Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-18 / 14. szám
Újra itt a tét Férfiak és nők a magasnyomó-gépeknél pénzből élünk. Szókimondó asz- szonyok dolgoznak itt. Különösen... De mondja inkább ő — mosolyog Murzsitz Lászlónkra. — Amit rám bíznak, megcsinálom. Tizenöt éve. Elvárom a gépmestertől és a művezetőtől is, hogy teremtsék meg a lehetőséget nekem a munkához — mondja Murzsitz Lászlóné. — És ha nem teremtik? — Először igyekszem szép szóval rábírni a gépmestert, aztán egy kicsit erélyesebben is Ha az sem használ, Zelenyánsz- ki András vagy Péli István művezetőhöz fordulok. Néha rájövünk, hogy valamit jó lenne másképp csinálni, hogy jobb eredményt érjünk el. Szóval ésszerűsítünk. Ha jó a javaslatunk, figyelembe veszik. — Tehát harciasak az asszonyok..; — Otthon a gond főként a. mi vállunkon nyugszik. Általában mi kezeljük a pénzt. Nem akarunk kevesebbet hazavinni, mint az előző hónapban. Anyák vagyunk és a gyerekekre gondolva is harcolunk. Elég olykor-olykor egy mosoly — Ilyen körülmények kozott gondolom, a művezetőnek is rá kell „kapcsolniuk” — jegyzem meg tréfásan, amire Zele- nyánszki András így válaszol: — Igyekszünk a munkához való feltételeket megteremtem. Külön segítséget jelent számunkra, hogy igen lelkiismeretesek a dolgozók. Nemrég például valamivel kisebb papírt kaptak, mint ami a nyomáshoz kellett. Mindjárt észrevették. Szóltak nekem, nehogy selejtet gyártsanak. — Véleménye szerint képes a brigád arra, hogy az új válla lását —- vagyis azt, hogy a veszteségidőt 20 százálék alá szorítsa —; teljesítse? •— A szorgalom, a törekvés és a hozzáértés megvan a brigádban. Mi százszázalékos munkát követelünk. Ezt azonban csak százszázalékos gépeken lehet elérni, ami után pedig nem a brigádnak kell utánajárnia, hanem nekünk. Sajnos azonbann műszaki osztállyal nem mindig tudjuk megértetni magunkat. Szép az üzem, kellemes a környezet, mindenki törekszik tudása javát adni, s ezért han gos szót csak nagyon ritkán lehet hallani. Ezért mondja Murzsitz Lászlóné: — Mindennap szívesen jövünk be. Azért is, mert nem gép módjára dolgozunk. Ha valamit szépen csinálunk, észreveszik. És itt a csattogó gépek között elég egy mosoly... Aztán ha valami ünnepség vagy vacsora van. megtaláljuk egymást. Senki sem megy más társaságba. A termelés valahogy mégiscsak küzdelem. A küzdelemben kialakult barátság szálai pedig a legerősebbek. Pásztor Béla Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat élőállatexporttal is foglalkozik. Nemrégiben Békésen 28 hízott bikát vettek át, amelynek egy részét a kétsopronyi gazdáktól és a békési Eesssish ’Tennejőszövetkezettől vásárolták, A bízott bikákat ®U»w exportra szállítják. Vasárnap délután Gyomén „Művészet az iskolában/' kiállítás-sorozat megnyitója A gyomai Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépiskolában január 20-án, vasárnap délután 3 órakor nyűik meg a gyomai Honti család öt tagjának képző- művészeti kiállítása, amely a Művészet az iskolában című sorozat első tárlata lesz. „Látni és láttatni szeretne megtanítani minden érdeklődőt a sorozat. Fő célja, hogy szépet, művészetet szerető és értő ifjúság lépjen ki ennek az iskolának a kapuján” — olvashatjuk * kiállításra, invitáló meghívóban A Honti család minden tagja kötődik a gyomai iskolához: az apa rézdomborításai díszítik az épület falait, a gyermekek pedig valamikor ott érettségiztek. A most. induló sorozat megrendezésében a Képzőművészek Szövetsége Szegedi Csoportja, a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskola és a Tanárképző Főiskola segítette a gyomai tanintézetet. A vasárnapi tárlatot Szűcs Árpád festőművész nyitja, meg. Bikákat szállítanak Olaszországba — Mit ért az alatt? — Mit? Talán azt a lehetőséget, hogy mi, munkások is beleszólhatunk az üzem ügyeibe. ■— & beleszólnak? ■— De még mennyire! Ami rossz, nem hallgatjuk el. A termeléskiesés vagy a selejt a mi rovásunkra is megy. Márpedig csont. Az idén én várok. Persze a mindenkit érdeklő béremelés, az év végi nyereségrészesedés és más juttatás is a vállalat gazdasági eredményétől függ. Csetneki János gazdaságpolitikai szemináriumra jár. Amit tanul, egyre jobban érlelődik benne. Hogy többet tehessenek érte Egy gépmester két NEBIOLO elnevezésű magasnyomógépet kezel, és minden gépnél egy nő ellenőrzi a nyomás minőségét. A gépek már nem a legkorszerűbbek. Helyükre várhatóan néhány év múlva majd ofszetgépek kerülnek. Ezeknek a kezelését is meg kell tanulni, ezért a gépmesterek már most szakmai képzésben vesznek részt. A nők pedig, akik betanított munkások, a nyomdában már meglevő ofszet-nyomógépeken dolgoznak időnként Felkészülnek, hiszen a Kner Nyomda nemcsak a jelent, hanem a jövőt is jelenti számukra. Igaz, az 1971. évi nagy fejlesztés óta még alig-alig ismerték meg a vállalatot. Mert mi is történik rendszerint egy-egy nap? Bejönnek a munkaidő kezdete előtt néhány perccel. Átöltöznek, mennek a géphez. Dolgoznak. Munkaidő végén pedig mosdanak, öltöznek, és sietnek haza. Az óriási üzemnek csak egy szűk környezete az ő világuk, melynek határait elzárják a gépterem falai. Ügy vélik, hogy jó lenne ezt most már kitágítani, az egész vállalat munkáját jobban megismerni. Azért, hogy többet is tehessenek érte. Horváth Géza főművezető jogosnak tartja ezt az igényt. Véleménye szerint az üzemi demokrácia kiteljesedéséhez nélkülözhetetlenül szükséges, hogy legyen elképzelésük a vállalatról, és tudják azt, hogy a saját munkájuk hogyan illeszkedik be az egész termelési folyamatba. Segíti ezt a Kner Nyomda Híradója, de ő maga is rendszeresen tart majd tájékoztatást. Igyekszik szemléltető módon bemutatni a termeléssel kapcsolatos összefüggéseket. Szókimondó asssonyok dolgosnak — Hallott már az üzemi demokráciáról? — fordulok Lipták Andrásnéhoz, a brigád egyik tagjához. — Hogyne — válaszol, «ssBssBíees-eEB^HaaseeisaflssBBaaseasoe-asassBseesBeanaBesBsaeBaeesefiss-BaffleBaHffieoosBaEessüssssseaaasesas-aBssesiüissiasassiaBeEsaofflsse© Amint befejeződik a Munkácsy Mihály címkegyártó szocialista brigád tanácskozása a Kner Nyomdában, Selmeczy Mihály brigádvezető máris siet haza. Vagy talán inkább rohan. Utol sem lehetne érni. Szabadságon van. Otthon a tíznapos kisfia várja. Selmeczy Ákos, aki egyelőre ugyan nem viselkedik férfihez méltó komolysággal. Sokat sír. Ahogy az apja mondja: most van „bejáratás” alatt. es*Bffisss99as*9fflsB®«®«9BSfis»8a9aBesoesfia*SBas5ses:»5!3«s'»59BesB*«»M>. Csökkenteni Javult a munka ternteiekesifsage igém sikeres évet sári a gyulai Köröstáj, Termelőszövetkezet Fennállása öta még egyszer sem zárt olyan esztendőt a gyulai Köiröstáj Tsz, mint január 17-én, az 1973. évit. A tervszerű gazdálkodás anyagi és szellemi feltételeinek megteremtése, működtetése meghozta a várva várt eredményt. Tízmillió forint a nyereség! A szövetkezeti bruttó jövedelem 21,1 millió forint, melyből részesedési alapra 10 millió 979 etzer forintot, fejlesztési alapra 6,2 millió forintot, a biztonsági alap növelésére pedig 2 millió 31 ezer forintot fordítanak. Támogatják a városfejlesztési alapokat is. Emellett szociális és kulturális alapra, valamint szakmunkásképzési alapra egymillió forintnál is többéit tettek félre. Honnan ez a nagy jövedelem? Laszli Pál tsz-elnök beszámolójában a munka termelékenységének növelését hangsúlyozta, melyet a költségek csökkentésével érték el. Ezen belül érdemes megemlíteni, hogy az általános költségek az előző évi 18,9 százalékról, 11,2 százalékra szorultak vissza. Előnyösein csökken az élőmunka aránya is a termelésben. Száz forint termelési értéket korábban 18,94 forintból, 1973-ban pedig 16,3 forint munkabérből állították elő. Emellett javultak az árbevételek, a kiegészítő üzemágakban is a tervnél kedvezőbb eredményeket értek el. Mindezek mellett 7 millió forintot fordítottak beruházásra, a forgóeszköz-állomány pedig 8,9 százalékkal gyarapodott. A 439 átlagosan dolgozó tag évi munkadíja 24 ezer 159 forintra növekedett, s ez kereken 12 százalékkal több az 1972. évinél. A zárszámadás adatai szerint érdemes volt még a múlt év elején a költségek csökkentésére gondolni, intézkedéseket tenni a munka termelékenységének növelésére. így igen sikeres évet zárhatott a gyulai Köröstáj Tsz. a veszteségidőt Szerencsére egy-két órára ismét megszakítja a szabadságát Selmeczy Mihály, amikor megtudja, hogy egy újságíró keresi fel a 14 tagú brigádját. A brigádra is büszke, amely a tavalyi eredménye alapján elérte a szocialista cím követelménynek megfelelő szintet. Sőt annál még magasabbat is. A legjobbak közé került a nyomdában. Erről tájékoztatta a brigádját a tanácskozáson, majd az idei vállalást beszélte meg. Horváth Géza főművezető javaslata alapján a vállalás pontjai közé feljegyezték a munka- és egészség- védelmi előírások pontos betartását, valamint a technológiai veszteségidő 20 százalék alá való csökkentését. Hogy mit jelent a veszteségidő csökkentése, arról Csetneki János gépmester tart egy kis magyarázatot. —i A gépek teljesítménye nem növelhető. Nincs más, tervszerűbben kell dolgozni, és akkor a megrendeléseket időre elkészítjük. Ám megrendelés annyi van, hogy győzzük csinálni. A gépek jó kihasználásával tehát a vállalat gazdasági eredményéhez jelentősen hozzá tudunk járulni. — Van valami hasznuk ebből a dolgozóknak? ■— Mi. munkások nagyon is rá vagyunk utalva a vállalatra. Tavaly például a munkáslakásépítési akció keretében Selmeczy Mihály kapott vállalati köl(Fotó: Demény) Hat hónappal az űf lakásba való beköltözés után jött a világra Ákoska, és mindjárt „törlesztett” is egy részletet az OTP-kölcsönből. A majdani kistestvére pedig tovább csökkenti a lakás árát, de róla egyelőre még nincs szó. Éppen elég örömet és gondot jelent az elsőszülött. Főleg örömet és büszkeséget. amitől csak úgy sugárzik az ifjú apa arca.
