Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-02 / 282. szám
T©Ax|? ® K æ c?2 — KMA*SoA.<B.OnK ■ ininrpiPwnwrMf^wiMW^Miw——————————aaaawiwfia———»■>»—»—-fn|^Mrn.-»Mi«««MMMwmWMHMMM—M «■■■■■■■■■■■■ mmmmm—» Szék nem oieeek Egy fiatalasszony néhány hóFOCITANFOLYAM napi házasság után könnyek között borul anyja vállára: — Alfredo nem szeret többét — És miből gondolod kislányom? — Az első napokban minidig az én tányéromra tette a nagyobb adagot, most pedig magának veszi ki. — Nyugodj meg kislányom, es ■csupán annak a jele, hogy megtanultál főzni. • • • Gyűlölöm a háztulajdonosokat *— jelentette ki Domenico Mo- dugnc* —. mégis magam is háztulajdonossá váltam, mert ez az egyetlen módja annak, hogy az ember megszabaduljon a háziúrtól, Î ••• A politikust programjáról és terveiről faggatni annyi, mintha a pincértől megkérdeznénk, vajon ízletes-e a menü — mondta Clemenceau. * • • Firenzében a rendőr megállít egy fiatal gépkocsi vezetőnőt. sédnek jogosítványán még áEg j száradt meg a tinta. — Kisasszony, ön befordult a tilosba és ezenkívül nem adta meg az elsőbbséget a másik járműnek. — Szemrehányás, szemrehányás, mindig csak szemrehányás! — mondja könnyekkel a szemében az újdonsült gépkocsivezető —. Soha semmi bátorítás! Soha semmi sikerélmény I • * * A férj egy nappal korábban tér haza. Feleség® az ágyban fekszik. Az éjjeliszekrényen a hamutartóban lassan hamvad agy szivar. — Mit jelentsen ez. honnan való ez a szivar? — mennydörgi a férj; A feleség nem válaszol, csak rémülten néz. — Márpedig én tudni akarom, honnan való ez a szivar! A feleség még most sem nyitja ki a száját, a szekrény mélyéből viszont megszólal egy elfőj- : tott hang: — Havannából! J j Beszélgetések során kétségbe vonták hozzáértésemet a labdarúgáshoz. Nos, én soha nem állítottam, hogy szakember vagyok. Azt viszont a körülöttem ülők tanúsíthatják, hogy eminens szurkoló vagyok, így némi fogalmam van e népszerű labdajátékról. Engedjék meg nekem, hogy — mint nem szakember — alapfokon adjak ismertetőt bírálóimnak a labdarúgásról. Lássuk, mi is a labdarúgás. A labdarúgás csoportos labdajáték, vagyis csapatjáték. Ezt és a labdát huszonkét alsóneműre vetkőzött férfiú űzi egy téglalap alakú füves, vagy salakos területen. Űzik, rúgják, dö- I gönyözik, látszólag értelmetlenül, í minden szabály nélkül. De, ha ; valaki lát a méregtől, az előtte állótól, vagy a benyakalt fél- deciktől, az sejti, hogy valami rend mégis van ebben a játékban. Először is a huszonkét játékos két csapatból áll. Így a gyepszőnyeg ketté van parcellázva. Hogy miért nem huszon- kétfelé? — azért, mert egy- re-egyre kevés jutna, így tago- £ sítottak. Persze ettől még ter■ melöszövetkezet. Tudnak követ- ; ni?... Jó, akkor folytatom. ; A csapatnak van egy ; gerendából ácsolt kapuja, egy■ egy portással. Mindegyik csapat £ a másik csapat kapujába igyek• szik hajszolni a labdát. A ka- jj púk kiköpött egyformák. A ; portások nem. Egyik szigorúbb, ; a másik elnézőbb. Ez utóbbi • gyakran szemet huny, ha a lab- ; da közeledik. Mindkét kapura ! háló van kifeszítve, hogy ne ; kelljen annyit szaladgálni a • labdáért. : Ugyanis ha a labda « kapuba ; igyekszik, így a háló elcsípi. ; Onnan már könnyűszerrel ki ! lehet kotorni, hogy újra játék- : ba lehessen hozni. ; Labda csak egy van. (Meg■ mondom őszintén, én kevésnek S tartom.) Ez jobbára a nézők ; : kényelmét szolgálja, mert így ; nem kell csak egy labdát figyelni. Persze ennek van hátránya is, konkrétan az, hogy a játékosok jó része nem tud mit csinálni a szabad idejével, így jobb híján egymást rugdossák, vagy kakasviadalt rendeznek. Ezt is lehet élvezni, de ezek sajnos nem tartanaik sokáig, i mert van három gyászba - i öltözött levente, akik közül az egyik a legkötözködőbb. Ott alkalmatlankodik a játékosok között, s dia valami nem tet- ! szik neki, azonnal sípol. Es sok ; minden nem tetszik neki. Az l sem tetszik neki például, ha az ’ egyik játékos nehezen érve ! utol ellenfelét, hátulról, aprókat • rugdos a lábába. Nagyon ide■ ges lesz, ha valaki az ellenfél ; hasán akar keresztülmenni, « nyújtott lábbal. Nem becsüli az • ökölharcot sem. Különösen a • csoportos verekedésre allergiás. « Egyszóval nagyon nehéz ked- » vébe járni a füttyös embernek, l A másik két gyászba öltözött \ egy-egy zászlóval, amellyel • a pálya két szélén futkorászik, ; néha ötletszerűen beintenek. Ok a közönség „kedvencei”, mivel legközelebb vannak hozzájuk. Meg is tárgyalnak mindent, noha sokszor nem irodalmi nyelven. Mivel sokszor ráérnek, a közönség több helyre küldözgeti őket, de ők igen áll- ! hatatosak. Maradnak. No, de ez még nem labdáit rúgás. A játék úgy kezdődik, â hogy a két parcellán felállnak £ szembe a játékosok, mint két £ haragos szomszéd. A füttyös a • mezsgye közepére állítja a lab- » dit, és a másik két gyászhu- £ szárral egyezteti óráját á kö- £ zép-európai idő alapján, majd « sípjába fúj. Ekkor, aki a legközelebb van a labdához, belerúg. Na, nem a bíróba, hanem a labdába, A labda sértődötten megindul, de megindul egypár játékos is, hogy birtokba vegyék a kerek bőrt. Ha elérik, rúgják oldalba, farba, ahol érik. A kunszt, az attrakció: a labda kapuba juttatása. Ez nem olyan könnyű, mini hinnénk, mivel egy része a játékosoknak be akarja rúgni a kapuba, másik része pedig csak azért sem engedi. Persze ennek előbb-utóbb torzsalkodás a vége. Az idegesebb játékosok már az első húsz perc után nem is a labdát figyelik, hanem az ellenfél lábát, tomporát, hasát és más érzékenyebb testrészét. A békésebb természetűek csak egy- szer-kétszer rúgnak vissza oly rafináltan, hogy csak a beava- tottabbnak tűnik fel, hogy elkövetett valamit. Természetesen a hazai játékosok a közönség előtt mindig ártatlanok. Legszívesebben szentté avatnák őket, ha lehetne. Ezzel szemben az ellenfél játékosai szemünkben tömlőéből szabadult, elvetemült fenevadak, akiket már a mérkőzés előtt ki kellett volna állítania a füttyös embernek. A füttyös általában nélkülözi a kollektív vezetést. Egy- személyben ítélkezik. A közönség véleménye neki smafu. Sőt, idegei vitustáncot járnak, ha emberi származását a közönség kétségbe vonja és személyét valamiféle rágcsáló, vagy patát állatok rendjébe sorolja, ö legszívesebben a közönséget állítaná ki és zárt körű mérkőzést rendelne el. A »ásatásokkal közvetlenebb, meghittebb a kapcsolatuk a nézőknek. Ók nevelhetőbbek. Esetleg meg is egyeznek a közönséggel, hogy mikor szabad nekik beinteni. Bár a füttyös is befolyásolható, de ezt csak jó színészi képességgel rendelkező játékosak érhetik el nála. Például; a csatár az ellenfél kapája fele nyargal a labdával, a kapu közelében azonban nem szívesen fogadja az ellenfél, minek következtében négy-öt métert homorítva úszik a levegőben, s valahol az ötös táján elterül a füvön. De csak egy pillanatra, aztán ott fetreng és szűköl szívszaggató- an. Fél szeme azonban a füty- työs emberen csügg, s világfájdalommal az arcán bűvöli a játék vezetőjét. A közönség egy része „földet rá”-kiáltással már temetni akarja, de a füttyös ember kedvező ítéletére az áldozat abbahagyja az agonizálást, s sziláján nyargal a labdáért, hogy a büntetést végrehajtsa. Erre a közönség — ha ellenfélről van szó —, felháborodottan fütyül, mire a játékos „pajkosan” kimutat nekik valamit. A közönség azonnal „veszi a lapot” és „ízes”, magyar beszéddel újítja anyanyelvűnket, s megmagyarázza a játékosnak, hogy mire használja azt, amit kimutatott. Hát szóval ez a labdarúgás az első félidőben. A második félidőben ugyanezt megismétlik. Ja, és még valami. Gól is szokott lenni. Erről kevesebbet tudok írni, mert az utóbbi időben egyre kevesebbet fordul elő. Vannak aztán még cserejátékosok, akiket semmire sem lehet becserélni. Ok mindig ott ülnek a pálya szélén, hogy tanuljanak. Némelyik tanuló ideje évekig elhúzódik.. Lehet még cserélni mezt a mérkőzés után, a lelátókon véleményt és jelvényeket, csak a játékvezetőket nem lehet lecserélni még akkor sem, ha mélyen formájuk alatt szerepelnek. Fa» még « pálya szélén, illetve a négy sarkán egy-egy kis zászlócska elültetve. Ezek a mezsgyekarók. Esetleg verekedésnél ütni és szúrni is lehet velük. Végül van ennek a játéknak közönsége is. Még mindig van. Meggyőződésem, hogy lesz a jövőben is. Legfeljebb kevesebb. A közönségről külön tanulmányt lehetne írni, de erről majd legközelebb. Dobra Sándor Kiállítás megnyitása-Röviden méltatni szeret nem** Mikulás» A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet Vörös Október sor felvételre keres : — asztalosüzemébe férfi, női szakmunkásokat és segédmunkásokat. — ács, kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat. *— vasbetonszerelő szakmunkást, —< 3 üzem] takarítót, (2 félműszakos) — 1 asztalosiparban jártas, időmérő vizsgával rendelkező normást, — 1 előkészítésben és kivitelező ben gyakorlott faipari technikust (nyílászáró gyártás) — 1 faanyag-ismerettel rendelkező seg edrak tárest. — 1 mérlegképes kontírozó könyve löt, 5—10 éves gyakorlattal — 1 magasépítési technikumi végzettséggel rendelkező építésvezetőt. — 1 magasépítési művezetőt, 5—10 éves gyakorlattal. Kedvező munkafeltételek. 44 órás munkahét. (Minden szombat szabad). Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet a fenti címen, személyzeti előadónál: 202583 A. beosztott álma (Jelinek Lajos rajzai)
