Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

w&ritAzTÁj, laesssasaaBeaseBsseeseeaassesseseseeeBaeeece: Földházi Sándor dr„: Ä fontosabb zoonosSsok..* Saját érdekből — mindenki tudjon róla A Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasá­ga 1968-ban pályázatot hirdetett olyan dolgozatok megírására, melyek az állatról emberre és emberről állatra terjedő jelen­tősebb betegségiekről, ezek meg. előzéséről, az ezekkel kapcsola­tos élelmiszer-higiéniai és köz­egészségügyi tennivalókról szól­nak. Dr. Földházi Sándor békés­csabai körzeti állatorvos sok- sok napi munkája mellett időt szakított tapasztalatainak ösz- szegezésére a pályamunka elké­szítésére. A zsűri Földházi dok­tor dolgozatát országos második díjjal jutalmazta. Az első díj nem került kiadásra* Az emberről állatra és az ál­latról emberre terjedő betegsé­get szélesebb körű publikálásá­ra, a védekezési módok tudato­sítására csak az elbírálás után vetődött fel a gondolat. Ekkor azt javasolták, hogy jelenjen meg könyv alakban a pályamun­ka képekkel, ábrákkal illuszt­rálva, hogy az egyszerű emberek is el tudjanak igazodni a tudo­mányos rengetegben. S így a viszonylag kis terjedelmű dolgo­zatból 232 oldalas, tudományos eszközökkel megírt, népszerű könyv született. Dr. Földházi Sándor könyve megjelent a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Békés megyei Szervezetének gondozásában a megyei és városi ta­nács által létrehozott koordiná­ciós bizottság támogatásával mert fontosnak tartották a dol­gozat bővítését, az illusztrációs anyag gyarapítását a mű köz­kézre adását. Jogosan, hi­szen benne olyan témákat dol­goz fel a szerző melyek átolva­sásakor az egyszerű emberek is megértik: személyes higiéné­jük fokozásával milyen állatokról átterjedhető betegségektől me­nekülhetnek meg. milyen köz. egészségügyi problémákat ke­rülhetnek el embertársaikkal együtt A könyv lényegesen nagyobb jelentőségű és fontosabb annál, mint ahogyan az első megítélés­kor gondolhatnánk. Elsősorban szakembereknek íródott — ol­vashatjuk az előszóban —, orvo­soknak. állatorvosoknak. Két­ségtelen, a szakemberek korsze­rűen rendszerezett anyaghoz jut­nák Földházi dr. tollából. A fon­tosabb zoonózisók elleni védeke­zés fokozása azonban és első­sorban nem orvosi, állatorvosi feladat, hanem a nagyüzemi mezőgazdaság vezetőinek, szak­embereinek, dolgozóihoz hason­lóan az élelmiszeriparban is mdndennaipi feladat: a munka­szervezés segédeszköze, igen lényeges tananyaga. Nézzünk néhány példát Itt van a szarvasmarha, gttmőkőr esete. A nyers tej ivása vészéi lyes mert élő tuberkulózis-bak­tériumok lehetnek benne Ezért csak forralt tejet fogyasszunk. (Megyénkben még ma is fellel­hető nyers tej árusítása, köz­fogyasztása!) Milyen, következ­ményekkel járhat a nyers tej fogyasztása, milyen feladatokat szükséges megoldani az üzemi vezetésnek az állattenyésztésben dolgozók egészségvédelmére? Erre is választ ad dr. Földházi Sándor. A brucellózisról, a lép- fenéről, a tetanuszról, a sertés, orbáncról, a paratífuszról, a ta­konykórról olvadhatunk többek között A baktériumok által oko­zott megbetegedések című feje­zetben. A vírusok által okozott betegségeket a szerző külön fejezetiben taglalja. A pa­pagájkor, a veszettség, a raga­dós száj- és körömfájás, a him­lő. a juhok és kecskék fertőző hólyagos bőrgyulladása, a macs- kakarmolásd betegség tünetei érdemelnék említést. S talán még egy fejezetet emeljünk ki: a pa­raziták által okozott 'betegsége­ket. Ezek közül is a hólyagfér- gességet. Házi vágásom esetén a hólyagférgességben szenvedő hízott sertés májával mit kell csinálni, hogy a betegséget em­ber és állat ne kaphassa meg? Okszerűen kitűnő az ezzel kap. csolatos elemzés. Folytathatnánk tovább a könyv ismertetését, a szerző sok-sok hasznos tanácsát. Szük­ség i« lenne rá, mert mindenki­nek saját érdeke hogy ezekről tudjon, hogy megvédhess« ön­maga egészségét, már csak azért is. mert ez a nagy jelentőségű könyv mindössze ezer példány­ban látott napvilágot. Ha az or­vosok és állatorvosok valameny- nyien megvásárolják, hiszen ez­zel a szerkesztéssel dr. Földhá­zi orvos kézikönyvet ad kollé­gáinak. akkor hány példány jut az állami gazdaságok, tsz-ek és az élelmiszeripar vezetőinek, szakembereinek. több tízezer dolgozójának, a vöröskeresztes aktíváknak? S mindezek után vajon jut-e ebből az ezer pél­dányból az állatbarátoknak, a .gyermeküket aggódva szerető édesanyáknak, a piacon bevásár­ló háziasszonyoknak? Végtére rájuk is gondolni kellett volna egy ilyen közegészségügyi szem­szögből tudományosan, de még­is népszerűén megírt könyv ki­adásakor. De lehetne beszélni a mű szélesebb körű. országos ter­jesztéséről is, hiszen dr. Földhá­zi könyve, állatorvos-írói mun­kája túlnő saját körzetén, s a megye határain. Dupsi Károly Acélszerkezetek gyártása és szerelése Az 1974» évre budapesti és vidéki üzemeink részére még felveszünk megrendeléseket könnyű, közép és nekéz acélszerkezetek gyártására és szerelésére HŐTECHNIKA ÉPlTÖ ÉS SZIGETELŐ VÁLLALAT 143© BUDAPEST. Kállai Sva u. 20, Telefonj 343—139. Sokszemközt a nyűlászokkal Kerekasztahheszélgetés a Hazafias Népfrontnál Á múlt év november 13-án Fekete István békéscsabai nyúl- társulási elnök tollából Éves gondok a megye nyúltenyésztó- sében címmel cikket tettünk közzé. A közölt adatokat kü­lönösképpen nem ellenőriztük, mivel Fekete István a nyúlfce- nyésztők körében, itt a megyé­ben is és országosan is elis­mert vezető. A Baromfiipari Or­szágos Vállalat békéscsabai gyárának mezőgazdasági fő­osztálya az adatokat megtámad­ta. Fekete István ugyanis ar­ról ír, hogy országosan nö­vekszik a nyúlhústermelés, a megyében pedig visszaesés ta­pasztalható 1972-vél bezáróan. A cikk szerzője a szakcsopor­tok működésének jelentőségét, fontosságát hangsúlyozta, több támogatást kért az ÁFÉSZ-ek- től és az ipartól. A megyében felvásárolt elő­nyül 1969-ben 2681 mázsia, 1970- ben 3644 mázsa, 1971-ben 3059 mázsa, 1972-ben 3394 mázsa. Ebből a békéscsabai gyáregy­ség: 1969-ben 1129, 1970-ben 1328, 1971-ben 1314, 1972-ben 1581 mázsát vásárolt fel. A szá­mok azt mutatják, hogy a nyúltenyósztés és a felvásárlás csaknem azonos színvonalon állt 1972-ig. 1972-ben és azóta a tenyésztői kedv fellendült, amit legjobban a felvásárolt mennyiség mutat. 1972-ben 1581, 1973-ban januártól októ­berig 1622 mázsa nyulat vásá­rolt fel a BOV békéscsabai gyára. Miután az eredményeket és a cikk érdemi részét összevetet­tük, olyan következtetést von­hattunk le, hogy a nyúlász szakcsoportok megítélésével, az ÁFÉSZ-szel tartott kapcsolattal és az ÁFÉSZ-ipar közötti ko­operációval gondok vannak. Ezért szerkesztőségünk megkér­te a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának gazdaság- politikai szakbizottságát, vegye programjába a nyúlász szak­csoportvezetők kerekasztal- megbeszélését. December köze­pén 18 szakcsoportvezető vett részt a vitában, melynek ta­pasztalatáról szeretnénk olva­sóinkat tájékoztatni. A vitát négy gondolat köré csoportosítottuk 1. Milyen támogatásban ré­szesülnek az ÁFÉSZ-ek útján a megye :nyutászai? 2. Az ÁFÉSZ-ek és a szak­csoportok kapcsolata. 3. A BOV, az ÁFÉSZ-ek és a nyúlszakcsoportok együttműkö­dése. 4. A szakcsoportok, az ÁFÉSZ- ek és a MÉSZÖV munkájának hatása. Hangzottak el követésre mél­tó példáik az együttműködésre. Békésen és Gyulán, de Gyo­mén és Orosházán is az ÁFÉSZ- en beiül jól elfér a szakcsoport Önállóan gazdálkodnak. Ez» azt is jelenti, hogy a termeléssel összefüggő kiadásokat az ÁFÉSZ rendszeresen áthárítja a szakcsoportra. Főként a nyúl- táp szállítási költségét vitatták. Több szakcsoportvezető nem ismeri az ezzel kapcsolatos ren­deletet, melyre Kiss Sándor gyulai elnök hivatkozott. A szállítási költség 25 mázsa táp fuvarozásán felül a gabonafel­vásárlót terheli, 25 mázsa alatt az ÁFÉSZ költségvetését, 5 mázsa alatt pedig a termelőt. A táp ára ezért nem egyezik a rendeletben előírtakkal. Többen szót emeltek a Bé­kés megyei GFV nyúltápja el­len. Ezektől a nyulak nem fej­lődnek, a fiókák pedig elpusz­tulnak. Az orosházi szakcsoport a dunántúli Kömyéről szerzi be a tápot. Környén azért csi­nálnak kifogástalan nyúl tápot, mert a Bilkali Állami Gazdaság — ez az ország legnagyobb nyúltenyésztője —- innen szerzi be és a minőségre rendkívüli módon ügyel. Békéscsabán olyasmi is elő­fordult, hogy a szakcsoport táp­ját az egyéni nyúltartóknak mérték ki anélkül, hogy a szakcsoportvezető véleményét kikérték volna. A szakcsoport­nak decemberben nem jutott táp. Örömmel hallgattuk, hogy Gyulán a szakcsoport nyúl- ügyben az ÁFÉSZ-en belül „nagyhatalom”, önállóan szer­vezi és intézi a nyúltenyésztés- sel kapcsolatos feladatokat, a törvényben előírt módon gaz­dálkodik, fejleszti a közös ala­pot. rendszeresen segíti a szak­csoportban nyúlászkodqkat. A Kiss Sándor vezette közösség méltán lehetne a Békés megyei nyúlászok mintaszakcsoportja is! A gyulaiak élnek az önálló­sággal. Nem elégszenek meg az­zal, amit részükre a BOV ár­ban felkínál. így volt ez 1973- ban is. Év elején 10 ezer nyúl átvé­telére kötött velük szerződést a BOV azzal, hogy plusz—mínusz tíz százalék eltérés lehetséges a tervtől. Összesen 16—17 ezer nyulat vásároltak fel, 3k abból a BOV békéscsabai gyára csak 11 ezret vett át. A terven fe­lüli nyúl nem kellett?! A szak­csoport vezetősége nem esett kétségbe. Felkereste Budapes­ten az olasz kirendeltséget, és néhány nap múlva Csezarino űr küldte a kamiont és a hazai napi ár feletti összeggel vásá­rolta fel a füleseket. Ugyanezt az üzletet miért nem tudta le­bonyolítani a BOV békéscsabai gyára? Restségük miatt az ál­lam elesett a haszontól. A gyulai szakcsoport továbbra is fenntartja a kapcsolatot Cseza-* rino úrral, mert így drágábban tudja értékesíteni a nyulakat, mint a BOV útján. A szakcso­portvezetők a megyében most együttesen szeretnék kihasznál­ni a gyulaiak által feltárt anya­gi előnyt. Az is kézzelfoghatóbbá vált a vitában, hogy az ÁFÉSZ-ek és a szakcsoportok kapcsolata több helyen nem kielégítő. Emiatt a szakcsoportok nem a törvény­ben meghatározott módon mű­ködnek. Nem íkapnak segítséget, ösztönzést a napi munkához, sőt. Fekete István felmutatta a 2648/1973-as számú békéscsabai ÁFÉSZ-levelet, melyben az árak módosításáról értesítették. Ebben az áll, hogy a szakcso­porttagoknak az ÁFÉSZ kilón­ként 50 fillérrel kevesebbet fi­zet a nyűiért, mint aa egyén: termelőknek. A novemberi 13-í újságcikk­ben tulajdonképpen ez ellen emelt szót Fekete István. Saj­nos eredmény nélkül. A megyé­ben sehol nem folytatnak eny- nyire fordított politikát, mint Békéscsabán. Máshol minden ÁFÉSZ előnyben részesíti a kö­zösségi termelést., Olyan árpo­litikát folytatnak, hogy a ma még egyéni nyúlászdknak is ér­dekük legyen szakcsoportba lépni, mert így olcsóbban jut­nak hozzá a kiváló minőségű tenyészanyaghoz, a nyúlketrec- hez és a nyúltáphoz, a tenyész­tés és az értékesítés így szervezett. Békésen talán túlzottan is ér­vényesül az ár