Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

Kilencen kapták meg a Kiváló Pártmunkáért emlékplakettet A Szocialista Hazáért érdemrenddel kitüntetettek meglátogatták a Tég­láé és Cserépipart Vállalat HI-aa számú Özemét. Fotó: Demeny Gyula c4 in a q ij ar sajtó nap ján Évről évre megrendezi as MSZMP Békéscsabai városi Bi­zottsága a párt régi harcosai­M egyel szövetségiként vég- j eí sokoldalú feladatát Bekés- ! Csabán a MÉSZÖV. Naponként 34 fogyasztási, 19 takarék- és 14 lakásszövetkezet várja e szö­vetség 57 dolgozójának szövet­kezetpolitikai és szakmai segit- , Bégnyújtását Már az említett ! ágazatok különbözőségéből is ' következtetni lehet arra, hogy milyen szerteágazó cselekvés hárul az említett szervre. Az itt dolgozó politikai munka tár­sak és szakemberek többségé­nek kint a szövetkezeteknél kell naponként segíteniük okos javaslataikkal, jó ajánlásaikkal, adott esetekben érdekvédelmi vonatkozásban a három szövet­kezeti ágazat egyre bővülő szol­gáltatási tevékenységének sike­rességét Mindez politikai és szakmai értelemben egyaránt magas szintű ismereteket va­lamint nagyfokú felelősséget kö­vetel a szövetség valamennyi dolgozójától. Hatványozottan vonatkozik ez a kommunisták­ra. Ez esetben az utóbbiakról szólunk, mégpedig a hétfőn délután megtartott év végi be­számoló taggyűlésein hallottak alapján. A pártvezetőség beszámolója — melyet Szabó György párt- titkár terjesztett a taggyűlés elé —, jól tükrözte vissza a me­gyei szövetségnél dolgozó 37 kommunista egyéves munkáját. Mindezt úgy tárgyalta a beszá­moló, hogy a MÉSZÖV párt- alapszervezetének kommunistái mit tettek azért, hogy az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1972 november 14—15-i ha­tározata a fogyasztási, takarék­os lakásszövetkezetek sokoldalú ! tevékenységében jól érvényesül­jön. Első helyen említette a beszámoló a beruházások csök­kenését, továbbá a forgóalap­pótló hitelek törlesztésének ará­nyos növekedését. E népgazda­sági érdekeket szolgáló felada­tokat éppen úgy megvitatták év közben az alapszervezet kommunistái, mint a szolid ár­politikára való törekvés fontos­ságát. a gazdálkodási fegyelem szilárdításának szükségességét. Ezzel is- magyarázható, hogy nemcsak az általános költségek I nak, a Szocialista Hazáért ér­demrenddel kitüntetett elvtár­sak összejövetelét. A magas csökkentek, hanem a reprezen­tációs kiadásokat is a minimá­lisra szorították le. ]e entcs eredményt értek el a megyei szövetség kommu­nistái a szövetkezetek belső ínechaní zmusának korszerűsíté­sében is. Ez abban jut kifeje­zésre. hogy az idei esztendőben 14 ÁFÉSZ-nél vezették be a ve­zetés új és korszerű módszereit. Míg a többi helyen most dol­goznak az irányítás korszerűsí­tésének a hogyanján. Fontos­ságának megfelelő helyet kapott a vezetőség beszámolójában az ifjúsági és nőpolitikái határo­zatok végrehajtása is. Hogy a MÉSZÖV mennyire találta meg az említett két nagy rétegre vo­natkozó párthatározat megvaló­sításához más megyei szervek­kel együttműködve az utat, azt tények bizonyítják. Nevezetesen az, hogy ma már 16 fogyasztási szövetkezetnél tevékenykedik if­júsági, 34 ÁFÉSZ-nél pedig nő- bizottság. Már utaltunk arra, hogy a pártszervezet egyéves munkájá­nak értékelését a Központi Bi­zottság határozatainak szelle­mében tette mérlegre a veze­tőség. Ez volt a jellemző azon­ban a beszámoló azon részére is, melyben mintegy programot adott az alapszervezet kommu­nistáinak az 1974-es évre. És ehhez a programhoz ismét a párthatározat — ez esetben a múlt hónap 28-i Központi Bi- zottság-i értékelés — adta az alapot. Olyan fontos feladato­kat említett többek között a vezetőségi beszámoló, mint a szövetkezetek helyszínen törté­nő fokozottabb segítségnyújtá­sát. a közgazdasági munka ma­gasabb szintre emelését, a kor­szerű vezetés gyorsabb ütemű elterjesztését, a munka verseny gondosabb értékelését. A beszámoló nagyobbik része a három szövetkezeti ága­zat sokoldalú segítségének iio- 1 gyanját, mikéntjét tárgyalta. Ez ! érthető. A MÉSZÖV, mint me­gyei szövetség — akárcsak a hozzá hasonlóknak — a szövet­kezeteket kell, hogy szolgálja. E sajátos helyzet mintegy meg­határozza a szövetségnél dol­gozó kommunisták párton belüli életét, sőt szemléletét is. Kö­vetkezésképpen taggyűléseiken is túlsúlyban a szövetkezeteket kitüntetettek közül 37-en élnek Békéscsabán. Többségük nyug­díjas. A szenvedélyes érdeklő­désük a közügyek iránt, a se­gíteni akaró aktivitásuk, vita­készségük azonban nem kopott el. a régi. Az idei összejövetelre decem­ber 5-én került sor. Délelőtt a Tégla- és Cserépipan Vállalat 3-as számú üzemébe látogattak. Király János, a vállalat mérnö­ke tájékoztatta őket a több, mint 300 millió forint költség­gel épült új, korszerű cserép­gyárról. A BARNEVÁL- dél­után látta vendégül a párt régi harcosait. A kultúrotthonban Gyulavári Pál, az MSZMP Bé­késcsabai városi Bizottságának első titkára a város fejlődési­ről. a jövő évi tervekről szá­molt be. Ezen a napon adta át a városi pártbizottság első tit­kára Filipinyi Jánosnak, Felker Józsefnek, Hrabovszki Mihály­nak, Kovács Sándornak, Sáró Mátyásnak, özvegy Nyilas And. rásnénak, Urbán Istvánnak és Vizsnyiczai Jánosnak a Kiváló Pártmunkáért emlékplakettet. Valamennyi kitüntetett 50 éve párttag. közelről érintő témák kerülnek napirendre. Ennek azdnban — amint a beszámolóból hallot­tuk —, megvan az árnyoldala is. Ugyanis aktív a párttagság, ha konkrét szervezési és gazda­sági témák kerülnek megvita­tásra, viszont alig van hozzá­szóló az elvi vonatkozású napi­rendi pontokhoz. Jó volt ugyan- f akkor hallani — és ezt ezen a taggyűlésen is tapasztaltuk —, hogy a párttagok őszintén és felelősségtudattal mondanak véleményt minden esetben. Po­zitív jelenségként tette szóvá Szabó György azt is, hogy a ko­rábbi személyeskedések és elv­telen viták megszűntek. Hangot adott a vezetőség annak az ál­talános véleménynek is, misze­rint az idei esztendőben csak egyszer volt pártnap a megyei szövetségnél. Különösen a kül­politikai tájékoztatás elmaradá­sát tették sokan szóvá. A ve­zetőség reagált a jogos kéré­sekre és változtatni is kíván rajta. Önkritikusan adott han­got a beszámoló annak is, hogy kevés esetben került sor az idén pártcsoport-értékezletekre. Az fogyatékos­ságokat a MÉSZÖV pártalap­szervezete nemcsak felismerte, hanem azokat fel is akarja szá­molni. Ezt a határozati javas­lat példázza mindennél jobban. A pártcsoport-értekezletéK rendszeres megtartásán és ' a pártnapok gyakoribbá tételén túl a pártmunkában való aktí­vabb részvételre vonatkozó ha­tározat sem hiányzik. Még akkor is igazak és jogosak a határo­zati javaslatban olvasható meg­állapítások, ha Sorbán József, a Békéscsabai városi Pártbizott­ság képviselője jónak, sőt ered­ményesnek mondotta is a MÉ­SZÖV pártvezetőségének idei törekvéseit. Ugyanis összességé­ben — amint azt a városi párt- bizottság megállapította —, két­ségtelenül előbbre lépett a ME- SZÖV-nél a pártélet. Viszont az is igaz, hogy akad még bőven tennivaló. És ami a beszámoló egészén végigvonult, jól látja e tennivalókat a pártvezetőség. A beszámolót vita követte. Párt zerűen, őszint ín mond­tak véleményt az alapszervezet kommunistái. Balkus Imre en ín — akinek a párt­tagsági könyvében ez a bejegyzés áll: újságíró — a párt és a tömegek közötti kapcsolat egyik alapve­tő eszközének tekintette a kom­munista sajtóorgánumokat. A magyar sajtó napját a Vö­rös Újság megjelenésének év­fordulóján ünnepeljük. Külön nyomatékkai kell erre ma hi­vatkozni. hiszen éppen ötvenöt éve, hogy 1918. december 7-én megjelent az első magyaror­szági kommunista lap, a Vörös Újság első száma. A Vörös Újság a magyar munkásosztály forradalmi esz­méit hirdette, a magyar nép milliós tömegeinek akaratát juttatta kifejezésre. Hagyomá­nya vezérelte az illegalitás sú­lyos éveiben a kommunnista új­ságírást, elsősorban az illegális Szabad Népet, amelynek pél­dája szintén azt bizonyítja, hogy minden zsarnokságon győ­zedelmeskedő hatása és ereje van az igazság szavának, a kom­munista újságírásnak! Kegyelettel emlékezünk e na­pon a kommunista sajtó nagy mártírjára, Rózsa Ferenc elv­társra, akinek hősiességét Ady Endre szavaival fejezhetjük ki leghívebben: „Csak akkor szü­lettek nagy dolgok, / Ha bátrak voltak, akik mertek / S ha száz­szor tudtak bátrak lenni, / Száz­szor bátrak és viharvertek.” A kommunista sajtóval együtt számon tartjuk a magyar sajtó minden haladó hagyományát. Tisztelettel szólunk a Pesti Hír­lapról, amely 1841 januárjában jelent meg először, s amelynek csaknem minden jelentősebb cikke Kossuthtól származik; Táncsics Mihály lapjáról, amely Munkások Újságja címen az akkori forradalmi korszak leg­jellegzetesebb sajtóterméke volt. Megbecsüléssel forgatjuk, olvassuk, idézzük Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsig- mond, Bródy Sándor, Bálint György publicisztikáit, riport­jait, jegyzeteit A mai magyar sajtó nem­csak ápolja nemes hagyomá­nyait, hanem azok nyomdokain haladva végzi mindennnapi dol­gát, elődei tetteihez méri ered­ményeit, tennivalóit Példa nélkül álló a magyar sajtó tör­ténetében, hogy ma már tizen­kilenc megyei és két városi pártlapunk jelenik meg mintegy kilencszázezer példányban. Me­gyei újságjaink legfőbb erénye, hogy gyorsan reagálnak mind­arra, ami a helyi közvéleményt, az adott terület irányító szerveit foglalkoztatja, ugyanakkor osz­tozik az országos gondokban, örömökben is. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1972. novemberi ülé­se óta eltelt esztendő a poli­tikai élet rendkívül aktív, ter­mékeny időszaka volt. Megyei újságjaink jól tükrözik a gaz­dasági. politikai és ideológiai életünkben végbemenő pozitív folyamatokat, mindinkább fel­színre hozzák a tömegek alko­tó gondolatait, kezdeményező készségét. Tudatosítják közvéle­ményünkben, hogy szocialista fejlődésünk további menetét mindenekelőtt a munkásosztály tevékenysége, vezető szerepének érvényesülése, felelősségérzete, han 'ata és tettrekészsége ha­tározza meg. Abban, hogy mindenütt — az ország legtávolabbi szögletében is — helyesen értelmezzék, jól hajtsák végre pártunk politiká­ját, továbbra is kiemelkedő je­lentőségű a helyi, a megyei és a városi újságok tevékenysége. Társadalmunk ideálja a tuda­tosan tevékenykedő ember; aki megérti és megvalósítja a nagy változásokat, aki nem fél szem­től szembe mondani kellemet­len igazságokat, aki nyíltan os­torozza a maradiságot, a köny- nyelműséget, a tunyaságot A sajtó védelmébe veszi az ilyen elégedetlenkedő embereket,' mert az ő szavuk jó értelemben vett elégedetlenség, fejlődésünk egyik hajtóereje. Megyei lapjaink ma már sok­kal érdekesebbek és olvasmá­nyosabbak, mint az elmúlt esz­tendőkben voltak. Hangjuk őszinte és egyértelmű. Vonz­erejüket és érdekességüket az is növeli, hogy egy részük a legmodernebb nyomdatechnikai eljárással készül. Természetesen a tetszetősebb kivitel csak ak­kor éri el a kívánt hatást, ha a mondanivaló is magvas, tartal­mas. A mondanivalót elsősorban a téma teheti gazdaggá. Erről kü­lön hangsúllyal szolt Kádár Já­nos elvtárs a kommunista új­ságírók két évvel ezelőtt tar­tott aktívaülésén. „Általában az a jó témameghatározás — mon­dotta a Központi Bizottság el­ső titkára —, amikor összeta­lálkozik az, ami a központi irá­nyító szerveket és az adott te­rület irányító szerveit foglal­koztatja, valamint, amit a tö­megek is igényelnek. Mind­ennek valamiképpen szinkronba kell kerülnie. Ha nincs szink­ron, baj van és elő kell segíte­ni, hogy ez a .szinkron létre­jöjjön. Tehát ha a tömegek nem eleget foglalkoznak azzal, ami­vel a vezetés, akkor ezen se­gíteni kell: propagálni a veze­tés által napirendre tűzött té­mákat. Ha viszont a vezetés nem törődik eleget azzal, ami a tömegeket foglalkoztatja, akkor a vezetést kell segíteni és arra szorítani, hogy megbirkózzék ezekkel a kérdésekkel.. Nem könnyű feladat megte­remteni az újság hasábjain ezt a szinkront. De a forradalmi magyar sajtó legjobb hagyomá­nyai megannyi példával mutat­ják a követendő módszereket. a, a magyar sajtó napján közvélemé­nyünk azt kívánja a sajtó a rádió, a televízió dolgozóitól, hogy to­vábbra is hatásosan- tevékeny­kedjenek közös céljaink, a szo­cializmus építése, az ország gyarapodása érdekében. Kőszegi Frigyes Koszorúzás a Békés megyei Népszava emléktábláján Ötvenöt esztendővel ezelőtt, 19 18. december 7-én jelent meg az első legális magyar kommunista lap. a Vörös Újság, amelynek emlékére esztendők óta decem bér 7-én ünnepeljük a sajtó napját Az ünnep alkalmából ma. pénteken délután fél kettőkor a Békés megyei Lapkiadó Vállalat és a Népújság Szerkesztősége dolgozói, munkatársai koszorút helyeznek el a szerkesztőség épületének márványtábláján, amely a Tanácsköztársaság ko­rának lapjára, a Békás maauei Népszavára emlékezik. flz eredmények mögött jól látják a tennivalókat is Párttaggyűlésen a MESZÖV-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom