkadi ÁFÉSZ vendéglők zenekarai. A műsorban fő- városi művészek te felléptek. Február 28-én Sarkadon kerül sor az elődöntőre, majd március 7-én Gyulán az Elkel Ferenc Művelődési Otthonban rendezik meg az ÁFÉSZ-zemekaro(k döntőjét. A sarkadi elődöntő után jelölik azokat a zenekarokat, melyek a gyulai döntőben részt vesznek; más választást*, mint „összezárni a sorokat” és Nixarat mindem erővel megvédeni. Ma Nixon politikai „életben." maradásának” legfőbb tényezője a nemzetközi enyhülés. A nixomj ellentmondás második legfontosabb tényezője az Egyesült Államok külgazdasági helyzete. Amerikában változatlanul igen erős az infláció. Különösein az élelmiszer- árak emelkednek rendkívüli gyorsasággal; 1973-ban több mint 25 százalékkal Ugyanakkor az elnök minden erővel kihasználja azt a kétségtelen tényt, hogy a nagy nemzetközi. pénzügyi és energiacsatában az Egyesült Államok meggyengítette konkurrenseit:. Japánt és Nyugat-Európát! Az Unió helyzetéről szóló jelentést követő elnöki gazdasági jelentés például tucatszor is visszatért arra, hogy a pénzügyi és politikai nyomás alkalmazásával sikerült nem kevesebb, mint 800 , millió dollárral aktívvá tenni az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegét. Igen érdekes módon itt te kibontakozik ugyanaz a sajátos párhuzam, mint a politikában. A gazdasági életben a szupermarketek pénztárainál morgó háziasszonyok, a benzinkutaknál sort állók dühét az Egyesült Államok tőkés vetélytársal ellen aratott külkereskedelmi diadallal akarják enyhíteni, Egy harmadik tényező: az, hegy „az utca embere” az Egyesült Államokban nem feltétlenül hajlandó levonni mindennapos anyagi bajaiból és a botrányok' feletti felháborodásából a végső következtetéseket. A közvéleménytkutatö intésetek például kiderítették, hogy tíz megkérdezett amerikai közül hét felelősnek tartja Nixomt a Watergale-botrányért — de tíz • közül csak három. támogatná j az elnök lemondatását. Nem- j csak a hatalom önfenntartás! j ösztöne, hanem a közvélemény- ■ nek a nyugalom utáni vágyako- « zása is Nixon pozícióit erősíti. S Persze: a Nixonra nehezedő 5 politikai nyomás továbbra is j hallatlanul erős. A demokraták g éppen a kongresszusi választó- • sok miatt mindent meg fognak • tenni, hogy kiélezzék a helyze- j tét És azt sem lehet tudni elő- : re, hogy milyen botrány merül | még fel a Watergate-ügy ki- | menthetetlennek tűnő üstje- ■ bői... Mint láttuk — nem kevésbé I erőteljesek azonban az elnök á javára ható tényezők. A kriti- ; kus időszak valószínűleg feb- ; ruér és június között lesz. Ja- • mes Reston, az Egyesült Álla- ; mok egyik legtapasztaltabb po_ ; litikai kommentátora minden . esetre ezt a címet adta leg- s utóbbi cikkének: „Korai lenne : még Nixont etparentáliji”.-L -e. ! Új alakon - szép eredmények a knkoricatermelésben A mezőgazdaság egyik legfontosabb növénye a kukorica, melyet a búza és a rizs után a legnagyobb területen termelnek a földön. Kukoricából áz Egyesült Államok termel a legtöbbet, az európai országok közül a Szovjetunió, Franciaország. Románia és Jugoszlávia után Magyarország következik. Az egy főre jutó kukoricatermés az USA után Magyarországon a legtöbb. 