Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

Megsúgom j Magának hogy engem Igen régen uódfeleit érdekei a tailingullág, rengeteg tudományas és tudó- mánytalan fantu,, tikus könyvet olvastam, és bevallom, már egészen kis koromban nagy hatással voltai, ram a tőlem oly távoleső „égi” testeit, a film­csillagok. Azóta persze módo­sult érdeklődési köröm, legin­kább a hozzám közelebb levő s dolgokkal foglalkoztam, ám ; most megint egy égitest, a Ko- ; houtek. üstökös köti le figyel- ■ rnem ,javarészét. Hallgatom a i rádiót, lesem a televíziót, mi- í kor mondanak-mutatnak róla J valamit, $ azt hiszem, így van > esml sok-sok ember Békés • megyében. Fogadok magával l akármibe, hogy alig-alig akad s valaki, aki ne tudná: az üstö- • käs január 20-án lesz a legkö- j gelebb a Földhöz. Szerencsére nálunk nincs ! olyan nagy üstökösláz, mint ; például az VSA-ban, ahol az \ üzletekben üstökössel díszített \ ruhadarabok tömegét árusítják, ? nem is szólva a Queen Elisabeth « II. luxushajó 1200 dúsgazdag * utasáról, akik már december ! elején elindullak az Atlanti- : óceán felhőtlenebb vidékere, ; Üstököst látni. Ne értsen félre, * nem irígykedek a dúsgazdagok■ ra, hiszen felesleges lenne 5 Utazgatnom, napjainkban ná- \ lünk kevésbe felhős az ég, mint : az USA-ban. : Ha már Ustököslázról sugdo- • sok Magának, akkor feltétlenül \ szólnom kell a világvégéről, \ amely állítólag elkerülhetetlenül l bekövetkezik, mint mar eddig ■ is annyi,szór — a babonás em- l berek tévhitében. Aztán itt van ■ az a „hagyomány”, hogy az : üstökös megjelenése égi jel, ! Eszerint pusztító járvány kitö- \ rése várható, melyre ezúton \ tisztelettel felhívom a KÖJÁL S figyelmét. Ha netán elmaradna, j annak as a magyarázata, hogy : az égi jel késett, ugyanis tavaly i volt kolerajárvány Nyugat-En- I répában- Ez a késés ennyi > fényév megtétele után azonban ■megbocsátható a Kahouteknek, gondoljunk csak a vonatok ké­séseire, amelyek osszehasanUt- hatátlanvl kisebb utat járnak be. De félre a tréfával, az üstö­kös jön es elmegy, mi mara­dunk, s marad a világ számta­lan csillaga, amely nem tűnik fel hirtelen, nagy fénnyel, s nem tűnik el szinte nyomtalanul, Meg­súgom Magának, sok üstökös fénylett már felettünk, s las­san el-elfelejtjük őket, mert újra meg óira elfoglalnak min­ket hétköznapjaink, Azok a hét­köznapok, amelyek, ha még nem, is tündölclöek, de egyre fényesebbek, Vllawk /nltán A «ftftliBKaa " 1ML .1 AKTIAK. !L Klubház vagy régiségbolt? Krónika a lakótelepi klubokról Felvételi esélyek, felvételi prognózis Pergessük vissza az éveket: 1969. A békéscsabai Kulich la­kótelepem szaporodnak a lakó­épületek, sokasodnak a ház kö­rül lődörgő kisebb és nagyobb gyerekek. A kisebbeknek leg­alább ott a játszótéri libikóka, a homokozó, de a tómaszkorúakat az már nem köti. Jön hát az unalom és hozza magával cim­boráit: az ablaktörést, az esze­veszett rohangálást, alkalmi ve­rekedéseket, a szemtelenkedést. A felnőtték bosszankodnak, szidják a ,,mai gyereket”. Az vi­szont senkinek sem jut eszébe, hogy hely és program kellene nekik. Valakinek azért mégis eszébe jut. összeszedi a lakótele­pi gyermeksereget és klubot szervez nekik a III. kerületi pártszervezet házéban. Évekig jó a helyiség, Érdeke­sek a programok. A lakótelepi fiatalok rendszeresen lejárnak a Czuezor utcai klubba szerdán és szombaton." Csakhogy! Azóta 1974-et írunk. A Kulich Gyula lakótelep megnőtt. Felso­rakoztak mellé a Tolnai, az Ihász, az őr és legutóbb a Ti­nódi utcai épületek. Ez összesen legalább 15 ezer embert jelent, A Czuczor utcai, • lakótelepi ifjúsági klub kicsi , lett. Az Új épületektől