Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

an KO ROSTA J lULIOBÍLIS MELLÉKLET Nyelv és élet A &özelmúlt- ban zajlott le az Élei és _ Iroda­lomban - az a nyelvi rita, amelynek elindítója ízekulity Péter 'Nyelvi ki­szolgáltatottság (eímű írá­sa volt. Emberekről írt Szekulity, a tőle megszo>- sott pártossággal, embe­rekről, akik nem értik meg a hivatalos iratokat, alkik nehezem vagy rosszul fe­jezik ki magukat, s mivel mines megfelelő és pontos szavuk a különböző fogal­mak kifejezésére, ezért nem tudják kellően elmon­dani véleményüket, s in­kább hallgatnak. Saját ba­jukban, gondjukban, nem tudnak eredményesen eljár­ná. s ezért nemegyszer hátrányos helyzetbe kerül­nek. Ezt írja többek között: hátrányos helyzetben levőkről beszélgetünk. Esz­mélő korom óta megért ta­pasztalatomra hivatkozva mondom; közéjük sorolom azt a sok-sok parasztem­bert, aki nem áll lehető­ségéinek színvonalán. Vi­tatom a hallgatag juhászo­kat, a kevés beszédű ka­nászokat. Róluk én azt mondanám; hallgatagok, kevés beszédűek, mert sze­gény a szókészletük és közösségi társadalmunk­ban a szószegénység egyenlő a csökkentértákű- séggel. Ütőn, útfélen ta­pasztalam.” A vita során többen azt szögezték le, hogy nincs és nem is lehet nyelvi csök- kentértékűség, de van — volna. Igen! Nem tudta he­lyesen, folyékonyan és gyorsan az adott helyzet­ben kifejezni magát. így igaz, ez, mint ahogy igaz az is, hogy a jól beszélő és jő fellépésű tanuló akkor is kivágja magát, &a alig is­meri az anyagot, mert épp akikor nem isészüHt rendesen. Ezt a köztudott szoci­ális hátrányt egy 1972-ben megjelent tanulmány — Papp Mária és Pléh Csaba munkája — lakóhely sze­rint vizsgálta. Hatéves bu­dapesti gyerekekkel vég­zett felmérésük alapjára megállapították aat, hogy a munkáslkerületeköen lakó munkásgyerekek; nyelv­használata elmarad a Bel­városban vagy a Budára élő munkásgyerekekétől is, nemcsak as ottani értel­miségiekétől. Ezzel kap­csolatban érdekes kérdési: és megállapításit tett a vi­tában Dessewffy László; „Azért van-e az iskola, hogy ezt a különbséget el­tűntedbe és ha azért van, eltüntetf-ef?” Majd; „A! • nyelvi rétegződés pontosan fedi, tehát tartósítja a tár­sadalmi rétegződést.” To­vábbá ; „Anyanyelvi hely­zetünk egész kulturális fejlődésünknek, tehát a munikáskultúrának is meg­határozója. Felvetett kérdése logikus, megállapításai azonban, mint írja ,<s, további vita anyagát képezhetik. D_e így is igen elgondolkozta­tok, s testiekre sarkallő- ak. E vitába«, de ettől fSg­vünk tisztogatásé tőlük ré- ges-régóta vita tárgya & talán sohasem zárul le vég­legesen és megnyugtatóan. Annyiszor leírták már: nem kell félni, színessé teszik a nyelvet, fejlődést jelentenek. De azt is; a legtöbb idegen szóra meg­találjuk nyelvünkben a megfelelőt, feltéve, ha ke­ressük azt. Sok esetben ugyanis könnyebb gondol­kodás nélkül átvenni az idegen szót, mint gondol­kodva áttenni magyarra. Ezért lett és volt éveken keresztül naponta haszná­latban például ez a sző; eszkaláció, mintegy a viet­nami háború melléktermé­keként És még csak nem is tiltakozott ellene seníki. Bár úgyis pusztába kiál­tott szó maradt volna, hi­szen hiába küzdenek a nyelvészek például az „ad­minisztráció” használata ellen, a kormányzat he­lyett, mégis sűrűn felbuk­kan az országos lapokban így: „a Nixon-adminiszírá- ciő”. Nyelvünk tisztogatásá­ról Kosztolányi — akitől nyelvművelést bízvást ta­nulhatunk —■ így írt már 1916-ban: „A németek de­rekasan irtják a francia szavakat, az olaszok a né­metesség ellen küzdenek, az angolok is munkában vannak, * a franciák pedig még angol szövetségeseik kifejezéseinek sem kegyel­meznek. Csak nálunk bi­tang jószág a nyelv, egyet­len kincsünk, ami a mi­énk.’’9 A franciák az el­múlt évben, újból hadat indították az idegess sza­mim, Hernádi Miklós írtS'— műveltségi előny és háj- rány. Más hozzászólók a nyelvművelést, az anya­nyelvi nevelést ■ szorgal­mazták és elítélték a mind­inkább tapasztalható nyel­vi elkülönülést és az ide­gen szavak fenntartás nél­küli befogadását, nyelvünk szennyeződését. Műveltségi előny és hát. rány tagadhatatlanul van, létezik, bár rendszerünk az első pillanattól kezdve har­col a hátrányos helyzet megszüntetéséért. Különö­sen sokat tettünk ezért az utóbbi években. De még a mai, napig is, a gyere­kek és fiatalok a meg­mondhatói — a pedagógu­sokon kívül —, hogy az általános iskola első osz­tályától kezdve az egye­temig, milyen nagy akadá­lya az eredményes tanu­lásnak 'a kifejezőkészség gyengesége, netán hiánya. Ritka kivételektől eltekint­ve a munkás és paraszt származású gyermekek nem tudják felvenni a ver­senyt a csiszolt es válasz­tékos nyelven tökéletesen beszélő értelmiségi társaik­kal. Hány gyerek mondta már el: megtanultam a leckét, de nem tudtam el- mwwébmai úgy, ahogy keűletit getlenül is, többször és több helyütt felvetődött már az utóbbi években : a nyelvi elkülönülés kérdése. Soha nem volt ilyen nagy mértékű a törekvés egye­sekben, hogy a szaknpi „tolvajnyelvet” a közbe­szédbe átvigyék, s ezzel is hangsúlyozottan kiemeljék a maguk fontosságát, kü­lönbségét. Szerintük ugyan­is vannak dolgok, fogal­mak, amiket nem lehet másként megnevezni, csak a szakmában, a tudomány­ban használt kifejezések­kel. Szakdolgozatban, tudo­mányos értekezésben vagy vitában minden bizonnyal így van. De egyébként? Éles elkülönülés, ez a kö­zönséges földi halandók­tól. Az igazán nagyok vi­szont példát mutatnak az- ellenkezőjére. Aki olvasta Jánossy professzor írásait a lapokban vagy nézte és hallgatta, a Nobel-díjas hí­rességeket — Gábor Dé­nesi, Wigner . Jenőt és Szent-Györgyi Albertet — az tanúsíthatja, milyen, egyszerűen és közvetlenül lehet szólni ,a nagyközön­séghez a legbonyolultabb tudományos témákról. Min­den nagyképűség nélkül, világosan, érthetően. Az idegen szavak befoga­dása, használata vagy nyél­vak ellen, mert már vésze­sen rátelepedtek a, francia nyelvre. Nekünk is akad jócskán söprogetni valónk a saját portánk előtt, bár <s% nem jelentheti azt, hogy minden idegen szó , lapátra kerül­jön. Elképzelhetetlen is lenne. Szakértőként idéz­zük újból Kosztolányit: „Nincs igaza a túlbuzgó­nak, aki irtóhadjáratot hir­det minden idegen szó el­len, de nincs igaza a kö­zönyösnek sem, ski az' ide­gen szók türelmi bárcáját mindjárt törvénybe iktat­ná, mert ő nem veszi számba, hogy ezáltal sok­sok eredeti szavunkat tét­lenségre és feledésre kár­hoztatja, s így cifra, tol- dott-foldott ' nyelvünk előbb-utóbb élsorvad. Csak annak van igaza, akS a belső nyelvújítást óhajtja. Lelkűnkben kell megfo­ganni a vágynak, hogy a magunk nyelvén gondol­kodjunk. Mihelyt eljutot­tunk idáig, máris magyarul beszélünk és írunk, s a mozgalom teljes diadalt aratott” A nyelvtisztíiás munká­ját tökéletesebben azóta se fogalmazta meg senki. Érdemes megfogadni a ta­nácsát. ^ftms Mártás ¥oHrfmth Frigyes ?eae Tekintet a világ felé As Európa Könyvkiadó tizeriöt esztendővel ezelőtt indította el Modem Könyv­tár című sorozatát. A kö­zelmúltba i* jelent meg a 250. kötet. Ebből az alka­lomból kerestem fel Lator Lászlót, az Európa Könyv­kiadó főszerkesztőjét. —> Milyen elhatározásból született meg a sorozat? — 1958 második felében adtuk ki az első kötetet, jogos és egyre növekvő igényeknek téve eleget Mind többen érdeklődtek az élő világirodalom leg­újabb alkotásai iránt. Fel­fedező-kísérletező céllal je­lentettük meg a regénye­ket, elbeszéléseket, színmű­veket. A világirodalom je­les írói mellett fiatal, még ismeretlen nevű írók alko­tásait is, A megjelent könyvek nemcsak a közön­ségnek, de a kiadónak is egyfajta tájékoztatást jelen- tenek. Ha egy írás, amely a Modem Könyvtár soro­zatban jelenik meg, sikert arat az olvasók körében, idővel esetleg újabb, más formátumú kiadásiban, is napvilágot lát, .— A sorozatban az utób­bi években már nemcsak regényeik és elbeszélések, do esszék, interjúk és más irodalmi műfajok alkotásai is megjelentek. Milyen igény tette ezt szükséges­sé? —. Az olvasóközönség tájékoztatásának teljessé­géhez szükséges a műfaji változatosság. Az első kötet Féllcien Marceau Antoinet­te kisasszony gyémántjai című kisregénye volt. Ha­marosan azonban olyan mű­vek következtek, amelyek külföldön mér komoly si­kert arattak. Megjelent Jóim Osbome Dühöngő if­júság című drámája, Dürrenmatt világhírű al­kotása, Az öreg hölgy láto­gatása, Sarte izgalmas re­génye, az Egy vezér gyer­mekkora, . azutám a Szavak, majd Az Ördög és a Jó­isten című színdarabja. A Modem Könyvtár felada­tának tekinti egy-egy zár­tabb nyelvterület irodalmá­nak, illetve egy-egy írójá­nak a bemutatását is. Ezt igazolják a japán Ftíkazeva Hicsiró regénye, a svéd Ingmar Bergman trilógiá­ja, a belga David Scheinest és a finn Pelíonen regényei. Az elmúlt években még több példát találunk erre a törekvésre: kis-népek no­vellairodalmát bemutató antológiák jelentek meg: a litván, a szlovén, az észt, a finn és a moldován elbe­szélők munkáiból adott ízelítőt egy-egy kötet. Az érdekesebb irodalmi irány­zatok, jelenségek is helyet kaptak a sorozatban. Ilyen volt például az Üvöltés' cí­mű kötet, amely a beat- nemzedék költőit, íróit mu­tatta be, valamint az ame­rikai Tom Wolfe furcsa cí­mű tudósítása, a Kandíro- zott mandarinzselészínű áramvonal. •— Milyen módom tudják követni a világ különböző tájain fflegjeleaS éj Äsy- veket? —■ A kiadóvállalat m®- katársai különböző csopor­tokra oszlanak. Mindenki » maga területén olvassa az. új könyveket, tájékoertató-. kait. Rendszeres«! megkap­juk a külföldi könyvkiadók előzetes jelentéseit a meg­jelenő könyvekről, s ame­lyeket alkalmasnak ítélünk, azokat lefordíttatjuk és megjelentetjük. Szeretném megemlíteni, hogy a Mo­dem Könyvtár a „legmoz­gékonyabb” sorozat. Egy- egy könyv nyomdai átfutá­sának ideje általában tíz hónap, de ha jelzést ka­punk agy érdekes új könyvről, annak megjele­néséhez mindössze hároB* hónap szükséges. — Hogyain tájékozódnák , az olvasóközönség vélemé­nyéről, kívánságairól? — A sorozat aránylag kis példányszámban jelenik meg, 3000—25 000 darab kö­zött. Az eladott példányolfl egyfajta információt jelen­tenek a közönség igényé­ről. Ezenkívül különböző könyvankétokon is megis­merjük olvasóink vélemé­nyét kiadványainkról. És vannak úgynevezett „piac kutatóink”, akik egy szű kebb területen vizsgálják a könyvek iránti érdeklődést. — Milyen könyvek meg­jelenését várhatjuk a kö­zeljövőben? —■ Rövidesen megjelenik Hans Magnus Enzensber­ger A havannai kihallgatás című dokumentumdrámája,. egy mai bolgár elbeszélő­ket bemutató kötet Még idom alom Sees? Hínáré* Megrontott évek mögöttem rohannak Vértelen ölektől eltorzult kezek, Meggyűlhatunk most önfeledten Kettőnkből áldozat egyszer a delfin síkről címmel és a szovjet iroda­lom sajátos műfajából — az ocserkből is készül egy antológia, A város a he­gvekbe megy címmel. A Modem Könyvtár sorozat továbbra is folytatja világ­irodalmi felfedező .munká­ját. Állandóan figyelem mel kíséri az új jelensé­get, az új írók felbukka­nását. hírt ad róluk, s folyamatosa® bemutatja őket csak én leszek 'LásrM Hona

Next

/
Oldalképek
Tartalom