differenciálása Az egyéni termelőknek nyúl- kilogrammonként 23 forintot, a szakcsoporttagoknak pedig 28— 30 forintot fizetnek. Gyomén ketrecvásárlásra az ÁFÉSZ 16 ezer forint kamatmentes hitelt bocsátott a szakcsoport rendel­kezésére. Orosházán állatorvos segíti a szakcsoporttagokat a nyúlbetegségek megelőzésében, leküzdésében, bár oltóanyaghoz ők is, mint a gyulaiak vágj mások, nem hivatalosan, ma­szek alapon, drágán jutnák Pedig ez állami importból jön. A battonyai ÁFÉSZ évenként 10 ezer forinttal támogatja fi szak­csoportot, s a mixomatozis el­leni oltás költségét is fedezi. Szarvason az ÁFÉSZ kilónként 3 forintot tart vissza a félvá sárlási árból, mégis minden költséget áthárít a szakcsoport­ra. Kérdés: hova teszik az ár­rést? A szervezeti élet javításává- kevés helyen foglalkoznak Ezért a szakcsoportok működé­se több helyen csak névleges A szakcsoport veze tök nem is­merik azokat a törvényeket, melyek keretén belül dolgoz­niuk kellene. Legtöbb helyen azt érzik, hogy az ÁFÉSZ fe­lesleges tehernek tekinti őket. így Medgyesegyházán, noha a szakcsoporti munka szervezése, irányítása ÁFÉSZ-feladat, MÉ­SZÖV-hatáskör. A működés törvényességének ellenőrzését a tanácsoknak kellene ellátniuk A különféle alapok képzése és felhasználása talán éppen az ellenőrzés hiánya miatt akado­zik. S ami igazán meglepő* az ÁFÉSZ-ek nem tartják nyil­ván a szakcsoportokban folyó termelőmunkát. Nem tudják, hogy melyik szakcsoport meny­nyi élő nyulat nevel, értékesít Következésképpen, mindezt m MESZÖV-nél sem ismerik, nem kezelik külön az áruforgalom­ban a szakcsoportok tevékeny­ségéből származó adatokat. A szakcsoportok, az ÁFÉSZ-ek, a MÉSZÖV és a BOV közötti kapcsolat sem kielégí­tő. Csak egy példa: a MESZÖV- nél elfogadták azt a BOV-ajánr lást, hogy 1974-ben havonta egyszer vásárolnak fel nyulat. Minderről nem tájékoztatták a szakcsoportvezetőket, nem von­ták őket be a közösséget érin­tő dolgok intézésébe. A kerek- asztal-megbeszélés idején szá­molta ki az egyik elnök, hogy öt hónap alatt két nyúlgene- rációval kevesebbet tudnak felnevelni, ha havonta csak egyszer veszik át a nyulat! Minden két hétben módot kel­lene találni a nyúlátvételre, mert ebben az esetben évente négy generációval többet nevel­hetnének fed, mint ellenkező esetben. Fekete István a november 13-i írásában azt javasolta, hogy az iparban több szakem­berre lenne szükség. De nem­csak az iparban —■ tegyük hoz­zá, hanem a MESZÖV-ben is, meg az ÁFÉSZ-eknél is egy kicsit jobban a termelés olda­láról kellene megközelíteni a felvásárlást, összhangot terem­teni a termelés és az ipari fel­dolgozás között Olyan apró dolgokat is szóba fioztak, hogy az átvételi idő betartásával is problémák vannak. A BOV át­vevője nem a túrajáratban meghatározott időben érkezik meg. Talán csak Orosháza ki­vétel e tekintetben. Négy-öt- órás késéssel veszik át az álla­tokat. A nyúltenyésztők többsé­ge üzemi dolgozó. A BOV pon­tatlansága hátráltatja az üze­mekben folyó programozott ter­melést is. Nem lenne különö­sebb gond, ha az ÁFÉSZ-ek fel­vásárolnák a nyulat, s óik ma guk adnák át a BOV-nak. De kényelmesebb úgy, ha várakoz­tatják a tenyésztőket és köz­vetlen a BOV ketrecébe rakják a jószágot. Részükre csakis így marad meg tisztán az árrés. A megye nyúlász szakcsoport­jaiban tehát nem mennek min­denhol rendben a dolgok. A tör­vényes felügyelet gyakorlása eszköze lehet annak, hogy az ÁFÉSZ-ek és a MÉSZÖV saját feladatát nagyobb hozzáértés­sel, a közösségi munka kifeje­zett támogatásával segítse, s a nyúlászérdekeket a BOV-vai. szemben képviselje és megvéd­je, öopsi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom