Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
Almaexport Valahonnan ide érkeztünk az NDK-ba Zárszámadás, az orosházi Petőfi Tsz -ben — Terítéken & hatvankétmillió forint elosztása ás Szovjetunióba A füzesgyawnatí Vörös Csillag Termelőszövetkezet gyümölcsöse sez, elmúlt évben rekordterméssel hálálta meg a szakszerű és lelkiismeretes gondozást Bőven termett jonatán, stacking és golden alma, amelyet a közös gonnal Rövidesen újabb SO va- gcnnyi alma indul a szovjet fogyasztóknak. Áss alma egy részét helyben dolgozzák fel, A Békéscsabai Konzervgyár részére 14 vagon úgynevezett alznakockát készíFürge kezű nők csomagolják exportra a fűzesgyarmafi almát gazdaság hűtőtárolójában raktároztak eL Amint azt Kis Sándor, a termelőszövetkezet főkertésze elmondotta, az almából jut bőven nemcsak a megye ellátására, hanem exportra is. Az NDK-ba eddig 50 vagon almát szállítottak, a Szovjetunióba pedig 10 vatettek, amelyet rétestésztáikhoz használnak fel. Jelenleg mintegy százan, túlnyomórészt nők dolgoznak a füzesgyarmati hűtőházban. Almát válogatnak, csomagolnak a termelőszövetkezetben dolgozó lányok és asszonyok, akiknek egész télen tudnak munkát biztosítani a szövetkezet vezetői. van m Dél-Békés megyei terü- Seten gazdálkodó szövetkezeteikének. A seprűcirok úgy látszik alhallmazikodalit a pusztaszente- tornyai határhoz. Huszonnyolc mázsa hektáronkénti sza káli- termést értek él. Ezzel, megelőzték a mezőkovácsházi járás hagyományos ciroktermesztő gazdaságait! Eredményükkel a területen « második helyen állnak. » A szarvasmarha-tenyésztési és a zöldségltermesztéisi koir- mányprogramból is jelentős részt vállaltak. A tehénállomány pótlását, növelését saját nevelésből biztosították. A zöid- séigterületet az előző évihez képest 13 százalékkal növelték. Orosháza friss zöldségelláitásá- ra, a MÉK útján a megye ellátására nagy mennyiséget szállítottak. Fólia alatti kertészetük hatalmas területen nyújtózik. A keskeny alagutas fóliákat felszámolták, s nagy fóliaházakat építettek, olyanokat, melyek alatt traktorral lehet dolgozni. Az állattenyésztés 16,7 millió forinttal járult hozzá az árbevételhez. A sertéstenyésztés lényegében beváltotta a hozzáfűzött reményeket, sőt még valamivé], többet is adott, mivel a nagy járvány után nemcsak a megújulásra volt ereje, hanem sertésihizlalósra és értékesítésre is. A tehenészetben 3223 liter teást fejtek tehenenként, évi átlagban. Ez 700 literrel több a megyei átlagnál! Pecsenyebaromfiból 20 vagonnal szállítottak a BOV orosházi gyáregységének. A háztájiból 1162 hízott sertés és 22 hízott marha kerüli a tsz-kozvetitéssel az ál latforgalmi, és húsipari vállalathoz. Ezt a nagy előrelépést tulajdonképpen a technika tette számukra lehetővé. Felújították a kombéj n parkot, terményszárítót építettek, ezt 1973-ban egy gépegységgel bővítették. A traktorokat jó üzemállapotban tartották. Ennek eredményeként egy normálhold talajmunka önköltsége 142 forint. Építettek kukoricatárolót is. A tsz szakemberei, amikor áttekintették a bajai tárolómódszert, ösz- szedugták a fejüket, b^gy ugyanabból az anyagból a bajainál olcsóbban hogyan lehetne még nagyobb tárolóteret kialakítani. Végül is 240 vagon szemes terményt helyeznek el a 200 vagonosra ajánlott tárolóban, s mindez csak 2 millió forintba kerül. Azért csak, mert egy ilyen nagy támadót 8—10 millióból „szoktak" megépíteni, Az sem lebecsülendő, hogy a gazdálkodás korszerűsítésében anyaga javaikat műtrágyavásárlásra és vegyszerre összpontosították. Egy hektárra 472 kiló hatóanyagot használtak fel vegyes műtrágyából. Műtrágyára különben csaknem 2 millió forinttal fordítottak többet, mint a korábbi évben. S ez a kéb- millió forint 9 millió farinit árbevétellel növelte a növénytermesztés hozamát. Érdemes volt tehát műtrágyára áldozni — hangoztatta az elnök. A kimagasló gazdasági eredmények nyitja tulajdonképpen a vezetés és a vezetők elképzeléseinek jó megértésén, és megvalósításán alapul. Ebben a szövetkezetben öt mérnök és két üzemmérnök, tíz technikus és 80 szakmunkás tevékenykedik. A tsz közös szántója mindössze 2194 hektár. Az arány tehát megjkapóan jó. Nem sok szövetkezet könyvelhet él magának ilyen jő szakember-ellátottságot. Ebben az esztendőben és jövőre a szövetkezeti tagság műszaki szsmléleténefc fejlesztésében szeretnének eiőbbre- lépmi. A korszerű technikához jól értő emberekre van. szükség itt is. Csakhogy van egy probléma: a bérszínvonal. Ha a szakmunkásoknak, a törvényben megszabott lehetőség alapján fizetnék a munkabért, akkor öt-tíz százalékkal nagyobb keresetre kellene nekik szert tenniük. Nyolcvan-kilencve® szakmunkás öt-tíz százalékos béremelése elvinné a bérfejlesztés jelentős részét. Mi marad 250 embernek? A másik fele. De ez nagyon kevés. A szövetkezeten belül feszültségeik keletkeznének, tgy azután marad mindent a régiben. A bérszínvonal fej lesz tes évi 2 százalékkal nem nagy, de ha a szövetkezet ennél többet fejlesztene, akkor a bérnövekmény-adóval (a regulativ adóval) úgy megadóztatják, hegy évi 500 ezer forint emelés körülbelül 2 millió forintjába kerülne a szövetkezetnek. Erre mondta Kiss Sándor üzemgazdász: a regulativ adó nálunk most már a termelés magasabb szintű kibontakozását gátolja. Érdemes lenne ezeket a vélei- ményeket valahol megvizsgálni, a szabályzókon javítani, nehogy megrekedjen a fejlődés. Fontos lenne ez azért is, mert ha órabérre számolják a keresetet, akkor az lényegesen alacsonyabb az ipari munkásokénál. A jövő alapja az orosházi Petőfi Tsz-ben biztos. Rogy még biztosabb legyen, erre az esztendőre a múlt évi jövedelemből 7,5 millió forintot tettek a fejlesztési számlára. Felemelték a szociális alapot is 600 ezer forintra. A kulturális alapot is növelték. A felosztás és a felhalmozás aránya nagyon kedvező, 60:40. Csak emlékeztetni szeretnénk a négy évvel ezelőtti megyei pártértekezletre, ahol azt ajánlották a szövetkezeteknek, hogy a fejlesztési és íí részesedési alap aránya 75:25 legyen. Az orosházi Petőfi Tsz-ben. már túlteljesítettét ezt az ajánlást Most már ott tartanak, hogy a szövetkezet az idős emberekkel bőkezű lehet. A zárszámadás adatai szerint a nyugdíjasoknak és járadékosoknak 86 ezer forint háztáji bemunkálási díjat engedtek él 1973-ban. Az egyedülálló, gyermeket gondozó nőknek havonta 150 forintot juttatnak. Külföldi üdülésire tavaly 120 ezer forintot költöttek. Valahonnan tehát ide érkeztek az orosházi Petőfi Tsz gardái. Idézzük ismét Havancsák József traktorost: „Mi most már élvezzük a szövetkezeti gazdálkodás gyümölcsét.” üupsi Károly A Békéscsaba! Bútoripar! Szövetkezet felvesz: 1 gyors-gépírót, 1 faipari technikust gyártáselőkészítő munkakörbe, valamint asztalos szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat Jelentkezni: Békéscsaba, Serényi út 122. % A teremben item volt vaSiami barátságosan meleg a levegő, de amit az elnök mondott az 1973. évi gazdálkodásról, attól izott minden. Az évi munkát, a részleteiket csak ilyenkor lehet egy csokorba fogni, látni, hogy milyen nagy lépést tettek előbbre az orosházi Petőfi Tsz- ben. A növénytermesztés, az állattenyésztés és a melléküzemágak árbevétele 23 százalékkal növekedett 1972-hőz képest! Hatvankét és fél millió forint elosztása és felosztása volt terítéken. Mennyi ebből, a bruttó jövedelem, a nyereség s ess. mennyivel több mint egy évvel!. korábbam, Jogosan büszkék lelhetnek a fsz-beheík az árbevétel növekedésére, mert életük: szebbé, kellemesebbé tételének tulajdonképpen. 73- ban ez ad alapot, reményt, bizakodást 1974.-ne. Figyelemre méltó, hogy az 1973. évi bruttó jövedelem 21,1 millió forint. Ez 17 százalékkal haladja meg az előző évit A nyeréséig 9,7 millió forint ez pedig 48 százalékkal több a tavalyinál. Valami nagyon nagy dolog történhetett a munkaszervezésben, a termelékenységben, a böffiségek alakulásában, Az elnök, Zatykó Mihály csak annyit mondott hogy szorgalmasan dolgozott a tagsag és ahol csak lehetett, mindenütt két kézzel fogták a pénzt, nem engedték senkinek, hogy elszórja a közös remélhető jövedelmét. Az egyik felszólaló, Havait- nsák József traktoros emlékeztetett arra, hogy honnan is indultaik és hová jutottak. így mondta: „Hát valahonnan ideérkeztünk”. Honnan érkeztek? I Voll __idő, amikor egy-egy z árszámadás során a gazdag tagság mellényzsebből fizette vissza a túlrészesedést. Év közben nagyobb jövedelmet részeltek, mint lehetett volna. A tsz vezetősége akkor a kukoricaszá- rat, a napraíorgószánat is felszámolta, amit a tagság fűtőnek kapott. A búbos kemencét tü- :#ílték véle, hogy télen adja a meleget. Már évek óta nincs ilyen gond a szárral, de még a fűtéssel sem. Pusztaiszente- tornyán nem sok búbos kemence áll a házakban. Cserépkályha és olaj kályha, meg központi fűtés adja a meleget. Ide érkeztek. a munka árán, s közben a szövetkezet is megerősödött. Horváth Pál, a területi úsz-szövetség titkára felszólaláséban méltatta a Petőfi Tsz eredményeit Hektáronként 45 mázsa búzát és 72 mázsa kukoricát termesztettek 1973-ban. Ez az átlagtermés lényegesen feletjse A »»egráköti ládák ear®» ssallftásr» várnak
