Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

.. Ä G Aim Előzetes a madarak és fák napjához MM arc^pessmoli 1---.-r-.T ---i-T-n—M-—- -TT»- ~ •' E lőlegezett bizalom Áprilisba»* I Békés megyei ifjú vadászok fórum ö A műit heti ülésen a Békés megyei Ifjúsági Vadászbizottság tagjai elhatározták, hogy ápri­lisban a MA VOSZ és az Or­szágos Ifjúsági Vadászbizottság vezetőinek meghívásával meg­rendezik megyénk 30 éven aluli vadászainak fórumát, A megfelelő előkészítéshez, március közepéig a megye 43 vadásztársaságának mindegyiké­ben összekötőként megbíznak egy-egy fiatalt a bizottság mun. kájának segítésével. Kzzel egy- időben folytatják a területi if­júsági vadászklubok megszer­vezését is, amelyhez legkedve­zőbben Gyomén, Vésztőn, Bat- tonyán és Békésen alakulnak a feltételek. A MAVOSZ Országos ifjú­sági Bizottságának elnöke és titkára niisz László és Szabó József, valamint Beregszászi György, a MAVOSZ főelőadója, akik meglátogatták a Békés megy« Ifjúsági Vadászbiaott- sáig ülését, felszólalásaikban el­mondták, hogy a Békés megyei fiatal vadászok kezdeményezé­se rendkívül hasznos és eled­dig egyedülálló az országban. ! Hermám Otto „A madarai | hasznáról és káráról” 1901-ber ! megjelent könyvében olvashat | jók az alábbi szép sorokat; ! „»...A régentén madárenekte I zengő tál csöndes, sőt néma lett; ! a szemet sem gyönyörködteti « madárnak üdítő szemlélése Rossz dolog, biz’ az!38 Az élteit évtizedek alatt dig nemhogy javult volna a madarak ás fák „helyzete”, ha_ nem azok inkább tovább pusz. túliak. Érdekes ez, főként azért mert a néprajzban és nyelvünk« ban számos bizonyíts és uta­lás van arra, hogy a magyar nép szerette és megbecsülte ma­darait és természeti környezetét. A szegénységnek szüksége is volt rá, de az anyagi hasznon kívül az érzelmeit is becsülte! Érdekes azért is a fogyatkozás, mert a századforduló előtt ha­zánkban alakult meg — a vilá­gon elsők között —- a Madár­tani Központ, s jő hí­rére jellemző, hogy pél­dául Nansen, az északi-sarki utazásáról hozott madarakat Budapestre küldte meghatáro­zásra, Ez a Magyar Madártani Központ ezrével gyűjtötte maga , köré a lelkes madárbarátokat * és mégis: az emberekből mintha s eltűnt volna az igazi természet- ■ szeretet A madarak és fák napját s hosszú évtizedék óta megren- S dezzük az iskolásoknak, de ta- 5 Ián nem a legjobb módszereik-. I keL.s Hosszú ideig ügy láttuk, hogy - a.7. ipari és mezőgazdasági fej­lődéhez szükségszerűen hozzá­tartozik a természeti állapotok romlása, pusztulása. Túl sokat hallottunk arról is, hogy „le- igázzuk a természetet”. Pedig ä természettel barátságiban kell élnünk. Ma már tudjuk, hogy az ipar. fejlesztéssel nem szükségszerű természeti környezetűnk tönkre­tétele. hiszem az is az emberi kultúránkhoz tartozik, kiegye®, súlyozott létünk lehetővé teszi, hopy mind. fokozottabban óvjuk és ápoljuk. Magyarország jeleniefe tertnéu szetvédelmi jogszabályai világ- viszonylatban is a legjobbak kö. aé tartoznak. De a szakembere­ken kívül természet- és körmyeu zMvédalmümik eredményei nagy­részt a társadalmi aktívaháló- zattol függőek. Teljesen lényegu telen, hogy ez sm aktívaiháló- aat tankönyvvel rendelkezik vagy sem, a lényeg az, hogy sze. ressék és védjék a természetet! Ne engedje meg senkii — önma­gának sem —. hogy lecsuzlizzák az énekesniadarakaii. kánábdlják a fészkeiket, kitörjék a fiatal gyenge fákat, betonkeményre ta­possanak pázsitot vagy virág­ágyat... Békés megyében is megalakult és működik Természet- és Kör_ nyeaetvédelmj Bizottság, amely­nek elsődleges feladata a társa­dalmi bázis kiépítése dolgozók­ból, diákokból és természetesen, gyerekekből. Csák közös véle-« ménynyilvání fással és közös g cselekvéssel érhetjük el. hogy ■ értékeinket megóvjuk, ; és tér- ! Sftájzeti környezetünkben több jj legyen a fa, bokor, virág és ma- g dárdai. A régmúltban egy utazó így ■ kiáltott: „Amplissimum est Hun_ g garia