Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-18 / 14. szám

Újra itt a tét Férfiak és nők a magasnyomó-gépeknél pénzből élünk. Szókimondó asz- szonyok dolgoznak itt. Különö­sen... De mondja inkább ő — mosolyog Murzsitz Lászlónkra. — Amit rám bíznak, megcsi­nálom. Tizenöt éve. Elvárom a gépmestertől és a művezetőtől is, hogy teremtsék meg a lehe­tőséget nekem a munkához — mondja Murzsitz Lászlóné. — És ha nem teremtik? — Először igyekszem szép szóval rábírni a gépmestert, az­tán egy kicsit erélyesebben is Ha az sem használ, Zelenyánsz- ki András vagy Péli István mű­vezetőhöz fordulok. Néha rájö­vünk, hogy valamit jó lenne másképp csinálni, hogy jobb eredményt érjünk el. Szóval ésszerűsítünk. Ha jó a javasla­tunk, figyelembe veszik. — Tehát harciasak az asszo­nyok..; — Otthon a gond főként a. mi vállunkon nyugszik. Általában mi kezeljük a pénzt. Nem aka­runk kevesebbet hazavinni, mint az előző hónapban. Anyák va­gyunk és a gyerekekre gondol­va is harcolunk. Elég olykor-olykor egy mosoly — Ilyen körülmények kozott gondolom, a művezetőnek is rá kell „kapcsolniuk” — jegy­zem meg tréfásan, amire Zele- nyánszki András így válaszol: — Igyekszünk a munkához való feltételeket megteremtem. Külön segítséget jelent szá­munkra, hogy igen lelkiismere­tesek a dolgozók. Nemrég pél­dául valamivel kisebb papírt kaptak, mint ami a nyomáshoz kellett. Mindjárt észrevették. Szóltak nekem, nehogy selejtet gyártsanak. — Véleménye szerint képes a brigád arra, hogy az új válla lását —- vagyis azt, hogy a vesz­teségidőt 20 százálék alá szo­rítsa —; teljesítse? •— A szorgalom, a törekvés és a hozzáértés megvan a brigád­ban. Mi százszázalékos munkát követelünk. Ezt azonban csak százszázalékos gépeken lehet el­érni, ami után pedig nem a brigádnak kell utánajárnia, ha­nem nekünk. Sajnos azonbann műszaki osztállyal nem mindig tudjuk megértetni magunkat. Szép az üzem, kellemes a környezet, mindenki törekszik tudása javát adni, s ezért han gos szót csak nagyon ritkán le­het hallani. Ezért mondja Mur­zsitz Lászlóné: — Mindennap szívesen jövünk be. Azért is, mert nem gép mód­jára dolgozunk. Ha valamit szé­pen csinálunk, észreveszik. És itt a csattogó gépek között elég egy mosoly... Aztán ha valami ünnepség vagy vacsora van. megtaláljuk egymást. Senki sem megy más társaságba. A terme­lés valahogy mégiscsak küzde­lem. A küzdelemben kialakult barátság szálai pedig a legerő­sebbek. Pásztor Béla Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat élőállatexporttal is foglalkozik. Nemrégiben Béké­sen 28 hízott bikát vettek át, amelynek egy részét a kétsopronyi gazdáktól és a békési Eesssish ’Tennejőszövetkezettől vásárolták, A bízott bikákat ®U»w exportra szállítják. Vasárnap délután Gyomén „Művészet az iskolában/' kiállítás-sorozat megnyitója A gyomai Kiss Lajos Gimná­zium és Szakközépiskolában ja­nuár 20-án, vasárnap délután 3 órakor nyűik meg a gyomai Honti család öt tagjának képző- művészeti kiállítása, amely a Művészet az iskolában című so­rozat első tárlata lesz. „Látni és láttatni szeretne megtanítani minden érdeklődőt a sorozat. Fő célja, hogy szépet, művészetet szerető és értő ifjú­ság lépjen ki ennek az iskolá­nak a kapuján” — olvashatjuk * kiállításra, invitáló meghívó­ban A Honti család minden tagja kötődik a gyomai iskolá­hoz: az apa rézdomborításai dí­szítik az épület falait, a gyer­mekek pedig valamikor ott érettségiztek. A most. induló so­rozat megrendezésében a Kép­zőművészek Szövetsége Szegedi Csoportja, a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskola és a Tanárképző Főiskola segítette a gyomai tanintézetet. A vasár­napi tárlatot Szűcs Árpád fes­tőművész nyitja, meg. Bikákat szállítanak Olaszországba — Mit ért az alatt? — Mit? Talán azt a lehető­séget, hogy mi, munkások is beleszólhatunk az üzem ügyei­be. ■— & beleszólnak? ■— De még mennyire! Ami rossz, nem hallgatjuk el. A ter­meléskiesés vagy a selejt a mi rovásunkra is megy. Márpedig csont. Az idén én várok. Per­sze a mindenkit érdeklő bér­emelés, az év végi nyereségré­szesedés és más juttatás is a vállalat gazdasági eredményétől függ. Csetneki János gazdaságpoli­tikai szemináriumra jár. Amit tanul, egyre jobban érlelődik benne. Hogy többet tehessenek érte Egy gépmester két NEBIOLO elnevezésű magasnyomógépet kezel, és minden gépnél egy nő ellenőrzi a nyomás minőségét. A gépek már nem a legkorsze­rűbbek. Helyükre várhatóan néhány év múlva majd ofszet­gépek kerülnek. Ezeknek a ke­zelését is meg kell tanulni, ezért a gépmesterek már most szakmai képzésben vesznek részt. A nők pedig, akik betanított munká­sok, a nyomdában már meglevő ofszet-nyomógépeken dolgoznak időnként Felkészülnek, hiszen a Kner Nyomda nemcsak a jelent, hanem a jövőt is jelenti szá­mukra. Igaz, az 1971. évi nagy fej­lesztés óta még alig-alig ismer­ték meg a vállalatot. Mert mi is történik rendszerint egy-egy nap? Bejönnek a munkaidő kez­dete előtt néhány perccel. Átöl­töznek, mennek a géphez. Dol­goznak. Munkaidő végén pedig mosdanak, öltöznek, és sietnek haza. Az óriási üzemnek csak egy szűk környezete az ő világuk, melynek határait elzárják a gépterem falai. Ügy vélik, hogy jó lenne ezt most már kitágíta­ni, az egész vállalat munkáját jobban megismerni. Azért, hogy többet is tehessenek érte. Horváth Géza főművezető jo­gosnak tartja ezt az igényt. Vé­leménye szerint az üzemi de­mokrácia kiteljesedéséhez nél­külözhetetlenül szükséges, hogy legyen elképzelésük a vállalat­ról, és tudják azt, hogy a saját munkájuk hogyan illeszkedik be az egész termelési folyamatba. Segíti ezt a Kner Nyomda Hír­adója, de ő maga is rendszere­sen tart majd tájékoztatást. Igyekszik szemléltető módon be­mutatni a termeléssel kapcsola­tos összefüggéseket. Szókimondó asssonyok dolgosnak — Hallott már az üzemi de­mokráciáról? — fordulok Lipták Andrásnéhoz, a brigád egyik tagjához. — Hogyne — válaszol, «ssBssBíees-eEB^HaaseeisaflssBBaaseasoe-asassBseesBeanaBesBsaeBaeesefiss-BaffleBaHffieoosBaEessüssssseaaasesas-aBssesiüissiasassiaBeEsaofflsse© Amint befejeződik a Munká­csy Mihály címkegyártó szoci­alista brigád tanácskozása a Kner Nyomdában, Selmeczy Mi­hály brigádvezető máris siet haza. Vagy talán inkább rohan. Utol sem lehetne érni. Szabad­ságon van. Otthon a tíznapos kisfia várja. Selmeczy Ákos, aki egyelőre ugyan nem visel­kedik férfihez méltó komolyság­gal. Sokat sír. Ahogy az apja mondja: most van „bejáratás” alatt. es*Bffisss99as*9fflsB®«®«9BSfis»8a9aBesoesfia*SBas5ses:»5!3«s'»59BesB*«»M>. Csökkenteni Javult a munka ternteiekesifsage igém sikeres évet sári a gyulai Köröstáj, Termelőszövetkezet Fennállása öta még egyszer sem zárt olyan esztendőt a gyulai Köiröstáj Tsz, mint ja­nuár 17-én, az 1973. évit. A tervszerű gazdálkodás anyagi és szellemi feltételeinek megterem­tése, működtetése meghozta a várva várt eredményt. Tízmil­lió forint a nyereség! A szövet­kezeti bruttó jövedelem 21,1 millió forint, melyből részesedé­si alapra 10 millió 979 etzer fo­rintot, fejlesztési alapra 6,2 millió forintot, a biztonsági alap növelésére pedig 2 millió 31 ezer forintot fordítanak. Tá­mogatják a városfejlesztési ala­pokat is. Emellett szociális és kulturális alapra, valamint szakmunkásképzési alapra egy­millió forintnál is többéit tettek félre. Honnan ez a nagy jöve­delem? Laszli Pál tsz-elnök beszámo­lójában a munka termelékeny­ségének növelését hangsúlyozta, melyet a költségek csökkentésé­vel érték el. Ezen belül érde­mes megemlíteni, hogy az álta­lános költségek az előző évi 18,9 százalékról, 11,2 százalékra szo­rultak vissza. Előnyösein csök­ken az élőmunka aránya is a termelésben. Száz forint terme­lési értéket korábban 18,94 fo­rintból, 1973-ban pedig 16,3 fo­rint munkabérből állították elő. Emellett javultak az árbevételek, a kiegészítő üzemágakban is a tervnél kedvezőbb eredménye­ket értek el. Mindezek mellett 7 millió forintot fordítottak be­ruházásra, a forgóeszköz-állo­mány pedig 8,9 százalékkal gya­rapodott. A 439 átlagosan dolgozó tag évi munkadíja 24 ezer 159 fo­rintra növekedett, s ez kereken 12 százalékkal több az 1972. évi­nél. A zárszámadás adatai szerint érdemes volt még a múlt év elején a költségek csökkentésé­re gondolni, intézkedéseket ten­ni a munka termelékenységének növelésére. így igen sikeres évet zárhatott a gyulai Köröstáj Tsz. a veszteségidőt Szerencsére egy-két órára is­mét megszakítja a szabadságát Selmeczy Mihály, amikor meg­tudja, hogy egy újságíró keresi fel a 14 tagú brigádját. A bri­gádra is büszke, amely a tava­lyi eredménye alapján elérte a szocialista cím követelménynek megfelelő szintet. Sőt annál még magasabbat is. A legjobbak kö­zé került a nyomdában. Erről tájékoztatta a brigádját a ta­nácskozáson, majd az idei vál­lalást beszélte meg. Horváth Gé­za főművezető javaslata alapján a vállalás pontjai közé felje­gyezték a munka- és egészség- védelmi előírások pontos betar­tását, valamint a technológiai veszteségidő 20 százalék alá va­ló csökkentését. Hogy mit jelent a veszteség­idő csökkentése, arról Csetneki János gépmester tart egy kis magyarázatot. —i A gépek teljesítménye nem növelhető. Nincs más, tervsze­rűbben kell dolgozni, és akkor a megrendeléseket időre elké­szítjük. Ám megrendelés annyi van, hogy győzzük csinálni. A gépek jó kihasználásával tehát a vállalat gazdasági eredményéhez jelentősen hozzá tudunk járulni. — Van valami hasznuk ebből a dolgozóknak? ■— Mi. munkások nagyon is rá vagyunk utalva a vállalatra. Tavaly például a munkáslakás­építési akció keretében Selme­czy Mihály kapott vállalati köl­(Fotó: Demény) Hat hónappal az űf lakásba való beköltözés után jött a vi­lágra Ákoska, és mindjárt „tör­lesztett” is egy részletet az OTP-kölcsönből. A majdani kis­testvére pedig tovább csökkenti a lakás árát, de róla egyelőre még nincs szó. Éppen elég örö­met és gondot jelent az első­szülött. Főleg örömet és büszke­séget. amitől csak úgy sugárzik az ifjú apa arca.

Next

/
Oldalképek
Tartalom