Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-24 / 301. szám
t X «egyedik ötéves Tterv * iS. kongresszus útmutatása, alapján » kiemelt iparágak közé sorolta a ruházati ipart. Ez azért is jelentős, mert a jármű, sz alumínium és a többi, ebben a közép- távú és a korábbi terv-periódu- sokben különös gonddal fejlesztett gyártási ágak közé most először került közvetlenül a lakosság ellátását szolgáló iparcsoport, Az elhatározás egyben jelzi azt is, hogy az ipar alapvető ágainak, a kohászatnak, a gépgyártásnak, a vegy-, a vü- lamosenergia-ipamak, s a már Ruházati iparunk megújhodása írtat Keserű Jánosné könnyűipari miniszter említett alumíniumiparnak a fejlesztése, kiépítése után, illetve ezzel párhuzamosan népgazdaságunk eljutott olyan szakaszba, amikor nagyobb erőt és figyelmet tud fordítani a feldolgozó iparokra, a lakosság életszínvonal-emelését közvetlenül szolgáló ruházati iparnak a korszerűsítésére, termelésbővítésére lat A ruházati iparban a fejlesz- lés a gépi rekonstrukciókon alapszik. Mind gyakrabban hangzik el iparunk tevékenységét említve a „rekonstrukció” megfogalmazás. A ruházati iparban ez valóban meg. űjhodás, a korábbinál gyorsabb ütemű korszerűsödést jelent, ami együttjár a meglevő üzemek műszaki-technológiai szervezési színvonalának emelésével. a célszerűbb, divatosabb termékek termelékenyebb elő- állítását szolgáló berendezések: munkába állításával, a hazai és a külföldi vásárlók igényeihez jobban igazodó ámstruktűra kialakításával. Mindezeknél nem kevésbé fontos a rekonstrukció során a dolgozók szociális és munkakörülményeinek javítása; Bárom év alati 10 milliárdos beruházás 1973-ban túljutottunk a negyedik ötéves terv időszakára megjelölt rekonstrukciós prog -rám első felén. A- program megvalósításának menetéről az év folyamán — amikor beszámoltam a Minisztertanácsnak és a Parlament Ipari Bizottságának — elmondhattam, hogy a rekonstrukció kisebb ütemű lemaradás ellenére tervszerűen halad. Az eddigi munkát figyelembe véve felmértük azt is, mi valósítható meg a továbbiakban, vagyis 1975-ig. A kilenc szakágazatot magába foglaló ruházati ipar, amelyhez természetesen a textilméteráru-gyér- táson kívül a konfekció-, a kötőszövő. a bőr- és bőrfeldolgozó ipar is tartozik, a könnyűipar termelésének kétharmadát, exportjának pedig 80 százalékát adja. A szakágazat termelésének értéke megközelíti az 50 milliárd forintot. A termelés 5 év alatt 40—42 százalékkal, a kivitel azonban ennél jóval nagyobb arányban növekszik. A korszerűsítésre — beruházások - ra és a forgóeszközök gyarapítására —». a tervidőszakban együttessen 17,2 milliárd forintot fordítunk Eddig már több mint 10 milliárd forint értékben kezdődtek meg a beruházások, amelyeknek egy része be is fejeződött A korszerűsített üzemek sorú Az elmúlt két évben a kor- S szerűsített üzemek egész sora : kezdte meg termelését. A pa : mutiparban például, ahol erő- | teljesen folyik a szövödék és ä • szövőelőkészítő üzemek auto- | matizálása, az alapvetően új | technológiát biztosító orsó nél- f kuli fonógépek alkalmazása, és | megkezdődött a kötött-hurkolt | :jt*Ssisék előállításának bevezető- ' se, befejeződött a Pamutnyomó- ipari Vállalat kelenföldi, a Fa- muttextilművek angyalföldi szö- vödéjének a rekonstrukciója, a tolnai új szövődé építése, a Pamutfonóipart Vállalat ©émáző- jának á rekonstrukciója, a Győri Textilipart Vállalatnak a szövődéi rekonstrükriója, a Győrt Pamutszövő, és Műbőr gyárnak pedig az egyedi nagyberuházása. A gyapjúiparban a szövőgépek egy részének cseréje szintén az automatizáltság fokát növeli és a gyártaná ny- struktúra-változás érdekében a kártoltfonodák egy részét fésűsfonodákká alakítjuk át. A lakáskultúra emelése, a lakás- építési program végrehajtása a gyapjüiparhoz tartozó lakástextíliákat előállító vállalatoktól is megkívánta a kapacitásbővítést Ezért került sor Sopronban a szőnyeggyártás fejlesztésére, s ezért épült a Lakástextil Vállalat új fonodája. Ugyancsak befejeződött a Szegedi Ruhagyár,, a Habselyem Kötöttárugyár, a Magyaróvár! Kötöttárugyár és több más nagyüzem és szövetkezet kapacitásának bővítése. Csupán a közelmúltban átadott rekonstrukciós fejlesztések közül említésre méltó a Magyar Selyemipari Vállalat Tolnai Fo- nalterjedelmesítője a Kender- fonó és Szövőipari Vállalat Sze- gedi Szővödéje, a Váci Kötöttárugyár pásztói új üzeme. Kilencven áj vidéki telephely E néhány példából Is kitűnik, hogy a budapesti egységek mellett gyors ütemű a vidéki üzemek fejlesztése. Ebben közrejátszik az, hogy már korábban 24 budapesti üzem vidékre telepítésére volt döntés. Ennek megoldása több-kevesebb zökkenővel, de viszonylag ütemesen halad. Ettől függetlenül js tudatosan . törekedtünk a főváros és a vidék könnyűipari arányának megváltoztatására az utóbbi javára, mivel az ágazatra a csökkenés ellenére is még mindig a budapesti koncentráltság jellemző. A fővárosi székhellyel rendelkező vállalatok adják a termelésnek mintegy 57 százalékát. Korábban a könnyűiparban foglalkoztatott munkások 42—45 százaléka dolgozott a fővárosi üzemekben, részarányuk 1972-ben már 31 százalékra csökkent. A munkaerőgondok arra késztetik a vállalatokat, hogy vidéken, a még bevonható munkáskezekkel rendelkező területeken létesítsenek új telephelyet Egyik felmérésünk nyomán megállapíthattuk, hogy 1968—72 között 90 új vidéki telephely kezdte meg működését Üzemeink sok ezer újabb dolgozónak nyújtanak munkaalkalmat. Az új üzemeket úgy is kell tekintenünk, mint a szocialista embernevelés, a munkásosztály új, zömmel fiatal tagjainak nevelésében közreműködő első állomásokat Ezért sem mellékes számunkra az, hogy az üzemek hogyan fogadják a munkásosztály soraiba került új dolgozókat, milyen munkakörülményeket, szociális, kulturális és egyéb ellátást nyújtanak. Az új üzemek mellett vidéken is nagy számban találhatók régi, felújításra váró munkahelyek. Ezért is figyeljük féltő gonddal, a munkakörülmények javítása iránti törekvéseket Erre a célra egyébként az ágazathoz tartozó üzemek 5 év alatt mintegy 2 milliárd forintot fordíthatnak. Ágazatunk irányító munkájában olyan módszert alakítottunk ki, hogy minden megyével egy-egy miniszterhelyettes tart közvetlen kapcsolatot. A megyék vezetőivel együtt időnként áttekintjük a könnyűipari vállalatok, üzemek működését, összehangoljuk iparfejlesztési elképzeléseinket. Míg korábban a fővároson kívül csupán néhány megyére, elsősorban Győr- Sopronra, Csongrádra. Borsodra kellett kiterjednie a kapcsolatoknak, most már ez elengedhetetlen az ország valameny- nyi megyéjében. Mindenütt növekszik, erősödik a könnyűipar súlya, s ebben része van a rekonstrukciónak is. Csupán Sza- bolcs-Szafcmár megyében ebben a tervidőszakban ötezerrel nő a könnyűiparban foglalkoztatottak száma, akiknek túlnyomó többsége természetesen nődolgozó, Mindenki találja meg, amit keres Amint arra a bevezetőben is utaltam, a rekonstrukció egyik fő célja a lakosság ellátásának javítása volt. Hogy ez mennyiben sikerült eddig, azt leginkább a vásárlók mérhetik le, s remélem, hogy az elmúlt hetekben a karácsonyi ajándékok beszerzése során is mind többen vásároltak elégedetten. Arra törekszünk, hogy árukínálatunk a differenciált keresletnek is megfeleljen, ne hiányozzanak a kisebb pénztárcával rendelkezők által keresett úgynevezett olcsó cikkek sem. s azok is legyenek tetszetősek, alkalmazkodjanak a divathoz, s aki jobb használati értékkel rendelkező, korszerűbb terméket keres, az is megtalálja, ha meg akarja fizetni érte a magasabb árat. A rekonstrukciók során üzembe helyezett gépeken a legújabb gyártmányfejlesztés eredményeképpen előállított új termékek közé tartozik a lánchurkolt frottír, » nyomottmintás Trevira és a mérettartó hurkolt nylon velúr A Pamuttextil Művek Angyalföldi Szövőgyárát hatvanmillió forint költséggel korszerűsítették. 35 millió forintért szovjet pneumatikus szövőgépeket vásároltak. Az űj gépek megkétszerezték a gyár eddigi termelését A képen; szovjet pneumatikus szövőgépek. <MT i f®tát SaOm János felvétele* nyomott ágynemŰkétme, a kötött női és felsőruházati anyag, kötszövött műszőrme, új rnintá- zó-berendezéssel készült tűzött szőnyeg, különféle szintetikus bélésanyagok, ballon- és sportruházati termék, szintetikus lánckötött függöny és többféle nem szőtt textília. Terjed a vegyi technológiák, vegyi eredetű alapanyagok alkalmazása nemcsak a textil-, hanem a bőr- feldolgozó iparban is. A rekonstrukció eredménye a termékek mennyiségének növelését is nagymértékben elősegítette. Ebben az évben minden eddigit meghaladó ütemben, mintegy 10—12 százalékkal növekedett a ruházati ipar termelése, ennél azonban még erőteljesebb a növekedés a korszerűbb ruházkodásban nélkülözhetetlen kötszövőipari termékek előállításában Több tesz « kiosztható nyereség A rekonstrukció és az annak megvalósítása nyomán jelentkező gazdaságosabb, hatékonyabb termelés általába« kedvezően hat a dolgozók kereseti arányainak, nyereségének alakulására is. A központi és vállalati intézkedések hatására ebben az évben több mint 10 százalékkal növekedett a ruházati ipari dolgozók átlagkeresete. A kiosztható nyereség is előreláthatólag több lesz, mint az előző években volt. A fejlesztési alapok az elmúlt három évben azonban — az időközben megváltozott gazdasági körülmények és egyéb tényezők hatására — nem érik el az eredetileg tervezett szintet. Ezért szükségessé vált, hogy újabb központi forrásokat és hiteleket biztosítsunk. A rekonstrukció további zavartalan folytatásához ezzel is megteremtettük az anyagi feltételeket. Döntés született arra is, hogy az ötödik ötéves tervre való felkészülés és a zavartalan átmenet érdekében újabb beruházásokat készítünk elő. A kormány a közelmúltban jóváhagyta két kötöttárugyár létesítésére és a bőrgyártás fejlesztésé, re vonatkozó javaslatainkat. Szinte már természetszerű, hogy az űj kötöttárugyárak vidéken, Debrecenben és Mátészalkán, illetve Kiskunhalas«» létesülnek. A bőrgyártás fejlesztésé- « nek egyik fonta* bázisa pedig § SímontomyáR lesz 1 A rekonstrukció menetét, üto- I mét több tényező határozza I meg, Sokan esetleg úgy vélik, I hogy ez csupán a pénzen múlik ; Népgazdaságunk talán még több 1 anyagi eszközt is áldozhatna, ! de a rekonstrukció nem csupán I pénz kérdése. Az űj gépek meg- ! szerzésével egyenrangú kérdés I a hozzáértő szakemberek neve• lése, képzése, mert csak így biz- ; tosítható a nagy értékű gépek I berendezések gazdaságos a*ű- ■ ködtetése. m t A megyék vezetőivel tóalafeí- ; tott, már említett jó együttmű- ; ködés során a jövőben még in- £ kább számítunk arra, hogy ! mint a szakmunkásképzés gaz- I dái, segítenek az utánpótlás I biztosításában, az áj munka- I erők bevonásában, képzésében. • Számítunk arra is, hogy mint I a terület ellátásáért felelős ve- ; zetők tanácsaikkal, félmérése- : ikkel, a felügyeletünk alatt mű- i ködő vállalatok pedig jobb pro- 5 pagandával közreműködnek • üzemeink piackutatásában, az ; új termékeknek a vásárlókhoz S történő eljuttatásában. a z Si i i S 1913. DECEMBER 9A„ 3
