Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-21 / 43. szám
MA s 1974. FEBRUAR 31„ CSÜTÖRTÖK Ara: 8© fillér xxix. évfolyam, 43. szám JÓ KEZEKBEN A JÖVŐ <3. oldal) A SZEMELYISÉGFORMALAS SZEREPE A PARTÉLETBEN (3. oldal) PENZAI LEVELEK (3. oldal) A hazafiság iskolája Nemrégiben egy kisüzem aé« hány fiataljának szegeztem a kérdést: hazafiaknak tartjátok magatokat? A gépbeállító, a műszerész, a tank-lakatos és a többi fiú zavarba jött a kérdéstől, majd azt mondogatták, úgy érzik, rendes KISZ-tagok, brigádban dolgoznak, ott voltak az elmúlt vasárnap a városi sportpálya alapozásánál. De hogy hazafiak lennének, úgy mint Petőfi, Vasvári, Ságvári volt, nos, nem hiszik. A hazafi harcos — mondották —, ők pedig csak dolgoznak, amint elvárják tőlük. Merem hinni, nem állnak egyedül ezek a fiatalok ezzel a véleményükkel. Sok becsületesen helytálló fiatal munkás, diák érzi úgy, hogy nekik nem adatik még a harcos hazafiság kinyilvánításának: lehetősége a mi hétköznapjainkban, amikor nincsenek barikádok, éles helyzetek, politikai konfliktusok. Ebben része lehet annak is, hogy ifjúságunk elődei, a példaképek mind „elégtek” a forradalmakban, a fasizmus elleni harcban, elszántan verekedtek, a szenvedést kellett hogy vállalják. A fiatalok képzeletét jobban megragadja az előőrsök életmódja, pályája,'mint a cél, amiért küzdöttek, harcoltak, hogy a maiakra ne leselkedjenek veszélyek, részük a rendes munka legyen, dolgozhassanak szépen — „ahogy a csillag megy az égen”. Arról a világról álmodtak, amelyben az ifjú nemzedék már nem kockáztat, hanem alkot. De miért tűnik ez könnyebbnek, kevésbé hazafias tettnek a mai fiatalok szemében? Bizonyára azért, mert még nem mindig nyújtjuk nekik az építés élményét, kevéssé munkáljuk ki bennük a cselekvő hazafiság érzését. A nagy költő a szavakra mondta, hogy szürkék, és a tettet tartotta beszédesnek. Valahol tehát hiba lehet, ha egyes fiatalok úgy érzik: szürke minden tett. Ügylehet, vannak munkahelyek, települések, ahol sajnálják a szót, amivel a fiatalok előtt hangsúlyoznák erőfeszítéseik értelmét, célját, meglehet van, ahol a felnőttek, aT társadalmi szervezetek nem tágítják a teret az ifjúság aktivitására, nem állítanak elébe izgalmas, vonzó feladatokat. Példa erre az a gyár is, ahol /voltam, és ahol a munkásfiatalok nem tudták, régen a város iparát mindössze három malom alkotta, s ma már sok ezer szakmunkás, ott nevelkedett mérnökök emelik ki a várost régi elmaradottságából. Mindez annak következménye, hogy a munkások rendesen „brigádban dolgoznak”, tették, amit „elvártak tőlük”. Miért nem tudják "hát, hogy a rendes munka ma települést, hazát, országot formál, új életet teremt? Mert keveset beszélünk erről velük, közh elvnek érezzük. elmulasztjuk, hogy erről széliünk. Fiataljaink otthonosan mozognak a szocialista Magvarorszá- gon3 sorsuk szebb, gazdagabb a megelőző nemzedékek sorsánál, mégis ők irigylik néha az idősebbektől a néhai harcok élményét, az iskolát, amit kijártak. Pedig a honfoglalást nehéz idők követik, amikor a megtalált hazában emberhez méltó életet tkéll teremteni, s vállalni sem könnyű bonyolult feladatokat végrehajtani. Nehezebb akkor munkálkodni, amikor a siker csupán záloga merészebb célok elérésének, amikor állomásról állomásra haladhatunk előre, s ha valamit megoldunk, azzal még több gond elhárítására támad vágyunk, kedvünk. A fiatalok már így fogják fel az életet, nekik is hamar kevés lesz, amit elértünk, s természetes türelmetlenségük csupán akkor lesz jó hajtóerő, ha tettvágyukat — értelmes célok kitűzésével, közhasznú cselekvésekre még több alkalom teremtésével — helyes mederbe terelik az üzemekben, a falvakban, a városokban. A fiatalok, mert mindig többre vágynak, nem elégedhetnek meg a haza iránti szeretet puszta érzésével életvágyaik teljesítéséhez. A KISZ jó érzékkel kezdeményezte évekkel ezelőtt a fiatalok a városért mozgalmakat, már forintban is mérhető eredményeket adott a Diákok Budapestért akció, a kommunista műszakokban megtermelt pénzek óvodákba, parkokba épültek be, a mezőgazdaság nagy hasznát látja , a nyári építőtáboroknak. Mégsem mondhatjuk, hogy minden fiatal nálunk a cselekvő hazafiság sodrába került, hogy már nincsenek unatkozó, maguknak élő ifjak. És ha vannak, azért vannak, mert még senki sem került velük „egy hullámhosszra”, nem fejlesztett ki bennük igényt a Csatlakozásra, nem választott ki senki számukra nekik tetsző feladatot a tennivalók garmadájából. A párt ifjúságpolitikai határozata a pártszervezetek kötelességévé tette a fiatalok közötti nevelőmunka javítását, az Ifjúsági Törvény megalkotásával az állami szerveknek is feladatukká vált a jobb gondoskodás az ifjúságról. A fiatalokkal szemben valóban javítható a bánásmód. Az is igaz, jobb feltételeket kell teremteni számukra az alkotáshoz, a szórakozáshoz, a pihenéshez. De a legnagyobb jót azok teszik a fiataloknak, akik talora állítják őket. megtanítják őket a cselekvő kapcsolatok bizonyítására, szélet és benne önmaguk formálására. Azok segítik leginkább ma az ifjakat, akik részükké teszik a mai nehezebb iskolát, hogy kijárván azt, a siker élményét érezhessék. A fiatalok nemcsak „itthon vannak” nálunk, de azt is tudják, vágyaik beteljésülése az ország előrehaladása mértékében történhet. Ezért fontos azoknak a kommunistáknak, vezetőknek vállalkozása, akik szív- iisvüknek tekintik a fiatalok felkészítését a haza építésére, szépítésére, a mindennapok cselekvő hazafiságára! K. FTervszerűbb öntözés megyénkben te isszes szántóterület húsz százalékára fnt öntözővíz 1985-ben üz évi első ülését tartotta tegnap, szerdán, a Békés megyei öntözési Operatív Bizottság Békéscsabán, a megyei tanácsnál. A testület elé olyan intézkedési terv került, amelynek megvalósulása az eddiginél tervszerűbb öntözés körvonalait mutatja. Az 1974-es év feladatait elemezve az előterjesztés arról adott tájékoztatást, hogy megyénkben jelenleg mindössze 33 ezer hektár az öntözhető terület, vagyis az összes szántóterületnek csak a nyolc százaléka. öntözővízből többet csak a Kiskörei Vízlépcső teljes kiépítése, valamint a békési’ és körösladányi duzzasztó öntözőfürt megvalósulása hoz a Körösök völgyében. Ezt Békés megyében 1985-re várják. Akkor az összes szántóterület 20 százalékát, vagyis 50 ezer hektárt vonhatnak be az öntözött területbe. Ennek a tervnek a megvalóTixenhár&m vár»» Tálértekezlet a társadalmi rendezvényekről Tegnap délelőtt Békéscsabán tanácskozott hazánk tizenhárom városa Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Irodájának képviselője. Az első táj jellegű tanácskozást a közel három éve alakult békéscsabai iroda hívta össze. Szemenkár Mátyás irodavezető tájékoztatót adott a helyi tevékenységről, majd tapasztalat- cserével folytatódott a tanácskozás. Sző volt a családi, a politikai jellegű ünnepségeik, a társadalmi temetkezések szervezési módszereiről, az irodák jogi szerepéről, a tartalmi és technikai feladatokról, ,a szolgáltatások költségvetéseiről. Elhangzott, hogy a társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező irodák sokoldalú gondoskodása nagyban megkönnyíti a családok, a hozzátartozók helyzetét, ezért hazánkban mind többen veszik igénybe munkájukat. Csupán Békéscsabán 1973-ban 673 ilyen rendezvény volt A résztvevők között többen részletesen kifejtették, hogyan járulnak, hozzá» városukban a világnézeti kérdések tisztázásához. A Heves megyeiek kezdetné- • nyezésére a békéscsabai iroda * vállalta, hogy egységes terv ■ alapján reprezentatív emlékla- ■ pokat, meghívókat, emblémákat £ készíttet a Kner Nyomdával. £ Sárközi Ferenc, a tanácskozás £ ózdi résztvevője elismeréssel : szólt a békéscsabaiak munkás- : ságáról, kezdeményezéseiről és • politikai jelentőségű rendezvé- • nyeikről. ■ sulásáig azonban még több mint 10 évet kell várni. Addig az adott lehetőségeket szükséges a jelenleginél még jobban kihasználni. Az operatív bizottság ezt kívánja elérni, ez a lényege annak az intézkedési tervnek, amelyet tegnap elfogadott. A több éves tapasztalat alapján hozott olyan döntést a bizottság, hogy a mezőgazdasági üzemek figyelmét az eddigieknél fokozottabban kell felhívni az öntözőrendszerek hasznosítására. A nagyarányú öntözésfejlesztés megköveteli, hogy a jövőben megyénk élelmiszergazdaságának dinamikusN fejlesztéséhez hatékonyabban hasznosítsák a meglevő öntözővizet Ennek, a távlati fejlesztési tervnek szellemében hozta meg határozatait az operatív bizottság és szabta meg a munkacsoportjainak feladatait. Többek között azt, hogy az öntözési lehetőségeket rosszul alkalmazó üzemek vezetőit figyelmeztessék, az indokolatlanul üzemen kívül tartott öntözőtelepek, berendezések és rendszerek vezetőit vonják felelősségre. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól és az Alsó-Tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóságtól elvárás, hogy felmérje a megyt öntözési igényeit, üzembe helyezze a vízkivételi helyeket, folyamatosan mérje a talajok vízkészletét és öntözési prognózisokat adjon a gazdaságoknak. A bizottság határozata kötelezi a KÖVIZIG-et térítésmentes szaktanácsadásra, vízkorlátozási terv elkészítésére, valamint a csőkútrendszer lehtatő- ■ ségeinek szorgalmazására. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, valamint a Körösi Vízgazdálkodási Társulat és a Délkörösi Vízgazdálkodási Társulat feladatául szabta a bizottság, hogy előkészítse a gépeket, elkészítse az öntözőrendszerek, gépek felvonulási tervét, megkösse a vízszolgáltatási és bérüzemelési szerződéseket. Ebben a mindent átfogó munkában az öntözési Kísérleti Intézetnek az a szerepe, hogy szakmai tájékoztatással, szakcikkek megjelentetésével segítse a gazdaságokat — állapította meg a bizottság, és arról sem feledkezett meg, hogy az AG- ROKER megyei vezetőinek figyelmét ráirányítsa a gépek és alkatrészek utánpótlásának fontosságára. . * * B®ssE2ssi3®ES5;sESaE233saseBEasi Csibék a dobozokban A mezőkovácsházi ÁFÉSZ keltetőüzemében az elmúlt évbeD több, mint kétmillió csibe kelt életre a műkotlósok melegének hatására Az idei első negyvenötezer tagú naposcsibehad február 18-án bújt ki a tojásokból. Képünkön: a keltetőüzem dolgozói a szállításhoz dobozokba rakják a csipogó csibéket.
