Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
w&ritAzTÁj, laesssasaaBeaseBsseeseeaassesseseseeeBaeeece: Földházi Sándor dr„: Ä fontosabb zoonosSsok..* Saját érdekből — mindenki tudjon róla A Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasága 1968-ban pályázatot hirdetett olyan dolgozatok megírására, melyek az állatról emberre és emberről állatra terjedő jelentősebb betegségiekről, ezek meg. előzéséről, az ezekkel kapcsolatos élelmiszer-higiéniai és közegészségügyi tennivalókról szólnak. Dr. Földházi Sándor békéscsabai körzeti állatorvos sok- sok napi munkája mellett időt szakított tapasztalatainak ösz- szegezésére a pályamunka elkészítésére. A zsűri Földházi doktor dolgozatát országos második díjjal jutalmazta. Az első díj nem került kiadásra* Az emberről állatra és az állatról emberre terjedő betegséget szélesebb körű publikálására, a védekezési módok tudatosítására csak az elbírálás után vetődött fel a gondolat. Ekkor azt javasolták, hogy jelenjen meg könyv alakban a pályamunka képekkel, ábrákkal illusztrálva, hogy az egyszerű emberek is el tudjanak igazodni a tudományos rengetegben. S így a viszonylag kis terjedelmű dolgozatból 232 oldalas, tudományos eszközökkel megírt, népszerű könyv született. Dr. Földházi Sándor könyve megjelent a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének gondozásában a megyei és városi tanács által létrehozott koordinációs bizottság támogatásával mert fontosnak tartották a dolgozat bővítését, az illusztrációs anyag gyarapítását a mű közkézre adását. Jogosan, hiszen benne olyan témákat dolgoz fel a szerző melyek átolvasásakor az egyszerű emberek is megértik: személyes higiénéjük fokozásával milyen állatokról átterjedhető betegségektől menekülhetnek meg. milyen köz. egészségügyi problémákat kerülhetnek el embertársaikkal együtt A könyv lényegesen nagyobb jelentőségű és fontosabb annál, mint ahogyan az első megítéléskor gondolhatnánk. Elsősorban szakembereknek íródott — olvashatjuk az előszóban —, orvosoknak. állatorvosoknak. Kétségtelen, a szakemberek korszerűen rendszerezett anyaghoz jutnák Földházi dr. tollából. A fontosabb zoonózisók elleni védekezés fokozása azonban és elsősorban nem orvosi, állatorvosi feladat, hanem a nagyüzemi mezőgazdaság vezetőinek, szakembereinek, dolgozóihoz hasonlóan az élelmiszeriparban is mdndennaipi feladat: a munkaszervezés segédeszköze, igen lényeges tananyaga. Nézzünk néhány példát Itt van a szarvasmarha, gttmőkőr esete. A nyers tej ivása vészéi lyes mert élő tuberkulózis-baktériumok lehetnek benne Ezért csak forralt tejet fogyasszunk. (Megyénkben még ma is fellelhető nyers tej árusítása, közfogyasztása!) Milyen, következményekkel járhat a nyers tej fogyasztása, milyen feladatokat szükséges megoldani az üzemi vezetésnek az állattenyésztésben dolgozók egészségvédelmére? Erre is választ ad dr. Földházi Sándor. A brucellózisról, a lép- fenéről, a tetanuszról, a sertés, orbáncról, a paratífuszról, a takonykórról olvadhatunk többek között A baktériumok által okozott megbetegedések című fejezetben. A vírusok által okozott betegségeket a szerző külön fejezetiben taglalja. A papagájkor, a veszettség, a ragadós száj- és körömfájás, a himlő. a juhok és kecskék fertőző hólyagos bőrgyulladása, a macs- kakarmolásd betegség tünetei érdemelnék említést. S talán még egy fejezetet emeljünk ki: a paraziták által okozott 'betegségeket. Ezek közül is a hólyagfér- gességet. Házi vágásom esetén a hólyagférgességben szenvedő hízott sertés májával mit kell csinálni, hogy a betegséget ember és állat ne kaphassa meg? Okszerűen kitűnő az ezzel kap. csolatos elemzés. Folytathatnánk tovább a könyv ismertetését, a szerző sok-sok hasznos tanácsát. Szükség i« lenne rá, mert mindenkinek saját érdeke hogy ezekről tudjon, hogy megvédhess« önmaga egészségét, már csak azért is. mert ez a nagy jelentőségű könyv mindössze ezer példányban látott napvilágot. Ha az orvosok és állatorvosok valameny- nyien megvásárolják, hiszen ezzel a szerkesztéssel dr. Földházi orvos kézikönyvet ad kollégáinak. akkor hány példány jut az állami gazdaságok, tsz-ek és az élelmiszeripar vezetőinek, szakembereinek. több tízezer dolgozójának, a vöröskeresztes aktíváknak? S mindezek után vajon jut-e ebből az ezer példányból az állatbarátoknak, a .gyermeküket aggódva szerető édesanyáknak, a piacon bevásárló háziasszonyoknak? Végtére rájuk is gondolni kellett volna egy ilyen közegészségügyi szemszögből tudományosan, de mégis népszerűén megírt könyv kiadásakor. De lehetne beszélni a mű szélesebb körű. országos terjesztéséről is, hiszen dr. Földházi könyve, állatorvos-írói munkája túlnő saját körzetén, s a megye határain. Dupsi Károly Acélszerkezetek gyártása és szerelése Az 1974» évre budapesti és vidéki üzemeink részére még felveszünk megrendeléseket könnyű, közép és nekéz acélszerkezetek gyártására és szerelésére HŐTECHNIKA ÉPlTÖ ÉS SZIGETELŐ VÁLLALAT 143© BUDAPEST. Kállai Sva u. 20, Telefonj 343—139. Sokszemközt a nyűlászokkal Kerekasztahheszélgetés a Hazafias Népfrontnál Á múlt év november 13-án Fekete István békéscsabai nyúl- társulási elnök tollából Éves gondok a megye nyúltenyésztó- sében címmel cikket tettünk közzé. A közölt adatokat különösképpen nem ellenőriztük, mivel Fekete István a nyúlfce- nyésztők körében, itt a megyében is és országosan is elismert vezető. A Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyárának mezőgazdasági főosztálya az adatokat megtámadta. Fekete István ugyanis arról ír, hogy országosan növekszik a nyúlhústermelés, a megyében pedig visszaesés tapasztalható 1972-vél bezáróan. A cikk szerzője a szakcsoportok működésének jelentőségét, fontosságát hangsúlyozta, több támogatást kért az ÁFÉSZ-ek- től és az ipartól. A megyében felvásárolt előnyül 1969-ben 2681 mázsia, 1970- ben 3644 mázsa, 1971-ben 3059 mázsa, 1972-ben 3394 mázsa. Ebből a békéscsabai gyáregység: 1969-ben 1129, 1970-ben 1328, 1971-ben 1314, 1972-ben 1581 mázsát vásárolt fel. A számok azt mutatják, hogy a nyúltenyósztés és a felvásárlás csaknem azonos színvonalon állt 1972-ig. 1972-ben és azóta a tenyésztői kedv fellendült, amit legjobban a felvásárolt mennyiség mutat. 1972-ben 1581, 1973-ban januártól októberig 1622 mázsa nyulat vásárolt fel a BOV békéscsabai gyára. Miután az eredményeket és a cikk érdemi részét összevetettük, olyan következtetést vonhattunk le, hogy a nyúlász szakcsoportok megítélésével, az ÁFÉSZ-szel tartott kapcsolattal és az ÁFÉSZ-ipar közötti kooperációval gondok vannak. Ezért szerkesztőségünk megkérte a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának gazdaság- politikai szakbizottságát, vegye programjába a nyúlász szakcsoportvezetők kerekasztal- megbeszélését. December közepén 18 szakcsoportvezető vett részt a vitában, melynek tapasztalatáról szeretnénk olvasóinkat tájékoztatni. A vitát négy gondolat köré csoportosítottuk 1. Milyen támogatásban részesülnek az ÁFÉSZ-ek útján a megye :nyutászai? 2. Az ÁFÉSZ-ek és a szakcsoportok kapcsolata. 3. A BOV, az ÁFÉSZ-ek és a nyúlszakcsoportok együttműködése. 4. A szakcsoportok, az ÁFÉSZ- ek és a MÉSZÖV munkájának hatása. Hangzottak el követésre méltó példáik az együttműködésre. Békésen és Gyulán, de Gyomén és Orosházán is az ÁFÉSZ- en beiül jól elfér a szakcsoport Önállóan gazdálkodnak. Ez» azt is jelenti, hogy a termeléssel összefüggő kiadásokat az ÁFÉSZ rendszeresen áthárítja a szakcsoportra. Főként a nyúl- táp szállítási költségét vitatták. Több szakcsoportvezető nem ismeri az ezzel kapcsolatos rendeletet, melyre Kiss Sándor gyulai elnök hivatkozott. A szállítási költség 25 mázsa táp fuvarozásán felül a gabonafelvásárlót terheli, 25 mázsa alatt az ÁFÉSZ költségvetését, 5 mázsa alatt pedig a termelőt. A táp ára ezért nem egyezik a rendeletben előírtakkal. Többen szót emeltek a Békés megyei GFV nyúltápja ellen. Ezektől a nyulak nem fejlődnek, a fiókák pedig elpusztulnak. Az orosházi szakcsoport a dunántúli Kömyéről szerzi be a tápot. Környén azért csinálnak kifogástalan nyúl tápot, mert a Bilkali Állami Gazdaság — ez az ország legnagyobb nyúltenyésztője —- innen szerzi be és a minőségre rendkívüli módon ügyel. Békéscsabán olyasmi is előfordult, hogy a szakcsoport tápját az egyéni nyúltartóknak mérték ki anélkül, hogy a szakcsoportvezető véleményét kikérték volna. A szakcsoportnak decemberben nem jutott táp. Örömmel hallgattuk, hogy Gyulán a szakcsoport nyúl- ügyben az ÁFÉSZ-en belül „nagyhatalom”, önállóan szervezi és intézi a nyúltenyésztés- sel kapcsolatos feladatokat, a törvényben előírt módon gazdálkodik, fejleszti a közös alapot. rendszeresen segíti a szakcsoportban nyúlászkodqkat. A Kiss Sándor vezette közösség méltán lehetne a Békés megyei nyúlászok mintaszakcsoportja is! A gyulaiak élnek az önállósággal. Nem elégszenek meg azzal, amit részükre a BOV árban felkínál. így volt ez 1973- ban is. Év elején 10 ezer nyúl átvételére kötött velük szerződést a BOV azzal, hogy plusz—mínusz tíz százalék eltérés lehetséges a tervtől. Összesen 16—17 ezer nyulat vásároltak fel, 3k abból a BOV békéscsabai gyára csak 11 ezret vett át. A terven felüli nyúl nem kellett?! A szakcsoport vezetősége nem esett kétségbe. Felkereste Budapesten az olasz kirendeltséget, és néhány nap múlva Csezarino űr küldte a kamiont és a hazai napi ár feletti összeggel vásárolta fel a füleseket. Ugyanezt az üzletet miért nem tudta lebonyolítani a BOV békéscsabai gyára? Restségük miatt az állam elesett a haszontól. A gyulai szakcsoport továbbra is fenntartja a kapcsolatot Cseza-* rino úrral, mert így drágábban tudja értékesíteni a nyulakat, mint a BOV útján. A szakcsoportvezetők a megyében most együttesen szeretnék kihasználni a gyulaiak által feltárt anyagi előnyt. Az is kézzelfoghatóbbá vált a vitában, hogy az ÁFÉSZ-ek és a szakcsoportok kapcsolata több helyen nem kielégítő. Emiatt a szakcsoportok nem a törvényben meghatározott módon működnek. Nem íkapnak segítséget, ösztönzést a napi munkához, sőt. Fekete István felmutatta a 2648/1973-as számú békéscsabai ÁFÉSZ-levelet, melyben az árak módosításáról értesítették. Ebben az áll, hogy a szakcsoporttagoknak az ÁFÉSZ kilónként 50 fillérrel kevesebbet fizet a nyűiért, mint aa egyén: termelőknek. A novemberi 13-í újságcikkben tulajdonképpen ez ellen emelt szót Fekete István. Sajnos eredmény nélkül. A megyében sehol nem folytatnak eny- nyire fordított politikát, mint Békéscsabán. Máshol minden ÁFÉSZ előnyben részesíti a közösségi termelést., Olyan árpolitikát folytatnak, hogy a ma még egyéni nyúlászdknak is érdekük legyen szakcsoportba lépni, mert így olcsóbban jutnak hozzá a kiváló minőségű tenyészanyaghoz, a nyúlketrec- hez és a nyúltáphoz, a tenyésztés és az értékesítés így szervezett. Békésen talán túlzottan is érvényesül az ár differenciálása Az egyéni termelőknek nyúl- kilogrammonként 23 forintot, a szakcsoporttagoknak pedig 28— 30 forintot fizetnek. Gyomén ketrecvásárlásra az ÁFÉSZ 16 ezer forint kamatmentes hitelt bocsátott a szakcsoport rendelkezésére. Orosházán állatorvos segíti a szakcsoporttagokat a nyúlbetegségek megelőzésében, leküzdésében, bár oltóanyaghoz ők is, mint a gyulaiak vágj mások, nem hivatalosan, maszek alapon, drágán jutnák Pedig ez állami importból jön. A battonyai ÁFÉSZ évenként 10 ezer forinttal támogatja fi szakcsoportot, s a mixomatozis elleni oltás költségét is fedezi. Szarvason az ÁFÉSZ kilónként 3 forintot tart vissza a félvá sárlási árból, mégis minden költséget áthárít a szakcsoportra. Kérdés: hova teszik az árrést? A szervezeti élet javításává- kevés helyen foglalkoznak Ezért a szakcsoportok működése több helyen csak névleges A szakcsoport veze tök nem ismerik azokat a törvényeket, melyek keretén belül dolgozniuk kellene. Legtöbb helyen azt érzik, hogy az ÁFÉSZ felesleges tehernek tekinti őket. így Medgyesegyházán, noha a szakcsoporti munka szervezése, irányítása ÁFÉSZ-feladat, MÉSZÖV-hatáskör. A működés törvényességének ellenőrzését a tanácsoknak kellene ellátniuk A különféle alapok képzése és felhasználása talán éppen az ellenőrzés hiánya miatt akadozik. S ami igazán meglepő* az ÁFÉSZ-ek nem tartják nyilván a szakcsoportokban folyó termelőmunkát. Nem tudják, hogy melyik szakcsoport menynyi élő nyulat nevel, értékesít Következésképpen, mindezt m MESZÖV-nél sem ismerik, nem kezelik külön az áruforgalomban a szakcsoportok tevékenységéből származó adatokat. A szakcsoportok, az ÁFÉSZ-ek, a MÉSZÖV és a BOV közötti kapcsolat sem kielégítő. Csak egy példa: a MESZÖV- nél elfogadták azt a BOV-ajánr lást, hogy 1974-ben havonta egyszer vásárolnak fel nyulat. Minderről nem tájékoztatták a szakcsoportvezetőket, nem vonták őket be a közösséget érintő dolgok intézésébe. A kerek- asztal-megbeszélés idején számolta ki az egyik elnök, hogy öt hónap alatt két nyúlgene- rációval kevesebbet tudnak felnevelni, ha havonta csak egyszer veszik át a nyulat! Minden két hétben módot kellene találni a nyúlátvételre, mert ebben az esetben évente négy generációval többet nevelhetnének fed, mint ellenkező esetben. Fekete István a november 13-i írásában azt javasolta, hogy az iparban több szakemberre lenne szükség. De nemcsak az iparban —■ tegyük hozzá, hanem a MESZÖV-ben is, meg az ÁFÉSZ-eknél is egy kicsit jobban a termelés oldaláról kellene megközelíteni a felvásárlást, összhangot teremteni a termelés és az ipari feldolgozás között Olyan apró dolgokat is szóba fioztak, hogy az átvételi idő betartásával is problémák vannak. A BOV átvevője nem a túrajáratban meghatározott időben érkezik meg. Talán csak Orosháza kivétel e tekintetben. Négy-öt- órás késéssel veszik át az állatokat. A nyúltenyésztők többsége üzemi dolgozó. A BOV pontatlansága hátráltatja az üzemekben folyó programozott termelést is. Nem lenne különösebb gond, ha az ÁFÉSZ-ek felvásárolnák a nyulat, s óik ma guk adnák át a BOV-nak. De kényelmesebb úgy, ha várakoztatják a tenyésztőket és közvetlen a BOV ketrecébe rakják a jószágot. Részükre csakis így marad meg tisztán az árrés. A megye nyúlász szakcsoportjaiban tehát nem mennek mindenhol rendben a dolgok. A törvényes felügyelet gyakorlása eszköze lehet annak, hogy az ÁFÉSZ-ek és a MÉSZÖV saját feladatát nagyobb hozzáértéssel, a közösségi munka kifejezett támogatásával segítse, s a nyúlászérdekeket a BOV-vai. szemben képviselje és megvédje, öopsi Károly