Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
an KO ROSTA J lULIOBÍLIS MELLÉKLET Nyelv és élet A &özelmúlt- ban zajlott le az Élei és _ Irodalomban - az a nyelvi rita, amelynek elindítója ízekulity Péter 'Nyelvi kiszolgáltatottság (eímű írása volt. Emberekről írt Szekulity, a tőle megszo>- sott pártossággal, emberekről, akik nem értik meg a hivatalos iratokat, alkik nehezem vagy rosszul fejezik ki magukat, s mivel mines megfelelő és pontos szavuk a különböző fogalmak kifejezésére, ezért nem tudják kellően elmondani véleményüket, s inkább hallgatnak. Saját bajukban, gondjukban, nem tudnak eredményesen eljárná. s ezért nemegyszer hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezt írja többek között: hátrányos helyzetben levőkről beszélgetünk. Eszmélő korom óta megért tapasztalatomra hivatkozva mondom; közéjük sorolom azt a sok-sok parasztembert, aki nem áll lehetőségéinek színvonalán. Vitatom a hallgatag juhászokat, a kevés beszédű kanászokat. Róluk én azt mondanám; hallgatagok, kevés beszédűek, mert szegény a szókészletük és közösségi társadalmunkban a szószegénység egyenlő a csökkentértákű- séggel. Ütőn, útfélen tapasztalam.” A vita során többen azt szögezték le, hogy nincs és nem is lehet nyelvi csök- kentértékűség, de van — volna. Igen! Nem tudta helyesen, folyékonyan és gyorsan az adott helyzetben kifejezni magát. így igaz, ez, mint ahogy igaz az is, hogy a jól beszélő és jő fellépésű tanuló akkor is kivágja magát, &a alig ismeri az anyagot, mert épp akikor nem isészüHt rendesen. Ezt a köztudott szociális hátrányt egy 1972-ben megjelent tanulmány — Papp Mária és Pléh Csaba munkája — lakóhely szerint vizsgálta. Hatéves budapesti gyerekekkel végzett felmérésük alapjára megállapították aat, hogy a munkáslkerületeköen lakó munkásgyerekek; nyelvhasználata elmarad a Belvárosban vagy a Budára élő munkásgyerekekétől is, nemcsak as ottani értelmiségiekétől. Ezzel kapcsolatban érdekes kérdési: és megállapításit tett a vitában Dessewffy László; „Azért van-e az iskola, hogy ezt a különbséget eltűntedbe és ha azért van, eltüntetf-ef?” Majd; „A! • nyelvi rétegződés pontosan fedi, tehát tartósítja a társadalmi rétegződést.” Továbbá ; „Anyanyelvi helyzetünk egész kulturális fejlődésünknek, tehát a munikáskultúrának is meghatározója. Felvetett kérdése logikus, megállapításai azonban, mint írja ,<s, további vita anyagát képezhetik. D_e így is igen elgondolkoztatok, s testiekre sarkallő- ak. E vitába«, de ettől fSgvünk tisztogatásé tőlük ré- ges-régóta vita tárgya & talán sohasem zárul le véglegesen és megnyugtatóan. Annyiszor leírták már: nem kell félni, színessé teszik a nyelvet, fejlődést jelentenek. De azt is; a legtöbb idegen szóra megtaláljuk nyelvünkben a megfelelőt, feltéve, ha keressük azt. Sok esetben ugyanis könnyebb gondolkodás nélkül átvenni az idegen szót, mint gondolkodva áttenni magyarra. Ezért lett és volt éveken keresztül naponta használatban például ez a sző; eszkaláció, mintegy a vietnami háború melléktermékeként És még csak nem is tiltakozott ellene seníki. Bár úgyis pusztába kiáltott szó maradt volna, hiszen hiába küzdenek a nyelvészek például az „adminisztráció” használata ellen, a kormányzat helyett, mégis sűrűn felbukkan az országos lapokban így: „a Nixon-adminiszírá- ciő”. Nyelvünk tisztogatásáról Kosztolányi — akitől nyelvművelést bízvást tanulhatunk —■ így írt már 1916-ban: „A németek derekasan irtják a francia szavakat, az olaszok a németesség ellen küzdenek, az angolok is munkában vannak, * a franciák pedig még angol szövetségeseik kifejezéseinek sem kegyelmeznek. Csak nálunk bitang