Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

Napi huszonötezer sajtóterméket kézbesítenek — Távirat a levélszekrényben — Használjuk

az irányítószámokat

Ünnepek előtti beszélgetés Sándor Jánossal, a megyei postahivatal vezetőjével

Hunyadi Mátyás börtöne mezőgazdasági akadémia

Mosonmagyaróvár történetéből

A karácsonyi és szilveszteri ünnepek előtt köztudott, hogy megnövekszik a postahivatalok forgalma. Sándor Jánostól, a megyei postahivatal vezetőjétől kértünk tájékoztatást munkájukról.

— Hányféle sajtóterméket kézbesítenek, elegendő muni kaerő áü-e ehhez rendelke- I zésre?

! — Békéscsaba területén minti egy 180-féle, a postai lapter- ] jesztésben megjelenő belföldi ! és csaknem ugyanennyi kül- j földi sajtótermék kézbesítés#

I biztosítja a hivatal kollektívá- , (ja. Ez annyit jelent, hogy napi átlagban mintegy 25 ezer, ha- í vonta pedig majdnem három- , negyedmillió példányt kell az I olvasókhoz eljuttatni. Ahány i lap, annyiféle ár, ezért mind az - elszámolási, mind a kézbesítési,

I árusítási és díjbeszedési mun- I kát végző dolgozók részéről I nagy anyagi és erkölcsi felelős- i séget, munkaszeretetet igényel ! e naprakészen elvégzendő fel- i adat. Ennek ellenére a délelőtti I 4—5 órás kézbesítői munka —

I viszonylag jó kereseti lehetőségekkel — igen kedvező a kisgyermekes anyáknak, levelező tagozaton tanuló diákoknak, teljes félnapra igényt tartó fiataloknak és idősebbeknek. Az a célunk, hogy a sajtótermékeket a beérkezéstől számított, legalább négy órán belül az olvasók lakására vagy munkahe- , lyére kézbesítsük. A megyeiszékhely rohamos fejlődése, a gomba módra szaporodó több- , emeletes épületék, s az ezzel j kapcsolatos tömeges cimválto- ! zás nagy gondot jelentenek a hírlapkézbesítőknek. Ehhez hoz- zájárul még az új dolgozók helyismeret-hiánya, s néhány i esetben kedvezőtlen személyi ! adottsága is. Nem csoda hát, ha előfordulnak — talán a feladat nagyságához és tömegéhez viszonyítva nem is számottevő — panaszra okot adó hibák, téve- , dések,

— Kérjük, említsen ezek közül néhányat.

— Gyakori panasz az, hogy az egyes példányokat vásároló

, olvasók úgy gondolják: az álta- j Iában vasárnap délelőtt a kéz- I besítőnek kifizetett árus- j díjakat ugyanúgy előre fizetik,

, mint az előfizetési díjakat, hol- , ott azt vagy a vásárláskor,

I vagy utólag egy hétre visszamenőleg szedi be a kézbesítő, j Több felszólalás történt azért I is, hogy az előfizető nem egyenlítette ki az előfizetési díjat élőre, a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napjáig, s emiatt a kézbesítő (akinek kötelező e napon az előfizetési díjakkal elszámolni) nem kézbesítette a lapot. Mi minden felszólalást külön kivizsgálunk és igyekszünk az olvasók megelégedésére orvosolni. Meggyőződésünk az, hogy a jövőben is, ha olvasóink bizalommal bejelentik a kézbesítésekkel kapcsolatos észrevételeiket, türelemmel és közös megértéssel kijavítjuk a hibákat, s ennek alapján a békéscsabai hírlapterjesztés tovább javul majd. Egyébként ez év novemberéig az ösz- szes előfizetők száma az előző év hasonló végéhez viszonyítva 5,2 százalékkal, az összesen eladott lapok száma 9,7, eze® belül a Békés megyei Népújság előfizetőinek száma 5,8, az áruspéldányoké pedig 7,8 százalékkal nőtt.

— Több panasz érkezett szerkesztőségünkhöz, melyek szerint a szokásos levelekhez hasonlóan az expressz-külde- mények is két nap alatt érkeznek példuál Budapestről Békéscsabára. Miért fordulhatnak elő ilyen panaszok?

— Az expressz-leveleknek Budapestről Békéscsabára való ér- jjseaése elvileg a feladást követő napon esedékes. Ha mégis késedelem tapasztalható, annak okát csak a konkrét esetek vizsgálata derítheti fel. Előfordulhat, hogy Budapesten, a késő esti órákban feladott levél csak másnap délelőtt 10 órára érkezik meg hozzánk, de az ekkor érkezett expressz-leveleket utána soron kívül kézbesítjük.

— Szintén sok a panasz a táviratok kézbesítésével kapcsolatban. Egyik olvasónk, özv. Nagy Bálintné, Gyula, Gyöngyösi u. 7. szám alatti lakos feleslegesen utazott több száz kilométert, mert elutazása előtt nem szerzett tudomást a levélládájába bedobott táviratról, mivel a kézbesítő nem jelezte annak érkezését. Hasonló eset történt egy másik olvasónkkal, aki a névnapjára küldött dísztáviratot csak másnap vette észre levélszekrényében. Hogyan kerülhetett sor az említett esetekre, mi a gyakorlat a táviratok kézbesítésekor?

— A táviratkézbesítés alapelve, hogy a táviratot elsősorban a címzettnek kell átadni. Levélszekrényben is el lehet helyezni, ha kétszeri csengetésre, vagy zörgetésre sem nyitnak ajtót. Ha a levélszekrény kapu alatti, vagy csoportos, lépcsőházi, akkor a címzett lakás- ajtaján értesítőt kell hátrahagyni arról, hogy levélszekrényében táviratot helyeztek eL özvegy Nagy Bálintné panaszának jogosságához kétség fér, mert panaszleveléből az tűnik ki, hogy a házának kerítésén (nem lakásajtón) levő levél- szekrényébe a kézbesítő értesítőt helyezett él arról, hogy távirata érkezett Hogy az értesítőt nem találták meg, mert csak a megszokott időben nézik meg a levélládát, okozta azt, hogy a táviratról nem szerzett tudomást elutazása előtt Ha tehát a kézbesítő a címzetthez este nem tudott bejutni és a korábban említettek szerint járt el, akkor mulasztást nem követett el. Az értesítő hátrahagyása után ugyanis nem kell ismételten megkísérelni a kézbesítést. A dísztáviratokról annyit, hogy egyes névnapokon ezek száma olyan nagy, hogy a táviratkézbesítőik létszámát ennek arányában nem tudjuk növelni. Ilyenkor az aznap nem kézbesíthető üdvözlést tartalmazó táviratokat a következő napon levélkézbesítők útján átvételi elismervény nélkül kézbesítjük. Természetesen erre a Postavezérigazgatóság már korábban engedélyt adott.

—- Miként vált be eddig az irányítószámok használata megyénkben, mennyiben zavarja a kézbesítést a téves számmegjelölés?

— Nem áll rendelkezésünkre jelenlegi adat az irányítószá- mot feltüntető Békés megyei feladók számáról, csak a februárban végzett felmérésekről, amikor a küldemények 91 százalékán szerepelt irányítószám. Ugyanekkor Békéscsabán 95,2 százalékos volt az arány. Véleményünk szerint azóta tovább javult az irányítószámok helyes használata. A téves megjelölés elsősorban a küldemények szállításra történő előkészítésében. valamint a továbbítási munkákban okoz gondot, és idézhet elő több napos késést a rendeltetési helyre való megérkezésében. A kézbesítés terén elsősorban azokban a városokban gátolja a munkát, ahol az irányítószám a gócterület és irányítási terület (vagy kerület) mellett egyben a kézbesítő körzetet is jelöli. Így például Budapest területe, vagy az öt kiemelt város, Győr, Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged. Kisebb városokban vagy községekben a rendeltetési helységbe érkező

küldeményeket az ellenőrzéskor az irányítószámtól függetlenül a helyi ismeretekkel rendelkező dolgozó késedelem nélkül kézbesíti.

— Év végi csúcsforgalom

előtt állnak a postahivatalok,

hogyan készültek fel erre?

— A várható csúcsforgalom az idén is fokozott követelményeket támaszt a postai dolgozókkal szemben. Békéscsaba város és Békés megye postai dolgozóinak becsületes helytállása mellett a küldemények gyors, pontos és késedelem- mentes továbbításához, kézbesítéséhez. vagy a távíró-, távbeszélőforgalom zavartalan lebonyolításához feltétlenül szükség van a feladók megértő segítségére, melyet ezúton is kérünk. Felhívjuk figyelmüket, hogy a nem romlandó tartalmú csomagokat minél előbb, a romló tartalmúakat pedig december 19-ig adják postára. A csomagokat gondosan burkolják, a legalább 9x14 centiméter méretű címiratot gondosan erősítsék fel a küldeményre, s a cím másolatát feltétlenül helyezzék el a csomagban, amelynek részletes tartalmát mind a csomagra, mind a szállítólevélre jegyezzék fel. Nagyon fontos a küldeményeken a helyes irányítószám feltüntetése. Az ünnepek körüli időben kért tengerentúli beszélgetéseket már december 1-től előre be lehet jelenteni, s az üdvözlő táviratokat célszerű „H”-jelzéssel feladni Postahivatalaink felkészülten várják az év végi forgalmat, vannak azonban olyan objektív körülmények, amelyek jelenleg is akadályozzák a munkánkat, de a várható tömeges szállítást még inkább kedvezőtlenebbül befolyásolják. A vasúti postaszállításnak közútra történt átterelésével a Békéscsaba 2. (pályaudvari) hivataltól indulnak, illetve oda érkeznek a megye 93 postahivatalához anyagot szállító postai gépkocsik. A MÁV-pályaudvar előterében átalakítások miatt kiásott árok már több hét óta a minimálisra csökkentette a postai rakodási és gépkocsi-mozgási területet. A jeges eső, havas, csúszós útviszonyok még inkább akadályozzák e körülmények között a rakodást és a gépkocsik indulását, így előidézhetik a megye postai küldeményeinek késését. Jó lenne, ha a kivitelező vállalat legalább az útban levő árokrészek bedolgozásával segítene nekünk feladataink jó elvégzésében — fejezte be tájékoztatását a megyei postaihivatal vezetője.

Vitaszej; Zoltán

Világosabb lesz az éjszaka?

Francia világűrkutatóu- lehetségesnek tartják, hogy a Föld kiterjedt részein egy további ..holdfényt’' ragyogtassanak. Azt javasolják, hogy a gyenge éjszakai holdfény a Föld körüli pályára bocsátott 6 kilometer átmérőjű óriási tükörrendszerek_ kel fokozzák. Ezek ugyanolyan sebességgel köröznének mint a Föld a Nap körül, s ezért folyamatosan az ég ugyanazon pontján maradnának

A francia tudósok kiszámították. hogy ilyen módon 150 kilométer sugarú területet lehet megvilágítani. Az így keletkező fény másfélszer erősebb lenne, mint a holdfény. A tudósok a világosabb éjszakák egész sor előnyét sorolták fel. Köztüv az utak megvilágítási költségeinek és az energiának a megtakarítását a közlekedési balesetek számának csökkenését;

Akár Becs felé, akár Pozsony felé vezető országúton utazunk, mindenképpen áthaladunk Mosonmagyaróváron. A 24—25 ezer lakosú városkán gyorsan áthaladva, a legtöbb turista nem is gondol arra, hogy érdemes lenne néhány órára, vagy hosszabb időre is megállni. Pedig a nyugat-magyarországi kisváros számos érdekességgel gazdagíthatja azoknak ismeretét, akik a múlt és a jelen értékeit becsülik.

A várost átszelő festői szépségű Lajta folyócska partián áll a város óvári részén a Vár. Az évszázadok során számos alkalommal átépített bástyák arra emlékeztetnek, hogy időszámításunk előtt 34-ben. a Lajta partján római légiósok táboroztak. Vetruvius római író „Dere Militari” című műve szerint a XIV. Légió székhelye Ad Flexióm volt. Erről árulkodik a külső várbejárati falba beépített kőtábla. A kőtáblán olvasható szöveg magyarra fordítva a következőket jelenti: A XIV.Mars nevét viselő győztes ikerlégió Publius Maximus százada Juno királynőnek, Minervának és a többi isteneknek a XIV. ikerlégió Géniusának. A táblát feltehetően az 1535-ös átépítéskor találták és tették jelenlegi helyére.

A kereszténységnek nyugatról való terjedése, a Lajta vidékén megelőzte a magyarok bejövetelét. A X. században a lakosok zöme szláv kereszténységből te_ vődött Vetvárium néven püspöki székhely létesült, amely a salzburgi érsek fennhatósága alá tartozott.

Amikor I. István az országot megyékre oszti a, Mosonmagyaróvár már érdemleges település. Feltehetően azért kapta ez a környék a Mason megye elnevezést.

Övár vára a századok során sokszor cserélt tulajdonost. 1354_ ben Róbert Károly özvegyének, Erzsébetnek a birtokába került Az óvári malom és annak vámja a királyné udvarának fenntartását szolgálja. Ebben az időben a te1 épülés királyi városi jogot kap. Övér jogilag Budával válik egyenlővé. Bíráskodási, vámmentességi és ítélet-végrehajtási joga van.

V. László király Hunyadi László lefejeztetése után Bécsbe menekül. Így akart a király a Hunyadiak bosszúja elől kitérni. Közismert, hogy a menekülő László király Hunyadi Mátyást is magával vitte. Esztergom, Neszmély, Gönyü, Győr, Óvár utat 1457. május 28-tól június 1-ig tették meg. Hunyadi Mátyást a vár délnyugati saroktornyába helyezték, ahol június 15-ig raboskodott

1529-ben Szulejmán szultán elől menekülve, az akkori parancsnok, Hauser Léixárt Óvár

várát feladja. Ezután a török se_ reg akadálytalanul jut Bécsig, ahol vereséget szenved. A visz- szavonuló Szulejmán seregei haragjukban Óvár várát felgyújtják. Ekkor pusztult el a kéttornyú, román stílusú templom is. /

A vár kijavítása már 1530-ban megkezdődött és olasz hadmérnökök irányításával be is fejeződött Erre azért is szükség volt, mert a bécs-esztergomi hadi posta, amelyet ez idő tájt létesítettek — Óvár érintésével folytatta útját öttevény—Győr —Gönyü, illetve a végcél irányába.

A törököknek hazánkból valő kiűzése után a várnak 1712-ben megszűnt a katonai erőd jellege, A katonai felszereléseket Pa. zsonyba szállították, a várkapitány a kulcsokat a városnak adta át. Éppen ebben az időben raboskodott Óvár várában Korpánál Jánosné (Géczy Julianna). A lőcsei fehérasszony felett 8 vádponttal Koháry István országbíró Ítélkezett A lefejezést 1714. szeptember 25-én a győri piacon hajtották végre. Bizonyosan azért történt így, mert Óvár váránál a győrit biztonságosabbnak tartották.

Az óvári várra nyugodalmas évtizedek következtek. A tulajdonjog 1810-ben Albert Kázmér hercegé lett. A herceg a vár udvartartását és a hozzá tartozó uradalom irányítását Witt- mann Antalra, kiváló gazda1 ko- dóra bízta. Wittmann Antal irá_ nyitásával felépül a vár második emelete, szabályozzák a Lajtát, lecsapolják a Hanságnak várkömyéki részét. Az 6 irányításával a várközpontot parkosították.

Bekövetkezik övár történeiének legnagyobb eseménye. Albert Kázmér herceg, Witmann Antal kezdeményezésére 1818. október 25-én keletkezett alapító levéllel létrehozza a gazdasági magán tanintézetet A várban elhelyezkedő mezőgazdasági felsőfokú tanintézet a mai napig is betölti eredeti tisztségét. 1874- ben az intézet megkapja a Mezőgazdasági Akadémia címet Az elnevezés 1962-ben Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolára változik. Hazánk egyik legrégibb mezőgazdasági felsőfokú tanintézete 1970-ben egyetemi rangot kap.

A mai Mosonmagyaróvár és annak óvári részét megtekintve pihenésre is kellemes lehetősé, gek kínálkoznak. A Lajta folyócska és a Duna partja festői panorámát ad. Tavasszal, nyáron és ősszel meleg vizű termálfürdő gyógyításra is alkalmas. A Turista és a Fekete Sas szállodák méreteikben kicsinyék, de jó lehetőséget adnak többnapos mosonmagyaróvári tartózkodásba, Lányai Sándor