aviarium!” Magyarország ■ a madarak legnagyobb tanyája! S Ha a fejlődés ezt nem is teszi S újból lehetővé, legalább az leo_ i ne jó. ha a virágnak és fának « olyan becsülete lenne, mint S Skadináviában, ahol » fészkén g ölő vadlibát is meg lehet sámo- | gatna és nincs városi park, ahol - ne költené lúd vagy vadkacsa az üldögélő, pihenő embereik szom­szédságában... Nálunk hosszú a nyár és gaz­dag. Sokszor — bár akaratla- nul —- de elpocsékoljuk a termé. szét ingven ajándékait. Job­ban vigyázzunk a madarakra és a fákra! Jó lenne, ha ez az ünnepnap több lenne majális­nál. A természet szeretőiére va­ló folyamatos nevelés pihenőnap­jává kell tenni. Kéthy ^sägtssonÄ ODasaosaeseasoaejoeioo Tussimlee II, Békés megyeiek as építőik koséit •\ Mini Magazint. Smeállitotte: ILényai László cae5oooaBooaoefflBBisi!Jotsis®B®eiiaBDOBOOoai3DoaoooBOBOisBisBEasaiaBa Teherautó-cross Nem mfmdennaipB látványossá^ got nyújtott a teherautók és te. repjárok hagyományos cross- versenye Moszkva város bajnok­ságának elnyeréséért, Közel S0 versenyző vetélkedett azért, hogy úttalan utakon, a lehető leggyorsabban célba érjen. A cross a teherautók megbízható­ságának legjobb próbája, Sza­kadékok szélé®, meredek esnett fcedőkőn, dSmtoes-damboe tere­pe® tesznek, bizonyságot az autók és vezetőik tudásukról, képessé- gükmL A verseny egyik célja hogy a teherautók terveződ a gyakorlatba® bizonyosodjanak S meg az autók gyenge pontjai- g ról és kiküszöböljék azokat. A ve- 1 zeftök számára a verseny szak- ! mai tudásuk, bátorságuk és ál- 1 lóképességük tamúságtétefe Két évvel ezelőtt, 1972-ben utazott az első 30 tagú magyar ; csőport a csehszlovákiai Tusimicébe, hogy a Csehszlovák Szocialista • Ifjúsági Szövetség és a KISZ KB megállapodása értelmében részt J vegyen az ottani hőerőművet építő nemzetközi ifjúsági táborban, g A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői és KISZ-alap- • szervezete a tavasztól őszig tartó hathónapos építőtáborba Oláh | Gábor kőművest, a Szakma Ifjú Mesterét javasolták^ Oláh Gábor, g — akárcsak egy évvel később Varga István, az építőipari vállalat • 20 éves ács szakmunkása — nem okozott csalódást megbízóinak, g Derekas helytállással képviselték nem csak megyénket, hanem or- g szágunkat is a fiatalok és a munka e nemzetközi fórumán. Szak- g ismeretükkel nem vallottak szégyent a német, a lengyel, a bolgár, 5 a Szovjet, a kubai- és a csehszlovák íf júmunkásdk előtt. A harmadik, az 19.74-es csoport a jövő héten utazik a Tusé- S mice II. építkezéséhez. A 30 magyar KISZ-es között most két Békés g megyei fiatal is útnak indul: Balogh Laci, a Békéscsabai Építőipari * Szövetkezet ács, Lengyel Laci pedig a Szarvasi Vas- és Fémipari 5 Szövetkezet kőműves szakmunkása. A négy fiú — a két korábbi csapat tagja és az újoncok — in- ; duiás előtt találkozót adott egymásnak. Oláh Gábor, aki időközben i megkapta az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntető címet, hasznos g tudnivalókkal és tanácsokkal látta el a két Lacit: * — Az alapórabér 8 korona, de ha ráhajtotok, a 12 koronát is ; megkereshetitek. A napi ellátásotok nem kerül többe 10 koronánál. • ötnapos a munkahét, szabad időben lehet focizni, a bajnokságon jj 1972-ben mi magyarok lettünk az elsők (legalább itt, ha máshol nem g is! — a szerk.), vaw klub, sör. amennyi jólesik, szervezzetek kírán- jj duiásokat, az utolsó hét pedig majd nyaralással telik el az Alá- | csony-Tátrában Egyébként, ha most utazok Tusimicébe, Prága g után busz visz a lengyel határ felé. Majd ha láttok egy nagyon- g nagyon magas kéményt, az-már Tusimice! | Jó utat! I «fcSväryD EH2QCKslSOQeQtSEIQ®aSC331S£ia33Qí3SQ51B3QQQUaaQ03000GK23 A szakma kiváló tanulói \ verseny közben » vezető lesrkiseMb figyelmetlensége is oda vezethet, hegy a gépkocsi — megvadult tó móljára — ágas­kodva akar letérni a pályáról, UyénSuv a ve.semyzőnek min­den tudására és hidegvérére szükség van, hogy megfékezze jaaaaávet, A Munkaügyi Minisztérium az elmúlt évekhez hasonlóan,^ idén is meghirdette a szakmun- . kástanulók szakmai és tantár­gyi versenyeit. Megyénkben a cipőfelsőrész-készítő, női szabó, fodrász, ács, állványozó, kőmű­ves, szobafestő és mázoló, vai- lamint a faipari és építőipari rajzolvaső versenyeket a bé­késcsabai 835-ös számú Ipari g Szakmunkásképző Intézet ren- i dezíe meg, Az elmúlt héten | mérték össze tudásúkat az is- | kólái versenyeken legjobbnak g bizonyult tanulók. Nagy volt a I tét, hiszen a győztesek részt | vehetnek az országos vétélke- | dőn. Magas szintű írásbeli és • gyakorlati feladatok elvégzése S után döntötte el a zsűri a he- | lyezések sorrendjét. A 635- g cs szakmunkásképző intézet fi- , | ataljai „taroltak” ezen a vér­ig senyen. Két első hely kivéte­li lével az összesét ők szerezték g meg. Az országos versenyeken | megyénket a következő tanulók I képviselik. Cipőfelsőrész-készítő: Lagzl Agnes, női szabó; Fodor Kata­lin, női fodrász: Molnár Mari­anna, ács-állványozó: Magyar Páa és Bed® Lajos, kőműves: Kecskeméti Attila és Rusznák Imre, szobafestő és mázoló: Kormányos László, faipari rajz­olvasás: Okos András, Kunstár György és Szabó András, épí­tőipari rajzolvasás: Tagaí De­zső, gádort Lajos, Szferle György, valamennyien a Békés­csabai' 835-ös Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulói. Részt vesz még az országos versenyen faipari rajzolvasásból Nagy László, a gyulai 613-as és Kis- pál József a békési 636-os szá­mú Szakmunkásképző Intézet tanulója is. | sm W 1934, PEBRlUÁS. 3b Nem könnyű bemutatni Czeg, lédi Sándort. A 22 éves szeg-' halmi fiatalember nemrég sze­relt le a katonaságtól, előtte alig néhány hónapot dolgozott a bevonulás és az iskola között, — Nem történt velem semmi olyan, amit meg lehetne írni — mondta és szerényen hall­gat arról, hogy a honvédség­nél háromszor nyerte el a Ki­váló Katona kitüntető címet. Nem beszél arról sem, hogy őr­mesteri rangfokozattal szerelt le, pedig ezt a kiváló sorállo mányúak közül is csak a leg kiválóbbak érik el Persze a háromszor« „kivá­lóságért” keményen kellett dol­gozni. Kevés élettapasztalatot, de fiatalos lendületet vitt ma­gával .3 „seregbe” és. ennek kö­szönheti, hogy hamarosan meg választották a KXSZ-alapszer vezet vezetői, közé. — Nagyon sokat tanultam katonaidőm alatt. Megszoktam a rendet, fegyelmet és megta­nultam okosan beosztani sza­bad időmet. Én nem éreztem feleslegesnek, terhesnek, unal­masnak a leszolgált két eszten­dőt. Eddigi legnagyobb élmé­nyeim a katonáskodáshoz fű­ződnek és ott ismerkedtem meg a mozgalmi munka alapjaival is. Különböző érdeklődési körű, műveltségű fiatalok voltak ka­tonatársaim és bizony nem volt könnyű dolgunk, hogy minden­kit érdeklő, lelkesítő programo­kat állítsunk össze. Leszerelés után tavaly feb­ruárban újra kezdte a munkát Szeghalmon, a Csepel Autógyár gyárrészlegében. Kereste a mó­dot, hogyan kapcsolódhatna be itt is a KISZ-szervezet mun­kájába és hamarosan meg is találta. Ennek és a honvéd­ségben. szerzett jó hírének kö­szönheti, hogy novemberben megválasztották a gyárrészleg csúcsti tikárává. Jót derült a tag­ság, mikor a jelöltek felsoro­lásánál Czeglédi Sándor érde­meiről csak ennyit mondtak; „Még fiatal ember, nincs nagy- múltja, de a honvédségnél olyan jói dolgozott, hogy elő­legezzük neki a bizalmat. Ha ott jó volt* jó lesz nekünk is?* Nagy teher az előlegezett bi­zalom, de nagy hajtóerő is. Czeglédi Sándo/ mindent meg­tesz, hogy ennek megfeleljen. Dolga van temérdek. A gyár­ban 1 300 alkatrész technológi­ájával kell tisztában lennie s mint KISZ-titkámak 56 fiatal ügyes-bajos dolgaival kell tö­rődnie. Legnagyobb feladatának most azt tartja, hogy a zömé­ben fiatalokból álló gyáregy­ségben növelje a KISZ-tagok számát És bízik abban, hogy a civil életben is eléri majd a KISZ-szervezet a Kiváló, es- meb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom