Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-15 / 38. szám
Valamennyiünk érdeke: fejlődjön a szövetkezeti kereskedelem Megyénk közrendje, közbiztonsága jó! A megyében élő minden száz családból legalább •nyolcvannal áll közvetlen tulajdonosi kapcsolatban az ÁFÉSZ, összesen 110 ezren — tsz-tagok, munkások, s a két osztályhoz tartozó értelmiségiek — tömörültek eddig a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek valamelyikébe. Ebből olyan következtetés vonható le, hogy a megye összlakosságának — ideszámítva a gyerekeket is —, egynegyede érdekelt a szövete kezeti kereskedelemben. Ez »a, 25 százalék meghatározó tényező megyén belül n azért is, mert a 110 ezer ember közösségi munkája százezreket érint. Ha azt mondjuk, hogy a 110 ezer ÁFÉSZ-tag minden családból egy képviselőt jelent, akkor máris adott a szövetkezeti kereskedelem társadalmi szerepének konkrét megítélése. A megye lakosságának túlnyomó többségét tehát valami- ilyen érdek fűzi ; ehhez a sajátosan szövetkezeti formához. Ez ■az érdekeltség tulajdonképpen 47 millió forint alap- és célrészjeggyel, s ebben 3 millió forint értékű íagkölcsönnel jelenti a kötődést. • Nem kis összeg, nem éppen kis bizalom, nagy • vállalkozás ez! Bár az ÁFÉSZ-ek szerepét, működésüket, társadalompolitikai jelentőségüket, fontosságukat helyenként egyesek nem ennyire egyértelműen ítélik meg. A falusiak szövetkezetének mondják, noha benne nagyon sok munkás is egyesíti erejét, anyagi javait, hogy mind eredményesebben boldoguljon a társadalom. Tehát valamennyiünk érdeke, hogy ez a szövetkezeti forma fejlődjön, illetéktelenek ne szó,, ritsák vissza mind szűkebb és szűkebb területre, hanem inkább ösztönözzék a mind na- ' gyobb rész vállalására a lakosság ellátásában, a termelés helyi lehetőségeinek kihasználásában és a felvásárlásban. Csak tisztelettel szólhatunk azokról a munkásokról és parasztokról, akik a napi munka után tevékenyen részt vesznek valamelyik választott testület munkájában. Szavukat hallatják a kereskedelmi hálózat fejlesztésében, szólnak a szükségleten felül termett készletek felvásárlásáért, esetleg ezek termelésében is aktívak, s akik egyáltalán felügyelnek arra, hogy a szövetkezeti kereskedelemben rendjén menjenek a dolgok. Az ÁFÉSZ-ek tagsága nagy fontosságúnak, nagy jelentőségűnek tekinti saját szövetkezetét, a választott testületek tevékenységét. amit az is mutat, hogy a működést figyelemmel, érdeklődéssel kíséri. Évente általában 560 közgyűlést szerveznek a megyében, s ezen —több év átlagában — 70—80 ezren vesznek részt, és csaknem tízezren szólalnak fel; dicsérnek, bírálnak. ÄZ ember hajlamos arra, hogy az ÁFÉSZ-ek hallatán kizárólagosan csal? a kereskedelmi tevékenységre gondoljon. Bár az ÁFÉSZ-eknek nincs okuk a különösebb szégyenkezésre e tekintetben, hiszen a megye bolti kiskereskedelmében élen járnak. A forgalom 53 százalékát ők bonyolítják le! Több száz millió fórint értékű árut közvetítenek városról falura, de a megye városaiban is nő a szerepük, noha ezeken a helyeken az állami kereskedelem fejlesztésére olykor semmi sem drága. Valahogyan még nem érvényesül a szó tiszta értelmében az egyenlőség elve a kereskedelmi szektorok megítélésében. A szövetkezeti kereskedelmet egy fokkal vagy töb- ^ bel is alacsonyabb értékűnek tekintik még ma is, ezért működési területét, fejlesztését oktalan határok közé szorítják. Békéscsabát minden tekintetben mesterségesen kivonták a fejlesztésből, noha a megyeszékhelyen is jól elférne egy orosházi Csillag Áruház. Jól is jött volna, hiszen Békéscsaba üzlet- hálózatára bőven ráfért volna egy állami erőforrás nélküli bővítés. Emellett szól az Is, hogy a megye egyik településén sincs annyi lakossági érdekeltség az ÁFÉSZ-ben, mint éppen Békéscsabán. Érdekes ez a megítélés azért is, mert a KGST-államokban ez a kereskedelmi szektor valósabb, mint idehaza. Moszkvában a kolhozisták terén szövetkezeti boltokat üzemeltetnek. Az ÁFÉSZ-ek munkája azonban túlnő a kiskereskedelmi tevékenységen. Igen jelentős a kulturális szerepük. író-olvasó találkozók, kulturális rendezvények és így tovább. Gyulán, Gyotnán, Tótkomlóson, Sarka, dón és máshol néptánc-, tánc- és színjátszó csoportokat működtetnek. Erre máshol is lenne lehetőség, csak élni kellene vele, s érte. Fe'lődés .apasztalható az üzlethálózat bővítésében, fejlesztésében is. A negyedik ötéves terv eddigi részében 67 új ÁFÉSZ-üzletet, kisáruházat nyitottak a megyében, átlagosan 552 négyzetméteres alapterületen. Ez azért számottevő fejlődés, mert az ország üzletállományának 80 százaléka 80 négyzetméter alatti alapterületű. A beruházásoknál tehát itt is a jövő, a korszerűségre törekvés érvényesül. A szövetkezeti kereskedelem iránti érdeklődés 1973-ban tovább növekedett a megyében. A kiskereskedelmi forgalom 9,2 százalékkal haladta meg az előző évit A megye élelmiszerforgalmának 57,1 százalékát vendéglátóipari tevékenységének 60,1 százalékát, a ruházati forgalom 47,1 százalékát, a vegyesipari kk-forgalom 48,6 százalékát a szövetkezeti kiskereskedelmi hálózat bonyolította le. Ezzel az áruforgalommal a Békés megyei ÁFÉSZ-ek az ország szövetkezeti kereskedelmében a négy legjobb megye közé emelkedtek. Ez az eredmény csaknem 7000 szövetkezeti dolgozó személyéhez fűződik. Növeli I értékét a foglalkoztatottak nem szerinti aránya is. Az ÁFÉSZ- j ben dolgozók 52 százaléka nő! Életkor szerint a 7000 dolgozóból csaknem 3300-an 30 éven aluliak. Ennélfogva hordozói a jövő egyik igen jelentős kereskedelmi formájának. A fogyasztási és értékesítő szövetkezeti mozgalom azért is több, sokoldalúbb munkát folytat a specializálódott és a kellően szakosodott állami kereskedelemnél, mert nemcsak eljuttatja az árut városról falura, hanem termeltet, a felesleges készleteket felvásárolja és átadja az országnak, a városi lakosságnak, a munkásosztály asztalára teszi. Ez a tevékenység azért jelentős, mert a termelés valójában helyi, kis lehetőségeinek hasznosítására törekszik a néhány száz négyzet- méteres zöldségeskertben, a né. hány fából álló családi kertben, a féleresz alá telepített galambokkal, a színek alatti nyúlket- recekkel, a baromfiudvarból kikerülő néhány tojással, csirkével, tyúkkal, libával, kacsával. E munka iránt évről évre nő az érdeklődés, ezért gyarapszik társadalmi hasznossága. Tavaly már 400 millió forint értékű árut termeltetett az ÁFÉSZ, vásárolt fel, s továbbított 'a központi készletekbe, javítva az ellátás színvonalát, az exportlehetőség kihasználását, az ország külkereskedelmi mérlegét S ami e munka rangját adja: a mind nagyfokúbb szövetkezeti szervezettség. Több ÁFÉSZ szakcsoport társulások létrehozásával törekszik a nagyobb mennyiségű, azonos minőségű, piacképes áru termeltetésére, értékesítésére. A megyében ösz- szesen 123 különböző szakcsoport működik, s ezek minden esetben — az adott határokat figyelembe véve — a korszerű termelés, az új növény- és állatfajták, az új technológiák kipróbálásának, elterjesztésének bázisai. S e próbálkozások közepette növekedhetett a felvásárlás 1973-ban, az előző évhez képest 16,2 százalékkal. De sok még itt a kiaknázatlan lehetőség, a tartalék, akárcsak az ÁFÉSZ ipari tevékenységében, amely egy esztendő alatt 30 százalékkal növelte árukibocsátó képességét Nagyon beszédesek ezek az eredmények, helyes is és jó is, hogy időnként vissza-visszatérnek e mozgalom értékelésére, a fejlesztés és az áruforgalom számbavételére. Feladatok rajzolódnak ki arról, hogy mit is kellene még tenni a dinamikusabb fejlődés érdekében. Ez a szövetkezeti forma elismerten a miénk, szerteágazó és okos tevékenységével szocialista hazánk alapjait erősíti: politikai missziót tölt be. A közelmúltban értékelték Békés megye elmúlt évi közrend-, közbiztonsági helyzetét, amit dr. Sajti Imre rendőralezredes, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője így summázta: „Békés megye állambiztan- sági helyzete, a közrend-, közbiztonság helyzete jó.” Nézzük azonban kissé részletesebben. miket takar ez a rövid értékelő mondat. / I társadalmi tálaidon védelméért Megyénk területén a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt évben 12 százaléka kai csökkent az előző évhez viszonyítva. Ez a csökkenés többek között azt is jelenti, hogy a gazdaságok vezetői és az ellenőrző apparátusok tovább javították a belső ellenőrzést. Jobban érvényesültek azok a gazdasági szabályozók is, amelyek a társadalmi tulajdon verdéimét szolgálják. Persze a statisztikának ez a lefelé való tendálása még korántsem jelenti azt, hogy már nincsenek „ügyeskedők”. Sajnos, akadnak még. akik Csáky szalmájának nézik a társadalmi tulajdont, és igyekeznek megkárosítani. Kirívó gazdasági bűncselekmények fordultak elő az elmúlt évben a társadalmi tulajdon megkárosítására a-z orosházi MEZŐGÉP- nél és az orosházi ÁFÉSZ-nél, a Vetőmagtermeltető, a gyulai Fogtechnikai Vállalatnál és a Szarvasi Állami Gazdaságban. A rendőrség tavaly is több nagyobb kereskedelmi vállalatnál elemezte a vásárlók érdekeit sértő kereskedelmi dolgozók felelősségre vonásának gyakorlatát, s megállapította, hogy az előforduló szabálytalanságok legtöbbje árdrágítás, súlycsonkítás és mínőségrontás. Azt is megállapította, hogy a kereskedelmi szervek nem tesznek büntető feljelentést — kivéve a vendéglátóipari vállalatot ■— azokkal a kereskedelmi dolgozókkal szemben sem, akik bűntettet követtek el. A szövetkezeti kereskedelemben például tavaly 154 dolgozót figyelmeztettek, 131-et részesítettek fegyelmiben, 18-at váltottak le és mindössze hét dolgozó ellen indítottak szabálysértést. Büntetőfeljelentés egy sem volt. fi túlzott italfogyasztás Az elmúlt évben néhány bűncselekményfajtánál — könnyű testi sértés, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett betörés, jogtalan használat — csökkenés, néhány bűncselekménynél pedig emelkedés volt tapasztalható. A legsúlyosabbak közül az élet és vagyon elleni bűncselekmények, vagyis az emberölések és rablások száma, az országos átlag alatt maradt Kedvező volt az is. hogy a súlyosabb bűncselekményeik elkövetőit a rendőrség rövid idő alatt elfogta. Az erőszakos jellegű bűncselekmények jélentős része ezúttal is a túlzott italfogyasztásra vezethető vissza, ez a tény pedig az italboltok, vendéglátóipari egységek fokozottabb rendőri ellenőrzését követeli meg. Számottevően csökkent a fiatalok részvétele a bűnözésben. , A kedvező változásnak több oka van: fellendült . hatékonyabbá vált az ifjúságvédelmi munka, fokozódott az állami és társadalmi szervek aktivitása, és ezzel együttesen tovább javult a rendőri megelőző munka is. Valamelyest emelkedett viszont a személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopások száma és a járműlopás. Kevesebb baleset Á megye közlekedésrendészeti helyzete viszonylag kedvezően alakult Az összbalesetek száma másfél, a sérüléssel járó balesetek száma pedig két százalékkal csökkent. Jóleső érzéssel állapították meg, hogy megyénkben 1970 óta fokozatosan csökkent a sérüléses közúti balesetek száma. Ezek az adatok még nagyobb értékkel reardalkezaiek, ha tudjuk, hogy az elmúlt évben a gépjárművek 3,6, a gép- járművezetők száma pedig 4,8 százalékkal emelkedett. A járműfajták közül legtöbb balesetet ezúttal is a személygépkocsik okozták. Sok balesetet követtek el a motor- kerékpárosok és a kerékpárosok. A legtöbb baleset gyorshajtás, szabálytalan kanyarodás és előzés, az elsőbbségi jog meg nem adása és ittas vezetés miatt történt A statisztika szerint a leg- balesetveszélyesébb útvonalunk: a 44-es, valamint a 47-es Békéscsaba—Mezőberény közötti szakasza. A 44-es számú úton 1973-ban tíz halálos baleset történt! Tovább emelkedett — sajnos — a gyermekbalesetek száma is. 1972-ben 18, az elmúlt évben pedig már 25 gyermekbaleset történt, s ami a legtragikusabb, kettő közülük halálos kimenetelű volt. A balesetek további csökkentése érdekében a rendőri szervek tovább bővítették a megelőző propagandamunkáit és csaknem kettőezer előadást tartottak, amelyeket több mint 41 ezer gépjárművezető és 21 ezer gyalogos hallgatott meg. Nagy gondot fordítanak a közlekedési úttörőőrsök szervezésére és támogatására. Jelenleg megyénkben 51 úttörőőrs tevé,- kenykedik, több mint ezer taggal. A megelőzést szolgálta a vezetői engedélyek és ellenőrzőlapok — indokolt esetben — visszavonása. Súlyos szabályszegések miatt 311 vezetői engedélyt és 740 ellenőrzőlapot vontak be. Félmillió utas A Békés megyei Rendőr-f5ka_ pitányság útlevélosztályán az elmúlt évben több mint 32 ezer kiutazási engedélyt adtak ki. Nem szocialista országokba 2000 kiutazást engedélyeztek. A beérkezett kérelmek alapján legtöbben Jugoszláviát keresték fel. 1972-ben alig valamivel több, mint kétezer, tavaly már több, mint hétezer volt azoknak a száma, akik a szomszédos országba kértek kiutazási engedélyt Az elmúlt évben megyénk területére több mint 10 ezer külföldi állampolgár jelentkezett be. Ebből hatezernél több olyan, akik szocialista országok állampolgárai. A nem szocialista országokból beutazók száma 11 százalékkal haladta meg az előző évit. Megyénk három határátkelőhelyén Csaknem félmillió külföldi állampolgár jelentkezett be-, illetve kilépésre. Tlyen sokrétű munkát, nagyon sok-sok ezer szolgálatban töltött órát. sok esetben éjjel-nappal megfeszített rendőri munkát takar ez az egyetlen mondat: „A megye állambiztonsági helyzete, a közrend-, közbiztonság helyzete jó.” Dupsi Károly AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR 7 vasúti kocsirendezőket keres felvételre Bérezés: megegyezés szerint Jelentkezni lehet a gyár szállítás vezetőjénél. 5854 1974. FEBRUÁR IS. Béla Ottó
