Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-17 / 13. szám
Mét&%é% új mutóhusm9 200 taxi9 pályaudvaruk * ja vítáüsemek Több mint 2M milliárd formt az eraíőkőzlekedég fejlesztésé*© — Új pályaudvar Békésen A népgazdaság, a lakosság szállítási igényeinek megfelelően tovább növekszik az autóközlekedés feladata. A Volán Tröszt és vállalatai anyagi erejüket a legfontosabb tennivalókra, köztük a várható nagyobb személyforgalom zavartalan lebonyolítására összpontosítják. Ebben az évben több mint 2,6 milliárd forint áll a Volán rendelkezésére. Az összegből — amelyben mintegy 700 millió bankkölcsön is van — egyebek között 450 millió forintot fordítanak a korábbi hitelek törlesztésére, 1,2 milliárd forintot autóbusz- és tehergépkocsi-vásárlásra, félmilliárd forintot építkezésre. A Volán személyforgalma a múlt évben már meghaladta az egymilliárdot, az idén mintegy 50 millióval több utasra számítanak. A 6700-as autóbusz-állományból 1000 már megérett a selejtezésre, egyelőre azonban csak 600-at tudnak kicserélni ú|j modem típusra. A selejtezésre váró többi buszt —- bár drágább. és sok a munka velük — saját erőből építik újjá. A kocsiparkot lényegében 100 új autóbusz vásárlásával és 52 csuklós busz építésével gyarapítják. A többletkocsik felét a közlekedéspolitikai koncepcióból adódó feladatok ellátásálban használják fel, másik részével a helyi közlekedést, illetve a munkás- és diákszállítást fejlesztik. Az elmúlt években az ország 3189 településéből több mint 31,00-at vontak be az autóbuszhálózatba, az idén — a bekötő utak építésétől függően — újabb tíz helység kap autóbusz-összeköttetést. Az új menetrend életbe lépésekor, májusban 3 újabb vasútvonal — a Répcevis, Sárvár, a Szombathely—Rum és a Balatonszentgyörgy — Zalabér —Batyk közötti vonal — mintegy 5 milliós személyforgalmát veszi át az autóbuszközlekedés. Ezenkívül öt további vasútvonal jövő évi átvételére készülnék fel. A személyforgalom javítását 200 új taxi vásárlásával is szolgálják. A forgalomszervezés és biztonság érdekében öt nagyvárosban tíz-tíz kocsit szerelnek fel URH-összeköttetéssel. Tervezik azt is, hogy 200 szovjet gyártmányú jegyárusító automatát szerelnek fel helyi autóbusz- járatokra. Az igények alapján a tavalyi 124,5 millió tonnás áruforgalom 3,6 százalékos növelését tervezik. Lebonyolításához 2500 teherautót szereznek be. az új kocsikból azonban 2300-’at a selej- tezettek pótlására fordítanak. Erőteljesebben fejlesztik a vasúti el- és felfuvarozást, az idén is vállalkoznak csehszlovák bérfuvarozásra, s részt vesznek a kormány kiemelt beruházásainak megvalósításában. A lakosság kényelmét, igényeinek jobb kielégítését szolgáló Volán képviseleti rendszert tovább fejlesztik. Jelenleg négy megyében, 144 helységben van teherautóval ellátott vagy fuvarvállalással megbízott képviselő; az idén Borsod, Csongrád, Békés, Tolna és Somogy megyében is kiépítik ezt a hálózatot. A kulturáltabb közönségszolgálatot segíti az idén átadásra kerülő salgótarjáni, bajai, balatonalmádi és békési korszerű Volán-pályaudvar, s több kisebb könnyűszerkezetes autóbuszállomás. Hat új műszaki forgalmi telepet helyeznek üzembe, Orosházán. Balassagyarmaton és Mohácson pedig 400—500 kocsi be- | fogadására és javítására alkal- I más üzem építése kezdődik meg. Több mint 32 millió forintot költenek szociális beruházásra, s az összegből 26 telepen adnak át rendeltetésének öltözőt, mosdót, éttermet. Az idén elkészült Szegeden a Volán 200 személyes munkásszállója is, amelyhez a tízmillió forintos építési költséget a szocialista brigádok vetélkedőjén nyerték a szegedi vállalat dolgozói. (MTI) Február 1-től vá'tozlk az üvegpalackok betétdifa Az Országos Anyag- és Árhi- vatal elnökének rendelkezésére 1974. február 1-től változnak az üvegpalackok betétdíjai. A rendezés igen lényeges változást jelent, elsősorban a borospalackok tekintetében, amelyeknél a betétdíjrendszer is változik. A változás fő jellegzetessége: A betétdíj alacsonyabb, mint az üvegek beszerzési ára. tehát a kibocsátó nem érdekelt abban, hogy új palackot bocsásson ki, viszont érdekelt abban, hogy a használtat visszavegye. A kibocsátó a palackért általában 20 fillérrel darabonként többet számláz a kereskedelemnek, mint amennyit a fogyasztó fizet. Ez a 20 fillér tehát az italt forgalomba hozó kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet terheli, vagyis ennyivel csökken az árrése. Az előzők szerint 20 fillért az a kiskereskedelmi egység „keresi” meg, amely a fogyasztótól visszaváltotta az üveget. (Korábban a visszaváltó üzlet árrés nélkül bonyolított) 3 úblmm 1914 JANUÁR 11 Az üvegbetétdíjak alkalmazására, valamint azok mértékére a következő rendelkezések érvényesek: A rendelkezés hatálya a palackozott árukat előállító, forgalomba hozó valamennyi szocialista gazdálkodó szervezet és költségvetési szerv által tevékenységi körében kibocsátott, illetőleg belföldön forgalomba hozott betétdíjas üvegpalackok betétdíjára és forgalmára terjed ki, de nem terjed ki a kizárólag gyógyszertárakban forgalomba hozott betétdíjas üvegek betétdíjára és forgalmára Az üvegpalackok betétdíja a rögzített (fix) hatósági árformába tartozik. Amennyiben valamely betétdíjas forgalmi üvegpalacknak nincsen árhatóság által megállapított betétdíja, annak megállapítását az új termék ármegállapítására vonatkozó szabályok szerint a Belkereskedelmi Minisztériumtól kell kérni. Az üvegvisszaváltö boltok minden rendeltetésszerű haszná» latra alkalmas betétdíjas üvegpalackot kötelesek — az űrhatóság által megállapított betétdíj ellenében — visszaváltani. Az általános feladatokon kívül a boltok és vendéglátóipari egységek feladatait részleteiben , is meghatározták. Ám állami gazdaságok újítóival Debrecenben 3 millió 7Ö0 ezer forint újítási díjat fizettek ki megyénkben Nagy jelentőségű tanácskozás színhelye volt január 15-én Debrecen. Az állami gazdaságokban dolgozó újítók és feltalálók az Agrártudományi Egyetem színháztermében megvitatták az újító- mozgalom helyzetét és feladatait az első területi tanácskozás keretében- Ezen a Békés—Csongrád megyei, a Hajdú-Bihar megyei, a Borsod, Heves megyei és a szabolcsi állami gazdaságok képviselői vettek részt. A vitaindító előadást dr. Ványi József, az Állami Gazdaságok Országos Központja Hajdú-Bihar megyei főosztályának területi igazgatója mondotta, összegezte az állami gazdaságokban folyó újító- és feltaláló munka tapasztalatait, ezek jogi helyzetét, elemezte az újítással összefüggő törvényeket, s azokat az intézkedéseket, melyeket az állami gazdaságokban a mozgalom felkarolására alkottak. Az előadást vita követte. Borsi Sándor, a Békés— Csongrád megyei állami gazdaságok területi főosztályának helyettes vezetője ismerteti az eredményeket. Élezések tökéletesítésére nincsenek a benyújtott javaslatok között. A területi főosztály adatai szerint maguk a dolgozók több újítást, műszaki fejlesztést csináltak saját hatáskörükben, melyet a termelésben alkalmaznak, de nem nyújtottak be elbírálásra: Jórészt azért nem, mert az újítás műszaki leírását, rajzolását túl komplikált feladatnak tartották. Bedig nem az, mivel a mérnökök és technikusok szívesen segítenek a munkásaknak ilyen esetekben is. Azt mondta az előadó, hogy nem kielégítő az újítások propagandája. Lehetséges, többet is lehetne törődni a mozgalommal. A mi állami gazdaságainkban a szocialista brigádvezetők tanácskozásain ezzel a témával is foglalkoztak. Talán ezért is kapcsolódott be mind több brigád az újítók sarába. Az üzemekben most már elkészítik az újítással összefüggő feladatterve- toet, melyekben a helyi gondok gyakorlati megvalósításához kérnek tanácsot, Űjítási bizottságok is működnek. Ezek segítségével ebben az esztendőben nyilván nagyobb lépést tesznek előbbre a Békés—Csongrád megyei állami gazdaságok. Jogos a bizakodás, mert itt évről évre nő az újítók és a feltalálók tábora, D. K A területi főosztályok vezetői tájékoztatták a tanácskozást az üzentekben folyó újítómunkáról. A Békés—Csonrád megyei területi főosztály képviseletében Borsi Sándor főosztályvezető- helyettes számolt be. Miután meghallgattuk a területi főosztályok újítással és feltalálással összefüggő munkáját, akaratlanul is következtetéseket vontunk le a Békés— Csondrád megyei állami gazdaságokra. Azt mondta az előadó: az újítómozgalom ott bontakozik ki mind nagyobb eredménnyel, ahol a gazdasági,, vezetők, a politikai munkatársak és a műszakiak nagy megértésben dolgoznak a közösségi célokért. Talán éppen ebből a meghatározásból jutottunk arra a megállapításra, hogy a Békés— Csongrád megyei állami gazdaságok országosan is igen előkelő helyet foglalnak: el a mozgalomban. Hallottuk, hogy Borsod, és Heves megyében a 16 állami gazdaságból 10 egyáltalán nem könyvelhetett el újítást 1973-ban. Hat gazdaságból még *20 újítás sem futott be. A békési ás a csongrádi területen. A tanácskozás szünetében az újítások alkalxnazasaröl készített tablókat, kiállított eszközöket nagy figyelemmel szemlélek a résztvevők, (Fotó: öemeny) Az újítások adás-vételéről is sző volt. Az állami gazdaságok vezetői, köztük Láda András szeghalmi igazgató is azt nézte, hogy milyen műszaki megoldást lehetne mástól megvásárolni. 1971-ben 194-en, 1973-ban pedig 352-en tettek javaslatot műszaki megoldások kivitelezéséi-e. Ezekből 1971-ben 120, 1973-ban 223 újítás elbírálására terjesztettek be javaslatot. A műszaki zsűri 1971-ben 100 .újítást fogadott el, 1973-ban pedig 161-et! De ezeket az újításokat nemcsak elfogadtak az állami gazdaságok vezetői, hanem gondoskodtak alkalmazásukról is- 1973-ban az elfogadott újítások közül 140-et állítottak a többtarmalés szolgálatába. A kifizetett újítási díjak összege 1973-ban elérte a 3,7 millió forintot. mási Állami Gazdaság újítást előadója ezen a tanácskozáson vette át a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést. Állami gazdaságainkban a műszaki élet — a számokból látszik — pezseg. Pezseg annak ellenére, hogy a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók anyagi érdekeltsége az újításokkal kapcsolatban nincsen eléggé tisztázva. A mérnökök, technikusok újítási gépsorok alkalmazására, a meglevő baren-
