Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

Jó kezekben a jövő »és korai lenne megvonni a tsz-ek 1973. évi gazdálkodá­sának megyei zárómérlegét, hi­szen ezekben a napokban foly­tatódnak a zárszámadási köz­gyűlések. Annyit azonban meg­állapíthatunk, hogy 1973 minden eddiginél eredményesebb észtén., deje volt megyénk mezőgaz­daságának. Az előbbrelépés jól érzékelhető a szövetkezeti de­mokrácia érvényesülésében, a tagság tudati Változásában, a szakemberek munkájának meg­ítélésében és a jövőért érzett felelősségben,, Érdemes visszagondolna a két éiwel ezelőtti megyei kommu­nista aktíva tanácskozásra. A párt megyei bizottsága az ak­kori, igen súlyos gazdasági álla­potok közepette — a nagy árviz­es belvízjérás után —■ itt tárta fel a helyzetet a legilletékeseb­bek előtt, s egyben összegezte az utóbbi évek gazdaságszerve­ző munkájának, tapasztalatait, fontos, nagy jelentőségű határo­zatokat hozott arról, hogy a gazdasági felemelkedésben mi­ly«! feladatok megvalósítása hárul a tsz_ékben dolgozó párt- alapsaervezetekre, a kommunis­táidra. 1 feladatok között a szo­cialista demokrácia kiteljesedé­sének biztosítása állt az első he­lyen. Mia látjuk, mennyire fon­tos volt erről beszélni, szóvá tenni a megye közvéleménye előtt, hogy a párt miként értel­mezi és a gyakorlatban milyen módon látja a szocialista de­mokrácia érvényesülését Szük­ség volt erre, mert a gazdaság­irányítás reformja utáni máso­dik évben valahogyan, nem egy­ségesen értelmezték a szövetke­zeti demokrácia és az önálló vállalatszerű gazdálkodás lé­nyegét. Az érdekeket — egyéni, csoport és népgazdasági — fel­cserélték, a termelés szervezé­sében mellőzték a társadalmi szükségletek kielégítésének po­litikai jelentőségét. Ha vala­mely növény termelése nem járt a kívánt eredménnyel, gyakran a közgazdasági szabályzók el­avultságára hivatkoztak. A hi­ba pedig nem ezekből, hanem a termelés alacsony színvonala miatt következett be. Ez viszont azért állít alacsonyan, mert he­lyenként hiányzott a korszerű nagyüzemi gazdálkodás szerve­zője, a szakember. Azóta előbb­re léptünk a szakemberek alkal­mazásában, de ezzel a kör tá­volról sem zárható le. Az elmúlt két évben érvek. bizonyítások sokaságával lehe­tett csak legyőzni a gazdálko­dásban uralkodó régi szemléle­tet: vessünk él valahogy, majd csak terem valami. És Békés megye ebben az időben a ma­ga jó természeti adottságainak kiaknázásával nem tudott az or­szág legintenzívebben gazdálko­dó megyéi közé jutni! Meg­volt ennek az alapos magyará­zata. A személyes jövedelmek növékedése viszont nagyobb üte­mű volt, mint a felhalmozásé. Voltak szövetkezetek, ahol a bruttó jövedelem felosztásánál kizárólagosan csak a tagrésze­sedést tartották szem előtt. Ak» kor megyei átlagban. is igen kedvezőtlen, volt a helyzet. Ezért ajánlotta a kommunista aktíva a részesedés és a felosztás ará­nyainak meghatározásánál a 75:25 százalékos szükséges szint elérését. Alkik érdekébe» akkor szü­letett ez a határozat, azóta le­vonták a következtetést A fel­halmozási alapok képzésében lemaradt szövetkezetekben pótolták a mulasztást. Ezek ■többsége úgy zárta az 1973-as évet, hogy az arány 70:30 körül alakul! A két évvel ezelőtti kommunista aktíva tehát elér­te célját. Ha csak ennyit ho­zott volna, mór akkor is érde­mes volt összehívni. Ennél azonban több, sokoldalút* kül­detést