Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-21 / 43. szám
Országos emlékülés és ünnepségsorozat lesz Békésen* a művelődési ház negyedszázados jubileumán Huszonöt évvel «lelőtt Lo- sonczy Géza államtitkár avatta fel az ország első falusi kultúr, házát, Békésen. A negyedszáza, dós évfordulón, az azóta város- ‘sá lett Békés országos ünnepségre IkészüL A rendező szervek — a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT, a Népművelési Intézet, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya a Megyei Művelődési Központ és a Békési városi Tanács — képviselődből a közelmúltban alakították meg az előkészületeket és az ünnepségsorozat egész lebonyolítását irányító operatív bizottságot. A bizottság elnökévé Vámos Lászlót, a békési tanács elnökhelyettesét választották. A tervek . szerint 1974. augusztus 17-én rendezik meg azt az emlékülést, melyen a Művelődésügyi Minisztérium képviselője mond beszédet, és több kor- referátum is elhangzik. Az operatív bizottság elhatározta, hogy a békési művelődési központ előcsarnokában emléktáblát lepleznek le és kiállítást nyitnak azokból az ajándékokból, ameZajfalanító textilanyag A sok lakásból álló, több- emeletes épületek lakóinak gyakori panasza az egyik lakásból a másikba átszűrődő zaj. Ennek megszüntetésére a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat új terméket állít elő, a teotll- nemezt. Szövés nélküli technológiával, viszonylag olcsón gyártják a Szovjetunióból behozott gépsorok. A vastag textilanyagot a parketta alá helyezik, s az lényegesen csökkenő a lakásból kiszűrődő zajokat. A vállalat az első ilyen textilszállítmányt az óbudai lakótelepre küldte gyakorlati kipróbálásra, •BaaBCBBssssBaeaBBssacaaBaeacesaaaBaBBaBaa kerestem és egy hölgy áll ellőttem! Anyu volt ilyen szép! ö volt ilyen gyönyörű..; — Cika. Cika, Fityisz! — kiabálta egy magas, erős férfi. — Gyula apu — mutogatta testvérének Hajnalka. — Írtam neki, hogy náluik fogunk megszállni. — Gyula apu. édes! —- futott Oka • a férfj karjaiba — Kicsim! Aranyom! A hömpölygő tömeg eltűnt, mozdonyok pöfögtek jobbra-bal- ra, hordárok bámultak ,az újonnan érkező vonatra s ismét emberáradat, csapdosó tenger támadt körülöttük. Az emberek hangja beleveszett az ürességbe, könnycseppek gurultak az összetaposott járdára rikkancsok kiabáltak, kalauzok sípoltak, szeretők csókolóztak... — Cika — szólt könnyes hangon, alig hallhatóan Gyula apu —, maradj nálam, legyél velem! — Jő, veled leszek apu, de Fityisz a gyámom. Fityisz ezt jobban tudja Mondd, apu, messze laksz? Milyen a feleséged? Kövér? Sovány? Fityisz semmit sem írt rólatok, és te se írtál... Nefelejcs utca 14. Bérház. Harmadik emelet. Frisserí mázolt , barna ajtó. A küszöb fehérre súrolva. Három csengetés, diszkrét ajtónyitás. — Itt vagyunk! —r nyitja sarkig az ajtót ragyogva Gyula apu. Egy fejjel nagyobbra nőve tessékeli maga előtt a két friss széoségű leányt. — A lányaim — mondja a íyek más művelődési intézményektől érkeznek a jubiláló békésiekhez. Az esti ünnepi műsorban neves Békés megyei együttesek lépnek fel. Az országos emlékülésre mintegy 250 népművelőt várnak. Az elmúlt negyedszázad alatt kiválóan tevékenykedő népművelőket a Művelődésügyi Minisztérium emlékplakettel tünteti ki. Az ünnepségsorozat jelentős eseménye lesz a legkiválóbb Békés megyei népművelők már hagyományos, alkotmány-napi kitüntetése is, ezúttal Békésen. Fotó- és amatőr film-pályázatokat is meghirdetett az operatív bizottság, a kiállítás, illetve a bemutató az ünnepségsorozat része lesz, hasonlóképpen az . a tanfolyam, melyen az egyetemek és főiskolák népművelési tanszékének oktatói és tudományos kutatói vesznek részt A Művelődésügyi Minisztérium a napokban közölte, hogy az országban elsőnek felavatott békési művelődési háznak 200 ezer forint értékű, teljesen felszerelt mikrobuszt ajándékoz fennállásának jelentős jubileumán. Jeíenthexéa március 1-ig Kiváló és arany koszorús címei nyerhetnek az ifjúsági klubok A Kiváló Ifjúsági Klub pályázat 1974—75. évi szakaszát a hazánk felszabadulása 30. évfordulójának megünneplésére való felkészülés jegyében hirdették meg. I A pályázatra azok a működési engedéllyel rendelkező ifjúsági klubok jelentkezhetnek, amelyek vállalják az előírt követelmények teljesítését: A klub munkájával a tagság szocialista közösséggé formálását segítse, a fiatalok érdeklődésének figyelembevételével gyarapítsa a tagok általános műveltségét, járuljon hozzá, hogy az ifjúsági klubok a közéleti érdeklődés fórumai, a nyílt baráti vitaszellem formálói legyenek. Állítsák a klubok programjaiknak középpontjába a szocialista építés 30 évének eredményeit, munkatervüket a KISZ akcióprogramjával és a helyi közművelődési tervekkel összhangban készítsék el és hajtsák végre. Vállaljanak társadalmi munkát, mindennapi tevékeny-, ségükben kapjon helyet a turisztika, a testnevelés, a sport valamilyen formája. A pályázat feltételei két évre szólnak. Ezenkívül a lakóterületi, az üzemi és a diákkluboknak vállalniuk kell a sajátos körülményeikből adódó feladatok végrehajtását Is. A pályázaton eredményesen szereplő klubok a megyei értékelésen kiváló, az országos értékelésen aranykoszorús ifjúsági klub címet nyerhetnek. Az értékelés alapvető szempontja az, hogy a klubok saját lehetőségeikhez képest milyen eredménnyel és színvonalon teljesítették a pályázat követelményeik A nevezési lapokat a klub munkatervével együtt, kitöltve kell a KISZ megyei Bizottságára 1974. március 1-ig eljuttatni. : boldog férfi, «kát közelebb [ húzza feleségéhez: — Ugye S megmondtam, hogy aranyos?! 3 Nézd meg jól, Ella, ez a kiseb-; bik lányom! — Kezét csókolom — köszön ■ Cika. Megcsókolja a mozdulat- S lan pesti asszonyt ■ Fityisz is köszönt, ajándék- ■ kai kedveskedett, Cikát és Gyű- j la aput a szobába küldte, ő ! pedig ennek a pesti asszony- \ nak szeretett volna kellemes * perceket szerezni. Közben fi- 5 gyei te az' arcát, a két ráncot ! a homloka közepén, figyelte a : szarkalábakat, a szeme alatt, ; a szájának görbülését, minden ■ kis jelet figyelembe vett; mi- ■ ben hasonlít anyjára, miben ■ különbözik tőle, boldog lehet-e j vele Gyula apu?... ■ „Semmi nincs benne anyuból” — állapította meg magában. Megkönnyebbült. Cika mintha észre se vette volna ezt az új asszonyt. Nevelőapjával volt elfoglalva. Mindig ragaszkodott hozzá. Érdekes: Cikának soha nem hiányzott az édesapa... — Apu, nézd! Van már személyazonosságán. Odakint csinálták, ángyika szerint „rafinált szépség” vagyok! Még ezen a képen is látszik. Azért mondta, mert megírtam Fityisznek, hozzon haza, én nem bírok kint megszokni. Azt mondták, nem tud Fityisz eltartani engem az ösztöndíjából, de én azt feleltem: „Legfeljebb nem eszünk mindennap sonkát!” Nem igaz? (Folytatjuk) Új könyveit Rát Mátyás hírmondója Fontosabban „A Magyar Hírmondó” 1779. július 1-ről keltezett példánya volt az első magyar nyelvű újság. Dersi Tamás és Szántó Tibor — a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Kossuth Könyvkiadó közös gondozásában — „A magyar sajtó képeskönyve” összeállításával arra vállalkozott, hogy az elsőtől napjainkig kövessék nyomon a sokféle hírmondó útját. Élvezetes, ismeretekben bővelkedő, fölfedezésekben som szűkölködő utazás ez, s letéteményese a tömör szöveg, a többségében jól válogatott illusztráció, olyan lapok, folyóiratok föl von altatása, amelyek közül némelyik korszakot jellemez. Erdei Ferenc összegyűjtött műveinek kibocsátása — amire az Akadémia Kiadó vállalkozott — aligha pusztán tisztelgés a magyar ‘valóság szenvedélyes kutatója előtt. Sóikkal inkább fontos megállapítások, gondolatok, történelmünk egy darabjának fölidézése, s ezt már az első kötet, a „Parasztok” bizonyítja. A nagy igényű tanulmány, amely 1938-han az Athe- naeumnál jelent meg — a mostani annak hasonmás kiadása —, átfogó kísérlet a parasztság fogalmának meghatározására, a paraszti társadalom tipikus jegyeinek megrajzolására. És a jövőbe látó végkövetkeztetés: „Nem lehet parasztországot építeni.” A könyvhöz Kulcsár Kálmán írt tartalmas, a szokványosnál mélyebben szántó utószót rp(LiL?t(ü LmeLek Ttt született Vszevolod Pudovkín, a szovjet filmművészet nagy alakja, „Az anya”, a „Szentpétervár végnapjai”, a „Dzsin- gisz kán utóda”, a „Szuvorov” és az egyetemes filmtörténet több más nevezetes művének alkotója. Itt járt iskolába Ny. I. Lova- csevszkíj, a híres matematikus, Lermontov, Bjelinszkij, itt dolgozott Szaltikov-Scsedrin. Nyolc évig itt volt a matematika és fizika tanára Hja Nyikolajevics Uljanov, Lenin édesapja. Ahány épület a régi negyedben, annyi történelmi emlék, az orosz történelem, irodalom, művészet, tudomány fényes neveinek szelleme válik már-már kézzelfogható valósággá, jellemmé egy-egy pillanatra az elábrándozó, meghatódásra is kapható külföldi számára. (Miért van az, hogy az ember külföldön érzékenyebb, romantikusabb? Az otthon messzesége? Vagy a szülőföld csodáit annyira megszoktuk, hogy közömbösen el is tudunk menni mellettük?) Későn fekszem le. nem tudok elaludni. A Penza Szálló valamelyik szobájában szól a rádió. Bartók Concertója hasít bele a csendbe. Lám, nem is vagyok' olyan messze hazulról. Bartók zokogó hangja elmossa a két és fél ezer kilométernyi távolságot, a határokat, eggyéolvaszt egymástól messze élő, idegen embereket. A zseni fájdalma örömmé olvad a zenében. Másnap kora reggel felhívom D. I. Ivacsenköt (szegény előző nap adta ide a telefonszámát, még nem tudta, mi vár rá), a színház vezetőjét: tudunk-e Bartók-zenét szerezni, mert Bartók szóljon A tanítónő első szovjet előadásán! Kapva kap az ötleten, másnap bevetjük magunkat a Penzai Rádió tekintélyes hangtárába. Hegedűverseny, I., II. zqjigoraverseny (utóbbi egészen friss felvér télén, Kocsis Zoltán előadásában), meg jó néhány kamaradarab. Akad itt „Flóra-motívum”, „Ifjú Nagy-motívum”, meg a korhadt, sáros falu minden szépet elnyelő, sárvilágát idéző dallam. Nekilátunk a zeneválogatásnak; elhatározzuk, nem1 lesz kocsizörgés, kutyaugatás, minden külső zajt, effektust Bartók zenéjével „jelenítünk meg” színpadunkon. Aztán bevonulunk Ivascsenko szobájába, ahol lekottázzuk Kodály Esti dalát. Közös erőfeszítésből orosz szöveg is kerekedik hozzá. Ezt fogják énekelni a gyerekek a második felvonásban. A „példamutató nagy ikerpár” — ahogy Illyés Gyula nevezte — jól megfér Bródy Sándorral a penzai színpadon, amely hamarosan egy kis bácskai falunak ad otthont. Elkészült a makett is, Georgij Dmitrievics kiállításra kívánkozó kis remeke. „Uszlovnoszty” — így hívják Mejerhold óta az orosz színházművészek a valóságot átfogalmazó ábrázolásmódot, formanyelvet. (Jobb híján a magyar szakkönyvek „képzeletszerű- ség”-nek fordítják.) A korszerű szovjet színház egyik alap terminus technikusa ez a szó. A tervező, a főrendező, a színészek első kérdése ez volt: ugye „képzeletszerű” előadást fogunk csinálni? Bródy „falusi életkép”-e (így jelöli a szerző a darab műfaját) és a képzeletszerűség? Nálunk mindig „igaz” szobában, „igazi tanteremben játszották, rengeteg hiteles atmoszférát keltő kellékkel. Náluk durva fagerendás, egyetlen konok-hideg fehér fal es súlyos, hatalmas bútorok jelentik majd aZ elmaradott, levegőtlen, ostoba falut. A mennyezet mintha rázuhanna a kicsi tanítónőre, aki szépet, jót adni jött, s akit el akarnak taposni a sárba süllyedt, hazug, élő anakronizmus-emberek. S fent egy hatalmas padlás, tele étellel-itállal. Az emberek zabáinak, isznak, miközben kiátkoznak egy még tiszta, még romlatlan lányt, aki csak annyiban hibás, hogy különb náluk. Ezt a gondolatot idézi az előfüggöny is: durva lenvászon, kötelekkel, ételital, egy tört kálvária, disznóól — mindezt a különféle textíliák faktúrájával megformálva. Az orosz szöveg (Izidor Ston, a kitűnő szovjet író puritán, de ■ helyenként kissé száraz fordítása) adós marad Bródy csodálatos, ezerszínű, ízes-zamatos és poétikus nyelvével. Lényegre törő, egyszerű. Nem csábit érzelmességre. Marad a „csupasz” történet és a gazdag jellemformálás. Es egyszerre új színek, új rétegek kezdenek élni a drámában, melyeket a nyelv költőisége és a hetven- esztendős tradíció eddig elfedett a szemem előtt: a szatíra, a humor, helyenként már-már groteszkbe hajló tettek,- karakterek. A próbák elején vagyunk, de máris nagyon sokszor hangzott el Csehov neve. Szándékosan provokáltam, hiszen iroda lomtörténeti tény, mennyire szerette Bródy Csehovot és mennyire hatott rá Csehov. Es mennyi interpretációs változáson ment át a világ színpadain Csehov az utóbbi évtizedekben!? Ebben a szellemben próbáljuk új életre kelteni Bródy Sándort, 1974-ben, Penzában. Balogh Géza i