1973- ban 567 kg, ezen belül Békés megyében 1455 kg veit fi kukorcatermelés eredményei Békés megyében 1973-ban Békés megyében — és országosan is — a búza melA kukoricát rrmel és Időszak Vetésterület, 1000 hektár 1961—1S85 115,4 196S—1970 évek 103,3 1971—1973 átlaga 117,9 1971 103,3 1972 119,8 1973 125,7 Az 1973. évi 50 q-áts hektáronkénti termésátlag 9,5 q-val haladta meg az országost. Jelentőségét növeli, hogy 80—130 milliméteres csapadékhiány mellett érték eL (Ilyen kevés csapadék 1952-ben volt utoljára, akkor a kukorica termésátlaga 11,1 q volt hektáronként a megyében!) Békés megye területi terve az 1971—1975 éveikre a kukorica termésátlagát 45—49 q/hektór. ban irányozta elő. Ezt a szintet a megye gazdaságai az utóbbi 3 "évben elélték, illetve meghaladták. A kukorica termésátlaga legdinamikusabban a mezőgazdasá. gi termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban nőtt és megközelítette az állami gazdaságokét. A hozamok növekedésében döntő szereipe van az optimális időben és jó minőségiben végzett talaj előkészítesnek, vetésnek, mi. nőségi vetőmagoknak, helyes növényápolásnak és nagy adagú műtrágyák alkalmazásának, melyeket jelentősen befolyásolt az iparszerű kukoricatermelési rendszereik elterjedése. 1973-ban a megyében az állami gazdaságok kukorica-vetésterületének majdnem 18. a termelőszövetkezetek több mint 29 %-án zárt rendszeriben termelték a kukoricát Az fparszerű kukoricafermeiési rendszerek A mezőgazdaság területén elő- szőr az állattenyésztésben ala- j kultak ki a különböző termelési I lett kukoricából szintén az eddigi legnagyobb termeit takarították be, az országos termés- mennyiségnek 10,7 %-át A megyében termelt kukorica mennyisége az utóbbi három év mindegyikében túlszárnyalta az előző évit. s 1973-ban már jóval meghaladta a — korábban elérhetetlennek hitt — 60000 vagont. Ez elsősorban a termésátlagok jelentős emelkedésének volt az eredménye. A felszabadulás óta a búza mellett a kukorica termésátlaga, nak növekedése volt a leggyorsabb ütemű. A kukorica hektáronkénti termésátlaga az 19711973. években 47,6 q volt a megyében, csaknem két és félszerese az 1931—1940 évek átlagé, nak, de 11,8 q-val több a harmadik ötéves tervidőszakénál is. fontosabb adatai: TermésTermía. mennyiség. áta?. 1000 tonna q/hektár 331,7 33,1 330,2 35,8 561,3 47,8 491,1 45,3 564,3 47,1 628,6 50,0 rendszerek. Ezekben a termelési folyamatok nagy része függetleníthető volt a külső — elsősorban időjárási, környezeti — tényezőktől. Az állattenyésztésben szerzett termelési tapasztalatok, valamint a tudományos és technikai fejlődés hatására kezdték meg a szántóföldi növénytermelési rendszerek szervezését. Elsőként a kúkaricatermelési rendszerek kidolgozására és adaptálására került sor. Ebben vezető szerepet vállalt a Bábolnai Állami Gazdaság — az amerikai CPS céggel kooperációban. Békés megyében ,,úttörőként" az orosházi Űj Élet Termelőszövetkezet termelt az említett rendszerben kukoricát 1972_ben, s hektáronként 55,8 q májusi -morzsolt súlyban számított termést takarított be. Az előző évek országos tapasztalatai és üzemi eredményei fokozták a termelési kedvet 1973-ban a megyében már 2 állami gazdaság és 9 termelőszövetkezet csaknem 13 600 hektáron termelt bábolnai (CPS) rendszerben kukoricát Mi© ez évben további két kukoricater- melési rendszer is meghonosodott a megyében: a Bajai Ku. koricatermelési Rendszer (RKR), valamint a nádudvari rendszer (KITE), 5 421. illetve 1 057 hektáron. A megye iparszerű kukorica- termelési rendszerben termelő gazdaságaiban a kukorica termésátlaga 1973-ban 12 q.val több volt, mint a hagyományosan termelőkében. Az orosházi Űj Élet Termelőszövetkezetben például 1973-ban 2 000 hektáron termeltek már CPS rendszerben kukoricát A hektáronkénti termésátlag 73 mázsa volt, természetesen májusi morzsolt súlyban számítva, A szövetkezetben csaknem 1500 vágjon kukoricát takarítottak be. három gépsorral, 20 emberrel. Egy főre 1,5—2,0 millió forint bruttó termeié« érték jutott lavolt a termelési fegvelem Bebizonyosodott, hogy a termelési rendszerék a hatékonyság fokozásának igen fontos eszközei, Az eddigi tapasztalatok alapján a fejlettebb gépi munka, a Leghatásosabb — talajminták alapján kidolgozott — kérni zá las, a nagy hozamú fajták alkalmazása, a korszerű üzem- és munkaszervezés a termelés ütemét gyorsítja, jövedelmezőségét növeli. A termeié« rendszerben dolgozó nagyüzemekben javult a termeié« fegyelem, a gépesítési tapasztalatok eredményeként a gépek teljesítménye, intenzívebb a szakosíts« és a szakmai ismeretáramlás, ugyanakkor jelentősen csökkent az élőmunkaigény. A rendszerekben alkalmazott gépek míreteés telj esi .óképessé, ge messze túlhaladta a hagyományos gépekét és a gazdaságok gépellátottságát jelentősen javította, mivel más növények .pLi kalászosok, cukorrépa, napraforgó stb.) termelési folyamataiba is bevonhatók. Az 1973. évi terméseredmények további tervszerű munkával, az iparszert növénytermelési rendszerek fejlesztésével még növelhetők. Az Egyesült Államokban és Franciaországban például a kukorica országos termésátlaga már 1971-ben meghaladta az 50 q-t hektáronként. Az elmúlt évek fejlődésének dinamikája azonban nálunk kedvezőbb. több mint kétszerese as említett országokénak) A nemzetközileg is kiugró eredmények elérhetőségét bizonyítja, hagy 1973-ban Békés megyében már 3 állami gazdaság és 29 termelőszövetkezet kukorica termésátlaga meghaladta a 60 q-t, és ezekből 11 termelő- szövetkezeté a 70 q-t is. Ugyanakkor 17 termelőszöve kezeiben még 28 q alatt — ezekből 7-ben 20 q alatt — volt a kukorica termésátlaga hektáronként, A céltudatos szakosításra Jellemző, hogy a legnagyobb hozamot élért 7 közös gazdaságban a kukorica vetésterülete csaknem hét és félszerese volt a 20 q alatti termésátlagot produkál* 7 termelőszövetkezetének. Pásztor Béig a KSH Békés megyei igazgatóságának közgazdásza A békéscsabai Kulich Gyula KISZ-szervezet akcióprogramja 1974. február 21-én tartotta a békéscsabai II. kerületi Kulich Gyula KISZ-alapszervezeí soron következő gyűlését, melyen megjelentek a XI. kerületi 'párt- szervezet képviselői s Ilovszkí Lajos, a városi KXSZ-bizottság titkára. Az alapszervezet 1973. október 19-én alakult újjá. Az első hónapok nem voltak zökkenő- mentesek, hiszen a fiatalok munkahelyének és munkakörülményének változó összetétele sok problémát okozott. Ennek megfelelően, a gondokat, hibákat figyelembe véve állították össze akcióprogramjukat, első féléves munkaiéi vüket. Tükröződik benne az eszmei-politikai nevelőmunka fontossága. Figyelemmel! kísérik az aktuális kül. és bel-* politikai eseményeket; megemlékez í-saket tartanak jelentős munkásmozgalmi évfordulókról A gazdasági építőmunka keretében, mely szintén jelentős helyet foglal él tervükben, részt vesznek különböző társadalmi mun- kaakciókbarrv csatlakoznak Békéscsaba ifjúsági sporttelepének építéséhez. A szabad idő hasznos eltöltésének értekében külön pontban foglalták össze teendőiket. Szerepel benn® közös klub- fo'la’kozás, kirándu’ás. színház- látogatás. faliújság szerkesztése, szellemi vetélkedő. Aktív részvételt vállaltak a békéscsabai ifjúsági napokon. A szervezeti és teőzössésfi éleiben te van bőven tennivaló. Ehhez tartozók a KISZ-csportok kialakítása, a különböző munkahelyeken a meg-- bizatási rendszer kiszélesítése. Befejezésül kiemritók az együtt, működés fontosságát más, a XL kerületben működő tömegszer- vezetekkel. A tartalmas és érdekes munkatervet a fiatalok egyöntetűen elfogadták. A taggyűlés közben adta át Ilovszkí Lajos elvtárs az alap», szervezet zászlaját, mely az először 1956 decemberében alakult II. kerületi KTSZ-szervezsté volt, szólva az elődök kitűnő munkájáról, s mintegy célul tűzve lő a jó hagyományok folytatását Cserei Mária
