Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-13 / 10. szám
A mindenkié űrügyén Még tavaly, a Március 8. téren felállított fenyőfa közelében lestem el a következő, anya és kisgyermeke között lefolyt röpke párbeszédet. A gyerek a kivilágított és csillogóra díszített fában gyönyörködött, mialatt a mama elmagyarázta neki, hogy ez a mindenki karácsonyfája. — Mindenkié? — kérdezett vissza a gyerek. — Hiszen akkor az enyém is! — tette hozzá boldogan és örült, hogy a mindenkibe ő is beletartozik. Neki ez új volt, újdonság, hogy vannak dolgaink, amik közösek. Később majd bizonyára megtanulja, mit jelent a fogalom jogi értelemben. és mit még azon felül. Megtanulja, hogy a szó: közö6, mindenkié nem csupán tulajdonviszonyt jelent, hanem az ezzel járó felelősséget is. Ráadásul nemcsak közös, kollektív felelősséget, hanem egyénenkéntit, egyes emberekre háruló kötelességet, terheket is. És ezt lesz a legnehezebb megtanulni, hiszen a felnőttek közül sem mindenki érti. Odáig megegyezik a vélemény és a gyakorlat, hogy a közös tulajdonban sem szabad kárt tenni, és egy véleményen vagyunk abban is, hogy óvni kell azt. De az utóbbiban a gyakorlat, a cselekvés már nem mindig esik egybe gondolatainkkal. Merthogy sokszor a kényelmi szempontok kerülnek előtérbe. Kétségkívül kevesebb kockázattal jár elmenni az esemény mellett, egy rosszalló pillantással tudomásul véve a tényt, hogy a tegnap ültetett facsemetét éppen most töri ki valaki, mint beleavatkozni az ügybe. Pedig sokszor egy intő szó is megakadályozhatná a rongálást, de a szó kimondása vitát vonhat maga után, és ezt már nem szívesen vállaljuk. De mintha nem is attól félnénk, akire rá kell szólni, hanem egymástól, az utcán mellettünk jövőktől, akik szintén közömbösek a dolgok iránt és akiktől egy lesújtó pillantás kíséretében nagyon köny- nyen megkaphatjuk a kérdést: minek avatkozik bele? Tudjuk és megszoktuk, hogy van társadalmi tulajdon, de, hogy ebben kárt is lehet tenni, és ezt megakadályozni kötelességünk, többnyire csak akkor vesszük észre, ha saját bőrünkön tapasztaljuk közömbösségünk eredményét. Jó példa erre az a munkás, aki szemet huny afölött, hogy társa néha hazavisz egy-egy villáskulcsot, fogót az üzemből, és csak akkor fortyan föl és tiltakozik élénken, ha az elcsent holmik az ő szerszámosfiókjából kerülnek ki. Vagy az apa, aki elnézi, hogy a szomszéd játszótér hintáit abból már jó ideje kinőtt gyerekek tegyék tönkre, s csak akkor csap erélyesen az. asztalra, ha azt a hintát szaggatják le, melyen a saját gyereke is játszani szokott Szóval közöst, mindenkiét mi is vallhatunk a magunkénak bőven. De ezeknek örülni, ezeket megbecsülni talán még van mit tanulnunk a színes fényekbe burkolt mindenki karácsonyfája körül lelkendező gyerekek- től_ (Erőssi Csodák nincsenek — a lakosság segítsége szükséges Beszélgeti» de. Joó Jenő megyei fóáliator vassal Köztudomású, hogy állatjárványok idején az állatorvosok megfeszített munkát végeznek. Mint egy támadásban levő hadsereg tisztjei, szüntelenül az „első vonalban” vannak. Mindenki tőlük vár tanácsot, segítséget. Talán kevésbé látványos a munkájuk akkor, amikor nincsenek tömeges állatmegbetegedések A ,békés” időszak tennivalóiról dr. Joó Jenő, a Békés megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója a következőket mondja: — Tulajdonképpen teljes nyugalomról sosem beszélhetünk. Hisz amennyire lényeges az állatjárványok megszüntetése, legalább olyan fontos az egészséges állomány megvédése a nagy károkat okozó betegségektől. Természetesen önmagában egyetlen állatorvos sem képes csodákra. Csak az egész lakosság segítségével érhetünk el eredményeket. — Járványmentes Időszakban melyek a nagyüzem legfontosabb feladatai? — Megyénk állatállományának jelentős többségét a szocialista nagyüzemekben tartják. Egyre inkább terjed az iparszerű állattartás, de a betegségek megelőzésének feltételei még nem mindenütt kielégítöek. Néhol alapvető hiányosságok is tapasztalhatók. Például az állattartó telepek sok helyen nincsenek megfelelően bekerítve. Az mindenki számára természetes, hogy ha valahol egy gyár, vagy ipari üzem épül, akkor azt kerítéssel zárják el a külvilágtól és a gyár kapuján ellenőrzik a forgalmat. Az is nyilvánvaló, hogy mielőtt egy munkás mondjuk az esztergapad mellé lép, először munkaruhába öltözik. A nagyüzemi állattartó telepeinken is sokmillió forintos értékek vannak, mégpedig betegségekre fogékony állatok! Fokozottan kell tehát ellenőrizni a személyforgalmat. biztosítani a dolgozó tisztálkodását és a fertőtlenítést. Korlátozni kell és csak kedvező állatorvosi vélemény esetén szabad megengedni az állatmozgatásokat. Ugyancsak nélkülözhetetlen a takarmányok, a trágya és a hulladékok szállításának és felhasználásának folyamatos ellenőrzése, A megelőző rendszabályok betartása nemcsak kötelesség, hanem az üzemek gazdasági érdeke is. Hiszen a védekezés költségei sokszorosan megtérülnek, ha segítségükkel sikerül megakadályozni a betegségek elhurcolását. —A háztáji állomány egészségének megvédése érdekében milyen tanácsot tud adni? — Tél van, a disznóvágások kora. Régi hagyomány nálunk, hogy ilyenkor az emberek kóstolókat küldözgetnek egymásnak. Mivel ismét fenyeget a sertések járványos megbetegedésének veszélye, ezért azt szeretnénk, ha most minél kevesebb kóstolót küldenének a disznővágások alkalmával. Hiszen a jó szándékkal elküldött csomag is terjesztheti a betegséget. ha olyan állatot vágtak le, amelyik szemmel láthatóan még egészséges de már lappang benne a betegség. Felhívnám a figyelmet a konyhák — különösen a közös étkezdék — hulladékaira, amelyet most lehetőleg ne etessünk az állatokkal- Ha a konyhai hulladék etetése elkerülhetetlen, akkor először pépesre főzve öljük el az esetleges kórokozókat. A háztáji állományban is hasznos az ólak, a kifutók és a tisztítószerszámok hypós vízzel történő gyakori fertőtlenítése, illetve a kapubejáratoknál használt fertőtlenítő szőnyeg vagy taposóláda alkalmazása. (Keményebb hidegek idején a fertőtlenítő oldatba sót is érdemes keverni, akkor nehezebben fagy be.) A háztáji állatok tulajdonosai az illetékes községi tanácsoknál érdeklődjenek, hogy állataik elszállításának, adás-vételének nincs-e akadálya. Ha pedig az állatokon betegségre gyanús tüneteket észlelnek, azt haladéktalanul jelentsék a ke-^lő állatorvosnak — mondta befejezésül dr. Joó Jenő. 4. T. vizsgáznak la» Befejeződtek * 1 iwsztályos vizsgák. Sikerrel. (£Fotó: üeméssyi mj ehéz az iskolatáska, fcülö- IW nősen akkor, ha viselőjé- J, * nek már deresedik a haja. Mégis hetente megfogják, telepakolják könyveikkel és viszik a gyár iskolájába a munkásemberek. Sokan vannak. Legtöbbjüknek csak most, negyvenötvenévesen lett ideje arra, hogy kézbe vegye a ceruzát, a tankönyvet és ismerkedjen a biológia, a földrajz, a magyar irodalom és a matematika tudományával. Hogy miért vállalják? Nehezen tudnak erre válaszolni. Többségük már kenyere javát megette, közel jár a nyugdíjazáshoz, így nem kötelezik az elmulasztott nyolc osztály elvégzésére. Mégis jelentkeztek az iskolába, szorgalmasan hallgatják az órákat és most, félévkor Fetrovszkl György kitünően felel Február 1-ig tartanak a vizsgák. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat hetedik osztályosainak számadására látogattunk el. Tizennégyen húztak tételt és adtak választ a kérdésekre. Voltak, akik az „igazi” diákokat is megszégyenítő tudásról adtak bizonyságot. Magyarországon évente a tanköteles fiatalok 10 százaléka nem fejezi be általános iskolai tanulmányait. Ez érthetetlenül magas szám. Tanulhatnának szorgalmat, akaratot ezek a gyerekek azoktól, akik nem a saját hibájukból ülnek be most az iskolapadba. Jréthy) Kovák György téglakihordő és Patocska János motoros kidől' goasza % magyar tételt. Talán kíváncsiságból tanulnak, talán önmaguk megnyugtatására, talán azért, hogy jobban eligazodjanak a televízió és á rádió jóvoltából lakásaikba befurakodó nagyvilág dolgai között. Vannak közöttük egészen fiatalok is. Olyanok, akik már a fel- szabadulás után születtek és kötelezően kellett volna elvégezniük a nyolc osztályt Valami ok miatt mégsem fejezték be tanulmányaikat időben, ezért most ők is a munka mellett tanulnak. Békéscsabán két évvel ezelőtt, összesen 40_en jártak a dolgozók általános iskoláiba. A következő évben 120 munkás határozta el, hogy befejezi a nyolc általánost Jelenleg pedig csaknem 500-an tanulnak a dolgozók iskoláinak felső tagozatán. Bármily soknak is tűnik ez a szám, mégis kevés, hiszen 5—6 000 ember még mindig van, aki beiratkozhatna. — Az oktatási reform lehetővé tette, hogy egy, a munkásoknak kedvezőbb iskolatípust alakítsunk — mondja Bokor József igazgató. — Hallgatóink így úgynevezett 160 órás oktatásban vesznek részt, azaz egy-egy osztályt négy és fél hónap alatt végezhetnek el. Csökkentettük a tananyagot; az oktatás az alapismeretek megfelelő elsajátítását biztosítja. A város 10 üzemében a munkahely által patronált iskolák tanárai oktatnak. Hetedikes munkások
