Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-26 / 21. szám
Miig MUNKÄSCSALÄDOK ÍA oldal) JÖVÖ HETI RADIOES TV-MÜSOR (6. oldal) • SZERKESSZEN1 VETÜNK! fi. oldal) Ál Égi Q & T * BBI | v A Magyar Népköztársaság Sünök! Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megtárgyalta és tudomás’ü vette az Elnöki Tanács titkárának az Elnöki Tanács elmúlt évi kitüntetési tevékenységéről szóló tájékoztatóját; a belügyminiszternek az állampolgársági és az igazságügy; miniszternek a gyelmi ügyek intézése tapasztalatairól szóló beszámoló jelentését Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel. Végül egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt. Mnnkásdinasztiák Fotóriporterek hálás, soha meg nem unt témája: a lencsébe mosolygó vagy éppen komolyan néző négy Kovács, hat Majoros, a hét Babos, s mellettük az asszonyok, akik szintén Babos-lányok voltak; a téma sokféle változata él, hisz’ az élet ebben ás gazdag. Vannak üzemek, ahol akár családfának beillenék a létszámnyilván tartás, mert szülőket, gyerekeket, testvéreket, sógorokat összevéve húszán, harmincán dolgoznak ott. Családi gyár? Miért ne? Játsszunk él a gondolattal: miért ne „sajátíthatná ki” a gyárat, a közepes üzemet harminc, negyven család, olyanok, akik szeretik azt a munkát, amit csinálnak, azt a közösséget, vállalatot, ahol dolgoznak, akiket a rokon hozott be, akik az apjuk, a sógoruk, a nővérük keze alatt tanulták a szakmát? Rossz ez? Nagyon jó! S ezt nemcsak az újságíró véli így, hanem azok a tekintélyes szakemberek szintén, akik a Munkaügyi Minisztérium számára széles körű vizsgálatot végeztek, s megállapították: a termelőüzemek legértékesebb, a gyár, a vállalat dolgai után leginkább érdeklődő magját azok a munkások alkotják, akik tíz-tizenöt esztendeje ott dolgoznak. Akiknek tehát minden porcikájukba beleivódott, hogy ez a gyár nemcsak kenyéradójuk, de tulajdonuk is; amivel gazda módjára illik törődniük. Jutott-e még másra az élőbb említett kérdezősködés? Egyebek között arra, hogy a családi kapcsolatok előnyösen befolyásolják a munkahelyi magatartást A szülő szeme előtt a gyerek fegyelmezettebb, ha másért nem, azért, hogy ne hozzon szégyent az „öreg” fejére, A rokonok nehezebben változtatnak munkahelyet, mert akkor teljesen idegenek közé kerülnek. A testvérek féltő gonddal segítik a gyakorlatlanabbat... Sorolhatnék, mert hisz9 a munkalélektan, az üzemszociológia fnss eredményeket, megfontolásra érdemes tanulságokat ad a kezünkbe, de alighanem fölösleges lenne. Aki gyárba jár, s még inkább, aki ott dolgozik, jól tudja, a munkásdinasztiák magatartásukban, gondolkodásukban legtöbbször az átlag fölé emelkednek, hírük, tekintélyük van, s maguk úgy vélik, a példa kötelez. Ezer az á?a-boga annak, miként verbuválódnak e családi, rokoni dinasztiák, miért követi a testvér, a gyerek, a rokon az előtte járó útját, egy valami azonban bizonyos. Csak ritkán parancsszóra, a szülői szigornak, a családfői akaratnak engedve. Talán azért, mert otthon jót hallott a munkahelyiéi, säest asztali a szülő, a test? vér, a rokon szakmáját, munkáját, becsületesnek tartja a fizetséget, nehezebben találná meg helyét idegenek között... Ne kutassuk a személyes indítékokat, azaz, kutassuk, de más módon. A munkahely eszközeivel, lehetőségeivel, szándékaival és terveivel. Mert a munkás- dinasztiák léte, gyarapodása feletti örvendezésünk nehogy elfeledtesse: kölcsönösen előnyös kapcsolatról van szó! Azzal, hogy „az öreg Barna Márton bácsi behozta a fiát a gyár- ba”, a gyárhoz való ragaszkodását, a gyár jövendőjébe vetett hitét fejezte ki. S ha a nővér azt mondja a húgának, hogy a szövőgép mellett keresett kenyér is legalább olyan jó ízű, mint a buszozással, vonatozással, két hónapot itt, három hónapot meg eunott töltéssel keresett másik, akkor erre a nővérre rá lehet bírni nagyobb feladatokat is, mert szereti a munkáját, miként manapság emlegetik, fantáziát lát benne; miiért ne látna fantáziát egy ilyen lányban, asz- szonyban a gyár? S miért hagyná kapálatlanul az a bevetett földet, amit a családi dinasztiák hintettek tele maggal, miért ne támaszkodna az egészséges családi törekvésekre, a a tisztes szorgalomra, az összefogásban rejlő erőre? Megtörtént, hogy lehurrogták a főművezetőt, aki egy család tagjaiból szervezett brigádot; végül nagy nehezen megengedték. Ez a munkacsoport mai aranykoszorús szocialista bri-1 gád, s a mag most is a csa- 1 Iád. de örömmel vettek maguk közé idegeneket. Másutt nem nézik jó szemmel, ha férj is, feleség is egy helyen dolgozik. Mi a baj ebben, ha a munka- padoknál nem keletkezhet összeférhetetlenség? S nem kegyként, hanem természetes kötelességként kell felvenni annak a fiát, lányát, aki tíz vagy több esztendő becsületes munkájával kovácsolt szavainak hitelt, magának fajsúlyos erkölcsi tőkét. Sőt. példaként lehet állítani őket: ilyen módon is ragaszkodnak a gyárhoz, a vállalathoz, s a munkahely meg hozzájuk, gyerekeikhez. Büszke lehet az a munkahely, ahol egész padsort foglalnak el termelési tanácskozásokon, vállalati ünnepségen a családi dinasztiák. Legyen is büszke, mert a munkahelyet, sőt, a munkát, a gyár, a vállalat jelenét és holnapját minősíti, értékeli a családok hűsége, ragaszkodása, összetartása. S ha büszke rájuk, akkor minden jó eszközzel, megérdemelt erkölcsiekkel és anyagiakkal, törődjön is velük...! WL tk- 1 Az Idén 6—7 milliárd forintos beruházással fejlesztik mm élelmiszeripari üzemeket Az élelmiszeripar 1974. évi feladatairól tanácskozott pénteken az ÉDOSZ központi vezetősége; az ülésen részt vett és felszólalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Dr. Tamás Lászűő, a szakszervezet főtitkára elmondotta, hogy az idén tervezett 7—8 százalékos élelmiszeripari termelésnöveléshez jó alapit adnak a megnövekedett beruházási lehetőségek. A 6—7 milliárd forintos beruházási költség lehetővé teszi, hogy a követelményeknek megfelelően átalakítsák vagy újakkal cseréljék fei az iparágak régi, korszerűtlen üzemeit de — amint erre a főtitkár felhívta a figyelmet — egyetlen gazdasági intézkedést sem lehet jónak minősíteni, ha nem jár együtt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával, a munkabiztonság növelésével. Az előzetes adatok szerint az üzemek idén 20 százalékkal többet költenek majd szociális és munka- védelmi beruházásokra. A legtöbb helyen pagy összegeket fordítanak a zsúfoltság enyhítésére; erre a célra a tejipari tröszt üzemeiben 348 millió forintot költenek. Az anyag- mozgatás gépesítése szintén előtérbe került, a söriparban millió forintot költenek az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztésire. Az élelmiszeripari üzemekben az elmúlt évben a tervezettnél kisebb mértékben javult a termelékenység, a termelés növelését egész sor iparágban s létszám gyarapításával érték el- Ezen a helyzeten idén változtatni kell; a terv szerint a termelési többlet 80 százalékát 8 termelékenység növekedésével biztosítják az üzemek. A vállalatoknál a tavalyinál jobban kell gazdálkodni az anyagokkal és az eszközökkel (MTI). Csak a tudomány eredményeinek felhasználásával lehet irányítani és szervezni a termelést Ipari, szakmai programmal fejeződött be a négynapos békéscsabai szervezéstechnikai kiállítás vezetés és a szervezés torra dák mi átalakítása, a tudományos eredmény&k alkalmazása a gyakorlatban. A KB Gazdaságpolitikai oszt- tályának munkatársa a számítás, technikai eszközök szerepének elemzésével fejezte be előadását. A négy napja tartó rendezvénysorozat hivatalosan Baukó Mihálynak, a kiállítást és a szakmai napok szerepét, fontosságát méltató szavaival ért véget. Ezután a vendégek megtekintették az MSZMP Békés me. gyei Bizottsága, a megyei tanács. a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei Bizottsága, és a PM Szervezési-Ügy vitelgépesítési Intézete által rendezett kiállítást, amely január 25-én zárta kapuit fű E. P. A Békéscsabán január 22-én. kedden megnyitott szervezési és szervezéstechnikai kiállítás záró napján tegnap, január 25-én rendezték meg az ipari, szakmai napot Mint ismeretes, a kiállítás első napján a szakmai program keretében a tanácsi munka korszerűsítéséről, az ezt követő mezőgazdasági napon pedig megyénk élelmiszergazdasági üze_ meinek munka- és üzemszervező sikeredről hallhattak előadást a kiállítás vendéged. A pénteki vállalati nap szakIU—154 mai programját délelőtt az] SZMT békéscsabai székházának nagytermében Baukó Mihály, az MSZMP Békés megyei Bizottságának gazdaságpolitikai vezetője nyitotta meg. A megnyitót követően dr. Dózsa Lajos, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa tartott előadást: Vezetés és szervezés az iparvállalatoknál címmel. Dr. Dózsa Lajos előadásában számos olyan országos és nemzetközi tapasztalatról számolt be amelyet a vállalatok és üze_ mek vezetői mind a termelést irányító tevékenység során, mind pedig a munka- és üzemszervezés korszerűsítésében eredményesen alkalmazhatnak. Az előadó hangsúlyozta, hogy a tudományos technikai forradalom korában elengedhetetlen a1 Rendszeresem közlekednek már a MALÉV legújabb utasszállító repülőgépei A korszerű, 3 sugárhajtóműves, középtávú repülésre alkalmas TU 154-es gépek 12 ezer méter magasságban éránként 959 km-es sebességgel két éra alatt teszik meg az utat Budapest és Moszkva között. (MII fotó Kováé» Sándor » K&>
