Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-29 / 23. szám
Bflrés megyei Építőipari Vállalat Zárszámadásokról jelentjük Hárman kitűnővel végeztek a dolgozók általános iskolájában Szombaton fejezte be általános iskolai tanulmányait a Békés megyei Építőipari Vállalat tizennyolc dolgozója. A vizsga eredményeiről s az előzményekről érdeklődtünik Lóczi Vilmos osztályfőnöktől: —- Milyen oktatási formában i vettek részt az osztály felnőtt diákjai? — A dolgozók általános iskolájának, úgynevezett seázhat- \an órás tagozatán tanultak. Az elmúlt év januárjában tizenhatan kezdték meg a hetedik osztályt. Ősszel ketten csatlakoztak hozzájuk és így most tizennyolcán vizsgázhattak. Magyarból, történelemből, matematikából, földrajzból, fizikából és kémiából adtak számot tudásukról a hallgatók. A hetedik tárgyból — jogi ismeretekből — nem volt vizsga- kötellezettség. — Kik tanultak az osztályban7 — A vállalat segédmunkásai. Pontosabban: közülük néhány an máris megszerezték a szakmunkás-bizonyítványt. Ehhez ugyan szükséges a nyolc általános elvégzése, egyes esetekben azonban azok is engedélyt kaptak a szakmunkásvizsga letételére, akjk ezzel egyidóben végezték a hetedük, illetőleg a nyolcadik osztályt. A többiek a közeljövőben lehetnek szakmunkások. Ez lehetővé teszi, hogy növekedjen a keresetük. — Mi volt a követelmény? — Részt venni osztályonként százhatvan tanítási órán. Ehhez legalább ennyi otthoni tanulás járult. Nagy segítséget adott mindegyiküknek a vállalat — a költségek térítésében, tanulmányi szabadságban, részben tanszervásárlásban, s abban, hogy amikor az órák munkaidőre estek, korábban elengedték az érdekelteket a munkahelyükről. A résztvevők azonban így is sokszor nagy áldozatot hoztak, voltak köztük olyanok, akik a tanítás befejezése után három órával, este tizenegykor ülhettek csak buszra, hogy hazautazzanak a családjukhoz. —- Elégedett tanítványai eredményeivel? — A vizsgabizottság elnöke úgy értékelte az osztály tevékenységét, hogy felülmúlta az átlagot. Különösen az idősebb korosztály tagjai tettek ki magukért Az osztály három kitűnő rendűén végzett tanulója — Sincsik Mihály, Lukács Sándor és Nagy István —- közül a két előbbi már elmúlt negyvenéves. Anhéi a Jókai Színházban Munkások a munkásábrázolásról Mennyi a valóság ,, Mesebeli Jánosban”, Schwajda György drámájának főhősében, aki az államnak vissza akarja adni a neki juttatott javak egy részét? — erre a kérdésre igyekszik feleletet adni a Jókai Színház klubjában január 31-én délután 3 órakor rendezett beszélgetés, amelynek resztvevőd egyfelől a dolgozók általános iskolájába járó felnőttek lesznek, másrészt a dráma előadásának részesei, Szűcs János rendező, valamint Felkai Eszter, Poüyák Zoltán, Szűcs András és Vajda Károly színművészek. A találkozóra várják a Mese. beli János Íróját, Schwajda Györgyöt is. I !B*sBS9B3BseBaessBSBaeB=SH9BseBOBEsaB9Bs=eaeBBeaseeaBEBBBBassiessB#«sis«i*»«e*ssseMS** ! rületek elnéptelenednek, az alaposan téved: az élet megy tovább. Ezek az órák a fiatalok kedvelt találkozóit is jelentik™ Mikrobrigádok Az ipari és mezőgazdasági létesítmények mellett leggyorsabb ütemben az új lakóházak és lakótelepek épülnek. Az elmúlt évben például 30 ezer család költözött új otthonba. A Havanna melletti Alamar — itt készültek a hazánkban is bemutatott Az öreg halász és a tenger című film külső felvételei — néhány évvel ezelőtt még pusztaság volt. Az egykor kietlen tájon ma már többemeletes épületek, iskolák, óvodák és tágas játszóterek sorakoznak. Abban, hogy a családok százai kerülnek korszerű lakásokba, nagyszerű körülmények közé, elévülhetetlen érdemeik vannak a sajátos munkacsapatoknak, a mikrobrigádoknak. Tagjaik között minden szakma képviselőjét megtalálhatjuk. Dolgozik itt orvos, kőműves, újságíró, lakatos és tanár is. Valamennyien önként vállalják ezt a munkát; kisebb közösségük és az ország javára; A felépült lakások elosztásáról az ott dolgozók üzeme vagy társadalmi szervezete dönt. A kiutalásnál két lényeges szempontot vesznek figyelembe: kinek mennyire sürgős a lakás, és mit tett eddig a közösségért. Guftornédaratáson A „fehér arany”, a cukor jelentőségét egyetlen számadat is jól bizonyítja: ez adja Kuba devizabevételének 80 százaléteát. Mi, magyarok, elsősorban a cukor ízét ismerjük. (Az elmúlt évben 55 ezer tonnát importáltunk. — A szerk.) Arról már jóval kevesebbet tudunk, hogy milyen nehéz munka a cukornádaratás. Senki sem tudná megmondani, hogy a tűző napon hányszor emelkedik meg a nádvágók kezében és csap le a macsete (a nádvágó kés kubai neve — a szerk.), amíg az évi 5—6 millió tonnás cukor- termeléshez szükséges cukornádat levágják. Az aratási szezonban — mivel még csak 400 kombájn könnyíti az emberek munkáját — szinte minden férfikézre szükség van a cukornádtáblákon. A tervek szerint 1980-ra lényeges változás következik be: a Szovjetunió segítségével 80 százalékban gépesítik a cukornádaratást Vendéglátóim lehetővé tették számomra, hogy belekóstoljak ebbe az egész embert kívánó munkába. Délelőtt 11 órakor kezdtünk el dolgozni. Néhány perc múlva már patakokban ömlött rólam a veríték; alig egy óra elteltével pedig már éreztem, hogy nehezül a ka- rom.«« Teljesítményemet és helytállásomat nagyra értékelték barátaim. — Minden elismerésünk a tiéd — mondták. — A nap legforróbb két órájában dolgoztál, akkor, amikor a hivatásos nádvágók is pihennek. Tudtuk, hogy nagyon megizzadsz majd, de nem akartunk megfosztani ettől az élménytől... Uracsok István Következik: Tanulás, munka, fegyver. n n : ■ | i flz átlagos életkor 35 év — 43 millióval nőtt az árbevétel a füzesgvarmati Vörös Csillag Tsz-ben Fennállása óta a 25. és a leggazdagabb zárszámadási közgyűlést tartotta szombaton megyénk egyik híres kollektív gazdasága, az öt és fél ezer hektáros füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. A művelődési központ nagytermét zsúfolásig megtöltötték a tagok és a vendégek. Ott voltak többek között Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára, a megyei tanács, a társ-szövetkezetek, a tudományos kutatóintézetek, a felvásárló partnerüzemek képviselői. Az elmúlt év gazdasági eredményeit Csirik Imre elnök ismertette. Elmondotta egyebek között: rendkívül nehéz esztendőt hagytak a hátuk mögött. A 11,6 átlag aramykoronás földjükre mindössze 300 milliméter csapadék hullott, nem is a legkedvezőbb időszakokban. Csak az évek óta jól megalapozott gazdálkodásnak, a kiváló szakvezetésnek és' az egész kollektíva derek as helytállásának köszönhető, hogy most jó eredményekről adhat számot. Most érezteti áldásos hatását a bölcs előrelátás, amikor a megyében elsőnek láttak hozzá az üzemi vízrendezéshez, az öntözés megszervezéséhez, a talajjavításhoz, a nagyüzemi lucernatermesztéshez, s a gyümölcsös kialakításához, amihez 200 vagonos hűtőházat is építettek. Az öntözést és belvízelvezetést az Összterület 80 százalékán megoldották. Tavaly csaknem 1,7 millió köbméter mesterséges csapadékot hasznosítottak. A 12 , millió forintos meliorációs programot 1971-ben fejezték be. Mindig bátor kezdeményezői voltak az új módszerek kipróbálásának. Náluk épült fel hazánk legnagyobb lucernaliszit- készítő üzeme, szárítókapacitással is rendelkeznek. Egy év alatt mintegy 12 millió forintot költöttek műtrágyára és növényvédő szerekre. Náluk a gépeké a jövő, hiszen nemcsak kukoricában, hanem lucernatermesztésben is a zárt rendszert alkalmazzák. Megkülönböztetett tisztelettel szólott az elnök a nők és a fiatalok munkájáról. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy hazánk egyik legfiatalabb szövetkezete, hiszen a dolgozó tagok átlagos életkora mindössze 35 év. Háromszáznál több a fiatal tag, rájuk bízhatják a. legkomplikáltabb gépeket, technológiai berendezéseket Az össz dolgozók 20 százaléka nö. Munkájukról csak az élismerés hangján leihet szólni. így együttes jó munkával érték el, hogy 1973-ban csaknem 200 millió forint volt a termelési érték, a tervezettnél 39 millióval, az előző évinél 47,5 millióval több. Az árbevétel 172 millió 858 ezer forint volt, 43 millióval több az 1972. évinéL Beszédes számok „vallanak” a szövetkezeti vagyonról is. A közös vagyon 231 millió 238 ezer forint, az éves növekedés 41 millió. A tisztavagyongyarapodás 1973-ban 16 és fél millió volt. A dolgozók élet- és mumkörülményeirc jellemző: 2,5 milliót költöttek szociális és kulturális célokra. Évente a fiatal házasok lakásépítését félmillió forint kamatmentes hitellel segítik. A költségszint ugyancsak a vártnál jooban alakult. E rövid beszámolóban csak ízelítőt adhatunk a kiválóan gazdálkodó szövetkezet életéről, (munkájáról, amelynek tagjai a „tücsökdöglesztő” sárréti szikes talajt varázsolták jó termőfölddé. Külön szót érdemelne az építőrészleg, a kertészet, a sertés-, Illetve a szarvasmarha- telepen dolgozó kollektíva. Hasábokat írhatnánk műszaki és adminisztratív dolgozókról, akik hozzáértő irányító munkával, gondos ügyvitellel, napra kész könyveléssel segítik a Vörös Csillag Tsz munkáját. De ha „szorít a cipő” valahol a kertészetben, vagy éppen a cukor- répaföidön, akkor egy emberként vonulnak ki ők is a mezőre. A Vörös Csillagban ugyanis arra még nem volt példa, hogy november 7-re ne tiszta határral ünnepeljenek. Ezért őszinte örömmel hallottuk, hogy 1 180 tag átlagában az éves kereset meghaladta a 30 ezer forintot. Évközben rendszeresen kaptak pénzt, a végelszámolásnál pedig 12 millió forintot osztottak ki. Tanulságos volt ez a zárazám- adó közgyűlés azért is: ahol egyet akarnak vezetőik és tagok, ahol szilárd a munkafegyelem, ahol nem félnek az újtól, ott a végeredmény nem marad ei. Ary Róza A tagság a vezetés mellé állt — „Csörgedeznek” a milliók Mezökovácsházán A négyezer-nyolcszázharmínc. hat hektáros mezókovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben szombaton, január 26-án tartották meg az 1973. évi gazdálkodás zárszámadási közgyűlését. Az elnökségben helyet foglalt Klaukö Mátyás, a megyei tanács elnöke, a járási pártbizottság, a járási hivatal, a községi pártbizottság, a községi tanács képviselője, a szövetkezet politikai, gazdasági eleiének több irányítója. Lipták András tsz-elnök terjesztette elő a vezetőség beszámolóját, amely megkapó adatokat tartalmazott. Ezek közül kiemelkedik a növénytermesztés hozama, amely búzából hektáronként 48,35 mázsa, kukoricából ugyancsak hektáronként 71,45 mázsa Az ágazat árbevétele • 21,3 százalékkal nagyobb, mint 1972-ben volt, s meghaladta a 62,3 millió forintot. Az állattenyésztés 37 millió 790 ezer forint árbevételt produkált. Ez 2,6 millió forinttal kevesebb az 1972. évinél. A fejlődés mégis jelentős, mert a száj- és körömfájás után nem az árbevétel növelésére törekedtek, Hanem a törzsállomány minőségi és szám szerinti visszaállítására az 1972. évi színvonalra. Ez sikerrel járt A szövetkezet árbevétele a kisegítő ágazatokkal együtt 800 ezer forint híjával megközelítette a 130 millió forintot! Az egy hektárra jutó árbevétel 27 876 forint. A szövetkezet bruttó jövedelme 44,6 millió forint, tízmillió forinttal több a tervezettnél. Ebből a nyereség 26,6 millió forint. A bruttó jövedelmet úgy osztották fel, hogy részesedési alapra 24,6 millió forint, a különböző alapokra pedig összesen 20 millió forintot fordítottak. Ezen belül a fejlesztési alap 13,8 millió, a biztonsági alap pedig 3,4 millió forinttal gyarapodott Csaknem 700 ezer forintból létrehozták a lakásépítési alapot is. A dolgozó tagok átlagosan 28 005 forint részesedéshez jutottak 1973-ban. Az egy napra jutó munkadíj 128 forint, 25 forinttal több, mint 1972-ben. Ezek a számok hűen érzékeltetik azt a nagy változást, amely a mezókovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben tavaly lénye- gében kiteljesedett. Klaukó Mátyás felszólalásában emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években egyre ünnepélyesebbek a közgyűlések. Nem vol.t ez mindig így. Alig négy évvel ezelőtt, amikor vezetőséget választott a szövetkezet, Lipták András ellen 100-an szavaztak. Akikor ez a 100 ember nem értett egyet a jövedelemfelosztás módszerével, melyet Lipták elvtárs nagyon következetesen képviselt. Azt akarták, hogy ami megtermett, az utolsó szemig osszák ki, ne tartalékoljanak, ne gondoljanak a jövőre, mert ez az állam gondja. A szövetkezet vezetősége kitartott a pártszervezet határozata mellett, a tagság többsége felzárkózott a vezetés mellé és töretlen munikalendülettel dolgoztak. Az eredmény nem maradt el. Most már „csörgedeznek” a milliók, „csörgedeznek”, de csak azért, mert erősek a szövetkezet alapjai. Itt már rendelkeznek a bővített újratermeléshez szükséges anyagiakkal, szellemi erőkkel, így a tagság nagy biztonságérzettel tekinthet a jövő elé. A négy évvel ezélőtti 100 ellenszavazat nyoma sem volt érezhető a zárszámadási határozat megalkotásánál. A tagság ellenszavazat nélkül fogadta el a tsz vezetőségének jelenesét, melyben a szövetkezet, azaz a csoport érdeke az elsődleges. Gondoljunk csak a felosztás és a felhalmozás arányára: a bruttó jövedelemből 24,6 ;ut a tagságnak, 20 millió pedig a jövőnek. S mindez ellen senki sem emelt szót, sőt felharsant a taps! Az eredményeket a szövetkezet tagsága kovácsolta. A tagságban ott vannak a szakemberek is. akik nem alkalmazottai, hanem tulajdonosai a közösségnek. Olyan szakemberek valamennyien, akiket Mezőkovács- háza küldött egyetemre, akiket visszavárt, akiket elfogadott vezetőnek. Saját közösségükben váltak a nagyüzemi gazdálkodás elismert irányítóivá. S amikor ezek a fiatal szakén' ’r ■ kezdték az életet, nem volt olyan egyszerű a folguk, mint manapság. Akkor csak parancsosztogatót láttak bennük. olyan embert, aki a má- s«k fölé akar kerekedni. És amikor ezen a közgyűlésen Ele- ki János főagromómus a szakvezetők nevében beszélt, a hitük szerinti helyes útról, a párt egyenes és töretlen gazdaságpolitikájáról, a szövetkezet erősítésének szükségességéről, a szocialista munkaverseny eredményeiről, szavait - hosszan tartó taps köszöntötte. A karzaton az egyik mellettem ülő ts&- tag ezt mondta: „Jó, hogy rájuk hallgattunk!” Dupsi Károly 3 BÉKtS MCCfB^n 1974. JANUAR 29.
