Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
Martfűiek B@f©j@i@d6tf m fogászati hónap Békés megyében Ä hasznos hagyománnyá vált novemberi fogászati hónapot a Vöröskereszt Békés megyei vezetősége és a MENCS együttes szervezésében Pósteleken. december 19-én értékelték. A tanácskozáson dr. Gyarmati István megyei stomatológus főorvos elnökletével járási, városi vöröskereszt-titkárok, művelődésügyi osztályok képviselői hallgatták meg öz Ferenc megyei titkár beszámolóját a fogászati hónap eredményeiről Ezt követően Szabó Miklósné és dr, Joő Jenőné MENCS-íőelő- adók tájékoztatták a résztvevőket a fogászati hónap alatt végzett egészségügyi felvilágosító munkáról, propagandaanya- gok, plakátok, filmek, hangszalagok felhasználásáról. A beszámolók után közölték azoknak a névsorát, akik kiemelkedő eredményeket értek el a pályád zaton. Ezeknek az őrsöknek és úttörőknek, valamint kisdobosoknak a Vöröskereszt és a MENCS vásárlási utalványokat, társasjátékokat, könyvjutalmakat és okleveleket juttat el. A tanácskozáson értékes javaslatok is elhangzottak, többek között, hogy jövőre még nagyobb nyilvánosságot biztosítsanak a fogászati hónapnak és a vetélkedőt az ifjúsági és úttörőház nagytermében rendezzék meg. Ezenkívül reklámozzák a fogápolási cikkeket, mégpedig a fogászati hónap alatt árkedvezménnyel A Delta Magazin legújabb számából Mesa túlzás azt állít»«!, hegy Ssarvas egyik legtöbbek által felkeresett kclterálüs sarándoklse- lye Ruzicskay György műterme, A festőművész ilyenkor művei útikalauzaként vezeti végig a* alkotások hosszú sora előtt a látogatókat. Képünkön éppen egy más megyéből érkezett csoport fiataljainak! martfűi szakmánk ástanulóknak beszél a művészet értelméről, céljáról, saját művészi törekvéseiről ÍFotó; Kemény Gyulai Mm étterem élete Egy óra Gyulán, a Komin étteremben Egyre többen étkezünk étte- semoen. Türelmesen vagy türelmetlenül várjuk a pincért, szidjuk vagy dicsérjük az ételeket, morgunk, hogy már megint hidegen hozták ki a levest, hogy a menü elfogyasztása után éhesebbek vagyunk, mint mikor enni kezdtünk. Nap, mint nap kritikát mond gyomrunk — ő pedig soha nem hazudik. — Aki azonoan csak a fehér asztal mellől ismeri egy étterem munkáját, az nem tudja elképzeni, miért tart olyan sokáig, amíg asztalára kerül az ebéd vagy vacsora. Azt mondjuk ilyenkor, hogy most vágják a disznót, vagy a csirkét Az immár 101 éves Komló étterem vezetője, Oláh György a minap (miközben az ebédre vártam) elmesélte, ki mennyit és hogyan dolgozik az étteremben, megismertetve azt a munkát, amelyet a fehér asztal mellől a vendég nem láthat ellenőrzés közben aztán észre sem veszem és meg is ebédeltem vagy vacsoráztam. — Milyen ételkülönlegességet készít legszívesebben? — Rózsa Sándor kedvencét — Mennyi egy menü nyersanyag-ráfordítás kerete? — 4,60 Ft — És mennyit kémek egy menüért? — 5,80 Ft-ot az előfizetőktől Akkor már értem a nagy forgalom okát. A vendégnek valóban az a jobb, ha minél olcsóbban eszik. De mi ebből a 4,60 Fí-os nyersanyag-felhasználási normából egyre nehezebben jövünk ki. Ezt a normát még az ötvenes években állapították meg. Azóta lényegesen emelkedett a hús, a tészták és a fűszerek ára Hadd mondjak egy példát. 1959-ben a szegfűszeg ára 143,20 forint volt, most pedig ugyanez a szegfűszeg 805,50 forint Tudom, szegfűszeget mindennap nem használunk olyan nagy mennyiségben, de a tészták és húsok képezik az ételek alapanyagát. — A vendégek Joggal panaszkodnak, ha nem mindennap tudunk megfelelő mennyiségű és minőségű ebédet biztosítani. Ha a norma összegét felemelhetnénk 5,90-re és egy menüt így 8,50-éri adhatnánk, sókkal jobbat tudnánk főzni. így is csak a főszakácsnak köszönhetem, hogy ebből a keretből is el tudjuk látni a vendégeket — mondja az étterem vezetője. Miközben fizetek, megkérdezem: hogyan tudja egy pincér becsapni a vendégeket? — Az emberek nagyon hiszékenyek. Nem ellenőrzik a számlát, mint ahogyan most ön sasa... Wveirheïyi András O réméi »serestek m gyerekeknek —• Húsz mázsa húst, tizenöt mázsa krumplit, kéí-három mázsa zöldséget, háromszázötven kg zsírt, négyszáz kg lisztet használunk fel egy héten. Ahhoz, hogy meg tudjuk főzni, kilenc mázsa szenet tüzelünk el Sok ember munkája biztosítja, hogy a naponta itt étkező 2500 vendéget el tudjuk látni. Egy jól szervezett kisüzem vezetője vagyok, ahol az igazgatói tisztet én, a „főmérnöki” posztot pedig a főszakács, Gyenes Zoltán látja el Gyulán ez az egyik legnépszerűbb étterem. Szívesen járnak ide. Ezt elsősorban a főszakácsnak köszönhetjük, aki a budapesti Gellértben, az Abbáziában és a Hoyalban tanulta ki szakmáját — Mivel kezdik a napot? — Megszerkesztjük az étlapot. Ez nagyon fontos munka, hiszen a bő választéktól függ, hogy a vendégek szívesen térnek be hozzánk. Gyenes Zoltán pedig nagyon érti a szakmáját. (A főszakács, aki ott ül mellettünk. zavartan mosolyog). Nagy darab ember, törpének érzem magam mellette. Azon gon- dolkom. vajon azért ilyen kövér, mert minden ételt megkóstol? Amikor megkérdeztem, tréfálkozva mondta: munkahelyi „betegség” ez, ki tudja azt meg. állni, hogy ennyi jó falat láttán ne kóstolná meg ezt vagy ■ssfc az ételt A sok minőségNapjainfeban egyre több olyan javaslat születik, amely hamar követésre talál. Ilyen a Tévét miden iskolának és az Egy nap az óvodákért mozgalom is. A közelmúltban a békési óvodába egyik este később jöttek a szülők a gyermekekért Tudtam késésük okát s figyeltem az arcokat, különösen azokét, akik máskor ingerülten, fáradtan érkeztek. Most jókedvűek voltak. Érdeklődésemre azt válaszolták: az óvodákért dolgoztunk, örömmel vették tudomásul, hogy segítő szándékukban mi is osztozunk. Mi, pedagógusok is letettük forintjainkat a több, szebb ^óvodáért. Közös a cél s majd közös lesz az eredmények feletti öröm is. Az önzetlen tenniakarás szerényebb formájával is találkoztam a minap. A békési Kettős— Sebes Körösi Vízgazdálkodási Társulat Karacs Teréz nevét viselő női szocialista brigádja, 12 asszony, elhatározta, hogy a fás- pusztai gyermekotthont — amelyet patronálnak —lakói közül vendégül látják azokat, akiket senki sem vinne el családi karácsonyt ünnepelni. Az ünnepélyes találkozás meg fe történt, gyönyörű karácsonyfával várták a kis apróságokat Jóleső érzéssel láttam, hogy a brigádtagok gyermekeikkel együtt ismerősként nevükön szólítva fogadták a kis vendégeket A fás- pusztai gyerekek nem különböztek a családban nevelkedettektől, erre vallott ízléses ruhájuk s egészséges, vidám magatartásuk. Ám egyet mégis észre kellett venni. Mindnyájan vágytak a szeretette, amit a szocialista brigád nyújtott számukra. Mindegyik talált egy pótanyukát akitől meleg simogatási anyai csókot kapott Szinte egyszerre oldódott fel a hangulat, a díszes fenyőfa körül összekapcsolódtak a kezek, s a gyermekek, felnőttek együtt énekelték: Jaj. de pompás fa... Szívem szerint valahogy így énekeltem volna: Jaj, de pompás, hogy ilyenek is tudunk lenni. Az ének után minden gyermek megkapta az ajándékot 'Új ismerőseim boldoggá tettek néhány gyermeket, akik talán álmukban is énekelték £ kedves karácsonni dalt. %ózstL Tibonté Emlékesé m&vémyek A növényeknek memóriájuk van és képesek az állatokéhoz hasonló feltételes reflexek kiépítésére — ez a meghökkentő következtetés vonható le Ivan Gunnar professzornak, a szovjet Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia tagjának legújabb kísérleteiből. A fiatal árpahajtás egyszerre „kiabálni” kezd, ha gyökereit forró vízbe merítik. Hang természetesen nem hallható, de a növényhez osatolt elektronikus detektor regisztrálócsúcsa hevesén mozogni kezd a papíron. Vitalij Gorcsakov szovjet kutatónak sikerült áramvezeíő szálköteget elkülöníteni a tök szárából, e ehhez a köteghez mikroelektródokat csatlakoztatni. Ezután különböző módszerekkel ingerelte a növény gyökerét, például egyszerűen elvágta a gyökeret. Bizonyos távolságra a vágás helyétől másodpercek múltán villamos impulzus jelent meg. Mai tudományos felfogásunk szerint a növényeknek nincs idegrendszerük és nincsenek érzékszerveik. Hogyan reagálnak hát a környezeti ingerekre? Hogyan hatnak rájuk a fizikai ingerek? Az élő szervezetek villamos folyamatait tanulmányozó elektrofáziológia próbál választ keresni ezekre a kérdésekre. Válaszként a környezed ingerekre, villamos jelek keletkeznek az állatok idegsejtjeiben, s ezek a jelek azután később elérik a központi idegrendszert, az agyat. Jelenlegi műszereinkkel már nemcsak az ánatok és az ember szívének, agyának villamos tevékenységét elemezhetjük. Az egyre nagyobb érzékenységű műszerek hozzásegítik a tudósokat, hogy felkutassák a növények, fák, bokrok villamos „hangjait”. Immár laboratóriumi kísérletek százai bizonyítják, hogy az idegimpulzusokhoz nagyon hasonló impulzusok találhatók a növényekből is. Mi több, belső folyamataik koordinálását és a környezettel való egyensúlyukat olyan komplex válaszadó rendszer segítségével valósítják, meg a növények, amely valamennyi életfolyamatukat ellenőrzi. Régóta tudjuk már, hogy ha a napsütéses órák számát jelentősen meghosszabbítják, a növény „elfárad” — vagyis a növényeknek is pontos életritmusuk van, mint az állatoknak. A legújabb elektronikus vizsgálatok nemcsak megerősítették ezeket a megfigyeléseket, hanem azt is kimutatták, hogy a gyökerek funkciója a szívére emlékeztet: összehúzódnak, gerjesztett és gátolt működési fázisaik váltakoznak. A növények olyannyira érzékenyek a fényre, hogy megfelelő visszacsatoló rendszert alkalmazva felhasználhatók a növényházak világításának ki- és bekapcsolására. De még meg- hökkentöbb. hs>gy a növények rendelkeznek — mind a rövid, mind pedig a hosszú távú — memória elemeivel Ha a bab gyökerét nulla fokra hűtik le, majd ezután meleg vízbe merítik, a hidegre adott reakció jelei nem tűnnek el azonnal az oszcilloszkóp ernyőjéről. A növény még mindig »emlékezik” a hidegre — azt mondhatnánk, résen van. Az uborka, bab, búza, burgonya és boglárka esetében is tapasztalták, hogy emlékeznek a xenon- lámpe felvillanásainak frekvenciájára. Bizonyos fényimpulzus- sorozat után a növények rendkívüli pontossággal reprodukálták az előre meghatározott ritmust. Az egyes növényfajok különböző ideig emlékeznek az ingerre — a boglárka Î8 óráig „emlékezett” a íényritmusra, A tudósok azzal is megpróbálkoztak, hogy feltételes reflexet építsenek ki a növényekben. Egy filodendron közelébe bizonyos ásványt helyeztek és villamos áramütést mértek a növényre. Ezt a leckét sokáig ismételték. Bizonyos idő elteltével a filodendron akkor is reagált az ásvány közelítésére, ha nem mértek rá áramütést. A növényi „idegrendszer” kutatásának nagy elméleti és gyakorlati jelentősége van. Ha sikerül feltárni a növényi „ideg- rendszer” alapjául szolgáló folyamatokat, talán mesterséges rendszereket is tervezhetünk majd növekedésük, fejlődésük vezérlésére. «KS.Î Felhívjuk Mezőkováesháza lakosságának figyelmét, hogy a Mezőkovácsháza, Kossuth utca 10-es szolgálati lakás, valamint az OTP-lakások, ugyanitt & sBávattyűház külső kár belcsatlakozását feszültség alá helyeztük A berendezés megközelítése és érmtésvédelme életveszélyes. Békés megyei Tanácsi Építőipari V. Békéscsaba
