Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

Mifhelt Bciktfxi Ferenc újságíró Mélységes fájdalommal és megrendüléssel Ludatj uk, hogy Bak­iéi Ferenc, forrón szeretett barátunk, elvtársunk, kollégánk, a Népszava Rózsa Ferenc-dijas főmunikatárea, a magyar szocialis­ta újságírás kiemelkedő egyénisége életének 50. évében, súlyos betegség következtében, hosszú szenvedés után elhunyt Az elhunytat a Népszava Szerkesztősége és a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége saját halottjának tekintik. Baktai Ferenc temetése januar 14-én, hétfőn fél 3 óraikor lesz a Farkasréti temetőben. A NÉPSZAVA SZERKESZTŐ) NÉPSZAVA LAPKIADÓ BIZOTTSÁGA, VÁLLALAT, A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE *** Baktai Ferenc 1924-ben szü­letett Mezőtúron. Korán kap­csolatba került az újságírással, már 22 éves korában a Tolna megyei Néplap felelős szerkesz­tője lett. 1948-tól 1952-ig a Szabad Nép munkatársaként tevékenykedett, majd haláláig a Népszava szerkesztőségében dolgozott. 1960-ban kapta meg a Rozsa Fereac-díj első foko­zatát. A pártnak 1945- óta volt tagja^ nagy szakmai tudása mellett sokoldalú politikai kép­zettséget is szerzett. Halálával a magyar újságírás kiemelkedő egyéniségéit vesztette eL BÉCS: A „januári menet" Néhány nap múlva a bécsi Kongreaüliuus termeiben újra- Kezcwxuk a közep^europai uau- ero- es logyverzetcsusKentesi tárgyalások sorozata. A részt­vevő tizenkilenc auam decem­ber 13-an kpzos eUurtározátssai megállapodott, hogy mintegy négyhetes téli szünetet tart. A szünet egyben a íeikészúles idő­szaka is volt. Az egyes országok delegációi kézben jeientest tet­tek Kormányaiknak és ervaket gyűjtöttek a januar 15-én újra­kezdődő vitára. Ez a lelkeszures különösen a tőkés országok szár iTiara vart szükséges. Uecemoer közepe táján ugyanis olyan hely- zetoen lúggeszteüték íel a megbeszéléseket, amelyet a tel­jesen kidolgozóit es reális szo­cialista javaslatokkal szemoen egy megfelelően reads es elfo­gadható nyugaia alternatíva tel­jes hiánya jellemzett. A januári „menet” egész lég­körét es az eiorénaladas ütemet dy módón lenyegeben az fogja megszabni: a megoeszolesuis.cn reszt vevő tones országok mi­lyen mértekben voltak képesek a szocialista javaslatok reads ertekeiesere és méltánylására. A szocialista országok javas­lata, amelyre a Nyugatnak most konstruktív, de legalábbis vita­alapul szolgáló vaiaszt kell ad­nia, a haderők és a fegyverzet innom szakaszra bontott csök­kentesét irányozza elő. Az eiső szakasz.nun, már 1975 folyamán a két oldal (egyrészt a szov­jetunió, az NLK, Lengyelország es Csenszlovákia, másrészről az USA, Anglia, NSZK, Beneiux, Kanada es Luxemburg) 20—20 ezer fővel csökkentené fegyve­res erőit. E kétoldalú és meny- nyiségileg nem különösebben nagyarányú, tehát mintegy „a jó­akarat jelzésének” . tekinthető csökkentés során egyben az érintett, összesen 40 000 katona iegyverzetével is csökkenne a Közép-Európaban „jelenlevő” fegyvernem is. A javasolt csökkentés a gya­korlatban azt jelentené, hogy az úgynevezett „közép-európai övezetben” (amely a bécsi ta­nácskozások targya) az emlí­tett országok egyrészt az NSZK, Belgium, Hollandia es Luxem­burg területen, másrészt pedig az NDK, Csehszlovákia és Len­gyelország területén szorítanák lejjebb a csapatok létszámát és a fegyverzetet. A szocialista országok által javasolt második szakaszban ugyanebben az övezetben az említett országok öt százalék­kal csökkentének csapataik lét­számát. Ebben a szakaszban tehát az első, a szándékot és a készséget jelző szakasszal el­lentétben már nem meghatáro­zott abszolút számmal, hanem százalékos arányban történne a csökkentés. A szocialista ország gok megítélése szerint eat a második szakaszt egy esztendő­vé az első után — tehát 1976­ban — lelietne lebonyolítani. Ezek után, 1977-ben hozzá le­hetne fogni a harmadik szakasz­hoz, am£.y további tízszázalékos csapat- es íegyverzetcsoivken- tést irányozna elő mindkét részről. Á szocialista javaslatok nem­csak a nemzetközi realitásaié­nak felelnek meg, hanem nagy­mértékben tiszteletben tartják azt gz elvet, hogy egyik fél sem szerezhet egyoldalú előnyö­ket a Közép-Európában állo­másozó haderőik és a fegyverzet csökkentésé bőL A nyugati tárgyaló felek kü­lönböző manipulált (és termé­szetesen áltáluk sem elleinöriz- hető és hitelesíthető) statiszti­kák alapján arról beszélnek, hogy a jelenlegi közép-európai katonai helyzet > „aránytalan”. Szerintük a Varsói Szerződés haderőinek „előnyét7’ csak ügy lehetne kiegyenlíteni, ha „ki­egyensúlyozottan” csökkentenék a fegyveres erőket A bécsi tárgyalásokon kiderült: nem­csak azt akarják elérni, hogy a szocialista országok a maguk közép-európai övezetében sok­szorta nagyobb csapatcsólkken- tést hajtsanak végre, mint az j USA éss szövetségesei a maguké- j ban. de emellett még válogat­nak is a fegyvernemek között! I A jelek szerint különösen a szá­razföldi haderőre akarják össz­pontosítani a csökkentést ki­vonva a fegyvexzetcsökkentós hatálya alól a légierőket, a tak­tikai nukleáris fegyverzetet. Ami az „egyensúlyt” illeti, a szocialista országok által ja­vasolt százalékos csökkentések nyilvánvalóan azt jelentik, hogy a nagyobb létszámú erőket és fegyverzetet nagyobb ábszolút- mennyiséggel csökkentik. Ezen túlmenően azonban természete­sen megengedhetetlen, hogy az Atlanti Blokk — fegyverzet- csökkentés ürügyén — a Iközép- európai övezetben egyoldalú előnyöket szerezzen. Ez a tár­gyalások leglényegesebb politi­kai célját veszélyeztetné. Hi­szen az egyoldalú előnyök ger­jesztik a feszültséget — ahelyett, hogy annak envjiítéschez járul­nának hozzá. Termeszetszerűen a tárgyalás­sorozat résztvevői eleve tisztá­ban voltak azzal, hogy rendkí­vül bonyolult, nagy türelmet és hosszú időt igénylő megbeszé­lésekről van szó. A meglevő nézetkülönbségekre számítani lehetett, s azok a tárgyalások értékéből semmit sem vonnak le. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az általános európai hely­zet s ezen túlmenően a szov­jet—amerikai viszony állapota megfelelő légkört teremt a tü­relmes tárgyalásokhoz. A „ja­nuári menet”, s azon a nyu­gati hatalmak magatartása mindenesetre képet ad majd arról, milyen ütemű előrehala­dással' lehet mája számolni. •—i—e KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a Szovjetunióban tett látogatásáról Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere a Szovjetunió kormányának meg­hívására január 8-tól 10-ig hi­vatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Púja Frigyest fogadta Lf I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára. A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Púja Frigyes, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminiszte­re között megbeszélésekre került sor. A tárgyalásokon részt vet­tek — magyar részről: Rapai Gyu­la. a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Matusek Tivadar és Tóth József, a Kül­ügyminisztérium főosztályveze­tői; — szovjet részről: N. N. Ro- gyionov, a Szovjetunió külügy­miniszter-helyettese és V. J. Pav­lov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete, N. N. Szika- csov és V. N. Szofirnszkij, a Szovjetunió külügyminisztériu­mának osztályvezetői. A Magyar Népköztársaság es a Szovjetunió viszonyára jel­lemző szívélyes légkörben és a teljes elvtársi megértés szelle­mében folytatott megbeszélése­ken a miniszterek áttekintették a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. Mély megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szoros barát­sága és állandóan erősödő sok­oldalú együttműködése a szocia­Hazaérkezcit Prágából Óvári Miklós Csütörtökön hazaérkezett Prá­gából Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki pártunk képviseletében részt vett a Beke és Szocializ­mus Szerkesztőségi Tanácsának ülésén. A Nyugati pályaudvaron Sándor József, a Központi Bi­zottság tagja, a. KB irodájának vezetője fogadta. Jelen volt | Frantisek Dvorsky, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság bu- dapesfüi nagykövete. (MTI) lista internacionalizmus elvei alapján minden területen termé­kenyen