Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-11 / 8. szám
Mifhelt Bciktfxi Ferenc újságíró Mélységes fájdalommal és megrendüléssel Ludatj uk, hogy Bakiéi Ferenc, forrón szeretett barátunk, elvtársunk, kollégánk, a Népszava Rózsa Ferenc-dijas főmunikatárea, a magyar szocialista újságírás kiemelkedő egyénisége életének 50. évében, súlyos betegség következtében, hosszú szenvedés után elhunyt Az elhunytat a Népszava Szerkesztősége és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége saját halottjának tekintik. Baktai Ferenc temetése januar 14-én, hétfőn fél 3 óraikor lesz a Farkasréti temetőben. A NÉPSZAVA SZERKESZTŐ) NÉPSZAVA LAPKIADÓ BIZOTTSÁGA, VÁLLALAT, A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE *** Baktai Ferenc 1924-ben született Mezőtúron. Korán kapcsolatba került az újságírással, már 22 éves korában a Tolna megyei Néplap felelős szerkesztője lett. 1948-tól 1952-ig a Szabad Nép munkatársaként tevékenykedett, majd haláláig a Népszava szerkesztőségében dolgozott. 1960-ban kapta meg a Rozsa Fereac-díj első fokozatát. A pártnak 1945- óta volt tagja^ nagy szakmai tudása mellett sokoldalú politikai képzettséget is szerzett. Halálával a magyar újságírás kiemelkedő egyéniségéit vesztette eL BÉCS: A „januári menet" Néhány nap múlva a bécsi Kongreaüliuus termeiben újra- Kezcwxuk a közep^europai uau- ero- es logyverzetcsusKentesi tárgyalások sorozata. A résztvevő tizenkilenc auam december 13-an kpzos eUurtározátssai megállapodott, hogy mintegy négyhetes téli szünetet tart. A szünet egyben a íeikészúles időszaka is volt. Az egyes országok delegációi kézben jeientest tettek Kormányaiknak és ervaket gyűjtöttek a januar 15-én újrakezdődő vitára. Ez a lelkeszures különösen a tőkés országok szár iTiara vart szükséges. Uecemoer közepe táján ugyanis olyan hely- zetoen lúggeszteüték íel a megbeszéléseket, amelyet a teljesen kidolgozóit es reális szocialista javaslatokkal szemoen egy megfelelően reads es elfogadható nyugaia alternatíva teljes hiánya jellemzett. A januári „menet” egész légkörét es az eiorénaladas ütemet dy módón lenyegeben az fogja megszabni: a megoeszolesuis.cn reszt vevő tones országok milyen mértekben voltak képesek a szocialista javaslatok reads ertekeiesere és méltánylására. A szocialista országok javaslata, amelyre a Nyugatnak most konstruktív, de legalábbis vitaalapul szolgáló vaiaszt kell adnia, a haderők és a fegyverzet innom szakaszra bontott csökkentesét irányozza elő. Az eiső szakasz.nun, már 1975 folyamán a két oldal (egyrészt a szovjetunió, az NLK, Lengyelország es Csenszlovákia, másrészről az USA, Anglia, NSZK, Beneiux, Kanada es Luxemburg) 20—20 ezer fővel csökkentené fegyveres erőit. E kétoldalú és meny- nyiségileg nem különösebben nagyarányú, tehát mintegy „a jóakarat jelzésének” . tekinthető csökkentés során egyben az érintett, összesen 40 000 katona iegyverzetével is csökkenne a Közép-Európaban „jelenlevő” fegyvernem is. A javasolt csökkentés a gyakorlatban azt jelentené, hogy az úgynevezett „közép-európai övezetben” (amely a bécsi tanácskozások targya) az említett országok egyrészt az NSZK, Belgium, Hollandia es Luxemburg területen, másrészt pedig az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország területén szorítanák lejjebb a csapatok létszámát és a fegyverzetet. A szocialista országok által javasolt második szakaszban ugyanebben az övezetben az említett országok öt százalékkal csökkentének csapataik létszámát. Ebben a szakaszban tehát az első, a szándékot és a készséget jelző szakasszal ellentétben már nem meghatározott abszolút számmal, hanem százalékos arányban történne a csökkentés. A szocialista ország gok megítélése szerint eat a második szakaszt egy esztendővé az első után — tehát 1976ban — lelietne lebonyolítani. Ezek után, 1977-ben hozzá lehetne fogni a harmadik szakaszhoz, am£.y további tízszázalékos csapat- es íegyverzetcsoivken- tést irányozna elő mindkét részről. Á szocialista javaslatok nemcsak a nemzetközi realitásaiénak felelnek meg, hanem nagymértékben tiszteletben tartják azt gz elvet, hogy egyik fél sem szerezhet egyoldalú előnyöket a Közép-Európában állomásozó haderőik és a fegyverzet csökkentésé bőL A nyugati tárgyaló felek különböző manipulált (és természetesen áltáluk sem elleinöriz- hető és hitelesíthető) statisztikák alapján arról beszélnek, hogy a jelenlegi közép-európai katonai helyzet > „aránytalan”. Szerintük a Varsói Szerződés haderőinek „előnyét7’ csak ügy lehetne kiegyenlíteni, ha „kiegyensúlyozottan” csökkentenék a fegyveres erőket A bécsi tárgyalásokon kiderült: nemcsak azt akarják elérni, hogy a szocialista országok a maguk közép-európai övezetében sokszorta nagyobb csapatcsólkken- tést hajtsanak végre, mint az j USA éss szövetségesei a maguké- j ban. de emellett még válogatnak is a fegyvernemek között! I A jelek szerint különösen a szárazföldi haderőre akarják összpontosítani a csökkentést kivonva a fegyvexzetcsökkentós hatálya alól a légierőket, a taktikai nukleáris fegyverzetet. Ami az „egyensúlyt” illeti, a szocialista országok által javasolt százalékos csökkentések nyilvánvalóan azt jelentik, hogy a nagyobb létszámú erőket és fegyverzetet nagyobb ábszolút- mennyiséggel csökkentik. Ezen túlmenően azonban természetesen megengedhetetlen, hogy az Atlanti Blokk — fegyverzet- csökkentés ürügyén — a Iközép- európai övezetben egyoldalú előnyöket szerezzen. Ez a tárgyalások leglényegesebb politikai célját veszélyeztetné. Hiszen az egyoldalú előnyök gerjesztik a feszültséget — ahelyett, hogy annak envjiítéschez járulnának hozzá. Termeszetszerűen a tárgyalássorozat résztvevői eleve tisztában voltak azzal, hogy rendkívül bonyolult, nagy türelmet és hosszú időt igénylő megbeszélésekről van szó. A meglevő nézetkülönbségekre számítani lehetett, s azok a tárgyalások értékéből semmit sem vonnak le. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az általános európai helyzet s ezen túlmenően a szovjet—amerikai viszony állapota megfelelő légkört teremt a türelmes tárgyalásokhoz. A „januári menet”, s azon a nyugati hatalmak magatartása mindenesetre képet ad majd arról, milyen ütemű előrehaladással' lehet mája számolni. •—i—e KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a Szovjetunióban tett látogatásáról Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere a Szovjetunió kormányának meghívására január 8-tól 10-ig hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Púja Frigyest fogadta Lf I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Púja Frigyes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere között megbeszélésekre került sor. A tárgyalásokon részt vettek — magyar részről: Rapai Gyula. a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Matusek Tivadar és Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetői; — szovjet részről: N. N. Ro- gyionov, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese és V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, N. N. Szika- csov és V. N. Szofirnszkij, a Szovjetunió külügyminisztériumának osztályvezetői. A Magyar Népköztársaság es a Szovjetunió viszonyára jellemző szívélyes légkörben és a teljes elvtársi megértés szellemében folytatott megbeszéléseken a miniszterek áttekintették a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. Mély megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szoros barátsága és állandóan erősödő sokoldalú együttműködése a szociaHazaérkezcit Prágából Óvári Miklós Csütörtökön hazaérkezett Prágából Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki pártunk képviseletében részt vett a Beke és Szocializmus Szerkesztőségi Tanácsának ülésén. A Nyugati pályaudvaron Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a. KB irodájának vezetője fogadta. Jelen volt | Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu- dapesfüi nagykövete. (MTI) lista internacionalizmus elvei alapján minden területen termékenyen fejlődik, s teljes összhangban áh az 1967. szeptember 7-én Budapesten aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel. A magyar-szovjet kapcsolatok sikeres fejlődése megfelel a, két ország népei létérdekeinek. elősegíti a szocializmus és a kommunizmus építése soron következő feladatainak megoldását, a szocialista közösség erejének növelését. A felek állást foglaltak a kétoldalú és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretein belüli sokoldalú gazdasági együttműködés további elmélyítésén, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítása érdekében kifejtett erőfeszítések fokozása mellett A miniszterek hangsúlyozták, hogy a szocialista országok ösz- szehangolt nemzetközi tevékenysége egyike azon legfontosabb tényezőknek, amelyek elősegítik a feszültség további csökkenését, a béke és a biztonság megszilárdítását az egész világon. A magyar fél a tárgyalások során hangsúlyozta a Szovjetunió lenini politikája, az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram nagy jelentőségét és magasra értékelte a Szovjetuniónak az egész világ békéjéért és biztonságáért kifejtett sokoldalú külpolitikai tevékenységét. A szovjet fél aláhúzta, hogy a Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájával jelentősen hozzájárul a szocialista országok összehangolt politikájának megvalósításához a nemzetközi küzdőtéren. Az időszerű nemzetközi problémák megvitatása során különös figyelmet szenteltek azoknak a feladatoknak, amelyek az európai biztonság fenntartására és megerősítésére irányulnak. A felek megelégedésüket fejezték ki az európai béke megszilárdítását és az enyhülés elmélyítését szolgáló pozitív fejleményekkel kapcsolatosan. Különösen aláhúzták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentőségét a részvevő államok népeinek alapvető érdekei, az európai földrész békés jövője szempontjából. Kifejezték eltökéltségüket, hogy konstruktívan hozzájárulnak az értekezlet sikeréhez és mielőbbi befejezéséhez. A felek állást foglaltak a közel-keleti békekonferencia hatékony munkája mellett és amellett. hogy az a térség népe és valamennyi állam biztonságához és tartós békéjéhez vezessen. A miniszterek pozitívan értékelték a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztériumai együttműködésének tapasztalatait és a különböző szintű konzultációk és munka- megbeszélések további szélesítésében egyeztek meg. A tárgyalások megerősítették a felek álláspontjának és nézeteinek teljes azonosságát valamennyi megtárgyalt kérdésben. Púja Frigyes külügyminiszter átadta A. A. Gromiko külügyminiszternek a Magyar Népköz- társaság kormányának hivatalos, baráti látogatásra szóló meghívását. amelyet A. A. Gromiko köszönettel elfogadott. »«• Púja Frigyes külügyminiszter csütörtök délután hazaérkezett Budapestre, Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marjai József külügyminiszté- fiumi államtitkár és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt F. P. Bog danov tanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Huzavona a dél-vietnami fogolycsere körül A dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyesbizottságá- naik küldöttség-vezetői csütörtökön háromórás rendkívüli ülést tartottak, de Saigon újabb kibúvói és feltételei miatt ezúttal sem sikerült kimozdítani a holtpontról a problémát, jóllehet január 4-i ülésükön elvben már megállapodtak a fogolycsere folytatásába A Thieu-rezsim most azzal a mondvacsinált ürüggyel próbálja halogatni az akció megindítását, hogy a DIFK ellenőrizte Loc Nitnh repülőterének futópályája megrongálódott, s kijavítása „legkevesebb 20 ’ napig fog tartani”. (Reuter) Kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozása Prágában befejeződött a kommunista es munkáspártok képviselő10®*1 a Béke és Szocializmusfolyóirat munkájáról tartott tanácskozása. A képen: K. I. Zarodov, a folyóirat főszerkesztője beszédet mond, (Telefoto—CTK—MTI—KS1
