Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-23 / 18. szám
Nem elég ismereteket közölni Beszélgetés Fabulya Balázzsal, a KISZ megyei bizottságának titkárával Az iroda egyik sarkában alacsony szekrény van, rajta sokféle kiadvány. Oktatási anyagok, plakátok, szórócédulák. Fabulya Balázs nyolcadik éve irányítja a megye ifjúságának politikai munkáját. Ez idő alatt sok tízezer részvevője volt a KISZ- oktatasnak. Kire hogyan hatottak az elhangzottak, mit hasznosítottak a fiatalok a politikai, gazdasági ismeretekből — nehéz lenne megállapítani. Az viszont biztos, hogy a munka nem volt hiábavaló. Hogyan emlékszik vissza a KISZ-oktatás kezdeti éveire? — A hatvanas évek elején, különösen a 20 éven aluliak körében, népszerű volt a filmsze- minári um és fáklyavivők kör. Ez utóbbi a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom élharcosainak munkásságával ismertette meg a fiatalokat A filmsze- mináx-iumokon minden előadáshoz filmet vetítettek. Volt etikai fórum is, ahol főként egyetemi, főiskolai végzettségű fiatalok vettek részt. Az akkori oktatás propagandistának csak 28 százaléka volt párttag. Ez az arány kevés volt a megfelelő színvonalú, szervezett marxista—leninista képzéshez A foglalkozásokat viszont már akkor is 20—23 ezer fiatal látogatta. Annyi, mint jelenleg. — Nem is lehetnének többen? — A megye KISZ taglétszáma évek óta 23—25 ezer. Ez valóságos létszám, de néhány ezerrel még csakugyan lehetne növelni a taglétszámot, és az oktatásban I részt vevők számát is. Elsősor- i ban a KISZ-en kívüli fiatalok szervezésével. Sajnos, az alapszervezetek többsége nemigen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Néhány nagyüzemünkben azonban felmérték a lehetőségeket, így összesen 1500 KISZ-en kívüli fiatalt szerveztek be a politi- | kai oktatásba. Fontosnak tartjuk, hogy a különböző ifjúsági rétegek (elsősorban a tanyán élő fiatalok, a lányok és fiatalasz- szonyok) megfelelő arányban legyenek jelen ezeken a foglalkozásokon. — Tagjai lesznek-e előbb vagy utóbb az ifjúsági szövetségnek a KISZ-en kívüli hallgatók? — Többségük igen. De itt meg kell említeni, hogy nem az oktatáson találkoznak először a mozgalommal. Közülük oda már csak azok mennek el, akik korábban részt vettek a KISZ más rendezvényein is, és ott jól érezték magukat. Szeretnénk, ha minél többen e hasznos folyamaton keresztül jutnának el ahhoz, hogy kitölt- sék az ifjúsági szövetség tagfelvételi kérelmét. Ehhez szükséges a vezetőség és a tagság tudatos szervező munkája. — Kötelező-e a KISZ-tagok részvétele az oktatásban? — Nem kötelező, önkéntes a részvétel. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy aki tagja az ifjúsági szövetségnek, azt érdekli a politikai élet Sokan vannak, akik párt-, állami vagy szakmai oktatásra járnak, de ennek ellenére a KISZ politikai körök rendezvényeire is elmennek. Azt hiszem, ha a különböző puccsokat az olajválságot, a világ eseményeit, a marxista alapfogalmakat érdekesen és él- ményszerűen közelítik meg a propagandisták, akkor nem kell kötelezni a részvételt. — A KISZ-oktatás tartalma bizonyára változott az elmúlt évek alatt. — A tartalom is, a forma is változott A politikai oktatás alapvető célkitűzése viszont változatlan: a fiatalok életkori sajátságainak és felkészültségének figyelembevételével oktatni a marxizmus—leninizmus alapjait. Természetesen úgy, hogy állandóan szem előtt tartsuk a végbement társadalmi és politikai változásokat. A formák közül maradtak a jól beváltak. A fáklyavivők kör, a marxista vitakör. Űj a világ ifjúsága és az állampolgári ismeretek kör. Az oktatás másik nagy egységét az előadássorozatok, vitakörök, politikai klubok adják. Ezek olyan kötetlenebb formák, melyekhez 63 témakör közül lehet választani. A választásban a többség igényének kell dönteni. Néhány cím: világnézet, ízlés-életforma, a KISZ pártirányítása, a közösség, a tudományos-technikai forradalom, az imperializmus diplomáciája. — Ehhez megfelelő tehetségű és felkészültségű propagandistákra van szükség. Olyanokra. akik ismerik az alapfogalmakat és az aktuális kérdéseket. képesek vitát indítani, és választ adni a fiataloknak. — Igen. Az oktatásban rendkívül felelősségteljes, fontos szerepük van a propagandistáknak. Jellemben és politikailag kiemelkedőnek kell lenniük. Fontos, hogy elfogadják őket a fiatalok. Munkájuk nem látványos. í Nehéz, tiszteletre méltó feladat. Hétszázötven propagandistánk van jelenleg a megyében. Hetven százalékuk párttag. Közülük 400-an évek óta vezetnek politikai foglalkozást. Gazdasági vezetők, fizikai munkások, pedagógusok, akik a propagandisták konferenciáján folyamatosan készülnek feladataikra. Előadásokat hallgatnak a meggyőzés lélektanáról, az oktatás módszertani és nyelvi követelményeiről. Felkészülésük célja, hogy minél eredményesebben , tudják elfogadtatni eszménket a ■ fiatalokkal. — Tapasztalatai szerint mi a vitaindítás legfontosabb eszköze? — Ügy gondolom, alapvetően fontos, hogy a propagandista jól ismerje a hallgatóságot: munkájukat, életkörülményeiket. örömeiket, gondjaikat. Tudjon a fiatalok nyelvén beszélni. tartózkodjon a nagyvonalú megfogalmazásoktól, a sok idegen kifejezéstől. Előadásában legyenek provokatív jellegű, nyitva hagyott kérdések, amik felkelthetik az érdeklődést Érzelmi töltéssel adják át a politikai ismereteket. Hívják ehhez segítségül a művészeteket, a film-, a képzőművészet alkotásait az irodalmi szemelvényeket Csak egy példa: Nem elég ismereteket fogalmakat közölni a hazaszeretetről. Törekedjen a propagandista az egyszerűségre, a közérthetőségre. Engedje, hogy előadás közben is kérdezzenek, mondjanak véleményt a fiatalok, és fogadja bátran esetleges bírálataikat. Adott esetben merje mondani: „Erre most nem tudok válaszolni.” — Az 1973,'74-es KISZ-ok- latási év közepén vagyunk. Mik az eddigi tapasztalatok, mi a további teendő? — Zavartalanul folyik az oktatás. Azaz mégsem egészen zavartalanul, ha a tárgyi feltételekre gondolunk. Azok hiányosak. Ez országos probléma. A politikai oktatáshoz nincsenek grafikonok, diafilmek, mozgó- filmek. Természetesen ebbe nem lehet belenyugodni. A fiatalok maguk is készíthetnk gyűjteményeket, szemléltetőeszközöket. Például településük gazdasági, kulturális eredményeiről. Létrehozhatnak oktatási kiskönyvtárakat, lemezgyűjteményéket. A teendő az, hogy továbbra is érdeklődjenek a fiatalok a nagy politika és a helyi politika kérdései iránt. Az oktatási év járuljon hozzá, hogy továbbra is jól felkészült fiatalok építsék szocialista hazánkat. Biztosak vagyunk abban, hogy propagandistáink erőfeszítései az idén is eredményesek lesznek. — Köszönjük a beszélge test! Réthy István Nézőpont Számomra mindig oázis, ha a rádió szinte szakadatlan műsortengerében valami újra bukkanok. így történt ez január 18-án is, amikor első adásával jelentkezett a címben jelzett műsor, amely ezután havanként jelentkezik hatvan percen keresztül. Mészáros Tamás szerkesztőműsorvezető beköszöntője szerint művelődéspolitikai műsorról van szó, de nem a rendszeres kalauz igényével (mint a Tv Téká-ja), hanem azzal a szándékkal, hogy egy-egy különösen érdekes, nagy visszhangot kiváltó témát állítsanak reflektorfénybe, s elmondják róla saját nézőpontjuk diktálta véleményüket. így került az első adásba az a beszélgetés, mely azt feszegette, hogy helyes volt-e öt évvel ezelőtt (a gazdasági mechanizmus indulásaikor) olyan jogszabályt alkotni, mely lehetővé teszi a színházigazgatók számára, hogy alkalmasint 20 százalékkal emeljék a színházi- jegyek árát? Az eltelt idő azt igazolta, hogy a kulturális járadékkal (giccsadóval) sújtott művek esetében ez helyes, de — és erre is van példa bőven! — más esetekben nem! A jövő feladata olyan differenciált rendszer kidolgozása, mely egyaránt jó a színháznak és a nézőnek, s összhangban áll kultúrpolitikai törekvéseinkkel is. Érdekes volt Gyertyán Ervin fejtegetése filmíbehozatalumk gondjairól. A sokfajta szemlélet csatározásain túljutva most ott tartunk, hogy hoznánk be jobb filmeket is, de nincs miben válogatná, 1-2 esetben pedig azért esnek át jó filmek a válogatás rostáján, mert ragaszkodunk a teljes ideológiai egyezéshez, ami nem minden esetben szerencsés. Nehezíti az itt jelentkező problémákat az is, hogy a Toldi mozi kivételével (Budapesten) nincs is több ún. művész-mozi, s ez az egy is üzemeltetési problémákkal küzd. Üj szempontok szerint indult a köztéri szobrok nyomába Rózsa Gyula, aki tapasztalatait summázva megállapította, hogy a köztéri szobraink közül a legtöbb olyan helyen áll, ahol elnyeli őket a környezet, s így rendeltetés üjk szinte megsemmisül. Jobban oda kell figyelni erre a jövőben! És ha már művelődéspolitikai műsorról van szó, természetszerűleg nem maradhatott el a pedagógiai téma sem, melynek keretében Mohás Livin jegyzete szállt szembe azzal a makacs ellenállással, mely a szülők egy részéről mutatkozik meg az iskolai élet demokratikussá tételével kapcsolatban. Féltik ezek a szülők az egyébként is — általuk — zabolázatlannak tartott ifjúságot, hogy nem tudnak jogaikkal élni, másra használják majd, mint amire kellene. Ez a veszély még felnőttek esetében is fennáll, éppen ezért nem lehet nemesebb célja az iskolának, mint az, hogy megtanítsa az ifjúságot arra, hogy mit jelent a jogok és kötelességek szinkronja életünkben. Ez viszont nem lehet spontán folyamat, ezt el kell kezdeni valamikor, tudatosan és tervszerűen, hogy a felnőtt korban már építeni lehessen arra, amit társadalmi demokratizmusnak nevezünk. Ügy érezzük, a rádió űj műsora ismét gyarapította azoknak a lehetőségeknek a számát, ahol fórumot kap a helyes, a lakkozatlan nézőpont, s ez csak hasznára, lehet a rádiónak is és hallgatódnak is. Szilárd Adám Szűts László Pokoltűz KISREGÉNY A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet felvesz: í Bvors-gépirát, 1 faipari technikust gyártáselőkészítő munkakörbe, valamint asztalos szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat Jelentkezni: Békéscsaba, Berényi út, 122. 2. Látta, ugye. hogy a fúrótorony egy szőlóioldben állt? Akadt ott néhány korai szőlőfajta. A többiek néha csipegették. közülünk soha senki. Mit számított a szövetkezetnek az már! Beletúrtunk a szülőföldjükbe, megfizették nekik. De mi nem szakíthattunk még egy fürt szőlőt sem. Mi egymást követő két héten át magunkra vállaltuk az éjszakai műszakot, ha kellett. Meri mi voltunk az „Apostolok”. Így csúfoltak már bennünket a többiek. Az apostolok. Ha nem is voltunk tizenketten, hanem csak kilencen. És Flóri csinált belőlünk apostolokat Mi ketten egy szálláson laktunk mindig az előző munkahelyeken is. Én voltam a legtöbbet együtt vele, mégsem tudtam róla semmit. Az apostolok mindent tudtak egymásról. De Flóráról csak annyit tudtunk, hogy messze lakik és ritkán jár haza. Pedig fiatal felesége van, állította róla Kelemen. Maga Flóri még ezzel seim dicsekedett eL Szikéra menyasszonyát már úgy ismertem, mintha én készültem volna feleségül venni. Sóvárgó gyerekeiről tudtam, melyik mikor beteg. Puskás özvegy anyjának házát megtaláltam volna a falujában. És gyűlöltem kis Gyurka nevelőapját, aki a sur- mó legénykéből akart megélni. Egyikőjük családijánál sem jártam, egyikőjüket sem látogatta a családjuk. De tudja, milyenek a férfiak, ha együtt kényszerülnek élni?! Szabad időben kézről kézre jártaik a fényképek, néha még a levelek is, és akármiről folyt a szó, a végén mindig az otthoniakra terelődött. Csak Flórián nem mutatott soha fényképet, s hallgatott mindig, ha levele jött. Kivéve most, hogy táviratot kapott. Ezért lett az apostoloknak is nagy napjuk az a szombat, amikor Flóri feleségének szokatlan látogatását vártuk, összebeszéltünk, hogy mi is kimegyünk eléje az állomásra. Fogadni kellett azt az asszonyt, aki olyan messziről eljön a férje után. Flóri mit sem sejtett a tervükről. , , . Amikor otthagytuk Tóth nem kapujában, az apostolok még megnyugtatták: — Ne féltsd te Belamit! Talál magának ágyat, bízd csak rá! Köztünk mindenkinek volt valami gúnyneve. Énrám ezt a Belami-t Deutsch ragasztotta. Nyomta a bögyét, hogy nekem, ahány helyen megfordultunk, mindenütt akadt valakim. Neki is akadt volna, csak a nős emberek gyakorlatlanságával mindig elügyetlenkedte a dolgát. Mindig későn jött rá, hogy megkaphatta volna, amit akart. Lassan mozgott, mint a csiga. Én meg hát elneveztem Csigának. No, szóval szétszéledtünk, ki- lei a maga szállása felé. Igyekeztek lefeküdni az apostolok, hogy délutánig kialhassák magukat. A vendéglő előtt már csak ketten búcsúzkodtunk. _— Árián vekkert a füled mellé! — mondta Csiga, de tudtam, hogy azt gondolja: úgyse alszol te máma eev szemhunyást sem. Piri délelőttös volt. Benéztem az étterembe, egy-két buszra váró vendég teázott csak az asztaloknál. Nem ültem le, mert akkor Piri nem engedett vólna fizetni. Az ilyesmit pedig rühellem nagyon. Blokkot váltottam a söntésben, s vittem a pohár pálinkát az étterembe. Akkor már jött is az asszony. Nem lépett mindjárt hozzám, előbb kiszolgálta a vendéget, még időzött is az asztalnál. Aztán úgy jött oda, mintha csak arra akarna figyelmeztetni, hogy ülve
