Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
Hatvankét nap alatt 14176 vagon cukorrépát dolgoztak fel Sarkadon A Sarkad! Cukorgyárban befejeződött a cukorgyártási idény. A rekonstrukció elhúzódása miatt a kampány csak 62 napig tartott, s ez idő alatt 14 176 vagon cukorrépát dolgoztak fel. Az egy napra jutó mennyiség 230 és fél vagon volt, ami 5 vagonnal több a tavalyinál és a rekonstrukció eredményeként lényegesen csökkent a cukorveszteség js. A feldolgozott cukorrépából 1406 vagon kristály- és 180 vagon ipari cukor készült. Félmillió pár gyermekcipő A Cegléd! Cipőipar! Vállalatnál ebben a* évben félmillió pár gyermekcipőt készítenek. A vállalat kizárólag a kormány ártámogatását biztosító terméket állít elő, ezzel vállalva az alacsonyabb jövedelmezőséget. (MTI fotó: Koppány György) MiaBgsseseessnaansaesetleaennlenHamBfNVBMnBesKBiiniEsmMiieMtimmui» rábbinál — a konjunktúra előttinél — magasabb a világpiaci árszínvonal, tehát az eredeti elképzelésekkel ellentétben, ebben a szakaszban is támogatni kell a belföldi árat, amire a tartalékalapban - rendszerint nincs fedezet. Mível a belföldi termelői és fogyasztói árszint viszonylagos stabilitását fontosabbnak tartjuk, mint a világpiaci és a belföldi árak közelítését, a költségvetés 1968 óta csaknem IS milliárd forinttal dotálta az importot, az árkülönbözeti tartalékalapokat. Ily módon biztosította az árak stabilitását egyebek között a cukornál. a cementnél, a kőolajnál és még számos terméknél. (Nemcsak a Szovjetunióból importálunk kőolajat.) Miközben a „Reuter”-index megduplázódott, nálunk csak néhány hatósági áras terméknél — kohókoksz, színesfémek, alumínium, műanyagok. fenyőfűrészáru, tégla, cserép, betonáru — került sor áremelésre, amely általában 10 —15 százalékos volt. A tőkés piacokról importált termékek — elsősorban a legfontosabb alapanyagok és energiahordozók — árkülönbözeti alapokból és a költségvetésből váló támogatása, árainknak változatlan szinten való tartása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyar- országon az ipari termelői árak színvonala 1969—1972 között viszonylag kis mértékben négy év alatt 6 százalékkal emelkedett. (Franciaországban ez év tavaszán 12, az NSZK-ban 6 2 százalékkal volt magasabb az ipari árak szintje az egy évvel korábbinál). Elmondható tehát, hogy rövid távon hatásosan védekezünk a tőkés Infláció árfelhajtó hatásával szemben, az „árhullám”-ot a határokon feltartjuk s a hazai árakba begyűrűző hatását az eddigiek során erőteljesen mérsékeltük. Mindennek azonban „ára” van, a viszonylagos árstabilitás előnyéért a hátrányokat is vállalnunk kell. A külpiaci árváltozások semlegesítése következtében az árak nem informálnak pontosan a valóságos költségekről, a központi támogatással fenntartott alacsony ár többletimportra ösztönöz, mert a feldolgozott termékek exportjánál a vállalatok a többlet árnyereséghez juthatnak. Ehhez a problémakörhöz tartozik, hogy azoknak a termékeknek az árai is emelkedtek — például a vágómarháé. a vágósertésé, a hengerelt acéloké, az alumíniumé —, amelyekben exportőrök vagyunk. Általánosságban jellemzi a helyzetet, hogy a világpiaci árak változásának számunkra előnyös hatásait a -vállalatok szó nélkül tudomásul veszik, negatív hatások kivédését pedig egyoldalúan a költségvetésre hárítják. Mindez arra utal. hogy a tőkés inflációval, áremelkedéssel kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és árszabályozási gyakorlatunk jócskán tartalmaz ellentmondásokat. amelyeknek kiküszöbölése azt igényli, hogy a viszonylaeos árstabilitás terheiből a vállalatok is többet vállaljanak. Garamvölgyi István Csaknem kétmilliárdos termelési érték a megye ipari szövetkezeteinek 1973. évi eredménye 1974 célkitűzése további 12 százalékos termelésnövekedés Megyei küldöttközgyűlés a KISZÖV-ben CsíÜőrtöki számunkban adtunk hírt a megye ipari szövetkezetei ez évi munkájáról számot adó küldöttközgyűlésről. A beszámoló, s a vitában elhangzott felszólalások mérleget vontak arról a nehéz, de sikeres évről, amely „átbillentette” a megye szövetkezeteit is a negyedik ötéves terv teljesítésének második felére. Jólesően olvasták a küldöttek a szövetkezetek eredményeinek összesítését taglaló írásos beszámolót és hallgatták Goldberger János szóbeli kiegészítését is, melyekből (noha sok bíráló szó is elhangzott), mégis egészben véve a dinamikus fejlődés tükröződött. Nézzük. miről adhattak számot a megye szövetkezetei 1973. tevékenységét értékelve? Mindenekelőtt arról, hogy ösz- szességükben teljesítették az 1973-as évben kitűzött feladatokat, sőt egyes iparcsoportok és ágazatok túl is teljesítették. Ebbe döntően belejátszott a párt és a kormány központi gazdaságpolitikai intézkedéseinek jó hatása, a megyei párt- bizottság ebből fakadó irányelvei a megye gazdaságára vonatkozóan. A párt- és kormány- határozatok több olyan területre irányították a szövetkezetek Figyelmét is — mint például az üzem- és munkaszervezés, a takarékosság, a gazdasági mutatók hatékonyságának fokozása, a nők és fiatalok helyzetének javítása, stib. —, amelyekben a megtett intézkedések máris mérhető eredménnyel jártak. 1972- höz viszonyítva ez idén 13—15 százalékos a termelés növekedése a megye szövetkezeteiben és ez az országos átlaghoz képest is kitűnő eredmény. 1970- től ez év végéig, tehát három év alatt az évi átlagos növekedési ütem 10—11 százalékos és ez biztosíték a negyedik 5 éves terv célkitűzéseinek végső elérésére is. Az utóbbi három év alatt kerek 500 millió forinttal nőtt a termelési érték, ami 34,5 százalékos emelkedést jelent. Ennek megfelelően természetesen növekedett a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása is a szövetkezetnek. Számokban kifejezve: az állami költségvetési befizetések 16—18, a munkabér jellegű költségek 8—10, a szövetkezetnél maradó tiszta jövedelmek 20 százalékkal növekedtek. ft lakosság részére végzett szolgáltató tevékenység és annak állandó bővítése központi feladattá vált. A szolgáltatások értéke három év alatt 20 százalékkal emelkedett, ezen- belül a kiemelt tevékenység, a gépjárműjavítás, a háztartási elektroakusztikai cikkek javítása. a mosás, vegytisztítás tevékenysége, valamint a lakáskarbantartás 70—75 százalékkal nőtt Sajnálatosan vehettük azonban tudomásul, hogy a szövetkezetek építőipari termelése mind a tervirányzathoz, mind a bázisidőszakhoz viszonyítva csökkent. A csökkenés 1970-hez képest 16 százalékos, A tervezett 1900 lakás átadásával szemben három év alatt csak 570 lakásátadás valósult meg Ugyanakkor ez időszakban megerősödött az építőipari háttéranyagok (nyílászáró szerkezetéit, különféle építéshez szükséges segédanyag, szigetelő elemek, betontermékek stb.) termelése. E- mellett tetemesen nőtt a közületi és lakossági karbantartó tevékenység. Az építőipari tevékenységgel kapcsolatban elhangzott felszólalásokat érdemes az érintett szövetkezeteknek figyelembe venni. Bankó Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a megyei párt- bizottság december 18-i tanácskozására utalva hangsúlyozta, hogy milyen nagy feladatok várnak a következő években a megye építőiparára, benne a szövetkezetekre is. Várhatóan növekszik a beruházási kedv és néhány nagy jelentőségű beruházás, mint például a húsipar, a kötöttárugyár stb. bővítése, valamint a lakásépítkezések fokozottabb üteme hárul majd az építőkre. E feladatokat az állami építőipar egymaga nem tudja megoldani. Részt és mind nagyobb részt kell vállalni megvalósításukban a szövetkezeteknek is. Ezért rendkívül fontos, hogy már most erőfeszítéseket tegyenek az építőipari szövetkezetek is a műszaki fejlesztésre, az új, modern technológiák alkalmazására, így többek között a közép-blokkos szerkezetek alkalmazására. Baukó Mihály amellett, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács megbízásából elismerését fejezte ki a szövetkezetek 1973-ban elért kitűnő eredményeivel kapcsolatban, utalt néhány olyan fogyatékosságra, melyek megszüntetésére további lépéseket kell tenni a szövetkezetekben is. Aláhúzta a beszámoló azon részének megállapítását, hogy nem növelik a gazdaságos termelést a felépített, de hónapokon, át szinte üresen kongó csarnokok, amelyekben még nem működnek a gépek. A bér ruházásokat általában úgy kell megvalósítani, hogy azok minél hamarabb megtérüljenek, tehát az építést szükséges összhangba hozni a műszaki fejlesztéssel, ezen belül az új gépsorok, eszközök, szakavatottabb műszaki irányításával. Szükség van tehát arra, hogy mindenütt jó műszaki gárda álljon az irányítás élén. Ehhez pedig továbbképző bázisokat kell a jövőben létrehozni, bátrabban szükséges kiemelni a jó szakembereket a gépek mellől és taníttatni őket. Ugyan ez vonatkozik a szakmai utánpótlásra, mert, sajnos az a megállapítás, hogy az utóbbi években csökken a szakmunkástanulók képzése. Mindezekre nagyobb gondot kell fordítani a jövőben. De hasonlóan arra is, hogy a beruházások megvalósításánál ne feledkezzünk meg a munkavédelem szempontjairól sem, ' Nem beszélni kell ezekről, hanem tenni. A szép, tágas csarnokokban legyen szellőztető, legyen megfelelő fűtőberendezés stb. Erre is oda kell figyelni! Mindezekhez igényeljék a szövetkezeti vezetők a pártszervezetek segítségét. Végső soron az elnökök is politikai munkások, hiszen a párt gazdasági politikáját valósítják meg, s ez teljesebbé válik akkor, ha jó partnerei is a pártvezetőségeknek. összegezésképpen elmondhatjuk, hogy a megye szövetkezeteinek súlya a tervidőszak alatt tovább növekedett. Ezt a fentebb említetteken kívül alátámasztja az egy főre eső termelési érték három év alatti 33—34 százalékos növekedése, amely csaknem 100 százalékban a termelékenységből származott, a megvalósult beruházások visz- szatérülésének gyorsulása, a bér- színvonal 9,4 százalékos növekedése. amely 1973-ban várhatóan 26 500 forint lesz átlagosan, valamint a bruttó nyereség jelentős növekedése, amely a tavalyihoz képest 16,2 százalékot tesz ki. Mindezek jó alapot teremtettek az 1974_es gazdasági év feladatainak kitűzéséhez. A szövetség elnöksége figyelembe véve a X. pártkongreszszus, az azt követő párt- és kormauyhaUrozaUxii, valamint a megyei pártbizottság megyénkre szóló gazdaságpolitikai célkitűzéseit és nem utolsósorban az országos tanács ez év december 7-en megtartott ülésén hozott irányeiveKet, írásos ajánlással fordult a közgyűlésnek Az ajánlás kéri, hogy a szövetkezetek a következő év terveiben mintegy 12 százalékos termelésnövekedést tűzzenek ki, természetesen nelyi adottságaikat figyelembe veve. Az ajánlásban Konkrétan megjelöltek a reálbérek és reáljövedelmek növekedési százalékát (4—5‘7o), a beineresKedelemnek szállítandó áruk mennyiségének és minőségének növelését, hasonlóképpen a szocialista es a tőkés országokba kerülő export bővítését, és minősegének javítását. Utal az ajánlás arra, hogy mindezek megvalósulásához szükséges gyorsítani a munka- es üzemszervezés színvonalának emelését, de a beruházások megvalósítását is. Jövőre mintegy 100 milliós beruházás feltételei adottak a szövetkezetekben, nem mindegy, hogy ez időben meg is valósul. Kiemelten foglalkozik az ajánlás az építőipari szövetkezetek építési kapacitásának növelésével. ft beszámoló, s a szóbeli kiegészítés jó segítséget adott a szövetkezeteknek a gazdasági munka mellett a mozgalmi tevékenység javításának vonatkozásában is. Ugyanakkor a hozzászólások felhívták a figyelmet néhány olyan dologra, amelyekben hathatósabb központi segítségre lenne szükség. Gonda Károly, a Gyomai Építőipari Szövetkezet elnöke elmondotta például, hogy a szolgáltatás és az építőipar lassú fejlődésé, sőt visszaesése arra vezethető vissza, hogy ezek az ágazatok nem tudják megteremteni saját maguktól a fejlesztési alapokat. Ugyanis az építőiparban például az 1967-es befagyasztott árszínvonalak ma is az irányadóak és ahogy nő az építőiparral szembeni követelmény, úgy nő ezen a területen a feszültség is. Ha a műszaki fejlesztés lépést tudna tartani a követelményekkel — vagyis volna miből fejleszteni — akkor természetszerűen csökkenne ez a feszültség. Az új technológiák bevezetésével kapcsolatban szóvá tette azok alkalmazásának objektív nehézségeit. Elmondotta, hogy egy OTP-lakás építését födémelemekkel tervezték. Az alsó szintre meg is kapták a födémelemeket, de följebb már nem. Át kellett tervezni az egész építkezést. Végezetül kérte, hogy az építőipari és szolgáltató szövetkezeteknek ezeket a nehézségeit vegvék figyelembe, és intenzívebben segítsenek azok felszámolásában. B megye sző vetkezeteinek mérlege a meglevő gondok és nehézségek ellenére pozitív. Együttesen csaknem 2 milliárd forintot tettek le a népgazdaság asztalára. A termelési többlet a tavalyihoz képest több mint 200 millió forint. Minden remény megvan arra, hogy az 1974-re kitűzött 12 százalékos termelési növekedés eléréséről is hasonlóképpen számoljanak be egy év múlva. V. D. 3 ummsss 1973. DECEMBER 23.
