Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

I FORGALOM A PÉNZINTÉZETBEN; Naponként sokan keresik fel a Szarvasi Takarékszövetkezetet, hogy elhelyezzék megtakarított forintjaikat vagy éppen köl­csön kérjenek háztáji gazdaságaik fejlesztéséhez, illetve nagy értékű cikkek vásárlásához. (Fotó: Balkus) Országos operativ bizottság alakolt szarvasmarba-tenyésztés fejlesztésére A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormány- határozat végrehajtásának elősegítésére a MÉM létre­hozta a szarvasmarha-tenyész­tési országos operatív bizott­ságot, amely dr. Kovács Imre MÉM főosztályvezető irányí­tásával megkezdte működését. A bizottság folyamatosam vizsgálja meg a szarvasmar­ha-tenyésztés legfontosabb el­méleti és gyakorlati kérdéseit. A bizottság felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a hizlalás­ra — az úgynevezett húsirá­nyú szakosodásra — beren­dezkedő gazdaságok anyagi ösztönző-rendszerét mielőbb ki kell alakítani. A bizottság azt is megállapította, hogy a kisebb gazdaságokban is le­hetővé kell tenni az üzemen belüli szakosodást és az ipar- szerű nagyüzemi hizlaldák ki­alakításánál igénybe kell ven­ni a kooperációs lehetősége­ket, mivel a társulásokban részt vevő üzemeknek ez ese­tenként kisebb anyagi terhet jelent. A bizottság indítványozta, hogy a megyénkben alakítsák meg a szairvasmarha-tenyész- tési megyei operatív bizottsá­gokat. — Azt mondják, a víz elönti a falut. Meg hogy előbb-utóbb megnyílik a föld. — Marhaság! — mondtam neki. — Menjetek haza, jobb lesz! — És indultam tovább. — Várj! — szólt utánam, — Most nem érek rá» — mondtam es vissza se fordul­tam többé. Ez a nő, alig őb-hat óira után olyan idegenné vált ne­kem, mintha akkor láttam vol­na először. A konyhában égett a villany, de ott nem találtam senikit. Az öregasszony szobájába) hango­kat hallottam, oda nyitottam hát be. Csiri, a kislány, az anyja ölében. Tóth néni az ágyon, Zsuzsa meg guggol az asztal mt^ött, s az asztallap szélén két rongybaba táncol. Hamupipőke, meg a királyfi. „Ki vagy te, gyönyörűségesen szép lány?” „Jaj, Felség, én azt el nem árulhatom!” Csiri tág­ra nyílt szemekkel figyelte a táncot. — Lássa! — fordult felém a menyecske. — Nem tudom ha­zavinni. Itt meg nem merem lefektetni. Magukkal van az uram? , _ Igen! — mondtam, de én m ór csak azt a két rongyba­bát láttam. Hamupipőkének aranyszőke haja nőtt, a király­finak meg koronája. Jó hírű bábszakkörünk volt a kollégiumban. Rengeteget utaztunk az ország különböző tájaira, előadást tartani. Mi magunk pénzeltük ezeket az utazásokat a bevételünkből. Igaz, szűkösen: a koszt, a szál­loda épphogy futotta belőle, mert sokat költöttünk felszere­lésre. De hát mi más kellett voürn* még? így is halál! jól éreztük magunkat az ilyen hét­végi ortszágjáróísokon. Á Hamupipőkét Szegeden ad- ; tűk elő. Emlékszem, úgy volt, 5 hogy én lemaradok arról az út- 3 róL Ha akkor lemaradok, ma ; talán nincs mit mesélnem ma- * gának. Végül is mennem kellett, ; hiszen én játszottam a király- 3 fit Zsuzsa meg a Hamupipőkét. 3 Hét órakor még a szokványos ; módon kezdtük az előadást és ; a vége' felé, ahányszor a szín- : fal mögött hozzáért a kezem ■ Zsuzsáéhoz, mintha valami áram 3 futott volna át rajtam. Mint- 3 ha a kezünkkel beszéltük vol- 3 na meg a teendőket. Előadás után egy kis 3 olcsó bisztróban vacsoráztunk, j Együtt a többiekkel. Még a : cukrászdába is együtt ültünk ; be. De mindjárt az első konyák 3 után mondtam Zsuzsának, hogy 3 én öt percen belül lelépek, ha s velem akar tartani, jöjjön. Ne- : gyedóra múlva egy táncos he- ■ ilyen voltunk. Záróra után mentünk haza a : szállodába. A többiek már az ■ igazak álmát aludtak. Szó néü- j kül követtem Zsuzsát a szoba- - jába. Ne haragudjon', hogy így 3 részletezem a dolgot, de az az j éjszaka az én történetem ear- jj ka. Másnap resgel még nem ; tudtam ezt, másnap reggel még ■ tele voltam a Zsuzsával töltött ■ éjszaka diadalérzetével. Ma ■ már tudom, hogy sem azelőtt, 3 sem azóta senkinél nem érez- | tem azt a tökéletes együvé- 3 tartozást. Én a viszonyaimban ; olyan üres maradtam, mint egy • kitöltetlen kérdőív. Szeretkez- 3 tem, de nem szerettem. Engem 3 se szerettek, csak használtak. ; Érti? Csak használtak. Egyedül ■ Zsuzsa szeretett. Egyedül Zsu- j zsát szerettem. S lám, milyen könnyelmű a 3 fiatalság! : (Folytatfüle) Zsadányi mozaik Gyetvai Lajos, az MSZMP községi csúcsvezetőség helyettes titkárát éppen nagy munkában találom. Jelentéseket készít, amelyeket beszámolókból, jegy­zőkönyvekből, feljegyzésekből kell összeállítania. Annyi időt azonban szakít, hogy elmondja, milyen kérdések foglalkoztatják mostanában a község lakosságát. Ennek alapján indulok egy kis .Jelderítő” útra. Mível ma már a zsadányiak­nait sem a község határáig ter­jed a világ és a világban nem járnak beüotott szemmel, észre­vették, hogy egyes iparcikkek ára magasabb a helybeli, mint a városi boltokban. Vajon mi rejlik emögött? A kérdésre Oláh Béla, a Zsadány és Vidéke ÁFÉSZ elnöke válaszol: — Előfordul, hogy ugyanezt az árut a bolt — ha később szerzi be — magasabb áron kapja a nagykereskedelemtől. De van más is. Ha például a kis­kereskedelem 500 hűtőszekrényt vásárol, akkor bizonyos száza­lék árkedvezményt adhat a nagykereskedelem. Nálunk egy félévben legfeljebb 20-at adnak el a boltokban. Ilyen kis meny- nyiségre természetesen nincs kedvezmény. Hogyan adhatnánk tehát mi olcsóbban? Kérdésem: — Sok ÁFÉSZ van a megyé­ben. Nem lehetne a nagyke­reskedelemtől együttesen besze­rezni az olyan árucikkeket, amelyek után kedvezmény jár? — Lehet. Esetenként. Az olaj­kályhát és néhány más cikket a SZÖVKER útján szereztük be, ezért olyan áron kapható ná­lunk, mint a kiskereskedelmi vállalatok boltjaiban. Mit lehet még ehhez hozzá­fűzni? Egy jegyzőkönyvben olva­som: „Felvetődik az iskolás gye­rekeknél, hogy a túrós buk­tában nincs túró. Ennek mi az oka? Vonatkozik ez a lekváros tésztára is. A kifli nem mindig friss, amikor a kislány van bent (az üzletben), akkor elfekvő készletet kap az ember”. No-no! Már a kifli is elfek­vő? Azelőtt egyszerűen azt mondták, hogy száraz. De miért csak akkor, amikor a kislány van az üzletben? „A kenyér minősége labilis” — olvasható még a jegyzőkönyv, ben. Labilis? Van ilyen szó. Je­lentése: Olyan egyensúlyi ál­lapot, amelyben a test súlypont­ja a test megtámasztási pontja felett van. Bizonytalan egyen­súlyi helyzet. Ilyen jelzővel il­letni mégsem illik a kenyér mi­nőségét, inkább azt kell mon­dani, hogy néha jő, néha rossz. Bár lehetséges, hogy elég kocká­zatos egyszerűen beszélni. Mert előfordulhat, hogy azt gondol­ják az emberről, hogy túlságo­san „falusi”. Azért mégis ellátogatok a ke- nyérbóltba. ahol —sok vásár­lón kívül — találkozom Révész Béláné boltvezetővel, Juhász Editke eladóval. Ott-tartózkodik éppen Révész Béla, a sütőüzem vezetője is. — Nézzük csak azt a túrós buktát! — mondom és kérek is mindjárt egyet 1,60-ért, hogy megkóstoljam. — Friss és van is benne túró. Szép tiszta az üzlet, tele min­denféle jóval, ami csak „szem­szájnak ingere”. Pékárun kívül konzerv, kávé, száraztészta, szá­raz sütemény és sok más... Te­jet is árusítanak. Innen viszik ki az iskolatejet és kakaót. A szomszédban van a pék­üzem, ahol naponta készül a ke­nyér, a kifli, a kalács. Ezzel látják el az ÁFÉSZ boltjait is. Csakhogy reggel, amikor az ÁFÉSZ-boltok még kis sem nyi­tottak, itt már egymásnak ad­ják a vásárlók a kilincset. A falusiak koránkelflk, ezért fél 6-tól várják őket a bolt dolgo­zói. A forgalom pedig havonta 130—150 ezer forint, ami nem csekélység. Az ÁFÉSZ-nek elég komoly konkurrenciát jelent. A lakosságnak azonban előnyt. •Ügy vélem, ezért a Békés me­gyei Tanács, 3-as számú (gyulai) Sütőipari Vállalatot, a bolt és az üzem tulajdonosát csak el­ismerés illeti. Egy húsbolt van Zsadányban, ahol együtt mérik ki a Keres­kedelmi és a hatósági húst Vannak, akik úgy vélik, hogy az ilyen társítás visszaélésre ad lehetőséget Mert honnan tudhatja a vásárló, hogy ami­kor a drágább kereskedelmi húst számolják el neki, „vélet­lenül” nem a hatósági húsból mért ki egy darabot a hentes? Simon Sándor, a húsbolt ve­zetője határozottan cáfolja ezt: — Kereskedelmi és kényszer­vágott hús egyszerre soha sincs a boltban — állítja. Azt pe­dig csak pletykának tartja, hogy egyes személyekkel kivételt tesz. Az elbírálás persze a vásárlók dolga. Sok szó esik a községben az új gázpalack-cseretelepről is, amely már 1971-ben elkészült. Tulajdonosa a tanács, amely a lakosság pénzét fektette a lé­tesítménybe. Csakhogy ez a cse­retelep még mindig nem mű­ködik, a régi cseretelep pedig már nem tudja kielégíteni a la­kosság igényeit. Hevesi Gáspár, az MSZMP községi csúcsvezetőségének a titkára is elítéli ezt a mulasz­tást és a tanácsnak címezve fel­teszi a kérdést? — Vajon mikor lesz az „ün­nepélyes” avatás? Felszámolták a Zsadányi Épí­tőipari Szövetkezetei., amely 1972-ben még jelentős mennyi­ségű építőanyagot vásárolt az ÁFÉSZ TÜZÉP-telepén. Ebből eredően 258 ezer forint adóssá­got hagyott maga után. A felszámoló bizottság 1973- ban közölte az ÁFÉSZ-szel. hogy az adósság megtérítésére nincs fedezet. Oláh Béla, az ÁFÉSZ elnöke ennek alapján kérdezi; — Az ÁFÉSZ-nek talán van kidobnivaló pénze? Bizonyos. hogy legalábbis egyelőre 258 ezer forinttal sze­gényebb . lett a község. És amiatt vajon bezárnak-e vala­kit az „adósok” bjjrtörtébe vagy szép csendesen feledésbe megy minden ? Nyolcvannál többen járnak a dolgozók iskolájába. Van egy- egy V—VT„ VII. és VIII. osz­tályos tagozat. Az „öregdiákok” szorgalmasan tanulnak, amiről Göndöcs Péter, az iskola igaz­gatója csak elismeréssel tud be­szélni. Véleménye szerint az ő törekvésük annyira ösztönzőleg hat a pedagógusokra, hogy szin­te nem érzik a napi fáradtsá­got Mostanában ugyanis a rendes iskolai oktatásban, nevelésben is alaposan igénybe vannak vé­ve a „csatasorba” állítható pe­dagógusok. Hét pedagógusnő szülési, illetve gyermekgondo­zási szabadságon van, kettő pe­dig (mert ezt nem lehet titkolni), hamarosan követi őket. Göndöcs Péter derűsen jegyzi meg: — A 22 tagú tantestület 10 tagja férfi. Ez a szerencse, ök tartják a frontot És bár a szervezés elég gon­dot okoz neki, mégis örül, hogy ilyen szép számmal mutatnak példát a pedagógusnők a falu­beli asszonyoknak. Szükséges is ez, mert amikor 15 éve Zsa- dányba került 500 tanulója volt az iskolának, ma pedig három- ezáz-egynéhány van csupán. Sl úgy véli. a pedagógusnak szülési és gyermeknevelési szándékát elősegíti, hogy valamennyien szép és kényelmes lakással ren­delkeznek, a keresetük is meg­felelő. Letelepedtek és marad­nak Zsadányban. Az 1328 holdon gazdálkodó Dózsa Tsz-ből 15-en járnak a dolgozók iskolájába. A tsz meg­téríti nekik a könyvek, füzetek, írószerek árát és biztosítja, hogy mindenki időben eljusson az órákra. . Jenei Mihály, a tsz elnöke és Fábián Imre, a tsz párttitkára jó befektetésnek tartja azt a néhány ezer forintot amit a felnőttek tanulásának ösztönzé­sére biztosít a tsz. — Nagyrészt fiatalók. akik a VIII. osztály befejezése után mehetnek szakmunkásképzésre — mondja Jenei Mihály. — És szükség van szakmun­kásokra? — Most főként állattenyész­tőkre. Ugyanis van 330 hektár legelőnk, de egyelőre még csak 40 szarvasmarhánk. Három év alatt hizlalásra 300 szarvasmar­hánk lesz. De képzett emberek kellenek a gépekhez is. A tsz további fejlődése, gé­pesítése során mind kevesebb szakképzetlen munkásra lesz szükség. Eljön az idő, amikor a • gyógynövény-termesztéshez is szakember kell majd. Gyógy­növényt jelenleg 50 hektáron termeszt a tsz, később pedig majd ennél nagyobb területen. Deák László, a Magyar—Len­gyel Barátság Tsz párttitkára ugyancsak elismeréssel beszél a felnőttek szorgalmáról: — Nálunk tíznél többen- jár­nak iskolába és huszonhármán vesznek részt állattenyésztő szakmunkás-előképzésben — mondja. Van egy több holdijyi felü­letű tó a község mellett. Vize nagy esőzések idejen a közeli házakat veszélyezteti. Azt re­mélik, hogy egyszer majd csa­tornázással és zsilippel lehetővé válik a tó szintjének a szabá­lyozása. Lecsapolásről természetesen szó sem lehet Itt tartja az is­kola a jégkorong- és a gyors­korcsolyázó-bajnokságot min­den évben. Az idén is volt -és folytatják, ha ismét lesz fagy. A tél még félidejénél tart. A gyerekek és a pedagógusok egyaránt reménykednek abban, hogy Télapó nem lesz mostoha hozzájuk. Göndöcs Péter igazgató azt is tervezi, hogy az iskola parkosít­ja majd a tó környékét. Legyen egy szép kirándulóhely, ahol nyáron a gyerekek és a felnőt­tek ismerkedhetnek a természet­tel, sportolhatnak, csónakázhat­nak. Bár jóval kevesebb a gyerek Zsadányban, mint másfél évti­zeddel ezelőtt volt, az iskola mégis szűk. A váltakozó tanítás miatt minden tanterem délelőtt, délután foglalt. Két új tante­remre, mosdóra, WC-re lenne szükség. Kissé meglep, amit Göndöcs Pétertől hallok: — A vadásztársaság kérésére mémök-vadászvendégek tervet készítettek a két tanterem épí­tésére, ami máris 30 ezer fo­rint megtakarítást jelent. A HNF községi bizottsága pedig vállalta, hogy a szakképzettsé­get nem igénylő munkákra em-. bereket toboroz. Amennyire a szülők a gyer­mekeiket szeretik és tanulásra ösztönzik, bizonyára nem lesz nehéz a toborzás. Pásztor Béla 1974. JANUÁR 29,

Next

/
Oldalképek
Tartalom