Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

\ í Mai i£*a] aulaiunk Ï8.50: A magyar könyv SOÖ éve Johannes Gutenberg német nyomdász találmánya, a moz­gatható betűkkel való könyv- nyomtatás, a kultúra forradal­mát indította el. Előtte kéziratos művek láttak- csak napvilágot, s ezek — természetesen — csak igen kevés emberhez juthattak el. Az emberi művelődésben a könyvnyomtatás elterjedése ta­lán a legnagyobb minőségi ug­rás volt. Ma már életünk el­választhatatlan részét képezi » könyv. A műsor a magyar könyvnyomtatás „őskorába” vi­szi el a nézőt. Láthatjuk az első Magyarországon nyomtatott könyvet, a Chronica Hungaro- rumot és másokat: egyebek mel­lett Sylvester János Üj testamen­tum-fordítását és Tinódi Lantos Sebestyén krónikáját. A műsor végigkíséri a legérdekesebb ha­zai kiadványok bemutatásával — a magyar könyv fél évezredes fejlődését, egészen a XX. száza­di magyar könyvnyomtatásig. Ebből a századból a Tevan és Kner nyomdák kiadványaiból mutat be néhányat. Kner Izidor és fia Kner Imre voltak — Kozma Lajossal — azok, akik óhazánkban a legmagasabb szintre emelték a művészi könyvtervezés és könyvnyomta­tás kultúráját Munkájukkal oroszlánrészt vállaltak abban a fejlődésben, ami a mához ve­zetett, s aminek eredményeit a könyvesboltok kirakatában nap mint nap láthatjuk. Végezetül éppen ezt. a „Szép könyv” pá­lyázat díjnyertes alkotásait mutatja be az adás.- ■ - ——— —— ' I il Lengyel és amerikai bűnügyi film a hét moziműsorán Lakásról lakásra, páncélszekrényről páncélszekrényre halad­nak Az Anderson magnószalagok bűnözői, Síkos űt — a színes lengyel film címe a szó szoros és át­vitt értelmében is jelzi a tör­ténet sajátosságait Qgy nem túlzottan szilárd anyagi hely­zetű és életfelfogásában sem makulátlanul tiszta fotóriporter a főhős, aki megszeret egy fér­jes asszonyt. A nőnek csalódnia kell Marek elhanyagolt, rendet­len lakásának láttán — a fér­fi azonban ezúttal igazán sze­relmes lesz, s vissza akarja hó­dítani az őt elhagyó asszonyt. Tervéhez egy kettejük által ko­rábban átélt esemény adja az ötletet: egy kisgyereket elütött egy gépkocsi, s a vezető cser­ben hagyta áldozatát. Most Ma­rek rendez játékmackó felhasz­nálásával hasonló „balesetet” —, s lencsevégre kapja a síkos úton áldozatát ismét cserben hagyó vezető gépkocsiját. A fényképpel zsarolja aztán a ko­csi tulajdonosát, aki Mareknak kénytelen adni — a fotóriporter hallgatásáért cserébe — az au­tót Elképzeléseiben „megjavul­ván”, s az anyagi rendezettsé­get a gépkocsi révén hihetővé téve visszahódítja Halinát. Első közös autóútjukon azonban vá­ratlan esemény történik: hirte­len egy kisgyerek ugrik az esze­veszetten száguldó Marek kocsi­ja elé.«, A hét másik filmje a színes amerikai Az Anderson magnó­szalagok. A cselekmény közép­pontjában álló rablóbanda cél­ja egy nagy New York-i lakóház kirablása, amelyhez hosszú elő­készítő munka után kezdenek. A „nagy terv” végrehajtása so­káig zavartalanul folyik, amikor a legkevésbé várt oldalról meg­semmisítő csapás éri a gengsz­tereket: a rendőrség körül­veszi a házat, s a bűnözőknek a megadás és a kockázatos kitö­rés között kell választaniuk. Jő kereseti lehetőséggel, zöldségkertészetben budapesti termelőszövetkezet alkalmaz női és férfi dolgozókat Jelentkezés levélben: „SZABADSÁG” Mg Tsz, Budapest, XVII., (Pestimre), Vörös Hadsereg útja 36 címre. Irányítőszám: 1683 Pestimre. Pf.: S, Munkásszállást, étkezést kívánság szerint biztosítunk. 202692 Tímár Mat vas g Gazdaságpolitika Magyarországon 1967-1973 A gazdaságirányítás egyik vezető posztja betöltőjének, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek vállalkozása e kötettel nem kevesebb, mint annak összege­zése, hogy mi tette szükséges­sé a gazdasági reformot, s mi­lyen eredménnyel, következ­ménnyel ment, megy végbe az. A könyv ilyen módon egyszer-, re elméleti és gyakorlati gazdaságtani munka, kritikai számbavétele tényeknek, irány­zatoknak, ma elért, s még előt­tünk álló céloknak. Témájánál fogva nem lezárt könyv, mert | mint maga írja, irányítási „rendszerünket nem tekintjük befejezettnek; egyrészt a ta­pasztalatok birtokában újra és újra kiigazításokra szorul, más­részt együtt is fejlődik a gazda­sággal”. Világos elrendezésben két fő részre tagolódik az áttekintés és elemzés. Az egyik: a gazda­ságirányítási reform előzményei és a reform megvalósítása. A másik: társada’mi-gazdasági fejlődésünk céljai. Tímár Má­tyás rendkívül bőséges forrás­anyag felhasználásával ad szin­te teljes körű magyarázatot és indoklást a reform szükségessé­gére, nem kerüli el az előké­szítés idején fölmerült kétsége­ket, vitás kérdéseket sem, s éopen ezzel vélik meggyőzővé okfejtése. így egyebek között kitér arra a kérdéscsoportra, amely talán a legélesebben üt­köztette a különböző véleménye­ket, s ez a növekedési ütem és a gazdasági egyensúly vi­szonya. Ma már, a gyakorlati tapasztalatok ismeretében, egy­szerűnek látszik a megállapí­tás: „Hosszabb távon nem is vethető fel úgy a kérdés, hogy a gazdasági növekedés ütemét vagy az egyensúly követeimé- . nyét helyezzük-e előtérbe. A j növekedés ütemét végső soron a dinamikus egyensúly feltételei határozzák meg”. A szerző — az álláspontok végső kialaku­lását érzékeltetve — nem hall­gatja el sem e kérdésben, sem más egyebekben az ellenvetése­ket. az aggályokat. Sőt, részle­tesen foglalkozik azokkal, mintegy beavatva az olvasót a döntéshozatalt megelőző időszak polémiáiba. Remélhetően az eddig leír­taikból érzékelhető, hogy a könyv távol áll a száraz, a tudományosságot az elvontság­ban fölfedezni vélő szerzők módszereitől, stílusától. Gyakor­ló gazdaságpolitikus szólal meg a lapokon, aki ugyanolyan fon­tosnak tartja a folyamatokat, mint azok végső eredményét. Tartózkodik tehát a kinyilat- koztatásszerű megállapításoktól, okok és okozatok kusza szálait bogozva teremt kiismerhető rendet a politikai, társadalmi, gazdasági kölcsönhatások sűrű szövevényében. Ezt teszi nem csupán az ál­talános problémák vizsgálata­kor. hanem a részterületei? szemügyre vételekor ugyancsak, így az ipar legutóbbi öt esz­tendejének mérlegelésekor, a beruházások, a munkaerőhely­zet, az életszínvonal, a külke­reskedelem alakulásának elem­zésekor. ' A kötet második részének, jövőbeni fejlődésünk fölrajzo­lásának az a gondolati útmu- tatóia. hogy — Tímár Mátyás j summázó szavaival — „a gaz- daságoolitika lesfőbb törekvése ! az emberek növekvő szükségle- ' teinek mind magasabb színvo­|0 Bmmwss 1973. DECEMBER 8, naiű kielégítése. Ilyen össze­függésben a növekedési ütem, vagy a gazdasági egyensúly elsőrendű célok ugyan, de a fő célnak mégis eszközei „csu­pán”. Ezeknek az eszközöknek a tökéletesítése. hatékonyabb alkalmazása természetesen na­gyon alapos megfontolásokat kö­vetel, mert a rögtönzések, a kényszerű, áthidaló megoldások haszna erősen kétséges. A mi­niszterelnök-helyettesi tisztség nem nehezíti el a szerzői tol­lat; olyasmit is hegyére vesz, amiről még viták folynak, ami­ben nincsenek , — nem lehet­nek —• végleges álláspontok. Ezt elsősorban a gazdasági sza­bályozók továbbfejlesztésével foglalkozó fejezetben tapasztal­hattuk — természetesen úgy, hogy Tímár Mátyás jelzi, még formálódó elképzelés 1 van szó —, de hasonló okok miatt érdekesek, továbbgondolásra ösztönzők a szelektív fejlesz­tésről. a jövedelempolitikáról, a fogyasztás várható alakulásáról elmondottak is. Több tekintetben a könyvet az 1968-ban megjelent „Gazda­sági fejlődés és irányítási mód­szerek Magyarországon” című munka folytatásának tekinthet­jük. A művet, amelyet Nyers Rezső lektorált, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó bocsátotta közre. M. © Tejkostoló Ma már — ha még mézzel nem isv de — tejjel folyó Ká­naánban élünk. Van annyi tej, hogy mindenkinek jut belőle. Sót, annál több. Csak az a baj, hogyha volna is sok tejet ivó, kevés a tejivó. Szinte nincs is. Mintha ez a fajta szolgáltatás nem tartozna a vendéglátás te­vékenységi körébe. Talán még szégyent is hozna a tisztes ven­déglátásra. Ezért csak üdvözölni lehet a Békés megyei Szikvíz- és Szesz­ipari Vállalat törekvését, hogy megpróbálja visszalopni a te­jet a közfogyasztásba. Persze Cola-tej fantázianéven, mint ahogy az korunk jól bevált módszere. De azért van benne tej bőven, mégpedig fölözött. Nehogy tovább növekedjenek népünknek a már amúgy is fö­lösleges kilói. A Cola-tejnek mindössze hat százaléka más, mint tej. Ügy­nevezett koncentrátum. Ez pe­dig egy kevés diókivonat, ka­ramell, kávé, olaj és ételsav, ami a kellemes ízt adja és elősegíti, hogy az amúgy is frissítő hatású tej még inkább üdítő itallá váljék. Nemrég Békéscsabán, a Bé­kés megyei Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat Tanácsköz­társaság úti 53-as számú bolt­jában kóstolóval egybekötött bemutatón ízlelgették a Cola- tejet. Természetesen a bolttal majdnem szemben levó borkós­tolóban azért nem állt meg az élet. De akadtak szép számmal Cola-tej-kóstolók is. így többek között Rung Jánosné fiatalasz- szony M monyból. Hörpintett egyet & pohárból és megszólalt: — Finom. Aztán lehajtotta a maradékot Is. — Nagyon finom — mondta derűsen, hozzáfűzve: Jobb, mint a Cola, Sem a borral, sem a sörrel, sem a pálinkával nem tudott összehasonlítást tenni, hacsak nem közvetve. Mert a részeges- kedőkről bizonyára lett volna véleménye. Csáki Katalin, a Békés me­gyei Véradó Állomás csinos la. boránsnője szintén kellemes ízűnek tartotta a Cola-tejet. — Mintha tejeskávét innék — mondta és menten vásárolt te egy üveggel 2,80-ért. — Kinek ajánlaná? — Gyerekeknek és felnőttek- nek egyaránt. Mondjuk uzsonna után vagy akár helyette is. Weinfeld Andor és a felesége eddig mindig Extra Colát ivott. Amikor megkóstolták a Cola- tejet, egymásra néztek és azt mondták: — Átpártolunk ehhez, mert nem szénsavas — és sóhajtot­tak: —■ Bárcsak mindenki va­lami ilyenfajta italt fogyaszta­nál — Miért szeretnék? — Például az elmúlt éjszak ka nagy duhajkodás volt az utcán. Talán a Kishajóból jö­hettek ki... Az egész környéket felkeltették álmából. Százak nyugalmát megzavarták. Dr. Gömöri Gábor kórházi szakorvos a kóstoló után egész kis előadást tartott a Cola-tej előnyeiről. Ebből idézek: — A terhes anyák folyadék- szükséglete fokozott. Előnyös, ha ezt az igényt olyan folya­dékkal elégítik ki, amelyben tápanyag ffehérje, cukor) van. Minimális a koffeintartalom, ami pedig a vérkeringésre hat frissítöleg. Ajánlotta a Cola-tejet a gép­kocsivezetőknek és mindenki­nek, akinek a munkája figyel­met kíván. Ez az ital valóban üdít és védőitalnak is kitűnő. No persze most reklámíze is van annak, amit a Cola-tejjel kapcsolatban leírtam. Ám eb­ből mindössze legfeljebb 6 szá­zalék igaz, mert az újfajta üdí­tő italnak 94 százaléka fölözött tej. S a tejfogyasztás mellett csak síkra szállhat egy újság­író! És azért is. hogy egy Bé­kés megyei vállalat új és ki­csik, nagyok számára egészsé­ges termékét minél többen fo­gyasszák. Bárcsak nyílna már meg egy tejivó Békéscsabán. Bizonyos, hogy még fényképen is bemu­tatnánk az olvasóknak. És mi­lyen büszkék lennénk rá! Pásztor Béla A DÉMÁ&Z BÉKÉSCSABAI ÜZEMIGAZGATÓSÁG felvételre keres 1 váltőszolgálatos Wbacímfélvevőt 1 éjjeliőrt, 3 raktári kiadót, 1 elcktrikust. 1 üzemi takarítónőt. Jelentkezés: DÉMÁSZ, Békéscsaba, Tanácsközt. 46. Munkaügyi Csoport. TeL: 12—673/44. mellék. _______________________________________________________202600

Next

/
Oldalképek
Tartalom