Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

Magyar államférfiak távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUIZ elvtánsnak, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága első titkárának, a forradalmi kormány el­nökének, DR. OSVAIJ2P jDORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köz­társaság elnökének. HAVANNA Kedves Elvtársakt A forradalom győzelmének napja, a kubai nép nagy nem­zeti ünnepe alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága, a Mag>ar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és dolgozó népe nevében- szívélyes elvtársi üdvözletünket és őszinte jókí­vánságainkat küldjük önöknek, és önökön keresztül a testvéri kubai népnek. A kubai nép a forradalom győzelme óta eltelt 15 év alaitt sikeresen védte meg országa függetlenségét, nagy eredmé­nyeket ért el a szocialista tár­sadalom építésében, a gazda­ság és kultúra felvirágoztatásá­ban. Történelmi eredményeik őszinte elismerést váltottak ki a magyar dolgozóikban, a szo­cialista országokban, az im­perializmus és a neokolonializ- mus ellen harcoló népekben és az egész világ haladó közvéle­ményében. A Kubai Köztársa­ság dolgozóinak hősi helytál­lásából erőt merítenek egész Latin-Amerika népei. Nagy öröm számunkra, hogy népeinknek a proletári.nterna- cionalizmus elvén alapuló test­véri barátsága és országaink sokoldalú együttműködése nap­ról,napra erősödik. Meggyőző­désünk, hogy pártjaink, kormá­nyaink, társadalmi és tömeg­szervezeteink szaros kapcso­latai tovább fejlődnek népeink, a szocializmus és a világbéke javára, A forradalom győzelmének 15. évfordulóján pártunk, népünk és a magunk nevében szívből kívánjuk az egész kubai népnek, hogy kommunista pártja veze­tésével újabb nagy sikereket ér­jen el a Kubai Köztársaság szo­cialista jövője építésében és nemzetközi tekintélyének növe­lésében. Budapest, 1973. december 31. KADAR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára, LOSONCZI PÁL. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, POCK JENŐ. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, * * * Púja Frigyes külügyminiszter a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Roa Gár­dát, a Kubai Köztársaság kül­ügyminiszterét. A Hazafias Népfront, az Országos Béketa­nács, a SZOT és a KISZ szintén táviratban fejezte ki jókívánsá­gait kubai partnerszervezetei­nek. (MTI) Távirat Pénzéből Szovjet testvermegyénk szer­kesztősége, a Penzenszkaja Pravda az új év alkalmából táviratot küldött szerkesztő­ségünkhöz. Kedves Testvéreink! Szere­tettel köszöntjük Önöket az új esztendő alkalmából. Al­kotó. munkájukhoz sok újabb sikert és személyes boldogsá­got kívánunk — írják távira­tukban. Új feladatok elölt a 25 éves magyar békemozgalom Interjú dr. Sík Endrével, as Országot* Béketanáa elnökével Az 1973-as ev — bizakodva állapíthatjuk meg —, páratla­nul gazdag volt azokban az eseményekben, amelyek a békés egymás mellett élés gya­korlatának terebélyesedését szolgálják és tanúsítják. A mö­göttünk levő esztendő bék^- munkájának mérlegét vonta meg és az 1974-es feladatokról nyilatkozott az új év küszöbén dr. Sík Endre nyugalmazott külügyminiszter, nemzetközi Lenin-békedíjas, a Béke-világ­tanács elnökségének tagja, az Országos Béketanács elnöke. Tóth Ferencnek, az MTI belpo­litikai tudósítójának, — A nemzetközi enyhülést előmozdító tényezőket szám­ba véve mindenekelőtt arról kell szólni, hogy a vietnami nép nagyszerű szabadsághar­ca elvezetett a párizsi egyez­mények megkötéséhez, meg­állapodás született a laoszi rendezésről — mondotta Sík Endre. Előbbre jutott az európai biz­tonsági rendszer kiépítésének ügye és megindultak Bécsben a fegyverzetcsökkentési tár­gyalások. Azáltal, hogy a müncheni szerződés végérvé­nyesen a történelem szemét­kosarába került, nagy késede­lem után, de mégiscsak lehe­tőség nyílt a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak normalizálására Csehszlovákiá­val, Bulgáriával és Magyaror­szággal. Tovább fejlődött a szovjeit—amerikai együttműkö­dés immár intézményes rend­szere, s nem utolsósorban en­nek köszönhető, hogy az ok­tóberi közel-keleti háború után reális lehetőség nyílik napjaink talán legsúlyosabb válsággócá­nak, a közel-keleti konfliktus­nak tárgyalásos rendezésére. — Az enyhülés legfőbb té­nyezőinek szamba vétele után Sík Endre így folytat­ta: — Azt is bizonyították 1973. eseményei, hogy a békés egy­más mellett élés elvei csak kemény harcok és nagy erőfe­szítések útján érvényesülhetnek, mert ma is jócskán vannak mt olyan erők az imperializmus * Világában, amelyek nem tud- * nak, nem akarnak beletörődni : a megváltozott erőviszonyokba, : s mindent elkövetnek annak ; érdekében, hogy a történelem • kerekét visszaforgatva, megmá- j sítsák a megmásíthatatlan!;, : Ezek az erők akarják most pa­pírfoszlánnyá tépni a párizsi vietnami egyezményeket. Kam­bodzsában is elkeseredetten _ dúl a harc az amerikai támoga- j tást élvező Lón Nol csoport ; fegyveres erőd és a népi erők ■ között. — Az egész haladó emberisé- ! get fájdalommal és felháboro- j dással töltöte el a chilei ellen- : forradalmi puccs és az azt kö- à vető véres terror, amelynek ki- ! robbanfcói és szervezői a bé- ! kés egymás mellett élés gyakor- : latára is csapást akartak mér- : ni. Nem kis mértékben nehezíti ; az európai együttműködés in- • tézményesített rendszerének ki- 3 építését a Görögországban és ! Spanyolországban foganatosí- • tott terrorintézkedések. Sajná- j latos, hogy még jócskán akad- { nak olyan erők az amerikai : törvényhozásban, amelyek hal- ; lani sem akarnak a tényleges ; leszerelésről, s akadályokat ; gördítenek a szovjet—amerikai ! gazdasági együttműködés útjá- 3 ba. 8 A nemzetközi reakció törek- j vésett segíti a maoista-vezetők ; szovjetellenessege és szemben- • állása a szocialista közösséggel, 3 s ez sok kárt okoz a béke és 3 a haladás ügyének is. Arra a kérdésre. Hogy mi- j ként értékeli a moszkvai vi- I lágkongresszust. amelyet ,.az emberiség első közgyűlésé­nek” is neveztek, Sík Endre így felelt: — A békés egymás mellett élés további térnyerése és az érvényesülését akadályozó erők visszaszorítása — érdekében, korunk legegyetemesebb társa­dalmi mozgalmának, a nem­zetközi békemozgalomnak meg kell találnia annak módját és lehetőségét, hogy a szocialista országok közössége a nemzet­közi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgal­mak oldalán az eddiginél is tevékenyebben vegyen részt a világfolyamatok formálásában. — Ebben a vonatkozásban nagy jelentőségű volt a béke­szerető erők világkongresszusa, amely októberben, Moszkvában 143 ország 3300 küldöttének részvételével a világ népeinek eddigi legszélesebb találkozója •volt A Béke-világtanács részvé­telével sikerült olyan platformot teremteni a világ­kongresszuson, amely szélesre tárta a kapukat azok előtt, akik igazán akarják a békét, függetlenül attól, hogy mi a világnézetük, politikai meggyő­ződésük. E kongresszus óriási mértékben megnövelte a Béke­világtanács tekintélyét is, amely újabb sikerek kiindulópontja lett. Joggal állíthatjuk, hogy a be- keszerető erők világkongresszu­sa niég csak kezdet az embe­riség roppant „béketartalékai” feltárásának az útján. Az elkö­vetkező hónapok, tanúskodnak majd arról, hogy milyen moz­gósító hatással lesz a kongresz- szüs impozáns akcióprogram­ja. — A magyar békemozgalom, amely VIII. kongresszusával ké­szült Moszkvára, derekasan megállta a helyét a békeszerető erők világkongresszusán. A j Vili. magyar békekongresszus I kiadta a jelszót: „Tettekkel cl 1 szocialista hazáért, a békéért^ Legfontosabb feladatunk, való­ban: tettekkel mozgósítani i egész dolgozó népünket az előt­tük levő feladatok sikeres meg­valósítására. Mozgalmunk csak­is abban az esetben tud eleget tenni új feladatainak, ha mind erőteljesebben juttatja érvény­re azt az igazságot, hogy a szo­cializmus teljes felépítésen mun­kálkodó Magyar Népköztársa­ságban a békéért folytatott harc legeredményesebb meg­nyilvánulása az építőmunika be­csületes, tisztességes végzése az élet minden, területén. Moz­galmunk sikere és eredményes­sége a szocialista építés sikeré­nek és eredményességének függvénye, s ugyanakkor a rnjs társadalmi és tömegszervezetek kel együttműködő magyar bé­kemozgalom maga is aktívan visszahat a siker és eredmé­nyesség fokozására. A magyar béke mozgat omn ak, amely egyidős a születésének negyedszázados évfordulójára készülő nemzetközi békemoz­galommal, a jubileumi eszten­dőben, 1974-ben arra kell tö­rekednie, hogy növelje tömeg- befolyását a társadalom minden rétege, de elsősorban a nők, a fiatalok körében. Mozgalmunk egyik fontos feladata, hogy sok­oldalúan ismertesse a VIII. magyar békekongresszus hatá­rozatait, a békeszerető erők vi­lágkongresszusának program­ját, s tudatosítani kell azt a felismerést, hogy hazánk ere­jének, tekintélyének gyarapítá­sa a mi legkézzelfoghatóbb hoz­zájárulásunk ai békés egymás mellett élés további térhódítá­sához. — Nagyok tehát a feladatok, de biztatóak a távlatok is. Ez történelmi optimizmussal tölt el bennünket. E történelmi optimizmus szellemében kívá­nok a magyar békemozgalom minden aktivistájának, minden békeszerető magyar embernek boldog, békés és sikerekben gazdag új esztendőt, erőt, egész­séget az 1974-es év küzdelmei­hez és győzelmeihez — mondta befejezésül dr. Sik Endre, Kuba A szabadság másfél évtizede K uba. a Karib-tenger gyöngyszeme immár 15 esztendeje Latin_Arnerika szabad földje. 1959, január else­jén vonult be Fidel Castro har­cosai élén Havannáiba. A forra­dalom győzelme óta a kubai nép nemcsak a szabadság tiszta levegőjét élvezi, dte meg kellett birkóznia az amerikai blokádból származó nehézségekkel, a ko­rábbi egyoldalú gazdaság kö­vetkezményeivel. külpolitikai el­szigeteltségével stb. A kubai forradalom győzelme történelmi fox-dulópont az Egye­sült Államok latin-amerikai he­gemóniájának megtörésében, nemcsak Kuba, hanem a többi latin-amerikai nép vonatkozá­sában is. A spanyol hódoltság után Latin-Amerikára az USA tette rá a kezét, s az amerikai uralom 150 éven keresztül ne­hezedett teljes súlyával Latin- Amerika népeire. A kubai for­radalom győzelmével azonban ez a 150 éves uralom 1959. január elsején-megszakadt. Ettől a pil­lanattól kezdve valami új kez­dődött nemcsak Kuba, hanem egész Latin-Amerika életében. Az elmúlt évek fordulatot hoz­tak a szocialista Kuba külpoli­tikai elszigeteltsége terén is. Nem érdektelen utalni arra, hogy Mexikó például az ameri­kaiak legerősebb nyomása elle, nére sem szakította meg diplo­máciai kapcsolatát Kubával. Hogy Peruban olyan haladó rendszer jött létre, amely visz- szaszerezte függetlenségét az amerikai ITT-től és Kuba test­véri országnak tekinti. De ha­sonlóan a Kubai Köztársaság testvéri országának minősíti Panamát, amely a Csatorna fe­letti amerikai uralom ellen har­col. Nem érdektelen utalni ar­ra. hogy Latin-Amerika egyik legnagyobb országa, Argentína a tavalyi fordulat időszakában helyreállította a diplomáciai kapcsolatait Kubával. Nagyon- nagyon sok minden szól amel­lett, hogy ma már .más szelek fújnak Lat in-Amerikában, s az ármánykodás és erőszak ellené­re növekszik Latin_Ameri'ka né­peinek ellenállása az amerikai imperializmussal szemben. Ve­nezuela például kb. egy eszten­deje visszautasította az ameri­kai olajszerzódest. De más latin­Koszorúzás dr. Szönyi Tibor sírjánál Születésének 70. évfordulója al­kalmából, a Kerepesi temetőben vasárnap ünnepélyes külsőségek, között megkoszorúzták dr. Sző- nyi Tibornak, a magyar és a nemzetközi kommunista moz­galom harcosának, a törvény­sértő perek áldozatának sírját. Az MSZMP KB képviseleté­ben dr. Jakab Sándor, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője és dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter, a Központi Bi­zottság tagjai koszorúztak. Az MSZMP budapesti Bizottsága nevében Kelen Béla, az Esti Hírlap főszerkesztője és Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezér- igazgatója, a Budapesti Pártbi­zottság tagjai helyezték el a kegyelet koszorúját. Megkoszo­rúzták a sírt dr. Szőnyi Tibor hozzátartozói is. (MTI) Koszorúzás Dobi István síremlékénél Dobi István, az MSZMP KB volt tagja, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Lenin-bé- kedíjjal kitüntetett államférfi és békeharcos születésének 75. év­fordulójára emlékezve vasárnap a Kerepesi temető munkásmoz­galmi panteonjában koszorúzás! ünnepséget tartottak. Dobi István síremlékén az MSZMP Központi Bizottsága képviseletében Lázár György miniszterelnök-helyettes és Csergő János, a Ganz-MÁVAG vezérigazgatója, az MSZMP KB tagjai helyeztek el koszorút. Az Elnöki Tanács nevében Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Barcs Sándor, az Elnöki Ta­nács tagja koszorúzott. A sír­emléknél elhelyezték a kegyelet virágait Dobi István hozzátar­tozód. (MTI) l»MM«CN««e nUBMIIMISIIiefBBMM amerikai országokra tg utalhat­nánk, amelyekre az Egyesült Államok át szeretné hárítani gazdasági és pénzügyi nehézsé­geinek terhét. Az elmúlt eszten­dőben vetődött fel az új ameri­kai államok szervezetének problémája Kuba támogatja az' új típusú amerikai államok szer­vezetét és hajlandó egy ilyen szervezethez tartozni, beleértve ebbe a Karib-tengert angol nyelvű országokat is. K uba példája bizonyság ar­ra. hogy a szocializmus az egyetlen lehetséges út az elmaradott, kizsákmányolt la­tin-amerikai népek felemelke­déséhez. Ehhez mindenekelőtt a földrész népednek egysége szük­séges. Az Egyesült Államok — látva a latin-amerikai fejlődés fo­lyamatát —. ha kell, a dhilei ellenforradalom minden vonat­kozású támogatásával próbái akadályokat gördíteni, vagy megpróbálja Brazíliát felhasz­nálni a latin-amerikai népeknek az USA-tól való függetlenségi törekvései ellen. De a történe­lem kerekét már nem lehet visszaforgatni A kubai forra­dalom sikerei erőt, reménységet és példát adnak Latin-Amerika népednek. Kuba gazdasági sdkerei az el­múlt években imponálóak. Az ipari termelés effv év alatt 14 százalékkal növekedett. À brut­tó termelés 1972-ben 10 száza­lékkal volt magasabb, mint az azt megelőző évben. S abban az országban, ahol a forradalom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom