Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-19 / 15. szám
öt kérdés — öt felelet Élelmiszer-gazdaságunk eredményeiről és feladataiéi Beszélgetés Gajdács Györggyel, a megyei tanács osztályvezetőjével % gépi keltetés tparszerűvé j válása lehetőséget teremtett a | baromfitenyésztés, a baromfi-! hús- és tojáseilőállítás gyors fej- i lődéséhez. I Ezzel párhuzamosan a kedtetéstechaológiai eljárások és a keltetésbiológiai ismeretek is nagymértékben fejlődtek. Így a korábbi technológiai eljárások ma már sok tekintetben módosításra szorulnak. Jó gazdasági eredmény, magas kelési százalék, életerős naposbaromfi előfeltétele a korszerű keltetés! technológia. E célt szem előtt tartva dolgozta át a szerző könyvét, melyben az első kiadáshoz hasonlóan, ismerteti a tojás szerkezeti zerv és víz is állt rendelkezésünkre. „Tehát ezért nem kellett a gazdaasszonynak a piacra járni” jutott eszembe. A mennyezeten is éppoly szabadon járkáltunk, mint előzőleg a padlón, habár fejjel lefele voltunk. De az ember mindenhez hozzászokhat. Viszonylag jól éreztem magam. Amikor lefelé néztem, a lábam alatt az áttetsző üvegen át az égboltot láttam. Űgv éreztem, mintha egy kerek tükörben áll- nék, ési abban tükröződne az ég. Néha azonban ez a tükör szörnyű dolgokat is mutatott. A gazdaasszony kijelentette, hogy be kell mennie a házba, mert ottfelejtette a vajak — Hogyan menne? — mondtam néki. — Hiszen azonnal lezuhanna, illetve fel... Az ördög vigye el, mindig összekeverem! — Majd a földbe erősített kapaszkodókba fogózoip. A professzor kioktatott. Míg nem kerültünk a jelenlegi helyzetbe, a házban voltak ilyen kapaszkodók a mennyezetén, és ott tanultam meg ezt a közlekedést. Wagner professzor mindent látott előre! Nem vártam egy nőtől ilyen bátorságot. Kockázatot vállalni, kézen járni a feneketlen szakadék fölött — egy darab vaját’ felépítését, kémiai összetételét, az egyes alkotórészek kéltetés- biológiai szerepét, a tojásban a keltetés során végbemenő anyagcsere-folyamatokat, a keltetőüzemek elhelyezését, a hazánkban üzemelő bel- és külföldi keltetőgépeket, a keltetés! technológiákat, valamint az embriófejlődési rendellenességeiket és a keltetés biológiai ellenőrzésének módszerét. Az első kiadáshoz képest a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyv részletesebben foglalkozik az utóbbi években jelentőségében megnőtt gyöngytyúk-, pulyka-, kacsa- és lúdtojások keltetésével. — De mégis nagyon veszélyes — mondtam. — Nem annyira, mint gondolná, — vetette ellen a profesz- szor. — Testünk súlya most jelentéktelen, lassan növekszik csak, így igen kis fizikai erő is elég a kapaszkodáshoz. Különben én is elkísérem, mert a jegyzeteimet a házban felejtettem, és szükségem van rájuk. — De nincs levegő kint! — Van sűrített levelivel ■működő sisakunk, azt fogjuk viselni. És ezek a különleges emberek, mintha a tenger fenekére igyekeznének, beöltöztek a védőruhába, és útnak indultak. A kettős ajtó bezáródott, hallottam a külső zár kattanását is. Feküdtem az átlátszó padlón, arcomat a vastag üveghez szorítva figyeltem a távozókat. Két ember, gömbölyű sisakban, lábbal felfele fogódzkodtak a kapaszkodókba, és gyorsan haladtak a ház felé. Lehet-e ennél még fantasztikusabbat elképzelni? „Mégsem lehet olyan szörnyű — gondoltam. — De az asszony sem mindennapi. És ha megszédül?” Wagner és gazdaasszonya az előzőhöz hasonlóan mentek fel a verandára, majd eltűntek a házban. Nemsokára újból megjelentek. Már a fele utat megtették, amikor olyan dolog történt, amibe belesápadtam, A gazdaHárom héttel az őévbűcsúz- tató után nemigen szoktak már boldog és sikerekben gazdag új évet kívánni egymásnak az emberek. Ez érthető is, hiszen ha már ennyire benne járunk az 1974-es esztendőben, mi dolgunk is lehetne az 1973-assal? A gazdasági egységek azonban nem egészen így állnak ehhez a kérdéshez. Az üzemek, a vállalatok, a gazdaságok, köztük megyénk termelőszövetkezetei is csak most készülnek majd el a tavalyi évet záró számadásaikkal. Ezekben a napokban derül hát ki csak az is végleges pontossággal: milyen eredményeket sikerült elérniük az elmúlt esztendőben. s hogy az 1973-as eredmények milyen alapokat biztosítanak majd az 1974-re szóló tervek elkészítéséhez, illetve teljesítéséhez? Békés megye élelmiszer-gazdaságának 1973-as eredményeiről és 1974-es feladatairól a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével, Gajdács Györggyel beszélgetünk. — Az előzetes adatok Ismeretében milyen összkép bontakozik kj majd a zárszámadások alapján megyénk mezőgazdaságának elmúlt esztendejéről? — Az 1973-as ér végleges eredményeit még valóban nem ismerjük, ennek ellenére már most sem fér kétség ahhoz, hogy Békés megye mezőgazdasági üzemei minden eddiginél sikeresebb esztendőt zárnak. Az előzetes számítások szerint a mezőgazdaság bruttó termelési értéke négy, négy és fél százalékkal haladja meg az előző évit Eáen belül a növénytermesztés termelési értéke öt-hat százalékkal, az állattenyésztésé két és fél—három százalékkal növekedett, A termelés ilyen asszony elejtette a vajasdobozt. Amikor el akarta kapni, elengedte a kapaszkodót, és zuhanni kezdett a mélységbe. Wagner a segítségére sietett: gyorsan a kapaszkodóhoz kötötte az övéhez erősített kötelet, és a gazdaasszony után lendült A szó rencsétlen asszony aránylag lassan esett, így Wagner, mivel jól elrugaszkodott, utol tudta érni. Már kezét nyújtotta felé, amikor a centrifugális erő eltérítette irányától a gazdaasszonyt, aki egyre távolodott a profesz- szortól. Wagner még tett egykét kísérletet, majd kezdett az égből „felkapaszkodni” a földre. Láttam, hogy a szerencsétlen asszony kétségbeesetten integet ... egyre kisebb lett... a leereszkedő éj pedig komor lepellel vonta be a pusztulás megdöbbentő lá tványát.. Megremeglem, amint igyekeztem elképzeli a gazdaasszony utolsó érzéseit Mi lesz vele? Holtteste, amely nem ' bomlik el a világűr hidegében, örökre repülni fog, hacsak valamilyen közelben elhaladó égitest magához nem rántja. Annyira elfoglaltak ezek a szörnyű gondolatok, hogy észre sem vettan, \ amikor Wagner bejött és mel- | lém telepedett. — Gyönyörű halál — mondta nyugodtan. Fordította: Sass Attila (Folytatjuk) mértékű emelkedésével egyidő- [ ben a mezőgazdasági keresők1 száma 5 százalékkal csökkent, vagyis megyénk mezőgazdaságában az eredményjavulás teljes egészében a munkatermeié, kenység fokozódásának köszönhető. Hogy a gondokról is szóljunk: előreláthatóan öt vagy . hat tsz zárja veszteséggel vagy alaphiánnyal az évet. Mindenesetre a veszteség és az alaphiány ösz- szességében nem lesz több 20 millió forintnál. — Az elmondottakon kívül mik voltak még 1973 örömei és gondjai Békés megye mezőgazdaságában, illetve élelmiszergazdaságában? — A legjelentősebb fejlődést a gabonatermesztésben értük el. A búza termésátlaga az 1960-as évekhez viszonyítva másfélszer volt nagyobb 1973-ban. A megye búzából rekordátlagot ért el, hiszen hektáronként 37,7 mázsát takarítottak be a gazdaságok. A kukorica vetesterülete az előző tervidőszakhoz képest 20 ezer hektárral nőtt, a termésátlag pedig eléri az 50 mázsát hektáronként. És mindez 80—130 milliméteres csapadékhiány mellett! Ugyanígy a csaknem nyolc hónapig tartó ragadós állatbetegségek ellenére a sertés- és kocaállomány tavaly nagyobb volt, mint 1972-ben. Nőtt a tejtermelés, szaporodott a baromfiállomány, és javult annak minősége is. A jelenlegi tervidőszakban előirányzott 3,5—4 milliárd forint beruházásból 2,8 milliár- dót már teljesítettek a tsz-ek. Külön öröm, hogy a gépi beruházások aránya az 1971. évi 37 százalékról 1973-ban 48,6 szár zalékra emelkedett; Mindemellett azonban még mindig nem sikerült megfelelő eredményt elérni a cukorrépa- és a zöldségtermesztésben, nem foglalkozunk jelentőségük arányában az évelő pillangósok termesztésével és a gyepgazdálkodással. Ezzel egyidőben csökkent a megyében a tehénállomány, s nem vagyunk elégedettek a juhtenyésztés eredményeivel sem. — Milyen intézkedésekkel csökkenthetők az elkövetkezendő években az itt felsorolt gondok? — Figyelmünket elsősorban a feszültségek feloldására kell összpontosítani. Fontos feladatunk a cukorrépa vetésterületének és termésátlagának növelése. 1974-ben jó lenne elérni a hektáronkénti 400 mázsás átlagtermést, a termőterületet pedig legalább 800 vagy 1000 hektárral kellene bővítenünk. A zöldségtermesztésben a legtöbb gondot néhány üzemi vezető szemlélete okozza. Pedig ma már mindenkinek, akinek a lakosság zöldségellátásához köze van, világosan kell látnia, hogy a zöldségtermesztés fejlesztése nemcsak gazdasági, hanem rendkívül fontos politikai kérdés is. Az állattenyésztésben a A VOLÁN 8. sz. Vállalat azonnali belépéssel felvesz gyakorlattal rendelkező pénzügyi elöail Jelentkezni" VOLÁN 8, sz. Vállalat, í Békéscsaba, Szarvasi u. 87, a pénzügyi osztályon. szarvasmarhaprogram céljainak megvalósítása a legfőbb feladat, amelyek szerint 1980-ra a megyében a tehenek számát 58 ezerre kell növelni. Ugyancsak a közeljövőben vár ránk a juh- ég a baromfiágazat korszerűsítése, illetve a szakosított állattenyésztő-telepek zavartalan üzemelésének biztosítása. Általános célkitűzésünk pedig a hatékonyság növelése a gazdálkodás minden ágában. — Mit tervez a megye mezőgazdasága, illetve élelmiszergazdasága 1974-re? — A megyei pártbizottság tavaly decemberi ülésének határozata értelmében megyénk mezőgazdaságának termelését 1974- ben 2,5—3 százalékkal kell növelni az 1973-as évhez viszonyítva. Az előirányzat teljesítésének minden feltétele adott. A zárt termelési rendszerek térhódítása folytatódik. Kukoricát ebben az évben már kétszer akkora területen termelünk zárt technológiával, mint 1973-ban. Nem kis büszkeséggel tolt el bennünket, hogy a lucernaliszt, a lucernamag, a rizs és a cukorrépa zárt termelési rendszere éppen Békés megyei kezdeményezések nyomán alakult ki. De megtettük a kezdeti lépéseket a burgonya zárt rendszerű termesztésére is. — Az előbbiek alapján milyen tanácsokat adhatnak az osztály szakemberei a tervkészítő gazdasági egységeknek az élelmiszergazdaságban erre az évre? — A teljesség igénye nélkül a következő főbb tennivalókra hívnánk fel a figyelmet: legelsősorban is minden ágazatot egyforma magas színvonalon kell fejleszteni. Hogy megszűnjön az a hibás gyakorlat, amely szerint egyes ágazatokra „odafigyelünk”. másokra pedig nem, s így az utóbbiakat később csak hatalmas áldozatok árán tudjuk rendbe hozni. A hozzáértés hiánya miatt eleddig hihetetlen mértékben pazarolták a kémiai anyagokat a gazdaságok. Ennek a továbbiakban elejét kell veh- ni, mint ahogy a tömegtakar- mány-termelés 50 éves lemara- dottságát is illene végje felszámolni. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és a tehénlétszám növelése mellett a szakosodás ésszerű megszervezése legyen a fő cél, mert enélkülma már a jövedelmező szarvasmarha-tenyésztés nem képzelhető el. Az elkövetkező időszak másik döntő kérdése az eszközkon- centráciő. Sokkal több közös vállalkozásra van szükség élelmiszergazdaságunkban a jelenleginél. Végül a meglevő eszközöket igyekezzünk még jobban kihasználni, a pénzt pedig olyan beruházásokra költsük, amelyek gyorsan megtérülnek. Összességében azt lehet megállapítani, hogy Békés megye mezőgazdasága a IV. ötéves terv első három évében figyelemre méltó sikereket ért el. Természetesen vannak gondjaink is, ezeket kell minél előbb, közös akarattal és erővel megoldani, hogy a tervidőszakra előirányzott feladatokat teljesíteni tudjuk — fejezte be a beszélgetést Gajdács György. Köváry E. Péter 9 *’ Ötvenhétezer tekercs Hazánkban 3 768 mozi működik, amelyeket híradóval, műsorfilmmel a Mozgoképforgalmazá si Vállalat kőbányái telepéről látnak eL A raktárakban 57000 tekercs filmet gondoznak« Pr. Kiss István Baromfikeltetés
