Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-09 / 6. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjait egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG 19*4. JANUAR 9., SZERDA Áras 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM MAI-g nrr-rm— VÁRNI KELL A TELEFONRA (5. oldal) ® KAMARATÄRLATOK BÉKÉSCSABÁN (5. oldal) Hasznos téli esték Gyors ütemben változik a faL vausban lakó emberek élete, köu. zelít a városiakéhoz. Szembeszökően érzékelteti ezt a mezőgazdasági termelés iparszerűvé vá_ lása, a lakás- és az öltözködési kultúra változása, a tanulási szórakozási lehetőségek bővülése. s egy sor más jelenség. Ám igaz az a megállapítás is, hogy az emberek gondolkodásmódja, szemlélete nem mindig tart lépést a technikai haladással, a közszükségleti vagy kulturális igényeket kielégítő termékek, szolgáltatások fejlődésével. Ez az ellentmondás nem oldható fel egyik napról a másikra, s arra sem szabad számítani, hogy majd idővel maga az élet megoldja. Szívós, következetes munkát kell végezniük ennek érdekéiben azoknak, akik tudatosan látják, érzik ezt az ellentmondást, köztük is elsősorban a pártszervezeteknek, a komm ti» Pistáknak! Az emberek tudatának fejlesztéséért munkálkodni a párt- szervezetek állandó, el nem hanyagolható feladata s legtöbbje ezt szem előtt is tartja munkatervi, programja készítésénél, kialakításánál. Oktalanság lenne azonban tagadni, hogy a nevelő, felvilágosító munka, a kulturális tevékenység falun nem egyformán erőteljes, nem ugyanolyan intenzitású az év minden szakában. A politikai, társadalmi, kulturális élet helyi szervezői nem hagyhatják fi_ gyeimen kívül, hogy nyáron hosszabbak a nappalok, többet dolgozik a termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági dolgozó, legyen bármilyen beosztása is. Ha több a munka, az emberek- oet- kevesebb ideje és ereje jut a szervezett keretek között folyó politizálásra, művelődésre. Késő ősszel, télen viszont pezsgőbb a politikai, társadalmi, kulturális élet, jóbban jut ezekre idő. Ebből a körülményből, adottságból fakad, hogy a falusi párt- és tömegszervezetek, tömegmozgalmak kulturális szer_ vek ebben az' időszakban munkájuk középpontjába helyezi^ az emberekkel való foglalkozást. Napjainkban falun sincs egyetlen olyan rétege sem a lakosságnak, amely ne tudná valamely társadalmi szervezetben, intézményben a felkészültségének, érdeklődési körének megfelelő politizálási és művelődési alkalmat megtalálni. A gondot az esetek többségében nem ezek hiánya okozza, hanem az, hogy a falvak lakóinak jelentős rétege nem él ezekkel a lehetőségekkel. Ez a magatartás-forma elsősorban nem valamiféle „passzivitásból” fakad, hanem az esetek többségében annak fel nem ismeréséből. hogy az emberibb életnek nem csupán anyagi, hanem szellemi tartozékai is vannak. A párt- és tömeg- szervezet! írnek, társadalmi mozgalmaknak éppen abban van a küldetésük, hogy ez utóbbi szükségességéről meggyőzzék az embereket, felkeltsék bennük a társadalmi problémák, a politikai önképzés, a kultarálódás iránti érdeklődést. Elsősorban a pártszervek és pártszervezet feladata meghatározni és irányítani a falu politikai, társadalmi, kulturális életének fejlődését. Ezt teszik a községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek és alapszervezetek, amikor területük lakóinak, dolgozóinat igényeit figyelembe véve meghatározzák a téli időszak oktatási, közművelődési programját. Felelősségüket nem csökkenti, sőt növeli, hogy e munkából nemcsak a pártszervezetek veszik ki részüket, hanem a falvakban, s azok intézményeiben, gazdasági egységeiben működő tömegszervezetek, tömegmozgalmak, az állami élet választott szervei is. A pártszervezeteknek segíteniük kell ezeket a szervezeteket, szerveket a helyileg legmegfelelőbb programok kialakításéban, jó előadói gárda megszervezésében. A pártszervezetek feladata, hogy koordinálják területükön a különböző tanfolyamok, politikai és kulturális rendezvények lebonyolítását. A párttagok segítsenek ezek népszerűsítésében, legyenek aktívak a vitákban, felkészültségükkel járuljanak hozzá a foglalkozások színvonalának növeléséhez. Örvendetes, hogy a pártszervezetek nemcsak saját tagjaik képzésére, fordítanak gondot. Nagyon változatosak azok a módszerek, amelyeket annak érdekében alkalmaznak, hogy minél több pártomkívülit bevonjanak a politikai képzésbe. Gyakori, hogy a szocialista brigádok kommunista és párton- kívüli tagjai együttesen vesznek részt előadás-sorozatokon. Számos pártszervezetben az egy-egy munkahely kommunistáit összefogó pártcsoportokat bízták meg a politikai oktatás vagy különböző előadás-sorozatok megszervezésével. Mind több pártszervezet ismeri fel: eredményesebb a képzés, ha egy-egy brigád, vagy üzemág dolgozóit egységesen ugyanazon oktatási formába kapcsolják be. Könnyebb így az időpontokat összehangolni, s előnyös ez azért is, mert azonos foglalkozású, jobbára ugyanolyan érdeklődésű emberek vesznek részt az előadásokon, vitákon. Számos pártszervezet arra is hasznosítja ezeket a hónapokat. hogy egy-egy fontosabb párt-, illetve kormányhatározatot szélesebb körben megismertessen. Ebbe bekapcsolják a tömegsaervezeteket, vagy amennyiben a téma ezt igényli, értelmiségieket, szakembereket kérnek fel az előadások megtartására. Népesedéspolitikai intézkedéseinket most például sok községben és mezőgazda- sági üzemben ismertetik, s erre jobbára a vöröskeresztes csoportok vezetőségeit kérték fel, az orvosokat is bevonva a családtervezés ismereteinek terjesztésébe. Az ifjúság körében a párt ifjúságpolitikai, a nők körében pedig nőpolitikái határozat végrehajtásának helyzetét vitatják meg a téli hónapokban. De lehetne sorolni tovább azokat a programokat. módszereket, amelyék mind a falvak népének szellemi gya* rapodását szolgálják. ML, SE Növekedett a belső ellenőrzés hatékonysága a tsz-ekben A Termelősxo vetkezetek Országos Tanácsán&k ülés« A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a termelőszövetkezetek területi szövetségei elnökeinek és titkárainak bevonásával kedden kétnapos tanácskozásra ült össze a Gellért- szállóban. Az ülésen részt vett dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár iß. Szabó István, a TOT elnöke beszámolt az elnökség elmúlt évi munkájáról és a szövetkezetek belső ellenőrzésének helyzetéről. Mint mondotta, az elnökség 1973-ban is változatos módszerekkel segítette elő a mezőgazdasági szövetkezetek szocialista irányú fejlődését. Irányelveket adott ki a munkaverseny továbbfejlesztésére, a személyzeti munka tökéletesítésére. Ajánlással fordult a mezőgazdasági szövetkezetekhez a kölcsönös támogatási alap létrehozására. Az alap egy-egy területi szövetségen belül a gazdasági hullámvölgybe került szövetkezetek részére nyújt anyagi támogatást. Számottevően fejlődött a mezőgazdasági szövetkezetek belső ellenőrzésének rendszere, növekedett az ellenőrzés hatékonysága. A szövetkezetekben az ön- kormányzat erősödése nyomán szigorúbbá váltak a belső ellenőrzés iránti követelmények. Az ellenőrző bizottságok tevékenységében mindinkább szervezeti és működési kérdések átfogó, a szövetkezet egészére kiterjedő vizsgálata kerül előtérbe, és határozottan lépnek fel a visszásságokkal szemben. A legutóbbi választások során javult a bizottsági tagok iskolai végzettség szerinti összetétele, nagyobb a fiatalok és a nők aránya. Az ellenőrző bizottságok számos helyen még nem látják el megfelelően feladataikat — hangsúlyozta a TOT elnöke. Helyenként a közgyűlés ellenőrző munkája sem elég hatékony. Ezért a mostani ülésen elhangzó hozzászólások, javaslatok alapján a TOT elnöksége ajánlást ad ki a mezőgazdasági szövetkezeteknek és társulásaiknak a belső ellenőrzés továbbfejlesztésével kaDcsolatos feladatokról. Szabó István után Moharos József, a TOT elnökhelyettese beszélt a területi szövetségek tevékenységének és munkamódszereinek tapasztalatairól és a Hal tart a fogyasztási szövetkezetek fejlesztési programjának megvalósítása? — a kérdésre Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese elmondotta az MTI munkatársának, hogy a fősúlyt a belkereskedelmi és vendéglátóhálózat gyors ütemű bő- I vítésére helyezték. Noha — a i lehetőségekhez igazodva — né- I feladatokról. A 2379 mezőgazda- sági és halászati termelőszövetkezet és szakszövetkezet 50 területi szövetséget tart fenn. A szövetségek fő feladata, hogy előmozdítsák a szövetkezetek önálló, demokratikus működését és az eredményes vállalati gazdálkodást. A szövetségek segítik a szövetkezetek közötti gazdasági együttműködések ldala. kulását. a termékértékesítési szerződések feltételeinek meghatározását, a korszerű termelési eljárások megismerését és az; üzemszervezési tapasztalatok hasznosítását. A TÓT elnökségének beszámolóit vita követte. A tanácskozás ma, szerdán folytatódik (MTI) mileg csökkentették az eredete előirányzatot, a szövetkezetek a negyedik ötéves tervben így is várhatóan mintegy 300 000 négyzetméternyi alapterülettel bővítik a kiskereskedelmi üzlet- hálózatot. Az utóbbi három év alatt összesen 190 000 négyzet- méter alapterületnyi kereskedel- (Folytatás a 3. oldalon) iBSBasBBBBaasaaeo bbbbbosbbooosbbbbbsbsbbs* Tovább bővül, korszerűsödik az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi hálózata Mezőkováesházán áruház épül Szovjet vasércszállítás a Dunán Az al-dunai néniből folyamatosan indítják Dunaújvárosba a szovjet vasércet. A képen: Nyolc uszály várja, hogy vasércíerbétől megszabaduljon, (MTI fotó: Szilágyi Pál felvétele)