fejlődik, s teljes össz­hangban áh az 1967. szeptember 7-én Budapesten aláírt barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés­sel. A magyar-szovjet kapcsola­tok sikeres fejlődése megfelel a, két ország népei létérdekei­nek. elősegíti a szocializmus és a kommunizmus építése soron következő feladatainak megol­dását, a szocialista közösség erejének növelését. A felek állást foglaltak a két­oldalú és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretein be­lüli sokoldalú gazdasági együtt­működés további elmélyítésén, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megva­lósítása érdekében kifejtett erő­feszítések fokozása mellett A miniszterek hangsúlyozták, hogy a szocialista országok ösz- szehangolt nemzetközi tevé­kenysége egyike azon legfonto­sabb tényezőknek, amelyek elő­segítik a feszültség további csökkenését, a béke és a biz­tonság megszilárdítását az egész világon. A magyar fél a tárgyalások során hangsúlyozta a Szovjet­unió lenini politikája, az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram nagy jelentőségét és magasra értékelte a Szovjet­uniónak az egész világ békéjé­ért és biztonságáért kifejtett sokoldalú külpolitikai tevékeny­ségét. A szovjet fél aláhúzta, hogy a Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájával jelentő­sen hozzájárul a szocialista or­szágok összehangolt politikájá­nak megvalósításához a nem­zetközi küzdőtéren. Az időszerű nemzetközi prob­lémák megvitatása során külö­nös figyelmet szenteltek azok­nak a feladatoknak, amelyek az európai biztonság fenntartására és megerősítésére irányulnak. A felek megelégedésüket fe­jezték ki az európai béke meg­szilárdítását és az enyhülés el­mélyítését szolgáló pozitív fej­leményekkel kapcsolatosan. Kü­lönösen aláhúzták az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet jelentőségét a részvevő államok népeinek alapvető ér­dekei, az európai földrész békés jövője szempontjából. Kifejez­ték eltökéltségüket, hogy konst­ruktívan hozzájárulnak az ér­tekezlet sikeréhez és mielőbbi befejezéséhez. A felek állást foglaltak a kö­zel-keleti békekonferencia haté­kony munkája mellett és amel­lett. hogy az a térség népe és valamennyi állam biztonságá­hoz és tartós békéjéhez vezes­sen. A miniszterek pozitívan érté­kelték a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió külügymi­nisztériumai együttműködésé­nek tapasztalatait és a különböző szintű konzultációk és munka- megbeszélések további szélesíté­sében egyeztek meg. A tárgyalások megerősítették a felek álláspontjának és né­zeteinek teljes azonosságát va­lamennyi megtárgyalt kérdés­ben. Púja Frigyes külügyminiszter átadta A. A. Gromiko külügy­miniszternek a Magyar Népköz- társaság kormányának hivatalos, baráti látogatásra szóló meghí­vását. amelyet A. A. Gromiko köszönettel elfogadott. »«• Púja Frigyes külügyminiszter csütörtök délután hazaérkezett Budapestre, Fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Marjai József külügyminiszté- fiumi államtitkár és a Külügy­minisztérium több vezető mun­katársa. Jelen volt F. P. Bog danov tanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. Huzavona a dél-vietnami fogolycsere körül A dél-vietnami felek kétol­dalú katonai vegyesbizottságá- naik küldöttség-vezetői csütörtö­kön háromórás rendkívüli ülést tartottak, de Saigon újabb ki­búvói és feltételei miatt ezúttal sem sikerült kimozdítani a holt­pontról a problémát, jóllehet január 4-i ülésükön elvben már megállapodtak a fogolycsere folytatásába A Thieu-rezsim most azzal a mondvacsinált ürüggyel pró­bálja halogatni az akció meg­indítását, hogy a DIFK ellen­őrizte Loc Nitnh repülőterének futópályája megrongálódott, s kijavítása „legkevesebb 20 ’ na­pig fog tartani”. (Reuter) Kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozása Prágában befejeződött a kommunista es munkáspártok képviselő10®*1 a Béke és Szocializmus­folyóirat munkájáról tartott tanácskozása. A képen: K. I. Zarodov, a folyóirat főszerkesz­tője beszédet mond, (Telefoto—CTK—MTI—KS1

Next

/
Oldalképek
Tartalom