Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
KOROSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A Körösmenti helytörténeti honismereti közlemények 4—5. számáról jyszerű külsővel, tartalmas belső mondani valóval jelent meg negyedik alkalómmal a már ismert antológia.- Mondanivalóját a rovatos szerkesztés módszereinek alkalmazásával a szerkesztő, Beck Zoltán négy kérdés köré csoportosította. Az első témaegységen belül több hasznos tanácsot kapunk a honismereti- helytörténeti tevékenység, a különböző forrásanyagok alkotó felhasználásáról a tudatformálásban. Különösen sok segítséget, ötletet nyerhetnek e tanulmányokból a pedagógusok, akiknek nagy szerepük van ifjúsár gunik, de a tágabb társadalmi környezet tudati formálásában is. Már az első tanulmány — Takács László tollából — a szocialista hazafiság, a hazafiságra való nevelés problémakörét kapcsolatba hozza a hely- történeti eredmények »helyes felhasználásával. A korszerű hazafiság kialakításában, ifjúságunk érzelmi életének gazdagításában, az értelmi-érzelmi egyenr súly helyreállításában fontos szerepet kell adnunk a szűkebb pátria ismeretének és fokozottabban kell fellépnünk a jeleni eredményeinek megbecsülése érdekében. A tanulmány olvasása kapcsán akaratlanul is most meginduló, új oktatási reformunk jut eszünkbe. Vajon pedagógusaink — és itt maradjunk csak Békés megyénél — fel tudják-e használni korszerűen, országosan is elismert hely- történeti eredményeinket? Egyáltalán, kellőképpen ismerik-e ezeket? Egy kicsit ellentmondónk most önmagunknak, mert az eddig megjelent antológiák hangsúlyozzák, hogy segítséget, tájékoztatást kívánnak nyújtani nevelésünk dolgozóinak is. De vajon nem kellene hatékonyabbá, szervezettebbé tenni ezt az informálást? Például a megyei helytörténeti kiadványok szervezettebb terjesztésével! Ezt a problémát egyébként jelzi az antológia egyik szerzője, Koszorús Oszkár is a „Jubileumi kiadványok Orosházán” című írásában. Vagy csak orosházi jelenség lenne ez? Dr. Szabó Ferenc levéltárigazgató, aki a második és a harmadik számban a levéltári kutatás és a hely- történeti anyag feldolgozásának néhány fontosabb iftódszertajii-technikai kérdésének bemutatásával segítette az induló helytörténészeket, most a Békés megyei helytörténetírás korai szakaszának vázlatos áttekintésével ad mankót a kezdő kutatók kezébe. Újszerű dr. Szilágyi Miklós módszertan! vázlata az archivális fényképek helytörténeti és néprajzi forrásértékéről. Eddig elég kevés figyelmet fordítottunk erre. a forrástípusra, pedig a vizualitás gyakran beszédesebb, mint egy-egy nehézkes, szakszóval is megterhelt szöveges magyarázat A jubileumi évfordulókat motiválják az olvasó szemében Mihály Istvánnak, a népi hatalom kialakulásának orosházi ellentmondásait ecsetelő dolgozata, valamint dr. Dankó Imre nyomdatörténeti írása. Dr. Papp János Márki Sándor (1853—1925) történészre emlékezik. A megyei helytörténeti alapítvány,, de Márki egész történész munkássága alapján is e fórumon sokkal részletesebb ismertetést várnánk. Mintegy a jelent megörökítve, rövid ismertetést nyújt jegy év ifi969. május— 1970. május) Békés megyei honismereti-helytörténeti mozgalmáról Krisztoff And- rásné. Kérdés: hol van a többi év (1971, 1972) krónikája? Végezetül tanulságos írás növeli a kötet értékét. Koszorús Oszkár sajtóbibliográfiája a 225 éves Orosháza, a 100 éves Gyopáros- fürdő 1969. évi jubileumának sajtóvisszhangját gyűjti össze a Magyar Sajtó- figyelő segítségével. A sajtóbibliográfia készítését rendszeressé kellene tenni, bizonyára erre gondolt a szerző és a szerkesztő is, hiszen a helytörténetírásnak ez is lehet értékes forrásanyaga. összegzés® elmondhatjuk, hogy a társadalmi ösz- szefogás szándéka, akarata, a szerzők lelkesedése és értékes munkája ismét hozzájárult a megye helytörténeti hagyományainak fokozottabb megbecsüléséhez, és további ösztönzéseket ad. Ügy véljük, különösen erre az utóbbira, napjainkban néhány helyen szükség is lenne! Körmendi János Hcmgyäst Lajos; »őrseit Megméretve Emberi mértékkel mérve megmértem a világot, s magam Utam kiszabtam, nem szabattams Célért küzdeni bátran, S küzdelmemben nem vagyok magam Társam van, társ a sorsban, Társ a veszélyben. Számtalan társ, ki tudja mit jelent az, ha csöppnyi ágból bimbó pattan, s majd virággá kelyhesük Csak nézlek Csak nézlek szelíd szemű szerelmesem, mint szél-rázta ágbogot az ablak előtt Formáz az ág. V Ha egy-egy éjszakán sikolt a szél, a libbenés téged hoz elém szelíd szemű szerelmesem. S e vízió szívemig elér, Hiszem, ágbog lettünk Te meg én •röpke Utürűc sugárzó egét, Álexin Andor linóm etssetei Kultűrhdz-ápítés Adjon az ember... Fasokas Lafos Igazságot halljatok emberek, Sngár-wjjal érintse arcotok mint mesét a gyermek, » Nan-kontyá virradat; üvölt a kor. Otthonaink falában s ágy nézzetek as égre, a tájba, antennák gyökereznek. mint a hajnali tavak. Dalt és zenét! ne üvöltést, ricsajt hozzatok hideg drótok. Az éj csöndjével takarőddzatok, is gonddal vívódók. Igazságot halljatok emberek, mint mesét a gyermek. Adjon az ember az embernek hitet, békét, szerelmet. u V. • í* A j iiij Üi :i. ijqj MlSil-li íi!:!írr'i;ÍÍÍ ; «üii!; ii j! ■ . •! ! V J. ? ) t ■ i ! iiíüiiii lUililiíí Mifealik Tend » »0 o Qi2 o **■' Udvar