töltött be. Nézzünk ezekből néhányat Módszert adott a szövetkezet demokratikus vezetéséhez. Segí­tett megismerni a választott testületék, az önkormányzati szervek működésének feltétlen szükségességét, & kollektív böl­csesség hatását, emberformáló szerepét a szövetkezeti törvény­ben rögzített hatásköri jogok és kötelességek gyakorlását. Az alapszabály előírásainak kétől! dali betartását De nemcsak ezek, az akkori idők igen nagy feladatai jutottak közelebb az emberekhez, hanem segítség is jött a szövetkezeti élet elmé­lyítésére, a falusi új életforma teljes és visszavonhatatlan el­fogadására, sajátnak érzésére, s a part X. kongresszusán megfo­galmazott tétel értelmezésére: a szocializmus magasabb szinten való építésére. Az elmúlt két esztendőben sok-sok szakember állt munká­ba a megye mezőgazdaságában. A gazdálkodás 1973. évi , szín­vonala mutatja e vállalkozás helyességét A búza, a kukori­ca, a lucerna, a napraforgó, a cukorrépa, a takarmány-, az ipa­ri és kereskedelmi növények ter­mesztésében és az állat tény ész- tésben. a megye nagy léptekkel enyhített korábbi hátrányos helyzetén. S e mimika lényegét hasznát a szövetkezett tagság maga ,is elismerte és elismeri. A mostáni zárszámadása köz­gyűlések abban is különböznek a régebbiektől, hogy a tsz-ek tagsága egy kicsit szakember­párti lett. Ezt a következtetést támasztják alá a különféle zárt termelési rendszerék elterjedé­se a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A szakosodás és a szakosítás, az egyszerűbb és a bonyolultabb termelési együtt­működések, társulások terjedé­se mind-mind a két évvel ez­előtti megyei kommunista ak­tíva hasznosságáról győznek még. Sokat tejHŐdött a tsz-ek gazdálkodása az elmúlt évek­ben, különösen 1973-ban. Sze­rény keretek között, de növe­kedett a tagság jóléte, a szövet­kezeti termelésben elismert te­vékenységgé vált a háztáji áru­termelés is. Az emberekről való gondoskodás, a helyi szo­ciálpolitikai intézkedések nyo­mán eltűnőben van a korosodó tsz-éket nyomasztó gond. Fia­talok kérik felvételüket a ter­melőszövetkezetbe! Ez viszont már a közelgő jövőt sejteti. Ez a legfőbb bizonyítéka annak, hogy ezekben az években egy újabb folyamatnak, a falusi nemzedékváltásnak tanúi, for­málói lehetünk, továbbfejlesz­tői eddigi eredményeinknek, szövetkezed mozgalmunknak. Dupsi Károly Zavartalan a vetőmageílatas Javában szállítják a megren- ■ delőknek a tavaszi zöldség j vetőmagvakat — mondotta Bedó' Zoltán, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat termelési igazgatója az MTI munkatár­sának. Az ellátás kiegyensúlyo-" zottabb a tavalyinál; mintegy 40 millió forinttal nagyobb ér­tékű vetőmagot kínálnak el­adásra. Az igények eddigi ala­kulásából arra következtetnek, hogy a vetőmagvak döntő több­sége vásárlóra talál. Szövetkezetünk lakatosrészlege l l a I v a épületszerkezeti lakatosmunkákat, vaskapuk, kerítéselemek elkészítését tetszés szerinti méretben és kivitelben Ezenkívül lakatosipari munkát vállalunk, rövid határidővel Szarvasi VasFémipari Szövetkezet Szabadság u. 64—66. A kiskert-tulajdonosok idén mintegy 20 százalékkal több vetőmagot vásárolhatnak, mint 1973-ban. További előny, hogy 23—24 millió tasak kiscsomago. lásu vetőmagot hoznak forga­lomba, többet, mint az elmúlt évben. A - vetőmagivak egy ré­szét idén már nem papírcso­magban, hanem úgynevezett csíramegőrző alufóliában árusít­ják. A kiskert-tulajdonosok igé­nyeit nemcsak’ a mennyiség, ha­nem a választék tekintetében is igyekeznek kielégíteni. Ezért bővítették a fajtaválasztékot. A nagyobb választék ellenére azonban esetenként előfordul­hat, hogy egy-egy zöldségfajtá­ból nem tudják kiszolgálni a vevőket, ezek helyett azonban a boltokban más, azonos értékű fajtát kínálnak a vásárlóknak. Idén petrezselyemből is zavar­talan az ellátás. A forgalomba hozott zöldség- vetőmagvak ára nem emelke­dett. A nagyüzemi termelők zöld- ségvetőmag-igénye mintegy 15 százalékkal nőtt egy év alatt, ami arra utal, hogy fellendülő ben van a termel® kedv. A gazdaságok jó része már át­vette a korai vetésű növények vetőmagjait, közöttük scz új, korszerű fajtákat. 1874- FEBRUAR U A személyiségformálás szerepe a pártéletben T apasztalt, az ötödik X-en.[ túl lévő kommunista | fejtegette egy beszélge­tésben, hogy a párt építésében-épülésében csupán a folyamat egyik oldala az új ta­gok felvétele, valamint az, hogy a párt megválik a tagságra nem minden szempontból érde­mesektől. A másik oldal: a » je­lenlegi párttagok tevékenysé­gének, személyiségének prog­resszív alakulása-alakítása. Fontos, a párt gyakorlatában kezdettől érvényesülő elvet is­mételve meg ezzel, amelyet ép­pen nyilvánvaló természetessé­ge, logikus egyszerűsége miatt kell újólag hangsúlyozni. Ne­hogy magától értetődő jellege lévén bárhol is végleg megol­dott feladatnak tekintsék a párt építésének, erősítésének ez ol­dalát, nehogy a naponta mu­tatkozó eredmények formális rutintevékenységgé szürkíthes- sék az ez irányba ható törek­véseket. A lehetőségek szinte korlát­lanok. Hiszeji aligha van párt­tag az országban, aki ne tud­na még jobban, eredményeseb­ben dolgozni, politizálni, részt venni a «közéletben. S azoknak a száma sem elhanyagolható, akiknek kiküszöbölendő és ki­küszöbölhető hibáik vannak. Ép. pen az elmúlt esztendőből is­meretesek olyan példák, hogy az alapszervezetekben egyes párttagok esetében felmerült a törlés, kilépés igénye, s hogy az erről folytatott beszélgeté­sek nyomán az érintettek kö­zül sokak magatartásában ked­vező változások következtek be. AmS pedig a komoly politi- kai-emberi-szakmai hibáktól mentes párttagokat illeti: a szervezeti szabályzat’ nekik is a lehetséges tennivalók bősé­ges sorát kínálja, hiszen az em­ber igaz embersége nem csupán a negatívumok hiányán, Iranern az értékes tulajdonságok meg­létén múlik. n szervezeti szabályzat 2. a) pontja szerint a párttag kötelessége, hogy „sajá­títsa el a marxizmus—le- ninizmust, rendszeresen fejlesz- sze politikai tudását, gazdagít­sa műveltségét. Erősítse és vé­delmezze a párt eszmei-poli­tikai, szervezeti és cselekvési egységét, küzdjön a frakciós tö­rekvések, a burzsoá ideológia és erkölcs maradványai ellen.” Önmagában ez a pont is - amely­hez még a példamutató mun­kára, a pártfegyelem betartá­sára, az őszinteségre, a társa­dalmi aktivitásra vonatkozó to­vábbi négy pont járul — a le­hetőségek, sőt. kötelességek so­kaságát tartalmazza. A marxizmus—leninízmus ta. nulását sohasem lehet és sza­bad befejezni. Egyrészt, mert az maga is folytonosan fejlő­dik, mélyül, másrészt, mert a felejtés az agy természetes tu­lajdonsága. Ugyanezek vonat­koznak a politikai tudásra és az általános műveltségre. Egy­aránt érvényes mindez a kü­lönböző okok miatt általános iskolai tanulmányaikat is csak most, felnőtt korukban befeje­ző párttagokra és azokra, akik a legmagasabb állami és párt~ iskolai végzettséggel rendelkez­nek. Természetesen az elméleti kérdések ismeretéből helytelen lenne ugyanazt a mércét állí­tani a marxizmus—lenínizmus esti középiskolába és az esti egyetem szakosító tagozatára járók elé. Ami viszont ismét általános érvényű igény, ahogy utolsó tanulmányában az ak­kori államapparátus tagjairól szólva, de általánosan " értve . Lenin is megfogalmazta: ügyel­ni kell arra, hogy a tudásunk ne maradjon halott betű, hogy a tudás valóban a vérünkbe menjen át, hogy teljes mér­tékben és valóban mindennap­jaink alkotórészévé váljon. Nem elég tehát ismerni mond­juk az egyéni, a csoport- és a társadalmi* érdek dialektikus kapcsolatának elvét, ezt hir­detni és alkalmazni is kell — s lehet is mindig sokrétűbben, sikeresebben — például a leg­különfélébb társadalmi mun­ka-akciók vállalásakor, szerve­zésekor, a szülési szabadságról visszatérő anyák erkölcsi-anya­gi megbecsülésében vagy ak­kor, amikor a dolgozók szak­mai továbbképzéséről esik szó. ■ pánt egységéinek erősítésé­ben, védelmében sincs olyan „felső határ”, ame­lyet ne lehetne megha­ladni. Különösen nagy szerepe van ebben a kritikának és az önkritikának. A párt egységé­nek, tekintélyének, politikája érvényesülésének tesz szolgála­tot, aki a valamiben eltévelye- dőt a helyes útra téríti vagy legalább igyekszik téríteni — még akkor is, ha esetleg ez kényelmetlenséggel, olykor az elmarasztalás az egyént időle­gesen komolyan sújtó veszé­lyével jár. Ugyanígy, aki ön­magától vagy a bírálat hatá­sára kijavítja saját maga el­követett hibáját — legyen az kis értékű termék hanyag cso­magolása vagy egy alapszerve­zet pártszerű, demokratikus lég­körének bármiféle akadályozá­sa, S legalábbis ez idő szerint tág tere van a burzsoá ideológia és erkölcs maradványai elleni küzdelemnek is — mert elő­fordul még, hogy párttagok sem következetesek világnéze­tük materializmusában, hogy egyesek nem tudnak ellenállni a kínálkozó jogtalan előnyök csábításának, hpgy szemet hunynak, amikor valaki álta­lánosító formában emlegeti szo­cialista fejlődésünk valamelyik kétségkívül létező, ám csak egyedileg jelentkező gyengesé­gét. Az ilyen visszásságok el­leni küzdelemben is eszköz lehet — kell, hogy legyen — a sze­mélyes példamutatás, a helyes szó és a tettek makulátlan, egy­sége, mások hibáinak bírálata, tévedéseinek türelmes kijavítá­sa s a jogos bírálatot gyakor­lók megvédése a szavukat el­fojtani igyekvőkkel szemben. szervezett szabályzat egyetlen pontjának futó áttekintéséből is kitűnik, mennyire igaza van a be­vezetőben idézett véleménynek a taglétszám változásai, növe­kedése mellett a pártot erősít­heti jelenlegi tagjainak mind jobb helytállása. Amire meg­van a mód, hiszen számottevő­en gazdagok az e területen még kiaknázható tartalékaink. Daniss Győző A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet FELVÉTELRE KERES asztalos szakmunkásokat, térti és női segédmunkásokat Fizetés megegyezés szerint. Minden héten szabad szombatot biztosítunk. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi telepén: Gyula, Zrínyi tér 1—2. se. alatt, Reisz József személyzeti vezetőnél x c

Next

/
Oldalképek
Tartalom