Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

Mérnökök a téeszekben Az eanber lapozgatja a ste- tisztikát, számol és nem hisz a «szemének. 1972. december 31-én a magyar mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben 5 619 agrár­mérnök, 1 401 más képzettségű diplomás, 4 924 felsőfokú me­zőgazdasági technikus, 449 más képzettségű felsőfokú technikus, 10 285 mezőgazdasági technikus, B 408 nem mezőgazdasági kép­zettségű technikus és 6 670 gim­náziumban érettségizett szak­ember dolgozott Ez_ összesen 35 756 fő, vagyis átlagosan minden magyar ter­melőszövetkezetben -tizenöt „is­kolázott embert” találhatunk! Maradjunk azonban most csak a mérnököknél. Hajdanán a falu értelmiségét tömegében a tanító és a pap képviselte, esetleg még az orvos és a patikus — ha volt. Felső­fokú képzettségű mezőgazdá­szok csak az uradalmak intézői voltak, de igen kevesen és a fa­lutól társadalmilag elszigetelt helyzetben. Ma viszont a peda­gógus mögött már az agrármér­nök sorakozik fel az értelmiségi listán. Akad ugyan még olyan szövetkezet, ahol nincs, de ma már ez kivételnek számít. Az agrármérnök megszokott, termé­szetes jelenség, helye a gazda­ságban kialakult. Általában ön­álló munkaköre van, intézkedé­seit a vezetőség állásfoglalásá­nak megfelelően, de saját belá­tása szerint és saját felelősségé­re adja ki. A termelőgépezetben rangja általában közvetlenül az elnök után következik. A többi diplomások he'iye- rangja még nem ennyire kiala­kult. A gépészmérnök, az épí­tészmérnök, az állatorvos, a jo­gász, a közgazdász a komolyabb szövetkezetekben már nélkülöz­hetetlen, de munkaköre sokfelé vitatott, helye pedig a hie­rarchiában tisztázatlan. Remél­jük azonban, az élet megoldja ezt a problémát is. Más téma, hogy milyen a mér­nök szerepe a falu társadalmá­ban. Ezt még nem mérte fel senki, nem is lenne egyszerű. A problémát ugyanis az bonyo­lítja, hogy az agrármérnök ál­talában nem választott, hanem kinevezett vezető, tehát csak közvetve tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Mostanában sokat beszélünk a falusi mérnökökről, diplomások­ról és nem ok nélkül. Amit ma mezőgazdaságnak nevezünk, az a diplomások nélkül nem szület­hetett volna meg, és nélkülük az előrelépés sem képzelhető el. Nagyon gyakori, hogy olyan módszerek kerülnek a gazdálko­dásba, amit a gyakorlatban meg a környéken senki nem csinált. Alapos, — mérnöki — elméleti képzettség szükséges ahhoz, hogy a vezető a termelési eljárás le­írásán eligazodjék és azt a gya­korlatba át tudja ültetni. Mun­kájának biztonságához pedig ,w»íi~.ot elengedhetetlen a gé­pész, a közgazdász, sőt a jogász jelenléte is. Diplomásaink min­den elismerést megérdemlő mó­don oldották és oldják meg eze­ket a feladatokat. Be veszélyei is vamnáfe ennek a folyamatnak. Mivel a mér­nök megy el a termelési rend­szert szervező gesztorhoz ta­pasztalatcserére; a mérnök vesz részt a gyártó mű által rende­zett tanfolyamon, a mérnök mondja meg, hogy mikor mit kell csinálni, olyan látszat ke­letkezhet, mintha az elért ho­zam, illetve hozamtöbblet kizá­rólag a mérnöki munka eredmé­nye lenne. A másik veszély, hogy a mérnök a vezetőséggel meg­tárgyalja ugyan a teendőket, a közgyűlés elfogadja ugyan a lé­tesítendő beruházás tervét vagy az új módszer bevezetését, de a mérnöknek már az a dolga, sőt az a kötelessége, hogy az embereknek utasításokat adjon. Utasításokat, amelyeken a bri­gádban már nincs mit tárgyalni, amelyeket pontosan végre kell hajtani. És ha valahol lazaságot tapasztal, a mérnöknek az is kötelessége, hogy esetleg maga­sabbra emelje a hangját. Ebből viszont az a látszat keletkezhet, mintha a mérnök afféle, demok­ratikus szabályokon kívül álló vezénylőtiszt lenne. Távolról sem állítjuk, hogy egyik vagy másik veszély már tömegével bekövetkezett volna. Az agrármérnökök túlnyomó ré­sze a népből jött és a néphez tartozónak vallja önmagát, mun­katársának tekinti a tagot és készséggel részt vesz a falu köz­életében is. A tagok nagyobbik része meg tudja különböztetni az utasításokat osztogató szak­embert attól a diplomás szövet­kezeti tagtól, akinek a közgyű­lésen ugyanannyi joga van, ugyanúgy egy szavazata, mint neki. Mégis talán nem árt, ha, mi­közben ismételten örvendezünk a diplomások létszámának gya­rapodásán és ismételten aláhúz­zuk a magasfokű szakértelem szerepét az elért eredmények­ben, ejtünk néhány szót a dolog másik oldaláról is. Igaz, egy szakosított telepen kevesen dol­goznak. De az emberi munka, a fizikai munka, s a nagyfokú fe­lelősségérzet e munkát végzők részére is nélkülözhetetlen. De­bet, hogy egy termelési rend­szerben néhány ember „gyárt­ja” százholdakon a kukoricát. Be az a néhány ember nem vé­gezhetné hallatlanul nagy fi­gyelmet és fegyelmet kívánó, nagyon termelékeny munkáját, ha nem állna mögötte, nem venné őt körül egy egész szövetkezet, amelyben néhányan csak zsá­kokat emelgetnek, magtárt tisz­títanak, majort őriznek vagy valami hagyományos kultúrában kaoálgatnak, de a szövetkezet velük egvütt egész és velük együtt működőképes. Szövetkezett tagokhoz méltóan tegyék maiikévá a kommunista ifjúság célkitűzéseit Üff&ság5 férantó a Szabadság moziban Majdnem szűknek bizonyult tegnap, szombaton délelőtt a békéscsabai Szabadság filmszín­ház nézőtere. Ugyanis ott ren­dezte meg a Békés megyei Mé­retes Szabok és Szűcsök Szö­vetkezete — a megyében első­ként — ifjúsága részére a fó­rumot Csaknem 300-an ültek a szék­sorokban, amikor Cser Sándor, a szövetkezet főkönyvelője üd­vözölte a fiatalokat és megnyi­totta a fórumot, majd átadta a szót Nagy Gábornak, a szövetke­zet elnökének, aki bevezetőjében ismertette a szövetkezet elmúlt évi eredményét és a jövő cél­kitűzéseit Ezután részletesen beszélt az ifjúságnak a szövetke­zetben betöfiött szerepéről. A szövetkezetben tevékenyke­dő ifjúsági szocialista brigádon kívül még hat szocialista brigád működik, tagjaiknak 70 százalé­ka fiatal. Példamutató magatar­tásukkal, munkájukkal nagyban hozzájárultak a szövetkezeit hír­nevének öregbítéséhez. Több éve már, hogy beve­zették azt a módszert, mely sze­rint az ipari tanulók, akik hár­mas eredménynél jobbak, az utolsó félévben rendes bérezést kapnak. Tervszerűen bizto­sítják a fiatalok számá­ra a továbbfejlődés lehető­ségét. Különböző iskolákban, tanfolyamokon, az elmúlt évben 188-an végeztek. A fiatalok élet­körülményeinek, családalapításá­nak segítése érdekében 1973-ban tíz dolgozónak adtak lakásvásár­lási kölcsönt, s közülük kilenc 30 éven aluli volt. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után 13-an kértek és kaptak szót. Többen a felszóla­lók közül elismeréssel beszél­tek a szövetkezet támogatásáról, de volt közöttük olyan is, aki őszintén tárta fel a jobb munkát akadályozó tényezőket. A felszó­lalók nem kaptak helyben vá­laszt, ezt — az Ifjúsági Törvény­ben foglaltak szerint — a szö­vetkezet elnöke írásban juttatja el a felszólalókhoz 30 napon be­lük A résztvevők megválasztották a szövetkezet képviselőit — Ko­vács Lászlót és Gabnai Kálmán- nét — akik az országos fórumon vesznek részt. Varga Imre, a KISZ megyei bizottságának munkatársa fel­szólalásában elismeréssel beszélt a szövetkezeti ifjak tevékenysé­géről, majd átadta számukra a KISZ megyei bizottságának és a KISZÖV elnökségének üdvöz­letét A zárszóban Nagy Gábor kérte a fiatalokat, hogy „szövetkezeti tagokhoz méltóan sorakozzanak fel a kommunista ifjúság zász­laja alá és tegyék magukévá a magyar kommunista ifjúság cél­kitűzéseit”. (b. o.í coaooaQoaoQCOQQDaQ0oc!fiX3aGisa0ee©BS3HO8BOQnoEaGBansEnoBcoDBoaaBDBOBaBaeaBBEBBaoBnBoananaBBiE MŰ! A HÚSIPAR, A MEZŐ- GAZDASÁG ÉS A HELYI TANÁCSOK feladatai A GYULAI HÚS­KOMBINÁT létesítésében IS. oldal) BÄLI MEGHÍVÓ «4. oldal) ® EGY SZERÉNY EMBER ß, oldal) MINI MAGAZIN p. ©MaíJ) ®- A LEGFELSŐBB bíróság döntései (fi®, oldal) A szarvas» könyv-barátok felnőtt és ifjúsági csapata is be­nevezett a Magyar Rádió által meghirdetett „Játék a könyv­tárban” vetélkedőre. A héten Szarvas és Paks könyvtárai­nak vetélkedője volt, ahol a szarvasi csapat hárompontos fö­lénnyel aratett győzelmet. Ezzel bejutott a rádió-vetélkedő középdöntőjébe. (Fotó: Dr. Pilishegyi) OoaaaaoDOOooDooo^aaaBfflaeBQOBDaasoQseBQi OEJBEf30QQOQ3QCQQQOQOQQaOQQUBEü3QBüaUCOaOCGQBGll3aaO£ Magyar segítséggel fejlesztik Csehszlovákia nagyüzemi baromfitenyésztését Csehszlovákia mezőgazdasága üzemei most alakítják ki nagy­üzemi baromfitenyésztésüket, amelyhez hazánk sokoldalú se­gítséget nyújt. A közelmúltban együttműködési szerződést kö­tött az egyik legnagyobb magyar baromfitenyésztő gazdaság, a Bolyi Állami Gazdaság és a szlovákiai Nyitrán működő ba­Közős nemesítést! ma^yar—NDK kukorica térhódítása A szocialista országok közötti — kölcsönös érdekeken alapuló tudományos együttműködés eredményeként a szegedi Gabo­natermesztési Kutató Intézet és az NDK-beli bérnburgi kísér­leti intézet kutatói nagy hoza­mú kukoricafajtát állítottak elő. A közös nemesítésű BEI— KE 270 elnevezésű takarmány- gabona hidegebb éghajlatú te­rületeken is beérik, s a baráti országban minden eddigi fajtá­nál nagyobb termést ad. A vetőmagot viszont csak ha­zánkban lehet előállítani, s így Magyarországnak bővült a me­zőgazdasági termékexportja. Az idén ugyanis már 9000 tonna szaporító anyag szállítását kezd­hették meg a Német Demokra­tikus Köztársaságba. A nagy mennyiségű vetőmag több mint 200 000 hektárra elegendő. Más szocialista országok is érdeklőd­nek a rövid tenyészidejű hibrid- kukorica iránt amelynek vető­magjából Lengyelország 800 tonnát vásárolt ez évi nagy­üzemi kipróbálásra. (MTI) romfikeltető közös vállalat. A megállapodás értelmében közö­sen munkálkodnak a nagy hoza­mú baromfifajták elterjesztésén, és a nagyüzemi baromfi temyész. tés fejlesztésén egész Csehszlo­vákiában. Nyitrán magyar szakembereik segítségével hozták létre a nagy hozamú bolyi Shaver-tojőhibrid csehszlovákiai bázisgazdaságát; és nagy érdemük van abban is, hogy a szomszéd ország barom., fitarló üzemed igen gazdaságos ágazattá fejlesztették a tojás tier, mélést Az 1980-ig szóló tudomás nyos-technikai együttműködési szerződés ezeknek a kapcsola­toknak &7. elmélyítését és kiszé.. lesííését irányozza elő. E szerint a Bolyi Állami Gazdaság barom- finemesítő üzeme évente 82 ezer naposkorú Shaver-szülőpárt szállít Csehszlovákiáiba; az első szállítmányt a minap indították útnak. Ezen túlmenően — a to­jástermelés fokozása végett, az igényeknek megfelelően — elő­nevelt iércékkel is ellátja a ma­gyar gazdaság a nyitrai vállala­tot Az idén kereken félmillió Shaver-jércéi helyeznek ki a csehszlovákiai gazdaságokba Y. !BL Szarvasiak a rádiós-vetélkedőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom