Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-30 / 24. szám
TenseiiszSvstkezeti DinlíMzottsági Akadémiát indítanak Évefe óta folyik megyénkben a M'ankaügyi Minisztériummal, a SZOT-tal és a jogászszövetséggel karöltve a vállalati munkaügyi döntőbizottsági tisztségviselők oktatása. A termelőszövetkezeti döntőbizottságok tagjainak és elnökeinek továbbképzése a tsz-szövetségek feladata. Munkájukat segítő és alapos jogi ismereteket nyújtó előadásokat 1972-ben hat esetben, 1973-ban pedig öt esetben tartottak a szövetkezeti döntőbizottsági elnökök részére megyénkben. A tapasztalatok azt igazolják, hogy noha ezek az előadások nagyon hasznosak voltak, a jövőben azonban a továbbképzést rendszeresíteni kell, kiterjesztve azt a termelőszövetkezeti döntőbizottságok tagjaira. A közelmúltban Orosházán tartott tanácskozáson elhatározták, hogy a termelőszövetkezeti döntőbizottságok elnökei részére bentlakásos tanfolyamot indítanak. Ezen kívül a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezési osztálya a két termelőszövetkezeti szövetséggel, a megyei főügyészséggel és a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei Szervezetével karöltve azt tervezik, hogy a közeljövőben a Vállalati Munkaügyi Döntőbizottsági Akadémiához hasonlóan Termelőszövetkezeti Döntőbizottsági Akadémiát indítanak. A rendszeres oktatásban a szövetkezeti döntőbizottságok valamennyi tisztségviselője részt vesz. A megyei főügyészség dolgozói a törvénysértések megelőzése végett a Szövetkezetekben lefolytatott vizsgálatokról is tartanak majd előadást. Élű sem A nagyszénás! vasútállomás Hunyadi szocialista brigádja az elmúlt évben is gyakran végzett . társadalmi munkát. Szorgalmuk is segített abban-, hogy az állomás az Idén is elérte az „Élüzem” szintet. fádból tízmillió forint forgalom a MÉIGnél — Ismét napirenden a megyei vadászból! — Lőkombinát Gyomén Február 7-én megyei kiüdittiiözgyíílés Békéscsabán A MAVOSZ Békés megyei Intéző Bizottsága január 28-án, hétfőn megtartotta 1974. évi első ülését. Napirendjén a vadászfegyelem, a balesetek értékelése, a baleset-elhárítással kapcsolatos oktatás, az 1973. évi költségvetés teljesítése és az 1974. évi költségvetés tervezete, valamint a MAVAD és a vadásztársaságok kapcsolata szerepelt Csatári Béla, a JB elnöke kérdésünkre elmondotta: a múlt esztendőben kedvezően alakult a MAVAD és a vadásztársaságok üzleti kapcsolata. A Békés megyei MÉK összesen 10 millió forint forgalmat bonyolított vadból, melynek jelentős részét a megye vadásztársaságai adták. Kilencvenezer fácánt 2540 vadkacsát, 81 szarvast, 20 vaddisznót, 853 mázsa őzhúst, s hatezernél több nyugat készítettek ölő a belföldi kereskedelem részére, illetve exportra. Az élő vad befogása általában jó eredménnyel járt. A vadász- társaságok eszközellátottsága, ennek biztonsága nem megfelelő. Az IB rendelkezésére bocsátott hálókhoz egyidőben csak néhány, vadásztársaság juthat hozzá. Az időjárás is gyakran közbeszólt, így a munka rendje nem volt minden esetben megfelelő. A MÉK vadforgalmá arra ösztönöz valamennyiünket, s ezt majd mi is szóvá tesszük a MAVOSZ-ban: az eddigieknél jobban szereljék fel a megye vadásztársaságait a vadászathoz szükséges eszközökkel. Néhány év óta vajúdik a megyei vadászbolt és a fegyverjavítás lehetőségének ügye. Az intéző bizottság január 28-i ülésén is állást foglalt ennek szükségessége mellett. Az országos szervektől kapott információk alapján a megye vadászai reménykedhetnek az üzlet megnyitásában, mivel a MAVOSZ, a MA VAD és a MÉK kooperációjában létrejön a vállalkozás. Szó volt arról Is, hogy a gyomai skeet-pályát lőkombináttá fejlesztik. A válogatott keret is Gyomán edz rendszeresen. Az ottani berendezések alkalmasak arra, hogy a vadászok iőtech- íjikajának fejlesztését szolgálják. Február 7-én megyei küldött- közgyűlésre hívják a vadász- társaságok elnökeit és a közgyűlési küldötteket. Az 1973. évi vadgazdálkodási munka, az 1974. évi feladatok szerepelnek a programiban. A közgyűlés választott bizottságai is ekkor ad- na|k számot az 1973. évi munkáról D. K. Napi 20 millió kibméte földgázszolgáltatás Új gázszárítók Algyőn Az iparban és a villamos energia termelésében jó néhány kazán és technológiai fűtőberendezés kétféle tüzelőanyaggal, olajjal és földgázzal is működhet. Ez a rugalmas tüzelési átválthatóság nyújt most' lehetőséget arra, hogy a magas világpiaci áron kínált olajból kevesebbet vásároljon a népgazdaság. A megtakarítás másik feltételét az országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt dolgozói teremtik meg a földgáztermelési előirányzat túlteljesítésével. A tröszt elsősorban Algyőnél új gázszárítók üzembe helyezésével, a korábbi kísérleti berendezés rekonstrukciójával növelte a termelést, s a téli csúcsigények kielégítése érdekében országosan napi 20 millió köbméter földgáz szolgáltatására készül fel. A szinte tavaszi as téli napokon azonban 3 5—1 millió köbméterrel kevesebb volt a felhasználás. Az első negyedévben a 100 millió köbmétert is meghaladja a megtakarítás, ami több mint 100 000 tonna fűtőolaj helyettesítését, felvásárlását teszi lehetővé Algyőn. Az év végén helyezik üzembe a mintegy 800 millió forint beruházással létesített propán-bután gáz leválasztó telepet, amelynek termelése majd évente 600 000—800 000 háztartást lát el ezzel a keresett fűtőenergiával. EZEI1SZERVEZŐK MEZŐGAZDASÁGBAN Miéirt van az, hogyha a szocialista brigádmozgalomról szó. I lünk elsősorban az iparvállalatoknál, a gyárakban, az üze-| mekben dolgozó munkabrigá-! dókra gondolunk. Miért van az. hogyha a iram-; ka- és üzemszervezésről, a termelésszervezés korszerűsítéséről, az ügyvitelszervezőkről vagya számítástechnika gyakorlati alkalmazásának; lehetőségeiről esik szó meglepődünk, ha ipari helyett mezőgazdasági jó példákról hallunk. Két eset lehet: Az egyik: tudatunk a valóságot tükrözi, vagyis a mezőgazdaságban eleddig nem született mé£ olyan eredmények sokasága. amely az ipar korszerűségének mindenek-felettiségé- be vetett hitünket megingatta volna. A másik magyarázat pedig így hangzik: tudatunk a való élet mögött kullog s egy évszázados: előítélet béklyóiban nem vesz tudomást arról, hogy a mezőgazdaság kinőtte gyermekcipőjét. Pedig kinőtte. mezőgazdaságának üzem- és? munkaszervező eredményeivel, j Az eredmények ugyanis arról I tanúskodnak, hogy a KB ide vo_ i natkozó határozatának végre-1 hajtására Békés megye élelmiszergazdaságában sikeres moz- > gialom bontakozott ki a negye-1 dík ötéves terv teljesítéséhez szükséges és éppen a szervezésben rejlő tartalékok feltárására. Békés megyében is tervezik — Gyertek csak! — mondta nekik. — Adok én harapnivalót a tea mellé mindenkinek... Te nem jössz? — kérdi tőlem. — Nekem nem kell! — fordultam éL Mindig idegesített, valahányszor atyáskodni akart felettünk. Most meg egyenesen kihívónak éreztem, hogy engem külön is felszólított. i — Könnyen beszél — ütötte el a dolgot Borostás. — ő már az éjszaka gondoskodott magáról. Puskás Is dühített a fecsegésével. Flóri még azt gondolja, az éjszaka meglógtam a munkából. Indultam, hogy valamelyik szélső házban lemosakód- . jam. Nem akartam velük tartani. Alig telt el fél óra, az apostolok kezdtek vtisszaszállin- gózni. De igen fancsali képet vágott mindegyik. Akkor már ott volt a tea is, én kértem be. lóié egy csajkával. Mondom Csigának, hogy talán torkukon akadt a falat, azért saóüanok annyii'a. Csak dünnyögött rá. Valami olyasfélét, hogy' „savanyú a szőlő”. Akkor én ezt nem értettem. — Hát Flóri? — kérdeztem aztán. Erre meg azt mondja, hogy jobban teszem, ha nem törődöm vele. Ez már szeget ütött a fejembe. De csak ittam a teámat. Egyszerre pukkanást hallok a hátam mögül. Olyat, mintha egy léggömb pukkant volna szét. Egy óriási léggömb. Megfordulok, hát látom, hogy vízsugár helyett lángnyelvek csapnak elő a csőből, meggyűlt a gáz. Később mondták, hogy alighanem ’ egy kis kavicsdarab ütődhetott a cső falának, az szikrát vetett, s a gáz attól fogott tüzet. Bekövetkezett. amivel kezdettől fogva számolhattunk. A fúrótorony egyetlen hatalmas égő fáklya lett. Ma már tudom, hogy Zsuzsa e pillanatban szállásunk ablakában állt. háta mögött Flóri- val. Felelnie kellett volna a kérdésre, amit feltettek neki. Be a látványtól elállt a szava. „Igen. ismertem” — mondta, amikor magához tért És megfordult. De Flórt akkor már nem volt sehol. Ott futott el mellettem. En- ■ «'em észre sem vett, rohant egye- í nesen a főmérnökhöz.-— Hová rohan? — néztem | Csigára. — Most már aztán iea_ : zán semmi tennivalónk a to- S ronynál. ! — Gondolod, hogy itt hagy-j juk tábortűznek? — mondta Csiga a tapasztalt szaki fölényével. < aztán szép komótosan megindult Flórián nyomában. összesereglett ott akkor min. denki. A kiskatonák meg leálltak a csatornázással, de maradtak a helyükön. Teljesen világos volt már. s a fáklya vörösbe hajló, narancsszínű lánggal lobogott. A falu jó része fenn virrasztót! egész éjszaka s a ko_ ra hajnali órán már megint tódultak az emberek a faluvégre, riadóznii, véleményt cserélni, rémhíreket szülni. És én milyen kívülről néztem ezt az egészet! (Folytatjuk) Korszerűsítik a termelést A meggyőző választ kérdéseinkre természetesen nem a filozófiai kategóriák értelmezésében, hanem a mindennaipi gyakorlatban kapjuk meg. Tagadhatatlan, hogy a mező- gazdasági üzemek a mezőgazdasági technika forradalmasítását jól követő ütemben kor. szerűsítik a termelést. Gondoljunk csak itt a növénytermesztő zártrendszerekre, illetve az állattenyésztő szakosított télepekre. Megyénkben jelenleg 16 szarvasmarha- ég 28 sertéstelep működük, az utóbbiakból pedig egy év alatt 260 ezer hízott sertés kerül ki. s ez a megye ossz- sertés kibocsátásának csaknem egyharmada. Világos, ha máson nem is, hát a tartástechnológián feltétlenül változtatni kellett. S az is biztos, hogy ott, ahol mindent gépek, méghozzá nagy teljesítményű gépek végeznek — mint a nádudvari ktikoricatermeszlő társulat földjén —, . valahogy másként kell a munkát szervezni mint a kézi kapálás és betakarítás korában. Máshogy szervezni, azaz szervezni kell! S szerveznek is, mert nem tehetik hogy ne tegyék. Ha pedig már szerveznek, szervezhetnek rosszul is meg ;ól is. Tehát a munka- és üzemszervezés korszerűsítésének jó péU dáit az ipar mellett szogálhat- ja a mezőgazdaság is. Megyénkben is! Ezt bizonyította az, hogy az elmúlt héten Békéscsabán megrendezett szervezési és szervezéstechnikai kiállítás mezőgazdasági szakmai napján külön előadás ío&lalkozobt mesénk A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok 70 százaléka el is készítette megyénkben az intézkedési terveket Ezt követően a különböző tudományos intézetek, szervek és szervezeteik jól felkészült szakembereinek közreműködésével egymás után születtek tanulmányok Békés megyében is a mezőgazdasági üzemek termelési szerkezetének ésszerű átalakítására, a termelésirányító munka és a gazdálkodás korszerűsítésére, valamint az ügyviteli információs rendszerek tökéletesítésére. « A tsz-szövetségek kezdeményezésére így dolgoztak ki jól megalapozott szervezési modellt a nagyszénási Lenin, a medgyes- bodzási Egyetértés, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány és az orosházi Űj Élet termelőszövetkezetekben. Mindez természetesen már csak az utóbbi agy-két évben tapasztalható fellendülés eredménye, mint ahogy az ügyvitelgépesítés is csupán néhány esztendős múltra tekint vissza Békés megye termelőszövetkezeti gazdálkodásában. Napjainkban mintegy 15 tsz fáradozik ügyvL telének részleges vagy teljes gépesítésén. köztük a legsikeresebbek a mezőkovácsházi Űj Alkotmány, az újkígyósi Aranykalász és a gyulád Köröstáj Tsz. A közös gazdaságok elsősorban — főleg anyagi megfontolásból — a részleges gépesítés felé hajlanak. Az állami gazdaságok sorából a mezőhegyesi és a szarvasi emelhető ki ügyvitel- gépesítési eredményeivel. Mindkét gazdaságiban gépekkel—-ha nem is éppen a legújabbakkal • — végzik az anyag, és forgalmi könyvelést, illetve a bérelszámolás adatainak feldolgozását. Egy dolog biztos: a számítás- és tervezéstechnikai eszközök viszonylag drágák. Ha egy traktor vagy egy számítógép vásárlásáról keli dönteni, az üzemi vezetők többsége — a főkönyvelő és üzemgazdász kivételével — fenntartás nélkül a traktor mellett dönt Legtöbbször jogosan. Hogy legyen mit számolgatni, ahhoz előbb termelni kell. De ha már termelünk, igazán nem árt számolgatni, hogyan termelhetnénk még többet a lehetőségek Érdemes tehát a számvitelt együtt korszerűsíteni a termeléssel. Még ha sokba kerül is. És érdemes éppen az utóbbi miatt azon is elgondolkodni, hogy egy-egy körzetben, tájegységben gazdálkodó több tsz miként szervezhetné meg együttesen, közös beruházással ügyvitelének gépesítését. Igaz. nem ez az egyetlen szer. vezési gond megyénk mezőgazdaságában. Növelni a hozzáértők számát' Az üzem. és munkaszervezés korszerűsítésében is az első és legfontosabb tényező maga az ember. Hiába a legkorszerűbb termelőgépek, a legdrágább számítástechnikai eszközök, ha nincs aki működésbe hozza, irányítsa, értelmet adjon az automatizált és mechanizált „gondolkodásnak”. Hiába minden ha — mint megyénk jó néhány gazdaságában — az üzem- és munkaszervezés megoldandó kérdése; nem válnak szerves részeivé a vezetés és. irányítás feladatainak. Ha hozzáértés híján nem tisztázzák a szervezési célokat és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, — mely eszközök egyike lehet éppen az írásunk elején említett szocialista munkaverseny mozgalom is —, a vállalati intézkedési tervek formálisak maiadnak. Ellenkező esetben azonban világos, hogy a szervezés végső céíja maga az ember. Emberről dönteni pedig csak felelősséggel lehet, s e felelősség megköveteli, hogy a döntéseket hozzáértő, jól képzett szakemberek készítsék elő. Mindenütt. Tehát a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági üzemben is. Ez utóbbi pedig röviden és egyszerűen annyit jelent, hogy a korszerű mezőgazdasági üzem ma már nem nélkülözheti a függetlenített szervező szakember munkáját. Kőváry E. Péter Azonnali belépéssel felveszünk 210 órás r *• 1 • *» (férfi). Amfora—ÜVÉRT, Békéscsaba, Kazinczy 1—2. ___________ 97359 B tmHBsren 187i. JANIJÁÉ 30. 5
