Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

IDOMÁRY ECHNIKA « siarssase se a sasai Hajökiemelö óriásdara A nagyobb folyams és tender., jaró hajók lakóbői dokkokba vonulnak, ha javítanivaló akad rajtuk. A kisebb személyazállí- tó-, teher. es hatásáhajók nem mindig engedhetik meg magúik, nak ezt a „luxust”, nem is be­szélve arról, hogy a hajójavító dokkok csak a nagy kikötőkben találhatók. Az eflsosegélyre vagy gyoets javításra, esetleg titán festésre bzwtuIó, 100 tonnát meg nem ha­ladó súlyú vízi járművek kieme_ léséhez különleges darut szer­kesztettek francia mérnökök. Két 15 méter magas kapuzat­ból áll. amelyek 2,5 méter át­Napenergiával a szomjúság ellen Tüitomén tüdősök készüléket dolgoztak ki a sós víz ihatóvá tetelére. Á készülék napenergL ával működik. A vízédesítő agg­regátorok szállítását jelentősen megkönnyíti, és üzemeltetését kényelmesebbé teszi, hogy mé­reteik nem nagyok. A pásztorok számára készülnek ezek, akik nyájaikkal olyan legelőkön jár­nak, ahol a víztárolókban sós ■víz gyűlik össze, vagy a föld alatti források sóssá vált vizet adnak. A száraz Türkmóniában nagy gazdasága jelentőségű e probléma megoldása. 0 w%*. január *, méróífi gemtáaforomesofaari nyug­szanak. Nyílásaikban nyolc acél- sodratú heveder van kót-két csigás tartóra felfüggesztve. Ixe- eresztve őket, a hevederek kö­rülfogják a kiemelendő hajó testét A hajókiemelő daru a se­kély partszakaszt megközelítő hajók fölé áU. felemeli azokat, majd -kiballag” velük a száraz­ra; A szív. és érrendszeri meg­betegedések a világ legtöbb or­szágában — igy hazánkban is — a betegségUista élén állnak és a legtöbb halálesetet okozzák. E betegségek közé tartoznak a magas vérnyomás, az érelme­szesedés, az agyi és a test más részein levő erek sérülései, a szívnek és a keringési rendszer­nek a fejlődési rendellenessé­ged a fertőzése», illetve a reumás eredetű szívbajok, a szívtrom_ bózis és a szívinfarktus. Ez utóbbi a század eleje óta vált a szív egyik leggyakoribb, sok. szór halállal fenyegető beteggé, gévé. amely egyre növekvő számiban a fiatalokat és a nőket is veszélyezteti. A szívinfarktus leggyakrab­ban a szív saját ereinek, a ko­szorú sereknek az eimeszesedése miatt, annak következményei ré­vén alakul ki. Az elmeszesedés időben való felfedezésével meg­előzhető. vagy legalábbis késlel­tethető a koszorú sör-betegség kialakulása. A vizsgáló orvos sokoldalú műszeres megfigye­lési; végez a panaszaikkal hoz. TCDLICC VAGY NEM TERHES? Csaknem minden nő életében felmerül az izgalmas kérdés; terhes vagy nem terhes? S ki a várakozás örömével várja a választ, ki pedig .mardosó szo­rongással. így van ez már ős­idők óta. legalábbis erről ta­núskodik a régi egyiptomi or­vosi tanács; „Vess egy cserép­be búzát, egy másikba árpát. Mindkettőt reggelente locsold meg első vizeleteddel. Ha mind­kettő kikel; biztos, hogy terhes vagy. Ha csak az egyik cserép­be sarjad hajtás; nem vagy terhes.” E módszert nemrégi­ben napjaink orvosai is kipró­bálták, és azt tapasztalták, hogy 70%-os gyakorisággal helyes a diagnózis. Ma természetesen ez az arány nem kielégítő a ter­hesség megállapítására. Gyanú és bizonyság A laikusok a terhesség leg­biztosabb jelének a menstruá­ció elmaradását tartják, pedig ez a sok ijedelmet kiváltó el­képzelés téves. Ez még csak va­lószínűsiti a terhességet, hiszen számos olyan betegséget isme­rünk, amelynek egyik tünete ugyancsak a menstruáció elma­radása. A szülészorvos ezért megkü­lönbözteti a terhesség gyanúját, valószínűségét és bizonyosságát A gyanút kiválthatja az étvágy­talanság, vagy éppen a fokozott étvágy, az emlők feszülése, a testen megjelenő világosabb csi­kók, az ún. terhességi csíkok. Sok terhes a korábban szere­tett ételeket „látni sem bírja”. Gyakori tünet éhgyomorra a gyomorégés vagy émelygés is. A vérkeringés kezdeti zavará­ra utal a ritkán előforduló orr­vérzés, a hirtelen pirulás és a kisebb szédülés. Az idegrend­szer érzékenyebbé válik a kül­ső és belső ingerekre, megjele­nik a különböző szagoktól való undor, a rossz szájíz, a koráb­ban dohányzó nők nem tudják elviselni a füstöt. Hozzájárul mindehhez még a türelmetlen­ség, fáradékonyság, álmatlan­ság is. Valószínűvé teszí a terhessé­get a menstruáció elmaradása. zá fordulókon. A képen látható személyt például akként teszik ki terhelési próbának, hogy a lábai alatt mozgó futószalagon Az emlők megduzzadnak és tar­tós lesz a lüktető és feszítő ér­zés, és megjelenik egy színte­len, vízszerű, majd sárgás savós váladék, az ún. előtej. És csak valószínűvé teszik a terhessé­get azok a próbák is, amiket a laboratóriumokban végeznek. Kecskebéka és egér A terhességi próbák közős alapja, hogy a terhes nő vize­letében kimutatható a magzat­burokban termelődő, ún. kori- ongonadotrop hormon. Ez a hormon érdekes hatással van a kísérleti állat szervezetére. Talán a békapróba — felfe­dezőiről Galli—Manini-reakcio — a legismertebb a terhességi próbák közül. A terhes nő vize­letét befecskendezik egy hím kecskebéka bőr alatti nyirok­zsákjába. Ha a nő valóban ter­hes, és így a vizeletben meg­található a hormon, hatására a béka kloakájában megjelennek a hím ivarsejtek, amelyék mik­roszkóp segítségével láthatók; A békapróba nem a legbizto­sabb terhességi reakció. Ezért kiegészíthetik egy másik eljá­rással, amelyet fiatal nőstény egéren hajtanak végre. Ezt a reakciót Asoheim—Zondek-reak- ciónak nevezik. Ennél a pró­bánál két napon át, naponta háromszor fecskendezik be a kísérleti állatba a terhes nő vizeletét. Kilencvenhat óra el­teltével megölik az egeret, és a felnyitott állatban megnézik a petefészket. Ha a petefészken csak tüszőérés figyelhető meg, a vizeletet adó nem volt ter­hes. Há a tüszőkön bevérzést látunk, vagy már elkezdődött a sárgatest kialakulása, csaknem bizonyosra vehető a terhesség; Ezek a jelek 98%-os biztonság­gal jelzik a terhességet Ma már mindkét eljárást ru­tinszerűen végzik a kórházak­ban és nőgyógyászati szakren­delésen. Újabban azonban egy­re jobban terjed az ún. immu­nológiai terhességi próba, amely jelenleg a legmodernebb eljárás. kell ,J atilla . CójX'e UalOaOílÓ iramban, .miközben a mérőmű­szerek szervezetének összes re­akcióit rögzítik Immunológiai próba Ha a szervezetbe tőle idege» fehérje kerül — a testidegen fehérjét antigénnek nevezzük —, a szervezetben védekezési reak­ció indul meg. Ennek eredmé­nyeként olyan ellenanyagok, ún. antitestek termelődnek, amelyek semlegesítik az antigé­nek hatását Az antitestek a szervezetben rendszerint meg­maradnak és tartós védettsé­get. immunizációt hoznak lét­re. Hasonló jelenség játszódik le a terhességi próbánál is. Ha a terhes nő magzatburok által termelt hormont tartalma­zó vizeletét nyúlba fecskendez­zük, ez a vizelet testidegen fe­hérje antigén a nyúl szerveze­tére. A szervezet védekezni kezd, ellenanyagot termel, és ez kimutatható a nyúl vérsavójá­ban. A nyúl vérsavója lesz te­hát a terhességi próba egyik re­akcióanyaga. A következő lépés lényege az, hogy ezt a hormont megfe­lelő biokémiai eljárásnak vet­jük alá, elérhetjük, hogy — birka vérével keverve —<^neg- tapadjon a birka vörösvérsejt- jeinek a felszínén. A terhességi reakciónak ez a másik reagense. Van tehát olyan anyagunk amely ellenanyagot, anti­testet tartalmaz (a nyúl vérsavója) és van egy olyan, amely antigént (a birka vörösvértestjei). Ha a * kettőt összekeverjük, az ellenanyag összecsomósítja, kicsapja, szak­mai nyelven; agglutinálja az antigént. A nyúl ellenanyagot tartal­mazó vérsavójához adjuk a ter­hes vizeletet. Nyilvánvaló, hogy az ellenanyag leköti a vizelet­ben levő idegen fehérjét, jelen esetben a hormont. S ha a bir­ka — hormont tartalmazó — vörösvérsejtjeit keverjük » előbbi együtteshez, nem törté­nik semmi. Hiszen az ellen­anyag, mivel az előzőleg lekö­tött fehérjék miatt már telítve van. az újabb adag hormont már nem képes kicsapni, az agglutináció elmarad. A reak­ció tehát pozitív: a vizeletet adó terhes volt. Ha nem terhes vizeletet te szünk a nyúl vérsavójához, az abban levő ellenanyag továbbra is aktív marad, mert nem köt le idegen fehérjét (hiszen az nincs a vizeletben). Ha ehhez a keverékhez adjuk a birka vö­rösvérsejtjeit, megtörténik az idegen fehérje kicsapása. Apró­ba negatív, a vizeletet adónem terhes. A terhességi próbákkal biz­tosan meg lehet állapítani 12 héten belül a terhességet. Ha nagy szükség van rá, a 12. hét elteltével, amikor a csontok ele­gendő meszet tartalmaznak, röntgenfelvételek bizonyíthat­ják minden kétséget kizáróan a terhesség tényék A 18—20. hé­ten túl próbák nélkül is van­nak a terhességnek biztos je­léi. A magzat mozgását maga az anya érzi. A köldökzsinór zörejét és a magzati szívhangot azonban csak az orvos hallja. Hasonló módon, a magzat ré­szeinek ki tapintása is kizárólag orvosi feladat. Erre 15—16. hét­től kerülhet sor. Küzdelem a szívinfarktus ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom