Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

99 Ülést tartott a Minisztertanács á kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Horst Sindermann-nak, a Né­met Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökének ha­zánkban tett látogatásáról. A kormányok tárgyalásokat foly­tattak a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működéséről, valamint nemzet­közi kérdésekről. Meghatározták a kapcsolatok fejlesztésének időszerű és távlati feladatait, valamint a KGST komplex programja alapján a hosszú tá­vú gazdasági együttműködés célkitűzéseit. A megbeszélésék szívélyes, baráti légkörben, a teljes nézetazonosság szellemé­ben zajlottak le. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudo­másul vette. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a Szovjetunióban folytatott tárgyalásairól. A megbeszélések során megvitatták a magyar- szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztésének néhány lényeges vonatkozását, különös tekintet­tel az 1976—80-as évekre vo­natkozó kölcsönös áruszállítá­sokra, energetikai, szakosítási és kooperációs kérdésekre. Véle­ménycserét folytattak a KGST komplex programjának megva­lósításával összefüggő kérdések­ből. Egyetértettek abban, hogy a tőkés országok gazdaságá­ban mutatkozó újabb jelensé­gek káros hatásaival szemben a szocialista országoknak érde­keik védelmében összehangoltan kell fellépnünk. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányt a magyar —csehszlovák gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési vegyesbizottság prágai ülésszakáról. Megállapodtak, hogy a hagyományos kapcsola­tok fejlesztése mellett a jövő­ben nagyobb figyelmet fordíta­nak a vegyipari, az építő- és építőanyagipari, valamint a gép­ipari és a kohászati együttmű­ködés bővítésére. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Utasította az érdekelt minisztereket és országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy a bizottság határozatainak végre­hajtására a szükséges intézke­déseket tegyék meg. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a kormánynak .Finnországban és a Német Szö­vetségi Köztársaságban tett lá­togatásai során folytatott tár­gyalásairól. A kormány a két jelentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A nehézipari miniszter elő­terjesztést tett az ötödik öt­éves terv energetikai előkészí­téséről, és az ezzel kapcsolatos néhány problémáról. Az előké­szítés érdekében már eddig is jelentős munkálatok folytak. Az energiaforrásokkal kapcsolatban azonban még számos kérdés tisztázásra vár. A kormány az előterjesztést jóváhagyólag tu­domásul vette. Utasította az ér­dekelt tárcák és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a még meglevő problémák tisz­tázása érdekében a szükséges munkát folytassák, s tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk alá tartozó vállala­toknál az energiahordozókkal, való takarékosságra. Az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Tervhivatal el­nökei, valamint a pénzügymi­niszter együttes előterjesztése alapján a kormány megtárgyal­ta a közös magyar—csehszlovák gabcikovo—nagymarosi vízlép­csőrendszer megépítésére vonat­kozó javaslatot és a beruházási célt elfogadta. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkárának és a tanácsi hivatal elnökének jelentését a településfejlesztést segítő társa­dalmi munkáról. A jelentés megállapítja, hogy hazánkban a lakóhely fejlődését elősegítő tár­sadalmi munka jelentősen hoz-' zájárul a város- és községfej­lesztési tervek megvalósításához. A lakosság 1972-ben 1,2 milliárd forint értékű társadalmi munkát végzett. A kormány köszönetét fejezte ki minden társadalmi munkásnak, hangsúlyozva tevé­kenységük fontosságát és továb­bi szükségességét. A Minisztertanács megtárgyal­ta az igazságügyminiszter beszá­molóját az 1971—1974 közötti időszak jogalkotási programjá­nak végrehajtásáról. A jelentés ^megállapítja, hogy ebben az idő­szakban több jelentős jogsza­bály megalkotására került sor. Megtörtént az alkotmány átfogó módosítása; az országgyűlés fon­tos törvényeket alkotott — egyebek között — a tanácsokról, a bíróságról és az ügyészségről, a népgazdasági tervezésről, a szövetkezetekről, az ifjúságról, az egészségügyről. A négyéves program túlnyomó része tehát már az eltelt három évben meg­valósult vagy még az idén meg­valósul, néhány jogszabály meg­alkotására azonban csak később kerülhet sor A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette, és úgy határozott, hogy az 1975—1978 közötti idő­szakra is készüljön hasonló jog­alkotási terv. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az egészségügyi miniszternek az egészségügy fej­lesztéséről szóló tájékoztatóját. Megbízta az egészségügyi mi­nisztert, hogy a célkitűzések. Olvassa és terjessze a Foaia Noastra-t! A magyarországi roman nemzetiségű dolgozók sajtóorgánuma 1974. január 1-től nagyobb, szebb és áttekinthetőbb formátumban jelenik meg. Hírek, tudósítások és képes riportok a magyarországi. románok életéről; • Hírek és kommentárok a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményekről; Versek, elbeszélések és szórakoztató játékok a tanulóifjúság részére; Irodalom és művészet; Érdekességek stb. Legyen Ön is előfizetője a magyarországi wrnán nyelvű sajtónak! Előfizetni lehet a postai kézbesítőknél és a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének aktivistáinál. Előfizetési díj egy évre: 19,20 Ft, fél évre: 9,60 Ft valamint a fejlesztési, szervezé­si és működési irányelvek meg­valósításáról a következő öt­éves tervidőszakokban az adott lehetőségektől függően és azok követelményeivel összhangban gondoskodjék. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az egyetemeken és főiskolákon a nagyobb okta­tási szervezeti egységek kiala­kítására vonatkozó irányelveket. Az integrált "oktatási egységek megszervezését az oktató-neve­lő és tudományos kutatótevé­kenység fejlesztése teszi szüksé­gessé. A szervezés a tantervek, tananyagok korszerűsítésével párhuzamosan, a tudományos kutatómunka igényeinek figye­lembevételével történik. Az új felsőoktatási intézményeket már ennek az elvnek megfelelően alakítják ki. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett az 1974. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár megrendezésének előkészületei­ről. A vásárt most első alka­lommal rendezik űj szakosított formában. Tavasszal termelőesz­közöket, ősszel pedig fogyasztá­si cikkeket mutatnak be. A Mi­nisztertanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) i Olvasók a gyulai gyermekkönyvtárban Ötezernél több háztartásba jut el a s»áz az idén Kevés gázt használnak fel a mezőgazdasági* üzemek Egyre több azoknak az Sze­meknek, lakótömböknek, házak­nak és tanyáknak a száma, ahol a hagyományos szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagról át­térnek a gáztüzelésre. Ezt mu­tatják azok az adatok, amelye­ket a Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatójá­nak, dr. Varga Jánosnak feb­ruár 11-i sajtótájékoztatóján mondtak ej. A beszámolóból elsősorban arról tájékozódhattunk, hogy a vállalat az elmúlt év végére tel­jesítette a negyedik 5 éves tervre meghatározott feladatait. Ebben a tervidőszakban ugyan­is Békés, Bács és Csongrád me­gyében a lakások 65 százalékát kel­lett a vállalatnak bekapcsol­nia a gázenergiába. Ezt 1973 végére a vállalat teljesítette. A felsorolásból kitűnt, hogy a Békés megyei háztartások 51,8 százaléka használ palackos vagy vezetékes gázt. És azt is el­mondta a vállalat igazgatója, hogy további fontos feladatuk­nak tartják a tanyai lakosság pb-gázzal való ellátását. En­nek érdekében 1974-ben a há­rom, megyében 15 ezer új pa­lackos gázbekötést valósítanak meg, amelyből megyénk jelen­tős mennyiséget mondhat ma­gáénak. Mivel az elmúlt évek­ben Békésbe kevesebb palac­kos gáz került, a vállalat ve­zetősége úgy határozott, hogy 1974-ben 4350 új propán-bután palackot juttatnak a megyébe. Ez azt is jelenti, hogy mind­azok, akik 1973-ban beadták igényüket, ez évben hozzájut­nak a régen várt gázhoz. Arról is szó volt a tájékozta­tóban, hogy megyénkben 1.973- ban több alkalommal volt zök­kenő a gázpalackcseréknél. Ez abból adódott, hogy a meglevő töltőtelepek kapacitása korlá­tozott volt. Mivel tavaly Al- győn beindult egy új, nagy ka­pacitású tü&tőüzem, a- .vállalat vezetői bíznak abban, hogy ez évben és a jövőben minden csereigényt ki tudnak elégíteni. Ezt segíti megyénkben az az új cseretelep is, amelyet ebben az évben épít meg Szeghalom­ban a gázszolgáltató vállalat. A tájékoztató további részé­ben a vállalat vezetői arról' is beszámoltak, hogy 1973-ban Békés, Bács és Csongrád megyében több száz millió köbméter gázt használt fel az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság. Bz a mennyiség mintegy 14-15 ezer vagon jó minőségű szénnek felel meg. A kitermelt gáz 77,5 százalékát az iparban égették el, és csupán 10,6 millió köb­métert használtak el a mező* gazdasági üzemek. Vannak azonban olyan termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok, mint az orosházi Uj Élet Tsz vagy az Orosházi Állami Gaz­daság, ahol ezt az energiahor­dozót hasznosították igen jó eredményekkel. Ennek a jó pél­dának a nyomán ebben az év­ben gáztüzelésre állt át a Hi­dasháti Állami Gazdaság is. A többi, mezőgazdasági üzem is megtehetné, hogy szárítóit vagy egyéb, sok fűtőanyagot felhasz­náló létesítményeit a gázveze­tékek hálózatára telepítené. Te­hetnék, hiszen a tájékoztatóból az is kitűnik, hogy 1974-ben 25 millió köbméterrel növeli a gázértékesítést a DÉIGÁZ. A program keretében kapcsolják majd be a hálózatba a gyulai húsfeldolgozót is. Szó volt a beszámolóban ar­ról, hogy a három megyében — így Békésben is — jelentős számban vannak olyan ipari üzemek, intézmények, amelyek gázolajjal, vagy éppen a drága szénnel fűtenek, holott a gáz­vezeték ott húzódik el az épü­letek előtt. Kétségtelen, hogy az átállás, a gázenergia fogyasztá­sa jelentős beruházást igényel, ám hosszabb távon «3 megtérül. Az import gázolaj vagy a drá­ga szén kevésbé áll rendelkezés­re, földgázból pedig jelentős mennyiséggel rendelkezünk. Az 1974-es vállalati tervék­hez tartozik az is, hogy Békés­ben, Bácsban és Csongrádban összesen újabb ötezer lakást kapcsol­nak be a vezetékes hálózat­ba. Békéscsabán 600, Gyulán 242, Orosházán 150 lakásba jnt el 1974 végéig a gáz. A tájékoztatónak az eredmé­nyek és tervek felsorolása mel­lett volt egy kevésbé kellemes része is. A vállalat igazgatója elmondta, hogy 1973-ban pro- pán-butángáz-fogyasztóknál a három megyében 15 gázrobba­nás, baleset történt. Ebből Bé­kés megyében három követke­zett be. A vezetékes gázt hasz­náló háztartásokban Bács és Csongrád megyében tíz robba­nás következett be, Békés me­gyében három. Bár e számok nem nagyok, hiszen 272 ezer háztartásban fűtenek és főznek gázzal, de az esetek súlyossága követelte, hogy a DÉGÁZ fej­lessze műszerezettségét. Ezt a vállalat végrehajtotta, és 1974-ben minden lakásban műszerekkel vizsgálják felül a gázkészülékeket, amiért a fogyasztónak 10 forintot kell fizetnie. A vállalat vezetői azt is el­mondták, hogy Békés megyében tovább nő a vezetékes gáz ipari felhasználása. Elsősorban Oros­házán & Gyulán. Majd arról számoltak be, hogy a vállalat­nak 1974-ben 90 millió forintos beruházást kell megvalósítania. Ez az összeg vezetéképítésre van. tervezve, de a vállalatnak a 90 millióból csak 41 millió forintja van. A vezeték építé­sének megvalósítását ezért a megyei tanácsok segítségével kívánják végrehajtani. Botyánszkr Jáao*

Next

/
Oldalképek
Tartalom