már messzebb is van. Sőt, az igaz­sághoz azt sem hallgathatjuk el, hogy berendezési tárgyai ma már senkit sem vonzanak úgy, mint évekkel ezelőtt. Vélemény A városban hatezer tagja van a iilSE-nek. Ha csak ezekre a fiatalokra gondolunk, már ak­kor is látni, milyen sok klubra lenne szükség, A KISZ városi titkára, Uovszki Lajos szerint persze nem Is olyan rossz a helyzet, A nagy gyárakban, a középiskolákban, a szakmunkás- képző intézetben majdnem mindenütt van jól felszerelt if­júsági klub. A szövetkezeti fia­talokat a Szabadság téren meg­nyitott reprezentatív „Gyopár” klub látja él programmal, az: erzsébethalyiek a BARNEVÁL és a téglagyár ifjúsági klubjaiba j járnak. A második és az első I kerületiek a pártszókházakban rendezkedtek be, j Fehér folt azonban 9 város J négy lakótelepe. Nem is lakótelep j turális „kötélzettel”. Jó lenne utánozni ebben a Szovjetuniót. — A szellemi táplálék ugyan­úgy kell ma már az embernek, mint az élelmiszer. Ezért a la­kótelepeket szerintem nem is szabadna művelődési AB C-k nélkül felépíteni — mondja egy Penza lakótelepi diáklány. —Mi szerencsére közel vagyunk a városhoz, de azért jó lenne egy kulturált pinceklub. Ha pince­kocsmát nyitottak, ilyet is le­hetne! — Az Áchim lakótelep a vá­ros szélére került. Bosszankod­nak is ezért az ottaniak, És különösen azért, hogy nincs a közelben egy kulturált klubhe­lyiség- A házakban sem lehet ilyet kialakítani. Ha a Kulichon csinálnának valamit, azért oda szívesen lejárnánk — mondja egy fiatal. Végre megszületett a KTSZ- lakótelep j®, („József Attila”) Ott szinte minden lakó húsz és harminc óv körüli. Tőlök is tá­vol van a város; ritkán járnak az autóbuszok. Egy-egy épület kerékpártárolójából és szárító- helyiségéből lehetne ott szép if­júsági klubot alakítani. Meg kellene szavaztatni a lakásszö­vetkezeti közgyűlésen egy ilyen klub létrehozását. Az ottaniak­nak ez a véleménye. Klubház A legnagyobb telepen, a Ku- liehon kínálkozik a legnagyobb lehetőség. Nyílt titok ugyanis, hogy az Unt verzál Vállalat árul­ja ottani bútorüzletét. ‘ A városi tanács őrök érdeme tenne, ha ezt áz épületet meg­vásárolná és klubházzá alakíta­ná, Az ott élő sok ezer embernek inkább érdeke ez, mint hogy a Bizományi Áruház Vállalat egy újabb ócskabútorüzletnek hasz­nálja azt, a klubháznak nagy­szerűen kihasználható épületet. E sorok írója a nyáron Ber­linben, egy formára hasonló, de kétszintes épületben üldögélve is gondolt érré lokálpatrióta honfitársaival. Az egy lakótele­pi teaház volt, napilapokkal, fo­lyóiratokkal, presszóval. Itt az alkalom, hogy csinál­junk egy hasonlót! Rcthy István Ötvenkétezer érettségiző pályaválasztási szándéka Csaknem ötvenkétezer idén I érettségiző diákot kérdeztek j meg az egyetemi számítóköz- j pont szakemberei pályaválasz­tási szándékukról. Az érettségi- j zők közül — mint ismerete« — , mintegy 15 300-an tanulhatnak a felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatain. Az összegezésből kiderül: a nappali tagozaton érettségiző 52 000 fiatal közül 28 197-en sze­retnének továbbtanulni valami­lyen felsőoktatási intézmény­ben. Figyelembe véve, hogy az elmúlt évben érettségizettár is pályáznak a nappali tagozatokra, ez azt jelenti: minden száz fel­sőoktatási intézménybe készülő diák közül harminc-negyvenet vehetnek fel évente az egyete­mek, főiskolák. Az előzetes ori­entációk szerint a diákok a tár­sadalomtudományi terület iránt általában iámét jobban érdek­lődnek, mint a természettudo­mányi-műszaki terület iránt. Ép­pen ezért várhatóan a társada­lomtudományi szakokon ma­gasabbak lesznek a felvételi vizsgák követelményei, főként