Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

A vezető szerep és a káderpolitika

A VEZETÉSNEK, b a politikai vezetésnek különösen döntő alkotó eleme a káderek kiválasztásával, nevelésükkel, előléptetésükkel, munkájuk ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység. Alapvető politikai, hatalmi kérdés ez a szocializmust építő társadalmi rendszerben, hiszen ezen nem kevesebb múlik, mint a munkásosztály fő politikai céljainak, törekvéseinek megvalósulása. A kádereken, vagyis a társadalmi élet különböző vezető posztjain dolgozó választott vagy kinevezett tisztségviselőkön múlik alapvetően, hogy a kitűzött célok és azok elérésének eszközei adott időszakban mennyire felelnek meg az élet követelményeinek, és az is, hogy e célok milyen mértékben valósulnak meg. Sőt, a rendelkezésére álló káderek mennyisége és .minősége magukat a döntéseket is befolyásolja, hiszen azoknak mindig számolniuk kell a végrehajtás személyi feltételeivel.

Politikai tevékenységünk során gyakran használjuk a káderpolitika kifejezést. Ez alatt rendszerint azt a gyakorlatot és azokat az elveket értjük, amelyeket egy konkrét időszakban a politikai életnek ezen a területén követünk. Ezek a fejlődés, a szocialista építés körülményeitől függően változnak, átalakulnak, a politikai szükségleteknek megfelelően módosulnak. Ez a magyarázata annak, hogy a párt rendszeres időközönként felülvizsgálja a kádermunkát. kialakítja a követendő elvéket, állást foglal az elvek érvényesítését szolgáló gyakorlattal kapcsolatban. Ennek során elemzi a különböző ellentmondásokat is. Ezek vagy abból származnak, hogy az elvek nincsenek összhangban a politikai gyakorlat szükségleteivel és emiatt módosításra szorulnak, vagy a gyakorlat nem érvényesíti megfelelően az egyébként helyes elveket, és akkor ezen kell változtatni.

tik, s ezért a szövetségi politikának alapvetően fontos eleme a különböző pártokhoz való helyes viszony kialakítása.

E

bben a tekintetben továbbra is a legfontosabb a szociáldemokratákkal kialakított kapcsolat- Ez nemcsak a munkásegység megteremtése miatt fontos: e pártok jelentős alkalmazotti, értelmiségi rétegeket is tömörítenék, a szociáldemokrata tömegek megnyerése a közös harcra tehát a szövetségi politika megvalósításának nélkülözhetetlen formája. Nem könnyű feladat ez, hiszen e pártok vezetői jelenleg is a polgári társadalom védelmére sorakoznak fel. A konkrét társadalmi, politikai viszonyok alakulása azonban egyre több helyen teszi lehetővé bizonyos korlátozott célokért történő összefogás megteremtését. E gondolat jegyében támogatták és támogatják a skandináv országok kommunista pártjai a szociáldemokratákat a kormány megszerzésében, vagy megőrzésében, s e támogatást nemegyszer nélkülözhetetlenné teszi, hogy ők töltik be a parlamentben a „.mérleg nyelvének” szerepét. A legjelentősebb esemény e tekintetben a francia baloldal — a kommunista, szocialista és a radikális párt — közös kormányprogram j ánalk megfogalmazása volt, melyhez hasonló összefogásra a hidegháború kezdete óta nem volt példa Nvugat-Euróoában, a szövetség mögé a legutóbbi választásokon a szavazók több mint negyven százaléka sorakozott fel.

E

zen túlmenően azonban egyes országokban a kommunisták — nem utolsósorban a chilei tapasztalatok ha- ftAsAna, — napirendre tűzték azt

A KÁDERPOLITIKA helyes elveinek és gyakorlatának kialakítása nem szűkén vett pártügy, hiszen meghatározóan befolyásolja a társadalom, a gazdaság fejlődését. Az egész társadalom ügye abban az értelemben is, hogy a párt káder- politikáját, az ezzel kapcsolatos sokrétű tevékenységet már régen nem jellemzi a misztikus titokzatosság. Az őszinteség. a nyíltság, a problémák bátor feltárása és a megoldások alkotó szellemű keresése — ez jellemzi a Központi Bizottság mostani, a káder- és személyzeti munkára vonatkozó állásfoglalását is.

A PART VEZETŐ szerepe a káder- és személyzeti munkában mindenekelőtt azt az alapvető összefüggést fejezi ki, hogy ezen a területen is a párt osztálypolitikái ából következő elvek és célok érvényesülnek. Mivel a szocialista építés egész történelmi korszakán végighúzódnak bizonyos meghatározott politikai törekvések, ezek a kárderpolitika elveinek tartósságában, általános érvényében is kifejeződnek. Ezért állandó követelmény például a politikai szilárdság, az erkölcsi feddhetetlenség. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a politikai célok megvalósítása bizonyos fokig másféle tulajdonságokat igényel, más követelményeket helyez előtérbe a kiélezett osztályharc viszonyai illetve az építés konszolidált körülményei között. E sajátosságok azonban sohasem jelenthetik azt, hogy bármikor is megengedhető lenne a káderek politikái ingadozása vagy erkölcsi lazasága, hogy tehát feladhatnánk a politikai vagy a morális szilárdságuk követelményét

AMIKOR a káderpolitika és a párt vezető szerepe kapcsolatáról szólunk, ezt nem szűkíthetjük le a párttagok képviseleti arányára. A párttagok jelenléte a különböző vezető posztokon, tisztségekben fontos összetevője

a kérdést is, milyen legyen a ! viszonyuk bizonyos hagyatná- ■ nyosan nem baloldali pártok tő- ■ megeihez, sőt magukhoz a pár- ;

tokhoz. Elsősorban a kérész- f

tény demokrata, keiresztényszo- :

eialista pártokról van szó, ame- :

lyek vallásos ideológiájukkal í

nem egy országban jelentékeny •

dolgozó tömegeket tudtak ma- ■

guk mögé állítani. Chile példája :

is tanúsítja, hogy e tömegekkel ■

szembekeirülve, akaratuk ellené- ;

re nem lehet előrelépni a szó- ;

■

cializmushoz vezető úton- Olasz j testvérpártunk ennek alapján ; arra a következtetésre jutott: » nem lenne elegendő, ha a bal- : oldal maga mögé tudná állítani » az olasz lakosság, mondjuk 51 jj százalékát, hanem megegyezés- ; re, „történelmi kompromisszum- s ra” kell jutnia a keresztényde- ! mokratákat támogató tömegek- ; kel, a kereszténydemokrata j párttal. Mivel e párt politikájú- j ra nemcsak az uralkodó osztá- S lyok gyakorolnak befolyást, ha- j nem a párt tömegeit alkotó kö- 5 zéprétegek is, az olasz kommu- ; nisták lehetőséget látnak arra, í hogy adott időszakban meg- * érlelődnek egy ilyen megálla- ; podás feltételei.

B

onyolult társadalmi és po- \ Útikat körülmények kö- : zött igyekeznek kiková- ; esolni a monopóliumok elleni ♦ közös frontot a fejlett tőkés or- ! szágok kommunista pártjai. A ? nyugat-európai pártok közelgő ■ értekezlete bizonyára újabb ele- f makkal gazdagítja majd e küz- 1 deleim céljait és módszereit.

Cyenes László

a párt vezető szerepe érvényesülésének, ám ez utóbbi mégis többet jelent annál Többet — mégpedig mindenekelőtt a párt politikájának megvalósulását, amiért nemcsak párttagok cselekedhetnek eredményesen. A párttagokat természetesen a szervezeti fegyelem is kötelezi a párt politikájának képviseletére. de pártonkívülieknél is jelenthet erre biztosítékot az önként vállalt politikai elkötelezettség és az ezzel járó felelősségérzet. Párttagoknál is előfordulhat, hogy valamely kérdésben következetlenül képviselik a párt politikáját, s fordítva: igen sok olyan pártonkívüli található vezető beosztásban, aki minden tekintetben jó képviselője e politikának. A szocialista építés előrehaladásával mind több az ilyen pártonkívüli, s többek között ez is jelzi a párt vezető szerepének kiszélesedését, megerősödéséi

A párt nemcsak önmagára vonatkozóan, >a párton belüli vezető funkciókkal kapcsolatban dolgoz ki káderpolitikai elveket, hanem a társadalmi élet minden területére meghatározza a kádermunka alapvető elveit és céljait. Az állami élet területén ezeket különböző törvények. rendelkezések, hivatali utasítások foglalják magukba. Politikai rendszerünk lényegéből adódik, hogy a 'munkásosztály pártjának elvi állásfoglalásai e tekintetben is irányadóak az állami szervek ég más intézmények számára. A párt szerepe azonban e területen sem korlátozódik csupán a követendő elvek meghatározására, hanem magában foglalja azok gyakorlati érvényesítését is.*

FONTOS részét alkotja e tevékenységnek a személyek kiválasztása a különböző posztokra, ám ez csak az első lépés, amelyet követnie kell a segítésnek, a nevelésnek, az ellenőrzésnek. Bármilyen felelősségteljes lépés is, hogy valakit alkalmassá nyilvánítsanak egy bizonyos funkció betöltésére és javasolják beállítását, az illető pártszerv ezzel még csak a legegyszerűbb részét végezte el a kádermunkának. Hiszen törődnie kell azzal is, mi történik azután: igazolja-e a gyakorlat a javaslat helyességét; melyek az illető erős és gyenge pontjai, miben szorul segítségre, kritikára, támaszra? A kádermunka tehát nem egyszeri döntés, hanem folyamat.

De folyamat azért Is. mert változnak a feladatok és változnak az emberek is. E változások nem haladnak mindig párhuzamosan egymással. Olykor ellentétes irányú a mozgás, ami különféle ellentmondásokat szül. Ezeket felismerni és idejében feloldani szintén fontos feladat, hiszen kiéleződésük különféle konfliktusok forrása lehet. s politikai gondokat, nehézségeket is támaszthat. Éppen ezért a kádermunkával szemben nem új alapvető követelmény, hogy legyen mentes a dogmatizmustól, a beskatyu- lyázástól. Ez a munka nem tűri meg a sablont, a megcsontosodott szemléletet. 'Úgyszintén ösz- szeegyeztethetetlen vele a hangulati elemek érvényesülése, az egyoldalúság és a szubjektivizmus.

A GYAKORLATI kádermunkában mindezek legjobb ellenszere a demokratizmus fejlesztése. Az a jő döntés, mely a lehető legszélesebb körből származó vélemények megfontolt mérlegelése alapján születik, kerülve az egyéni szűkkörű megítéléssel szükségszerűen együttjáró szubjektivitást. A demokratizmus erősítése tehát itt is legalapvetőbb közösségi érdekeinket szolgálja.

Rákos Imre

Pártmunka rőzsetfiznél

Közép termetű, de inkább

magasabbnak

látszik, mert szikár ember Szabó Lajos, a párt Sarkad községi területi alapszerveze- ténak titkára.

Sarkadon a

pártbizottságon találkoztunk. Puf aj kában, gumicsizmában jött.

Meniteg etőd- zött az öltözéke miatt.

. — Politikai szemináriumot vezetek a sarkad! belvíztársulatnál. Az emberek nagy része kubikos, kinn dolgoznak a határban, kéthetenként keresem fel őket a munkahelyen. Tüzet rakunk az árokszélen, s ott beszélgetünk el, ott tartjuk a szemináriumot. Sokszor bizony bokáig érő vendégmarasztaló sárban kell megközelíteni a brigádot. Oda meg nem való a félcipő. Most is váram a kocsit, Gesztre megyünk.

— Hány éves Laci bácsi?

— Most töltöm be a 62.-et.

— S hogy bírja ’a munkát?

— Szeretem csinálni, és hogy bírom, azt annak köszönhetem, hogy nagyon szeretem.

— Mikor kezdte a pártmun- kát?

— De nagyon régen volt — simítja hátra hófehér haját. — Ez akkor kezdődött, amikor még úgy a harmincas években kubikosként, cukorgyári munkásként, urasági cselédként kerestem kenyeret. Akkor iratkoztam be a szociáldemokrata pártba. Aztán jött a háború, szökés a frontról, s amikor Sarkadra is bevonultak a szovjet csapatok, nem vártunk sokáig, hanem 1944. október 14-én megalakítottuk a kommunista pártot- Néhány hónappal később, 1945 tavaszán már mint járási pártszervező jártam a községeket, szerveztem a pártnlapszervezetőket. Később más feladatot kaptam. Miniszteri megbízottként a földreform végrehajtását bízták rám, szintén a járás területén. Kérdeztem is az elv- társaktól, hogyan . kall ezt csinálni, mert azt sem tudtam eszik-e, vagy isszák. Megnyugtattak: majd belejössz, Szabó elvtárs. Kezembe nyomták a földreform-törvényt, azt böngésztem éjjel-nappal. Később már a megyénél dolgoztam. Egész 1947-ig én voltam a kommunista párt megyed titkárhelyettese.

Aztán hazaszőlftott Sarkadra a kötelesség. 1949-ig járási titkárként dolgoztam, majd 1949- től a megyed DÉFOSZ titkára lettem. Nem sokáig, csak néhány hónapig láttam el ezt a

tisztséget, aztán . felvittek Budapestre a DÉFOSZ-köz- pontba. Tudja, azokban az években nagyon mozgalmas volt a pártmunkások élete. Soha nem tudhattuk előre, milyen munkaterületre irányítanak bennünket. Én sem voltam kivétel, s 1952 őszén Ceglédre helyeztek a mezőgazdasági osztály élére. Itt is eltöltöt- tem három esztendőt;, aztán újra haza kellett jönnöm. Itthon a községi pártbizottság titkára lettem, ebben a posztban éltem át az ellenforradalmat, s itt munkálkodtam egészen 1962 derekáig. Aztán innen kerültem a belvíztársulathoz munkavezetőnek.

— Szabó elvtárs csaknem két évtizeden át volt függetlenített párttótkár, így került át újra a termelésbe. Nem okozott-e ez valamilyen törést?

— Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. De én továbbra is minden erőmmel azon iparkodtam, hogy a hosszú évtizedek során végzett pártmunkában szerzett tapasztalataimat a lehető legjobban gyümölcsöz- tessam. Tagja maradtam a párt- bizottságnak és a tanács végrehajtó bizottságának. 1963 őszétől pedig a mai napig is a községi területi alapszervezet titkára vagyok.

Lassan két éve már, hogy nyugdíjas lettem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pártmunkában is nyugdíjas vagyok. Tanulok még öreg fejjel is. 1964- ben iratkoztam be a Marxista— Leninista Esti Egyetemre. Én voltam a, legöregebb diák. ötvenhat éves voltam, amikor sikeresen elvégeztem az egyetemet.

— Hogyan summázná Szabó elvtárs a pártmunkában eltöltött évtizedek tapasztalatait?

— Elöljáróban annyit: ha újra kezdeném, megint így csinálnám. A pártmunkát nem lehet fél szívvel, fél lelkesedéssel, fél akarattal csinálni. Nem órabéres munka ez, és határt sem lehet szabni a pártmunkában. Amíg az egészségem engedi, csinálom. Lehet, hogy túlzásnak tűnik, de higgye el, büntetés lenne számomra, ha nem dolgozhatnék a pártért.

Munkámban nemcsak eredmények voltak, hanem jócskán kudarcok is. Ezekből igyekeztem mindenkor leszűrni a tanulságokat. Hol jól, hol rosszul. Egy vezérfonal vezetett végig: hűség a párthoz, az eszméhez.

Béla Ottó

Újítással 1 millió 165 ezer forint megtakarítás a Szarvasi TTTV-nél

Kiválóra vizsgáztak a Tiszán, túli Talajjavító as Talajvédelmi Vállalat újítói 1973-ban. összesen 39 újítást nyújtottak be, melyből a vállalat 19-et fogadott el. Az újítások tiszta haszna másfél millió forintra tehető. Mivel az elfogadott újítások vözül nem mindegyiket sikerült bevezetni, Így 1973-ban az alkalmazott újításokból származó megtakarítás 1 millió 165 ezer forint

A sok-sok újítással azért te je_ lentkeztek a dolgozók, mert az újítómozpalom 25 éves évfor dulójának tiszteletére a TTTV vezetősége újítási versenyt hirdetett. Szeptembert újítási hónapnak nyilvánították. A versenyben a vállalat valamennyi termelőegysége részt vett. A szocialista brigádok és az egyéni újítók sok hasznos műszaki

megoldással, ötlettel, javallattal járultak hozzá a sikerhez.

Az újítómozgalom fellendült a talajjavítótoknál Ebben az esz, tendőben szeretnék a mozgalmat tovább szélesíteni, növelni a beadott újítások számát. A vál. lalat vezetősége nagyvonalakban meghatározta az újítók munkáját Arra kérte a dolgozókat, hogy a termelékenység növelésére az önköltség csökkentésére. a neh^z fizikai munka köny- nyítésére. munkavédelemre, az elhasználódott termelőeszközök jobb kihasználását segítő megoldásokra, üzemszervezésre és az új eliárások bevezetésére dolgozzanak ki megoldásokat. Az újítások elbírálását az ötletek, javaslatok alkalmasának anyagi hasznosságát a TTTV az ügyintézés gyorsabbá tételével is szeretné ösztönözni

v