jószág a nyelv, egyetlen kincsünk, ami a miénk.’’9 A franciák az elmúlt évben, újból hadat indították az idegess szamim, Hernádi Miklós írtS'— műveltségi előny és háj- rány. Más hozzászólók a nyelvművelést, az anyanyelvi nevelést ■ szorgalmazták és elítélték a mindinkább tapasztalható nyelvi elkülönülést és az idegen szavak fenntartás nélküli befogadását, nyelvünk szennyeződését. Műveltségi előny és hát. rány tagadhatatlanul van, létezik, bár rendszerünk az első pillanattól kezdve harcol a hátrányos helyzet megszüntetéséért. Különösen sokat tettünk ezért az utóbbi években. De még a mai, napig is, a gyerekek és fiatalok a megmondhatói — a pedagógusokon kívül —, hogy az általános iskola első osztályától kezdve az egyetemig, milyen nagy akadálya az eredményes tanulásnak 'a kifejezőkészség gyengesége, netán hiánya. Ritka kivételektől eltekintve a munkás és paraszt származású gyermekek nem tudják felvenni a versenyt a csiszolt es választékos nyelven tökéletesen beszélő értelmiségi társaikkal. Hány gyerek mondta már el: megtanultam a leckét, de nem tudtam el- mwwébmai úgy, ahogy keűletit getlenül is, többször és több helyütt felvetődött már az utóbbi években : a nyelvi elkülönülés kérdése. Soha nem volt ilyen nagy mértékű a törekvés egyesekben, hogy a szaknpi „tolvajnyelvet” a közbeszédbe átvigyék, s ezzel is hangsúlyozottan kiemeljék a maguk fontosságát, különbségét. Szerintük ugyanis vannak dolgok, fogalmak, amiket nem lehet másként megnevezni, csak a szakmában, a tudományban használt kifejezésekkel. Szakdolgozatban, tudományos értekezésben vagy vitában minden bizonnyal így van. De egyébként? Éles elkülönülés, ez a közönséges földi halandóktól. Az igazán nagyok viszont példát mutatnak az- ellenkezőjére. Aki olvasta Jánossy professzor írásait a lapokban vagy nézte és hallgatta, a Nobel-díjas hírességeket — Gábor Dénesi, Wigner . Jenőt és Szent-Györgyi Albertet — az tanúsíthatja, milyen, egyszerűen és közvetlenül lehet szólni ,a nagyközönséghez a legbonyolultabb tudományos témákról. Minden nagyképűség nélkül, világosan, érthetően. Az idegen szavak befogadása, használata vagy nyélvak ellen, mert már vészesen rátelepedtek a, francia nyelvre. Nekünk is akad jócskán söprogetni valónk a saját portánk előtt, bár <s% nem jelentheti azt, hogy minden idegen szó , lapátra kerüljön. Elképzelhetetlen is lenne. Szakértőként idézzük újból Kosztolányit: „Nincs igaza a túlbuzgónak, aki irtóhadjáratot hirdet minden idegen szó ellen, de nincs igaza a közönyösnek sem, ski az' idegen szók türelmi bárcáját mindjárt törvénybe iktatná, mert ő nem veszi számba, hogy ezáltal soksok eredeti szavunkat tétlenségre és feledésre kárhoztatja, s így cifra, tol- dott-foldott ' nyelvünk előbb-utóbb élsorvad. Csak annak van igaza, akS a belső nyelvújítást óhajtja. Lelkűnkben kell megfoganni a vágynak, hogy a magunk nyelvén gondolkodjunk. Mihelyt eljutottunk idáig, máris magyarul beszélünk és írunk, s a mozgalom teljes diadalt aratott” A nyelvtisztíiás munkáját tökéletesebben azóta se fogalmazta meg senki. Érdemes megfogadni a tanácsát. ^ftms Mártás ¥oHrfmth Frigyes ?eae Tekintet a világ felé As Európa Könyvkiadó tizeriöt esztendővel ezelőtt indította el Modem Könyvtár című sorozatát. A közelmúltba i* jelent meg a 250. kötet. Ebből az alkalomból kerestem fel Lator Lászlót, az Európa Könyvkiadó főszerkesztőjét. —> Milyen elhatározásból született meg a sorozat? — 1958 második felében adtuk ki az első kötetet, jogos és egyre növekvő igényeknek téve eleget Mind többen érdeklődtek az élő világirodalom legújabb alkotásai iránt. Felfedező-kísérletező céllal jelentettük meg a regényeket, elbeszéléseket, színműveket. A világirodalom jeles írói mellett fiatal, még ismeretlen nevű írók alkotásait is, A megjelent könyvek nemcsak a közönségnek, de a kiadónak is egyfajta tájékoztatást jelen- tenek. Ha egy írás, amely a Modem Könyvtár sorozatban jelenik meg, sikert arat az olvasók körében, idővel esetleg újabb, más formátumú kiadásiban, is napvilágot lát, .— A sorozatban az utóbbi években már nemcsak regényeik és elbeszélések, do esszék, interjúk és más irodalmi műfajok alkotásai is megjelentek. Milyen igény tette ezt szükségessé? —. Az olvasóközönség tájékoztatásának teljességéhez szükséges a műfaji változatosság. Az első kötet Féllcien Marceau Antoinette kisasszony gyémántjai című kisregénye volt. Hamarosan azonban olyan művek következtek, amelyek külföldön mér komoly sikert arattak. Megjelent Jóim Osbome Dühöngő ifjúság című drámája, Dürrenmatt világhírű alkotása, Az öreg hölgy látogatása, Sarte izgalmas regénye, az Egy vezér gyermekkora, . azutám a Szavak, majd Az Ördög és a Jóisten című színdarabja. A Modem Könyvtár feladatának tekinti egy-egy zártabb nyelvterület irodalmának, illetve egy-egy írójának a bemutatását is. Ezt igazolják a japán Ftíkazeva Hicsiró regénye, a svéd Ingmar Bergman trilógiája, a belga David Scheinest és a finn Pelíonen regényei. Az elmúlt években még több példát találunk erre a törekvésre: kis-népek novellairodalmát bemutató antológiák jelentek meg: a litván, a szlovén, az észt, a finn és a moldován elbeszélők munkáiból adott ízelítőt egy-egy kötet. Az érdekesebb irodalmi irányzatok, jelenségek is helyet kaptak a sorozatban. Ilyen volt például az Üvöltés' című kötet, amely a beat- nemzedék költőit, íróit mutatta be, valamint az amerikai Tom Wolfe furcsa című tudósítása, a Kandíro- zott mandarinzselészínű áramvonal. •— Milyen módom tudják követni a világ különböző tájain fflegjeleaS éj Äsy- veket? —■ A kiadóvállalat m®- katársai különböző csoportokra oszlanak. Mindenki » maga területén olvassa az. új könyveket, tájékoertató-. kait. Rendszeres«! megkapjuk a külföldi könyvkiadók előzetes jelentéseit a megjelenő könyvekről, s amelyeket alkalmasnak ítélünk, azokat lefordíttatjuk és megjelentetjük. Szeretném megemlíteni, hogy a Modem Könyvtár a „legmozgékonyabb” sorozat. Egy- egy könyv nyomdai átfutásának ideje általában tíz hónap, de ha jelzést kapunk agy érdekes új könyvről, annak megjelenéséhez mindössze hároB* hónap szükséges. — Hogyain tájékozódnák , az olvasóközönség véleményéről, kívánságairól? — A sorozat aránylag kis példányszámban jelenik meg, 3000—25 000 darab között. Az eladott példányolfl egyfajta információt jelentenek a közönség igényéről. Ezenkívül különböző könyvankétokon is megismerjük olvasóink véleményét kiadványainkról. És vannak úgynevezett „piac kutatóink”, akik egy szű kebb területen vizsgálják a könyvek iránti érdeklődést. — Milyen könyvek megjelenését várhatjuk a közeljövőben? —■ Rövidesen megjelenik Hans Magnus Enzensberger A havannai kihallgatás című dokumentumdrámája,. egy mai bolgár elbeszélőket bemutató kötet Még idom alom Sees? Hínáré* Megrontott évek mögöttem rohannak Vértelen ölektől eltorzult kezek, Meggyűlhatunk most önfeledten Kettőnkből áldozat egyszer a delfin síkről címmel és a szovjet irodalom sajátos műfajából — az ocserkből is készül egy antológia, A város a hegvekbe megy címmel. A Modem Könyvtár sorozat továbbra is folytatja világirodalmi felfedező .munkáját. Állandóan figyelem mel kíséri az új jelenséget, az új írók felbukkanását. hírt ad róluk, s folyamatosa® bemutatja őket csak én leszek 'LásrM Hona