a különleges szakokon — pszicho- ! lógiám például tizen háromszo­ros, a művészeit fakultásokra pedig hét-tízszeres a túljelent­kezés. A sokakat érdeklő humán tanári szakokon elég nagy a szó­rás. A magyar szaktárgyaknál i együttesen a túljelentkezés csak 318 százalék, a történelem szak- j tárgynál együttesen 406 száza- ! lék; a magyar-történelem sza­kon még tizenöt-tizennyolcszo­ros egyes helyeken a túljelentke­zés (Egri Tanárképző, Eötvös Loránd Tudományegyetem), Az idegen nyelvvé! kapcsolódó sza- | kokra a túljelentkezés 288 szá­zalék. A pedagógia, ezen belül a tanító- és óvónőképzők együt- , tasen „csak” 182 százaléknyi je­löltet vonzanak a rendelkezésre álló .helyekre, A rajztanár! he­lyekre 173 százalék, a zenetanári lehetőségekre 110 százalék a pá­lyázó; ezzel szemben a testne- velő tanári pályán 420 százalék lesz várhatóan a túljelentkezés, j A nagyrészt iskolán kívül mű­velendő népművelő és könyvtá­ros szakokra négyszáz százalék­nyi pályázó készül. Az állam- és Jogtudományi karok 401 száza­lék, a közgazdaságtudományt művelő intézmények azonban csak 206 százalék arányban vár­hatnak felvételizőket 1974-ben. Az agrárpályákra 140 százalék a túljelentkezés, a műszaki te­rületre összességében csak száz­húsz százalék jelentkező jut. A műszaki pályákon belül vannak olyanok is, amelyekre az .akiüljelentkezés” jellemző: vagyis annyian sem pályáznak, amennyi a keretszám. Az építés területére csak 88 százalék, a gépészeti szakokra 94 százalék, speciális szakokra összességében 90 százalék érettségiző pályázik. A műszaki tanárképzők iránt a helyekhez képest csak 86 száza­lék érdeklődik. Matematikára alig 125 százalékos lesz a túlje­lentkezés aránya. Nem meg­nyugtató a helyzet a tanári sza­kokon. A fizikát 120 százalékos, a biológiát 327 százalékos. a földrajzot 458 százalékos jelent­kezési arányszámok jellemzik, de mindhárom területen szinte üresek egyes tanári szakok. Az orvostudományi egyete­meken (beleértve a gyógyszeré­szeket is) 247 százalék a túl­jelentkezés, az állatorvostudo- mányi egyetemen pedig 341 szá­zalék. A számítástechnika területén a túljelentkezés aránya előre­láthatóan csak 172 százalék. A „Szándék és valóság” című. 'most megjelent tájékoztatóból az érintettek megismerhetik egyebek között az egye« karo­kon, szakokon várható túljelent­kezés mértékét, tájékozódhat nak a várható minimális pont­számról. A számítóközpont ösz- szegezését ötvenezer példány­ban Jelentették meg, a középis­kolák pedagógusai, diákjai ha­marosan megkapják, s így rész­leteit a jelentkezési lapok ki­töltése előtt megismerheti vala­mennyi érdekelt. Sz. Lukács Imre: Pusztával tették egyenlővé a mezővárosi, elpusztult a monos­tor, Ügy maradt. Egy fiatalember u Kulich la- f kótalepen: — Tíz éve lakunk Itt. ■ Néhány évig vártam, hogy épí- í tanok Itt egy kulturális kiizpon- j tot, aztán kénytelen voltom su- » ját totósunkban berendezkedni • a klubéletre, Pedig jó lenne va- jj tamilyem kulturált helyen össze- s jönni, beszámolókat hallgatni, : beszélgetni. Nem ártana ezen a ; nagy lakótelepen olykor egy- j egy képzőművészeti kiállítás. : Messze vagyunk a városköz- : ponttól. Este már rmm szívesen ■ buszozjik az ember. Ez szerintem tulajdonképpen • nem is lakótelep. Csak házak • tömege, össze kellene ezeket : a hazakat kötni valamilyen kul- j fi lengyel ipar j az idén összesen 165 ezer sze- : méiygépkop&it gyárt. vagyis • legalább 43 ezerrel többet mint ■ tavaly. Az épülő Bielskoi Nép- : autó Gyárban elkészül az első : 10 ezer darab „Fiat 146 P” kis- : kocsi- A „Syrena” személy- * autókból 40 ezer hagyja el a j futószalagokat. A zemii gyár : az idén no ezer 1250 é» 1 f*oo : köbcentis „Polski-Fiatot” küld : a bete és külföldi piacra. öt évem beiül a lengyel ; járműipar a „Fiat 126 P” nép- 5 autókból évi SOÖ ezer, az 1750 5 és 1500 köbcentis „Polski-Fiat”- ! okba!, 180 ezer darabot gyárt, í HONFOGLALÁS IV Pusztaszer Keleten lsét nagy táborra, pártra szakadtak őseink, fehé­rekre és feketékre, A fehér ma­gyarok, az anyajogú pártiak eljöttek, a féketek továbbra is maradtak a sztyeppéken. A korabeli források Árpád népét fekete magyaroknak ne­vezik, lakhelyük utón a Volgát fekete tolyónak. A mai hazá­ban tevő népek az ungár ne­vet ismerték már Árpádék meg­jelenésekor. A honfoglalás1 nem egy, hanem több szakaszban tör­tént, hosszú ideig tartott. Nem­csak egyedül Árpád fejedelem volt a honfoglaló vezér. Legen­dája később és fokozatosan ala­kult ki. (László Gyula régész professzor véleménye,) Anonymus írta: „Azon a helyen Árpád veaer és namesei elrendezték az or­szágnak minden szokás törvé­nyét, meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak •* vezérnek, meg fő embereinek, vagy miképpen tegyenek igaz­ságot bárminő elkövetett vétke­kért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Ást a he­lyet, ahol mindezt elrendezték. a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el, azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.” Árpád vezér es vitézei a dia­dalmas alpári csata után, 89Ő- ban megpihenni a Kőrtvély-tó és a Gyíknölösény erdő mellé vonultak. Hamrnenégy napig pihentek, az ország ügyeit, ba­jait elintézték, Ezt nevezték az ősmagyarok Szemek. Törvényt tettek a közügyekben. A Kört- vély-tó azonos lehetett a dórt tóval, A legenda szerint a mes­terségesen összehordott halmok ma ja megkülönböznek a ho­moki világtól: Árpád-, Vessző«-, Kártyás-, Sáregyház-, Szárnyúk-, Lukadhatom, és Császárné halma. itt állhatott a vezér sátra, s a húszezer harcos nagy területet foglalt el, A környező vidékét 10—13 kilométer távol­ságban ellephették. *** Szer a középkorban mezővá­ros. A bencés apátság nevét 1233-ban említi először oklevél. A monoét or alapjai láthatók. Véglédúttáik 3 történeM vi­harok. A tatárok elpusrtitattáfk. Fölépült. i475-b«n Mátyás király ütol*- fele arányban Szert két család­nak adományozta, A török világ semmi >ó nem hozott. Az újratelepítés lassú volt cs vérszegény. A név őrizte a múl­tot: Pusztaszer. Többször osz­toztak rajta, urai cserélődtek. Hl, Károly 1733-bán a falut a mindszenti uradalmak hívének, Erdődy György grófnak adomá­nyozta. Hét évtized múltán az Erdődy örökösök 1803-ban a birtokaikat, a raja levő terhek­kel együtt, eladják őrgróf Pal- lavicininek, aki Kecskeméttel egyezségre lép, Felső-Pusztaszer Kecskemétnek, Alsó-Pusztaszer (Ö-Pusztaszer) neki é® Szegednek marad, 1896-ban, az ezeréves ünnepség keretében Szeged és Kecskemét verseng, melyikük kötelessége az emléikmű felállí­tása, Országgyűlés döntött, hogy állami pénzből áldozzanak Ár­pád emlékének, a grófi birto­kon. Rivalizált a két város. Két szobor épült országos pénzből. Ó-Pusztaszeren, a hajdani ben­cés monostor helyén hirdeti a honfoglalást Árpád apánik. Kecs­kemét is örülhetett, a nemzet­közi műút mellett, Pusztaszer határában, turutos emlékoszlop épült. Rajta hót legendás ve­zér: Árpád, Huba, Előd. Ond, Kond, Tas és Tuhuttim Két szó. bor, megosztott Magyarország. Családnevek utalnak a törté­nelmi múltra. Sok a Szeri. Ön­álló közigazgatási község 1934- ben lett, Pusztaszer tanyavilág volt, elmaradott gazdálkodási vvzanycfckaJ. A laposban osz­tottak házhelyeket, az urada­lomban dolgozók építgettek ote

Next

/
Oldalképek
Tartalom