Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

Statisztika a vietnami tűzszünet megsértéséről À DIFK külügyminiszteri umá_ nak szóvivője héttfön este köziéi mépyt adott ki a sajtó részére a január 28-án megkötött párizsi egyezménynek a Thieu-rezsim által való sorozatos megsértésé­ről A közlemény megállapítja, hogy az elmúlt 10 hónap alatt a saigoni rendszer összesen 202 02$ alkalommal sértette mes a tűz­szünetet, 209 346 büntet,Cakciót hajtottak végre a po'gári lakos­ság elten 33 792 ecetben indítót talk szárazföldi támadást a fel­szabadított körzetei- ellen, 34 »69 esetben lőtték tüzérséggel, s 13 916 alkalommal bombázták a DTFK ellenőrzése alatt álló te­rületeket. A felszabadított területek el­len ebben az időszakban a saí- goni légierő 2 300 légitámaóást. intézett, s mintegy 8 000 bom­bát dobott le. A dokumentum arra is rámu­tat. hogy a saigoni rendszer akadályozza a kétoldalú katonai vegyesbizöttság munkájának ki­bontakozását. Hét alkalommal szakítottál, meg a kapcsolatokat. A jelentésből kitűnik, foko­zódik az USA légierejének fel­derítő tevékenysége a VDK fö­lött noha ezt — mint ismeretes .— a párizsi megállapodás meg­tiltotta. Hétfőn két alkalommal Î5ef»ntek me» amerikai felderítő gépek a VDK több tartománya él- városa, köztük Haiphong és Hanoi fölött is (ÄtTI) Egyiptom hallandó tárgyaiéaszla'hoz ű!n% ha Izrael teljesíti a megállapodást „Ha az izraeli fél válóban hajlandóságot mutat a Bizton­sági Tanács tűzszüneti határo­zata valamennyi pontjának vég-! rehry^ására, Egyiptom kész fel­újítani a tárgyalásokat a 101. kilométerkőnél — jelentette ki Ahmed Anisz egyiptomi kor­mányszóvivő. Ahmed Iszmail egyiptomi had­ügyminiszter Ensio Siilasvuo­val, a közel-keleti ENSZ-erők parancsnokával folytatott meg­beszélése során kifejtette, hogy Egyiptom azért döntött a tár­gyalások felfüggesztése mellett, mert Izrael nem volt hajlandó teljesíteni a november 11-én a’á- írt megállapodásnak azt a pont­ját, amelynek értelmében a csa­patodat az .október 22-i vonalak­ra kell visszavonni: (TASZSZ) Közlekedés! esfid fenyegeti Angliát — Olajper az USfl-űan — Fenyegetés háborúvá)? Jelentés az olajválságról Miután az olajínség leparan­csolta az országútikról a gép­járművek jó részét, Angliát .közlekedési esőd fenyegeti; az ^ASLEF nevű szakszervezet ,t-. amely a mozdonyvezetők 93 szá­zalékát tömöríti —, béremelési sztrájkot jelentett be. A szakszervezet felhívására 29 000 motorkocsi- és mozdony­vezető nem teljesít túlórát, nem dolgozik a vasárnapokon és ün­nepnapokon, kínos pontossággal ragaszkodik a szabálykönyvek — összességükben teljesíthetet­len — előírásaihoz és semmi­lyen együttműködési • készséget nem tanúsít munkaadói iránt­- Az ALSEF végrehajtó bizott­sága döntött a munkalassítás mellett, hogy a múlt héten eredmény nélkül szakadtak fél­be a szakszervezet és az. állami vasútigazgatóság bértárgyalásai. Ha időközben nem jön létre megoldás a bérvitában, amely­nek tulajdonképpeni oka a kor­mány keresetkorlátozási prog­ram ja, akkor a jövő héten ösz- szeorrlik Angliában a szerve­zett vasúti közlekedés, • • New York állam Legfelsőbb Bírósága előtt megkezdődött a hét legnagyobb amerikai olaj­társaság pere. Azzal vádolják őket: „egyezségre” léptek, hogy ez olajpiacon tönkretegyék ki­sebb konkurrenseiket. Élve óriá­si hatalmukkal, mesterségesen ! feltornászott monopolárakat ál­lapítottak meg, s így megrövi­dítették vevőiket, azokat a ki­sebb társaságokat, amelyek a i. kőolajtermékek, elosztását .vég­zik az egész országban.. A TASZSZ hírügynökség -New York-i tudósítója úgy íté­li meg, hogy a hét olajtársaság __ ellen indított per szemlátomást a hatóságoknak azt a célját szol­gálja, hogy levezessék az Egye­sült Államokban dúló széles körű elégedetlenséget, amelyet a fokozódó energiaválság nyo­mán kiéleződött gazdasági ne­hézségek keltettek. A vád alá helyezett olajtár­saságokat nem . túlságosan ag­gasztja az eljárás. A New York-i sajtó véleménye szerint a bírósági huzavona évekig is eltarthat, * • « Bumedien algériai elnök a kairói A1 Gumhurijártak adott nyilatkozatában „őrültségnek” : nevezte . azt az . elgondolást, j hogy a nyugati hatalmak eset­leg katonai . intervencióval pró­bálnák az . olaj korlátozások be­szüntetésére kényszeríteni az arab államokat Bumedien a szaúd-arábiai olajipari minisz­terhez hasonlóan kilátásba he­lyezte, hogÿ egy ilyen akció esetén az arab országok felrob­bantanák olajkútjaikát, a cső­vezetékeket és a finomító be­rendezéseket. Az elnök azt Is elmondotta, hogy az Egyesült Államok már megfenyegette Al­gériát föld»á-»,/'sárlásai be­szüntetésével. (DP A) Űjabh gyilkosság Chilében Luis Espinoza Villalobost, a chilei törvényhozás szocialista párti képviselőjét a katonai jun­ta meggyilkoltatta. Santiagóban kiadott közlemény szerint az el- tenfarradalmár . fegyveres erők egyik alakulata' fogoly hazafia­kat kísért Puerto ; Montrt város börtönébe, s állítólag , ; eközben ismeretlen szerhélyek megpró­bálták megszöktetni,' a rabokat A közlemény azt bizonygatja. hogy ekkor lőtték agyon a kép­viselőt. Emlékezetes, hogy a jun­ta hatóságai már eddig is kü- , lönféle „szökési” és „szökte.ési” történeteket találtak ki, hogy leplezzék gyilkosságaikat Lúis Espinoza a. Népi Egység kormányának megbízásából a .dél-chilei nagybirtokok felosz­tásán’’ irányította, s a fasiszta puccs után e vidéken tartóztat­ták le. Befejeződlek a szoviet—angol külii;ynin:síteri tárgyalások A szovjet Külügyminisztéri­umban kedden befejeződtek a tárgyalások Andrej G romi ko szovjet és Sir Alec Douglas-Ho­me brit külügyminiszter között A tárgyalásokon a felek rész­letesen megvitatták az időszerű nemzetközi problémákat vala­mint a szovjet—brit kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit A két külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését, hogy a vé­leménycsere előmozdítja a két ország sokoldalú együttműködé­sének bővülését Sir Alec Douglas-Home kül­ügyminisztert kedden fogadta Nyikolaj Podgomij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnöke. A‘ Szovjetunió és Nagy-Bri- tap-nin kéoviselőió-’ek tár «var­sáiról és megbeszéléseiről közös közleményt hoznak nvilvá-tos­ságra (TASZSZ) MA: Haderő-csőkkenlísi tanácskozás Becsben Kedden a bécsi sajtóköz­pontban közölték, hogy a had­erő-csökkentési tárgyalások so­ron következő ülését szerdán délelőtt tartják meg. Erre a ta­nácskozásra is a Kongresshaus nagytermében kerül sor. Jól tájékozott körök szerint a múlt heti egy üléssel szemben ezen a héten két plenáris ta­nácskozásra kerül sor: a szer­dai ülést pénteken újabb mun­kaülés Követi. (MTÍ) Vendégeinkről Todor Zsivkov. a Bolgár Kom­munista Párt első titkára, az Ál­lamtanács elnöke vezetésével bolgár párt- és kormányküldött­ség tartózkodik hazánkban. Bulgária 110 928 km3 területű; 8,6 millió lakosú délkelet-euró­pai ország. A népesség több, mint 85 százaléka bolgár, csak­nem 10 száza’éka a török nem­zetiséghez tartozik, de az ország ban cigány, örmény, orosT és uk­rán nemzeti kisebbségek u meg­találhatók. A magyarokkal rokon bolgár nép Közép-Azsiából vándorolt hazái- mai területérí, és 6C0 kö­rül telepedett le ezen a vidéken. Itt vette át a szláv őslakosság nyelvét is. 1018 és 1878 között — kisebb megszakításokkal — bizánci, szerb és török megszál­lás váltotta egymást az ország területén.. majd 1908-tól önálló királyságként szerepelt a térké­pen. Bulgária az első és máso­dik világháborúbán a-, uralkodó osztály reakciós politikájának eredményeként a német biroda­lom oldalán harcolt. A második világháború vé­géin (1945. szeptember 9-én) a Vörös Hadsereg támogatásával győzött a kommunisták vezette Hazafias Front által szervezett fegyveres népi felkelés. A bur­zsoázia maradék erőinek meg­semmisítése után a munkásosz­tály hatalma megszilárdult A? 1946. szeptember 8_i — a7 ál­lamfőm áról Vzóló — népszava­zás után szeptember 15-én ki­kiáltották a Bolgár Népköztár­saságot. 1949-b-n — hazánkkal együtt— részt vett a KGST megalapításában. majd 19:4. máin« 14-z„ csatlakozott a Var­sói Szerződéshez, Aarno Saarinen köszöntésé Aarno Saarinent a Finn Kommunista Párt közti ztelet. ben álló elnökét, a finn és a nemzet';Ö7i munkásmozga’om je­lentős személyiségét kőrzörtjüv ma hatvanadik születésnapja al­kalmából. Aarno Saarinen 1913. decem­ber 5-ón Degerbyben született. Életpályája kora ifjúságától szorosan kapcsolódik a finn munkásmozgalomhoz. Ered-ti foglalkozása kőfaragó munkás. A finn szociáldemokrata párt if júsági szervezetében ismerke­dett meg a munkásmozgalom­mal. A harmincas években az SZDP-ben és az Emberi Jogok Ligájában tevékenykedett. Már ebben az időben felismerte, hogy a finn népnek két fő ellensége van: a hazai burzsoázia és a hitleri Németországból egyre agresszívebben kiáradó fasiz­mus. A háború éveiben egyik ve­zető alakja volt az antifasiszta illegális tevékenységnek. A há­ború után szorgalmazta a finn — szovjet kapcsolatok békés és tartós alapokra való helyezését, a szovjet—finn barátsági szer­ződés megkötését. Még a háború idején. 1944- ben_ lépett b* a Finn Kommu­nista Pártba. 1957-ben a Köz­ponti Bizottság tagjai közé vá­lasztották, 1964 óta pedig a Po­litikai Bizottság tag4a. A Finn Kommunista Párt 1966-ban vá­lasztotta meg elnökévé. Házai tevékenységén kívül a nemzet­közi fórumokon is gyakran sze­repel, s képviseli pártja politi­káját. A? SZKP XXIV. kongresszu­sán 1971 áprüisában ezt a kő­vetkező «javakkal fejtette ki: ..A jelenlegi helyzetben a leg­fontosabb a kőzÖR harc erősíté­se a békéért, azért, hogy az im­perialistákat rákélnyszerítsék a különböző társadalmi rendsz.rű orszá-WL- békés egymás mellett elésére. Számunkra, kommunis­ták számára rendkívül fontos a nemzetközi kommunista és műn. kásmozgalom egységénél, erősí­tése az imperializmus elleni harcban, a széles antiimperi- alista eröv egységes frontba tö­mörítése az egész világon* együttműködésük létrehozása." Hatvanadik szül tésnapjám meleg baráti üdvözletünket, szí. vélye» köszöntésünket küldjük Aarno Saarinennek. (KS) Nemzetközi tanácskozás a munkásosztály utánpótlásáról Kedden délelőtt a Postás Mű­velődési Központban három­napos nemzetközi tanácskozás kezdődött, amelyen hat szocia­lista ország szakemberei eszme­cserét folytatnak a munkásosz­tály utánpótlásáról, az ifjú­munkások politikai, társadalmi, kulturális helyzetéről, tágabb ér­telemben a munkássá válás folyamatáról, Dr. Halay Tibor, az MSZMP I KB Társadalomtudományi In­tézetének igazgatóhelyettese kö­szöntötte a részvevőket, majd megtartotta „A munkássá válás folyamata: a munkásfiatalok szociális, politikai, kulturális helyzete Magyarországon” című vitaindító előadását A tudo­mányos tanácskozás délután a külföldi részvevők felszólalá­saival folytatta munkáját (MTI) Srilisztr* » Kusza ®@© ■ Pleven e© S-LWten, •Vefiko Tímovo @ö Vraca Plovdiv ®@ö • Kohászat ® Gépipar © Vegyipar © Textilipar © Élelmiszeripar iiijiii'iiiíiá Bulgária a háború előtt elma­radott agrárország volt. A fel- szabadulást követően végrehaj­tott szocialista építőmunka ered­ményeképpen jelentős ipari fej­lesztést valósítottak meg az or­szágban. 1939-ben az Ipar és a mező- gazdaság részaránya 15:65 volt, ez 1971-re 51:21-re alakult 1971- ben a- orszá« ipari termelése 39-szerese volt az 1939. évinek. A háború előtt meglelő könnyű­én élelmiszeripar mellett új ne­hézipari bázis létesült Az 1966- 70 közötti időszakban különö­sen a fűtőanyag! par bem (15,3 százalékos), a vaskohászatban (18,5 százalékos), a gépgyártás­ban (15,6 százalékos), és a vegy­iparban (21.5 százai'kos) értek el jelentős eredményeket A fel­lendülő gépipar legfontosabb ágazatai az elektrotechnikai ipar a vaeon-, a hajó- és. a me­zőgazdasági oépzyártás. Az or_ rzá« ielentős szerepet vállalt a KGST-országok közötti gyárt- m<nv'za^o«ításban is. Ennek so­rán a bolgár ipar speciális trak­torok. szerszámgépek, anyag­mozgató-, elektronikai berende­zések é!s vegyipari cikkek gyár­tásában vesz részt Mezőgazda­sága zöldség- és gyümölcster. melésre szakosodott. Hazánk és Bulgária között gyümölcsöző együttműködés ala_ kult ki az anyagmozgató beren­dezések éls a mezőgazdasági gé­pek gyártásában. A Szovjetunió­val együtt Várna mellett vegyi üzem építésében veszünk részt A bolgár—magyar árucsere- forgalom egyenletesen fejlődik. A bolgár export 1972-ben 460.9 milks devizaforint értékű volt Ennev keretén belül anyagmoz­gató-, építő- és mezőgazdasági gépeket tehervagonokat, vegyi anyagokat gyógyszereket és do­hányt szállítottak hazánkba bol­gár partnereink Magyarország Bulgáriába 668 5 millió deviza­forint értékben szerszámgépe­ket, híradástechnikai cikkeket, járműveket, alumíniumárut, pa­mutszövetet ás fogyasztási cik­keket szállított az elmúlt évbeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom