Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-09 / 6. szám
Jegyzet j a reklámróil m * ■ ■ Egyre többet fordítunk rek- j Iámra. A rádió, televízió, az • újságok, a plakatok és fairaga- ; szók, zsebnaptárak, kártyanap- ! tárak mind-mind hirdetési le- ■ hetőséget kínálnak az ezt k?«e- : nosítani akaró gyárak, válla- ; latok számára. S a hirdetők ij élnek is a különféle — az ese- ■ tek többségében egyáltalán j nem olcsó — módszerekkel. : Mindenki, s főleg a megren- ■ delők tudják, mekkora ősz- » szegbe kerül egy-egv hirdetés, S különösen, ha bonyolultabbról, jj például egy reklámfilmröl, vagy ; hosszabbról, nagyobb terjedel- • műről van szó. Éppen ezért ■ kellene olykor jobban megfon- ! tolni, mit és milyen módon • reklámoznak. A reklám szüík- | ségszerűségét tagadni képte- ; lenség. Egyes hirdetések azon- ■ ban adhatnak és adnak is Vi- • tára okot. A jó reklám krité- : riumáinak meghatározását tér- ; mészetesen — a hazánkban saj- « nos még kis számú — szak- I emberre bízhatjuk. De annyit ! laikusként is meg lehet álla- i pítani, hogy a reklám akkor ■ jó, ha hatásos — és a túl di- f csérő, megesik, hogy ízléste- ; len, visszataszító reklám rossz » reklám. S ha a reklám befő- : gadója, a fogyasztó érdekeit ; tartjuk szem előtt, akkor még ; hozzá kell tenni, hogy az a leg- j jobb hirdetés, amely kielégí- ! tőén tájékoztat az illető áru- : cikknek a vásárlóit is érdeklő : tulaj donságairól. Az utóbbi időben elszapo- j rodtak a pályázatok. Ezek per- ; sze már önmagukban is egy j reklámfogást testesítenek meg, ■ de a változatosabb, újszerűbb, j jobb reklámra való törekvést S is bizonyítják. Az már más lapra tartozik, hogy néha bizony kétes sikerrel. A reklám hatását, előnyeit ma már majdnem mindenütt felismerték. Emelkednek az erre szánt pénzösszegek, nő a hirdetések mennyisége és tagadhatatlanul javult a minőség is. De megvan az az ellentmondás, hogy míg egyfelől többet költünk hirdetésekre, addig a másik oldalon nem fordítunk ezzel arányosan nagyobb gondot is a reklámra. Megtörténik, hogy teljesen fölöslegesen hirdetnek valamit és a reklámra jobban rászoruló áruról nem lehet semmit hallani. És végül még valami. Az Oázis nevű üdítő italnak Magyarországon megjelent hirdetése körül kialakult vita irányította a figyelmet a hirdetésekben foglalt állítások valós voltára. A legtöbb árunál elég könnyű megállapítani, hogy megfelel-e a hirdetésben ígért tulajdonságoknak. De, mint az Oázis esetében is, előfordul, hogy azt csak szakember döntheti el, mint ahogy az említett üdítő hirdetői is szakemberekre hivatkoztak a részletes reklámszövegben, mellyel aztán szintén hozzáértők szálltak vitába. Az ilyen bonyodalmak elkerülése végett lenne célszerű, ha valamilyen szerv, vagy szervezet őrködne a reklámok „igazmondása” felett. Vagy pedig érvényesíteni kell azt a rendelkezést, mely lehetővé teszi, hogy a valótlan adatokat tartalmazó, esetleg félrevezető, nem kapható árut hirdető — röviden: a fogyasztó érdekeivel ellentétes — raklámok „gazdáit” megfelelő mértékben felelősségre vonják. (B Igény van — j vómi k«u m vonal nincs 1“ ,eleíonra Kamaratárlatok Békéscsabán Pataki Ferenc kiállítását Szíj Rezső művészettörténész nyi tóttá meg. Balról: Hevesi József klubvezető, Szíj Rezső, Pataki Ferenc és Lipták Mária, a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ előadója, az est házigazdája. Felvétel az Értelmiségi Klubban. Balról: dr. Fekete Antal és Csányi Béla- (Fotó: Bemény Gyula) Kévés a telefon Békéscsabán, ■ legalábbis jóval kevesebb, mint | amennyire szükség lenne. Ráadásul a meglevő hálózat sem működik zavartalanul, csúcsidőben hosszú percekig kell várni a vonalra. A nagy számú Igénylőnek semmi biztatót nem tudnak mondani a Békés megyei Távközlési Üzemnél, melynek helyettes vezetőjével. Palotai Mihállyal beszélgettünk az előbb felsorolt gondokról. — Hányán várnak jelenleg telefonra? — öt-hatszáz előjegyzést tartunk nyilván. A valóságban ennél jóval többről van' szó, csak sokan nem jelentik be az igényüket, látván, hogy egyelőre úgysem juthatnak telefonhoz. A központ az ideális fölött magasan túl van terhelve, több vonalat bekapcsolni képtelenség. Erre a túlterheltségre vezethető vissza a hosszúra nyúló várakozási idő és a téves kapcsolások egy része is — a gépek i nem tudják kiszolgálni ez egy- időben beérkező hívások tömegét. — Néhány igénylőnek tudunk az elköltözések miatt felszabaduló vonalat adni —, de ez minden. Ezt a kis számú lehetőséget üzletek, közintézmények és a telefonra feltétlenül rászorulók — például orvosok — számára kell biztosítanunk. Sajnos előfordul, hogy még humánus szempontok alapján sem adhatunk J vonalat, mert nincs. Sokszor j emelt hangon fordulnak hoz- | zánk ügyfeleink és nagy türelemre van szükség, hogy megmagyarázzuk, miért nem tudjuk kielégíteni igényüket. — A jövőben valószínűleg még rosszabb lesz a helyzet, mi- i vei a Tanácsköztársaság útján j — és máshol is — egyre-m^sra i épülnek az új lakóházak a földszinten üzletekkel, melyek mind új igénylőkként jelentkeznek majd. — Mi a helyzet a lakótelepeken? — A Kulich Gyula lakótelepen van egy alközpontunk, ez is maximálisan telített. A József A. és az Achim L. András lakótelepen egyáltalán nincs semmi lehetőségünk. Részben mert nincs kábel, de ha lenne, sem tudnánk hova bekötni. Ezután a nyilvános távbeszé- j fő állomások kerültek szóba. Palotai Mihály elmondta, hogy az ezekben okozott szándékos rongálás eredménye több ezer forintos kár. De nem is ez a legnagyobb baj, hanem, hogy alkatrészhiány miatt nem egy esetben elhúzódik a készülékek javítása. A panaszok nagy száma miatt bevezették azt a rendszert, hogy minden nyilvános telefont mindennap megvizsgálnak, s az ellenérzés során talált gyorsan javítható hibákat azonnal kijavítják. így a Csabán felállított tizenhét nyilvános távbeszélő közül egyre kevesebb a működésképtelen. Nem fővárosi kiváltság, nálunk is előfordulnak kábelbeázások. Ezek javítását egy négytagú brigád végzi. Sajnos itt is érezhető a munkaerőhiány, a fiatalok nem szívesen vállalják, hogy ha esik, ha fúj és ha a szükség megkívánja, szombat és vasárnap is dolgozzanak. A kábelek javítására szakemberből sincs elég, ezért aztán az ilyen jellegű hibák helyrehozása is gyakran igényel hosszabb időt. Természetesen a vonalhibák javítása sem történhet egyszerre, előbbre veszik a fontos távolsági vonalakat, majd a kórházakat, mentőket bekötő kábeleket teszik használhatóvá. Megyénkben sem ritka eset, hogy a földmunkákat végző vállalatok — főleg víz- és gázvezetékek fektetésekor — elvágják, tönkreteszik a kábeleket. Annak ellenére is előfordul ilyesmi, hogy pontosan ismerték a vezeték helyét, sőt előfordult, hogy ugyanazt a kábelt kétszer egymás után rongálták meg. Ezek pénzben kifejezve is jelentős károk, és nagyban hátráltatják a Távközlési Üzem felunkáját. Mindezeket összegezve, a tele- fonígénylőktől csak türelmet és megértést lehet kérni, A csabai telefonközpontra már egyszerűen nem lehet több vonalat rákapcsolni, hiszen még egy nyilvános állomás létesítésére sincs szabad érpár — csodát pedig senki sem tud tenni. A mostani lehetőségek mellett a legégetőbb szükségleteket is csak alig-alig tudják kielégíteni. Akik számára nem okvetlenül szükséges, vagy kényelmi okokból kérik, azoknak várni kell a telefonra. A békéscsabai központ bővítése, vagy új központ felszerelése csak az új postahivatal megépülése után várható. Szabad-e a gyepre lépni? Ezután talán igen, mivel dr. Gruber Ferenc, a Szarvasi öntözést Kutatóintézet fűnemesítője olyan fajtákat állított elő, melyek nemcsak szemet gyönyörködtetnek, hanem a szabad mozgásnak is teret nyújtanak. A fajtavizsgálatok befejezését a kutató nem érte meg. Meghalt. Munkásságának most emléket állított az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet, mivel javaslatára a Fajtaminősítő Tanács elfogadta, hogy a Gruber nemesítésű veresnadrág csenkesz és az ugyancsak Hétfőn, január 7-én, estekét kamarakiállítás nyílt Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában és az ifjúsági és úttörőház Tízek Ifjúsági Klubjában. Az Értelmiségi Klubban Csányi Béla csabai festőművész Gruber nemesítesű réti perje őrizze a kutató nevét Is. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács ezt a két Gruber nemesítésű fűfajtát találta a legjobbnak a zöld felületek előállítására. A két fajta névbejegyzése a következő: Festuca pseudovina ’Gruber’ ('Gruber’ veresnadrág csenkesz) és aPoa pratensis ’Gruber’ (’Gruber’ réti perje). örülünk annak, hogy dr. Gruber Ferenc tudományos kutató munkásságát ezzel magas szinten is elismerik. Kiváló tulajdonságú fűfajtái bizonyosan külföldön is ismertek lesznek. kiállítását dr. Fekete Antal, a megyei pártbizottság osztályve- ’ zetője nyitotta meg. Az érdeklődök húsz alkotást láthatnak a bemutatón. A levegősen komponált, lágy színekkel festett olaj- és akvarell-iképek mellett a lengyel és német tájak műemlékeit, szépségeit ábrázolja a művész a grafika legkülönfélébb eszközeivel. Az ember által átalakított táj hű ábrázolásán kívül több alkotás témája maga az ember: minden kép mély és kifogyhatatlan humanizmussal, szeretettel telített. Az ifjúsági és úttöröházban Pataki Ferenc fiatal szegedi festőművész kiállítását Szíj Rezső művészettörténész nyitotta meg. A 33 éves alkotó olajképein a formai megfog almazás mellett a színek érdekes tobzódása, , kavarodása, renddé, egységgé válása döbbenti meg és gondolkodásra készteti a nézőt. Hangulati és indulati fellobbanásokból. izzásból erednek a Csontváry, Bosch és Chagall világát idéző festmények. N. L. Bross Gy. Két lülajla őrzi őr. Gruber Ferenc szarvasi kutató nevét A Magyar Légiközlekedés három korszerű utasszállító gépet vásárolt a Szovjet AVIAEXrORT Külkereskedelmi Vállalattól. A MALÉV TU—154-ese a Ferihegyi repülőtéren. MTI fotó: Kadas János felvétel«
